ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-05-06 / 18. szám

Biztosítom méltóságodat, hogy a vármegye közönsége e törekvéseiben készséges odaadással és buzgósággal fogja támogatni. Isten éltesse Méltóságodat! A törvényhatósági tagok éljenzéssel kisérték a vármegye kiváló vezérférfiának beszédét, a főispán pedig megköszönte. Ezután dr. Perényi Kálmán alispánhelyettes a megyei tisztikar nevében a nála szokott poétikus hangulatból igy üdvözölte Gyapay Pál főispánt: Látták-e az ártatlanul elitéltet, aki égő szemmel, szivébe fojtott keserűséggel és ökölbe szorított kézzel várja a végső csapást ?! Ugy állt ott a nemzet, ugy álltunk ott mi!. . . A kétség, a fájdalom, a felháborodás életre kelt sötét légiói nehéz faltörőkkel döngették azt azt az erősséget: a szivet, amelyet nem ezredéves sziklákból összehordott bástyafalak védenek, hanem az őserőnek legerőteljesebb eleme: a férfiakarat ! Ezt tartotta fenn egész erősségünket, amikor az az égető tudat járta át egész valónkat, hogy a jövendő nem hajnalhasadást hoz, amely rózsás ujjal hintene égő virágokat erdők, mezők, bércek fölé, hanem sötét éjjelt, melynek gyászos mennyezetét olykor csak haragvó villámok cikkázása hasítja széjjel. Nem újjászületését annak az alkotmánynak, amely ezer évig rendületlenül állt fenn vészben és viharban, hanem a szabadság gyászos temetését! Mert hisz már ott volt a nemzet — a saját temetésén! S mégis, mikor azt hitték róla, hogy az az enyészet ölébe hull: újból feltámadott; — s mikor azt hitték rólunk, hogy lealáztak, — akkor felemelkedtünk ! . . . ... Es felvirradt nekünk is! . . . — S mi, kik vérző szívvel tekintettünk alkonyodó napunk búcsú-sugarai felé, — ma mosolygó ajakkal ünnepeljük mindenütt a verőfényes hajnalhasadását, amelynek egy fényes sugara hozzánk is eljutott s beragyogja azokat az ormokat, amelyek tövében az első szent király bölcsője ringott hajdanán. S amint fényével arany-csipkéket szol az elhagyott ormok rideg homlokára: sugarainak visszfénye odaverődik sziveinkbe s a bizalom és szeretet fényével ragyogja át azokat! Méltóságos Főispán Ur ! v Bizalommal és szeretettel ünnepeljük ma Méltóságodat, akit az országszerte hozsannával fogadott uj alkotmányos kormány képviseletében a királyi kegy állított a legősibb vármegye élére s vezérelt ez ősi tanácsterem falai közé, amelyekről Méltóságodnak nagynevű elődei, a királyokat koronázott Szécsi Dénes, a magyarok legnépszerűbb, legnagyobb fejedelmét nevelt Vitéz János, majd egy Bakács Tamás, egy Pázmány Péter tekintenek alá! Ily elődök után megállani nem csekély feladat ! S mi mégis bizalommal tekintünk Méltóságod jövő működése elé! . . . . . . Ugy mondják: »Örök törvények szerint, de vakon működnek a természet erői s működésüknek eredménye mindig valami munka : alkotás, vagy rombolás!« Az örök törvények vaskövetkezetességgel érvényesülnek, ezek meg nem változtathatók. De a vakon működő erőket az emberi akarat megzabolázhatja, igába hajthatja s öntudásságával, erélyével, majd tapintatával még a romboló erőket is az alkotás terére késztetheti. S aki erre képes, az az igazi férfi! Méltóságod eddigi működésének szinterei nem esnek távol tőlünk. S igy tudhatjuk, hogy hazafiasságával és eddigi működésével az igazi férfi-nevet kiérdemelte s hogy vármegyénk kormánya oly kezekbe került, amelyek a nagynevű elődökéi után sem fognak eltörpülni, hanem ezt a kormányt férfiassággal és bölcsességgel fogják vezetni! S épp ezért, amidőn, mint a vármegye ezidőszerinti első tisztviselője, a vármegye tisztikara, kezelő és segédszemélyzete