ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-12-30 / 52. szám

ság. 4 kor.: Zubcsek Mihályné, Andor György, Fehér Gyula, N. N. 3 kor.: V. L., Keményfy Kálmán, Pécsi Gusztáv dr., Guzsvenitz Vilmos, Siposs Antal, Buzárovits Gusztáv cég. 2 kor.: Bargel Mihály, Iványi Géza, Magurányiné, Wimmer Imre, Frey Ferencné, Bleszl Ferencné, Kiss Károly dr., Eitner Elemér, Rózsa Vitái, Gönczy Béla, Grósz Ferencné, dr. Gedeonné, özv. Laczkó Pálné. Farkas Tivadar, Ürge Lajos Károly, Schwetz Vilmosné, N. N., N. N., H. I., N. N. i50 kor.: V. V. 1 kor.: Dóczy Feronc,, Leitgeb János, Mayer János, Rudolf Mihályné, Földváryné, Niedermann Károly, Gratzer Pius, László Dániel, Dombay Nárcisz, Hollósi Rupert, Büttner Róbertné, Marosi Ferencné, Kósik Ferencné, Schönbeck Mihályné, Brenner József, Jedlicska Rezsőné, Heinczinger Hugó, Terlandai Emil, Brilli Gyuláné, N. N., N. N., N. N., K. B., B. D. Özv. Marczel Sándorné ajándéka: 4 baba, 1 öntöző, 1 veder, 1 harmonika, 1 verkli, 1 doboz játék és zsebkendő. Virág és Szántó: 100 méter barchet, Metz Sándor: egy doboz cukorkát. Schwach Sándor: babaruhák feldíszítéséhez csipkék, batiztok stb. Weisz Mihálytól: 150 darab cserépedény. — Kiosztatott: 98 ruha, 37 pár cipő, 82 kötény, 26 zsebkendő, 5 drb sál, 5 pár keztyü, 389 kalács, 419 drb játék, 600 mézes-kalács, 50 kgr. füge, 50 kgr. sz. János-kenyér, 2 nagy karácsonyfára való cukorka, disz, 200 kgr. dió és alma. ;: Az esztergomi papnevelőintézet növendékei f. hó 24-én karácsonyestén pásztorjátékot rendeztek, mely minden izében igen szépen sikerült. Fr. V. »A napkeleti bölcsek hodolata« c. 3 felvonásos énekes karácsonyi színmüvét adták elő. Az előadásról csak annyit jegyzünk meg, hogy ugy az egyes szereplő személyek, mint a darabot kisérő énekesek a lehető legjobbat produkáltak. Az élőképek is igen jó benyomást tettek a nézőkre. A színdarab után meggyújtatott a gyönyörű szép karácsonyfa és az intézet rektora kiosztotta a növendékek között a karácsonyi ajándékokat. Ezzel a karácsonyesti ünnepély véget ért. * Az esztergomi katonai tisztikar farsangi estélyei. Az Esztergomban állomásozó katonai tisztikar 1907. évi január hó 19-én simfónia hangversenyt rendez, mely után tánc következik ; február hó 7-én pedig ugyancsak a »Fürdődben egy tánccal egybekötött sziniestélyt ad. Az estélyek kezdete este 8 órakor. ;r A B. N. álma. Vészi ur lapja, a szenzációra éhes utcalap, a Budapesti Napló karácsonyi számában szenzációt közölt. Azt irja, hogy Balassa Bálintnak legértékesebb versei az esztergomi fökáptalan levéltárában vannak ? elsikkadva.« A fökáptalan a becses hagyatékot a közönség elől elrejtette, mert a klerikális túlkapások ellen irányul. Igy ir a B. N. és még hozzáteszti, hogy évek előtt egy (Posztl) Polgár nevü kispap a levéltárban kutatott és mikor megtalálta Balassa verseit, tudomására hozta felettes hatóságának. Dicséret helyett a kispapot bezárták egy cellába és koplalva kényszeritették, hogy esküdjön meg, miszerint a dolgot senkinek soha el nem mondja. A kispap három napig küzdött és szenvedett, mig letette az esküt, de jegyzi meg a B. N. azért ime kipattant a titok. Elpattant B. N. kis bombája, amely mondanunk sem kell, hogy erősen foghagyma szagú. De hát elő az igazsággal. Felelős szerkesztőnk felkereste (Posztl) Polgár Pál IV. éves theológust és Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonokot, a levéltár őrét és felvilágosítást kért tőlük a Balassaversek dolgában. Polgár kijelentette, hogy ő soha életében nem volt a főkáptalani levéltárban. Eredeti Balassa-kéziratot soha sehol nem látott és egyáltalán nem is tud róla többet, mint amennyit az iskolában tanult. Fogalma sincs, hogy mikép került az újságba a neve. Maszlaghy prelátus az egész hirt kacsának tartja. Már 17 éve őrzi a levéltár kulcsait, de klerikus az ő tudtával ott benn nem volt. Balassa-verseket soha senki nem keresett, nem talált és tudtával ott olyan nincs is. A levéltár különben tudományos kutatásokra bárkinek rendelkezésére áll, sokan fel is keresik és igy ha volnának ott Balassa-versek, azt bárki megtalálhatja, vagy hiányát konstatálhatja. Ime tehát, a B. N. riporterének zavart álma nem valóság. A cella, a koplaltatás, a riporter agyréme, a sejtelmek előrevetett árnyképe. Lehet, hogy ő kerül valaha cellába és koplalásra. Akkor -— kérje be Balassa verseit és olvasgassa. * A rendőrség figyelmébe. Többször hallottuk már panaszkodni az utasokat, hogy a kora reggeli és a késő éjjeli vonatoknál a párkánynánai állomáson kevés bérkocsi áll az utasok rendelkezésére, sőt néha egyetlen egy sincs ott. Tegnap (29-én) egy uri ember a reggeli bécsi vonattal jővén városunkba, még a felügyelettel (inspekcióval) megbízott bérkocsist sem találta az állomáson. Mit volt mit tennie, kénytelen volt az óriási hóban Esztergomba gyalogolni. S miért ? Mert a fiak keres úrnak nem tetszett kifáradni az állomáshoz. Jó volna, ha városunk rendőri hivatala már egyszer rendet csinálna ilyen hanyag bérkocsisokkal. A ki nem teljesiti kötelességét, attól meg kellene tagadni az engedélyt. Mert különben soha sem lesz rend, * Drágább lesz a papir. A Fővárosi Papirkereskedők Egyesülete Károlyi György elnöklésével hosszabb megbeszélés után elhatározta, hogy a papircikkek árát 10 százalékkal emelik. * A megye becsülete. Pénteken tartotta Esztergom vármegye ez évben utolsó közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatában a vármegye két legfontosabb bizottságának kiegészítése képezte volna talán az érdeklődés legfőbb tárgyát, ha egy titkos kéz nem dob a napirend elé egy bántó témát. Arról van ugyanis szó, hogy a »Magyarországában egy rövid közlemény jelent meg, mely azt szeretné elhitetni a világgal, hogy Esztergom vármegyében most is a régi darabontok vannak uralmon. Hogy a régi rendszer embereiből állítja össze a megye bizottságait sőt alispánja is a régi abszolutisztikus kor embere. Aki Esztergom vármegye helyzetét és szerepét tudja a nemzeti ellentállasban, az rögtön tisztában van, hogy ez nem igaz és e hírrel - nem kutatjuk a forrást — felültették a >Magyarország«-ot. A törvényhatósági tagok élénken tárgyalták a kis hirt s mind megegyeztek abban, hogy a megye politikai hirnevén ejtett csorbát ki kell köszörülni és dr. Perényi Kálmán alispánnak, ki a nemzeti ellentállás nehéz napjaiban az egyesült ellenzékkel tartott, elégtételt kell adni. Már mikor a közgyűlési terembe lépett, hatalmas éljenzés fogadta a megye népszerű alispánját, ki rövi- [ den jelentette, hogy a közgyűlés elnökségét a főispán távollétében elfoglalja. Jelentette továbbá, hogy a főispánt mily nagy szomorúság köti meg a megjelenésben. A katasztrófa minden órában bekövetkezhet. A törvényhatóság határozataként mondja ki, hogy a vármegye közönsége mély rokonszenvvel együtt érez szeretett főispánjával. Ezután elparentálta Ottó főherceget és az időközben elhunyt két bizottsági tagot. A napirend előtt állott tel Brutsy János, ki az esztergomi 48-as és függetlenségi pártnak is elnöke és általános botránkozás között olvasta fel a »Magyarorszag« kis hirét, melyben a beküldő Esztergomvármegyét, annak bizottságát és magát dr. Perényi Kálmán alispánt is úgy tünteti fel, mintha a régi törvénytipró rendszernek hivei volnának. Brutsy a közgyűlés általános helyeslése