nevében őszinte bizalommal és igaz szeretettel üdvözlöm Méltóságodat, egyszermind kijelentem, hogy a törvények és törvényes rendeletek végrehajtására és vármegyénk boldogitása magasztos céljának elérésére irányuló tevékenységében mindenkor teljes odaadással és készséggel fogjuk támogatni. Az Isten hozta, az Isten tartsa Méltóságodat! Lelkes éljenzés után Vimmer Imre polgármester Esztergom sz. kir. város közönsége nevében üdvözölte a főispánt. A polgármester a következőkben tolmácsolta Esztergom népének érzelmeit: Méltóságos Főispán Ur ! Tek. Megyei Törvényhatósági Bizottság! Jelentőségéhez méltó ősi szokás az, hogy a törvényhatóságok főispánjaikat fényes ünnepséggel iktatják be méltóságukba, midőn ők szent esküvel fogadják, hogy a király és haza iránti hűségben teljesitendik tisztüknek nemes feladatait s kötelességeit. De az ez időtájt napisoron levő főispáni installációk jelentősége túlragyogja a székváltozás fontosságát is azon alig lezajlott küzdelemmel való okozati összefüggésében, melyből a megyei intézmény dicsőséges diadala kelt ki, hogy hálás szemünk elé tárja ez ősi várunk erősségét s meg nem lankadt alkotmányvédő képességét. Már most közkeletűvé vált az alkotmány védőbástyájának nevezett törvényhatóságot ilyen minőségében anachronizmusnak tartani a parlamenti felelősségre épített államrendszerben ; midőn keserű tapasztalatok és csalódások visszavezették a felriadt nemzetet ősi öröksége becsének felismeréséhez. A mult szenvedései, feltámadt reménye és önámító kábultsága után öntudatra ébredt haza ismét csak a megyék és városi törvényhatóságok elszántságával birta feltartóztatni a császári parancs és osztrák befolyás járószalagán vezetett hatalom merényleteit, melyeknek magyar bérencek szegődtek szolgálatába; de ime, — ahol ma a hármas bérc és négy folyam határai közt egy törvényhatóság főispánt installál, mindenütt felhangzik a törvényhatóságok dicsősége s a megmentett alkotmányosság öröme, a hazaárulás sötét mesgyéin járt főbűn és koszorutlan alakjainak letörése felett. Ünnepünk ezen ielentősége bennünket is hevit és fokozza örömünket, mellyel Méltóságodat, mint a jeles férfiakból alakult leghazafiasabb győztes kormány választottját és küldöttjét üdvöLeíkes érzelmeink tápot nyernek ugyan Méltóságod uri egyéniségének politikai és közszolgálati múltjában ; nem akarok mégis virágos mezőkre csapongni, s nem gyújtok tömjént, melynek előlegezett illata Méltóságod férfias ízlésének tetszésén kivül mehetne füstbe ; hanem inkább a vármegyénk székhelyét és szivét alkotó Esztergom r. t. sz. kir. város közönsége nevében igaz tiszteletünk és meleg bizalmunk felajánlásával hódolok be Méltóságodnak, kérve, — hogy méltóztassék érzelmeinket kegyes hajlandósággal és viszonos bizalommal fogadni, hogy ezen kölcsönösség állandó záloga és fáklyája lehessen azon egymásra utalt tevékenység sikerének, melyben Méltóságod vezető jóakaratát hiven követni és támogatni akarjuk. Ez a város Méltóságos Főispán urunk, melynek a hazai történelem hiteles lapjain feljegyzett élményei, dicsősége és szenvedései honalapító nagy és szent els'ő királyunknak itt ringott bölcsőjéig vezetnek vissza, mint azt jól tudni méltóztatik, még nem oly régen külön törvényhatósági jogú sziget volt megyénk határai között; ma, bár az összeépült városrészekkel történt testvéries egyesülésében messze túl haladja azon népességi számot, melynek kisebb volta miatt jog vesztessé lőn, mint a megyébe kebelezett község foglalja el annak középpontját. De a központon kulturális és közgazdasági szive is a vármegyének