között jelentette ki, hogy ez a vármegye és alispánja politikai tisztességének megrágalniazása. Hogy a hir elejétől végig valótlanság, mondta, azt minden gyermek tudja e megyében, azt cáfolgatni nem kell, de mégis, eredjen a közlemény akár rossz akaratból a megye, akár bosszúból az alispán ellen, szükségesnek tartja, hogy a vármegye közönsége a maga részéről a nyilvánosság előtt történt rágalmat visszautasítja, dr. Perényi Kálmán alispánon ejtett sebet pedig ugy véli ellensúlyozni, ha a megye közönsége neki bizalmat szavaz. Altalános éljenzés volt erre a válasz. A közgyűlés tagjai egyhangúlag és sokáig éljenezték az alispánt. A tüntetés csillapultával Csernoch János dr. szólt az ügyhöz. Kijelentette, hogy mig Brutsy két tendenciát lát az ügyben, ő hármat lát. Az*első, hogy a megye hírnevét akarja rontani, a második a megye közönségének bizalmát élvező alispánnak, a harmadik pedig teljes mértékben az a tendencia, hogy városunk főispánját is ugy tüntesse fel, ki nem elég lelkiismeretességgel végezné dolgait és ismert elvei ellenére egy darabont vármegye főispánja volna. Csatlakozik Brutsy indítványához, a főispán irányában is bizalmi nyilatkozatot kér. Természetesen újra kezdődött az éljenzés. A közgyűlés Gyapay Pálnak lelkes és egyhangú bizalmat szavazott. Perényi dr. alispán előbb a főispánnak szóló bizalmi nyilatkozatot köszönte meg, majd a maga nevében tette ugyanazt, biztosítván a vármegye közönségét, hogy ezen bizalommal nem fog visszaélni. Ha, úgymond, nagy fájdalmat okozott volna is a méltatlan támadás, a megye bizalma azt teljesen felejteti vele. A tárgysorozat tárgyalása vette ezután kezdetét. A bizottságok kiegészítése előtt Etter Gyula szólalt fel. Nem akarja irányítani a bizottsági tagok szavazását, csak mint sérelmet jelenti be, hogy a kétszeres számban levő vidéki törvényhatósági tagok sokkal kevesebben jutnak be a bizottságokba, mint a városiak. Ö úgymond nem akarja a ma is fennálló megyei koalíciót vádolni ezért, de nagyon sérelmesnek találja ezt a vidéki tagokra. Csernoch dr. felel Éttérnek. A választást tényleg a koalició irányította s az ellen senkinek sem lehetett kifogása, mert a koalicióban megyénk minden pártja bent van. A különböző bizottságokban való működés sokkal terhesebb, mint azt némelyek hiszik. Nem mulatság az, hanem súlyos kötelesség s ezt a városi bizottsági tagok ha viselik, viselik ezt az egész törvényhatóság- érdekében. Mert akár vidéki, akár városi tag legyen a bizottságban, mindenik a megye érdekében dolgozott eddig. Hogy a koalició a bizottságba legutóbb nagyobbrészt városi tagokat választott be, az érthető. A nemzeti ellenállás napjaiban a bizottsági tagok megjelenése mindig megkívántatott. Esztergom a megye szive, itt összpontosult a megyei ellentállás és innen kellett azt irányítani, A koalició jelöléseiben soha tendencia nem vegyült, hanem csak a nemzeti ellentállás sikeresebb intézése miatt választott ugy, ahogy választott, Vimmer Imre Csernoch véleményét helyesnek tartja. Esztergomban, a megye központján van a legnagyobb szellemi tőke, tehát ha innen választanak, nem csodálható. Etter Csernoch szavaira megjegyzi, hogy a vidékiek is ki akarják venni részüket a teherből. Vimmer beszédére pedig azt mondja, hogy a vidéken is vannak szellemi gyöngyszemek. I I Siroiin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche té Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint 4 korona. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc). FEREWCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ • •wnwin/jmii^iwnppjmiuir* AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.