és lüktetése a perifériák vérkeringésével szerves kapcsolatban áll. Nem kívánhatom e helyütt azt a kérdést vitatni, jól van-e, hogy az ok megszűntével is fentartatik az okozat; helyes-e, hogy a 12000-nél kisebb számú népességgel birt városra beállott jogvesztés az immár 18000-nyi népű hajdani királyi székhely, az ország legnagyobb közjogi méltóságának, — hercegprímásának székvárosa felett is fentartatik, holott a főváros viszonylagos közelségében a modern városi fejlődés igényeire és törekvéseire kiválóan ráutalt ezen vidéki emporium a törvényhatósági joggal biró városok minden kellékével bir; a tényleges helyzet követelményeire alapított gyakorlati érzékkel azon kívánalomnak sőt szükségességnek bátorkodom inkább e helyütt kifejezést adni, hogy a törvény szűk kerete mellett, mely a rendezett tanéfcsu városokat is a megyétől való függőségben tartja, városunknak az egyéb megyei községek forgalmi és fejlődési processzusától nagyon eltérő igényei kielégítésüket a megye és bölcs vezetésének olyan szellemében és szándékában találhassák fel, mely alkalmas a törvény rációját itt is érvényre juttatni, ami pedig soha sem kereshető a célirányosságon kivül s a jelen kérdésre alkalmazva abban áll, hogy a város önkormányzati életereje a megyétől való függés által ne zsibbasztassék. Ez a szellem és irányzat már is tért hódított vármegyénkben; tehát nem panasz és nem bizalmatlanság késztet annak megérintésére, hogy milyen intenciók mellett remélhetjük városunk harmonikus együttélését a megyével, hanem inkább a bizalom bátorít arra, hogy Méltóságod kormányzata uj érájának ünnepélyes megnyíltával életszükségünk őszinte feltárásában jól eső megnyugvást keressünk. Önkormányzati életünk a fokozódó városias igények és anyagi tehetőségünk korlátoltsága között nehéz feladatok elébe jutott; aránytalanul súlyosan nyomják adózó polgárságunk vállait az átvitt hatáskörben teljesítendő állami teendők költségei is; ily helyzetben nagyon rászorulunk felsőbb hatóságaink legjobb akaratú gyámolitására; igaz, hogy ezen gyámolitásnak részben városunk polgársága maga is tényezője lehet, amennyiben közteherviselésének mértéke és intellektuális alapon álló úgynevezett virilis jogigénye szerint a törvényhatósági bizottságban erős arányt képvisel; ámde nem a harc és nem a szavazatok nyers mérkőzése lévén a megye és város egyetemes békéje és egymásra utaít áldásos összehatásának éltető eleme. Önkormányzati igyekezetünk istápolása iránt előterjesztett tiszteletteljes kérelmem sikerének szebb reményét Méltóságod és a Tekintetes Vármegye hajlandóságának azon meleg forrásából merítem, mely a kor színvonalán fakadó bölcsességük termékenyítő erejétől buzogva fel fogja mindenkor ismerni a fő- és szívnek egymásra utalt szerves hatását s ezen találó hasonlat követelményeit a megye és város közéletének egymásra gyakorolt vonatkozásaiban érvényre segiteni kész leend, hogy igy táplálja azon centrifugális erőt, melynek jól felfogott ápolása a nagyobb közület egészének körforgalmát is élénkíteni képes. Isten éltesse Méltóságodat nagy elődeinek diszes főispáni székében s kisérje áldásával, hogy eljuthasson Hazánk, megyénk és városunk javának szentelt nemes törekvése gazdag sikereihez. Éljen a főispán ! A főispán feszült figyelemmel hallgatta a város polgármesterének szavait, a közönség pedig zajosan megéljenezte. Ezután Frey Ferenc megyebizottsági tag az installáción megjelent vendégeket üdvözölte, ennek végeztével pedig a főispán élve törvényben gyökeredző jogával, több tiszteletbeli tisztviselőt nevezett ki. Igy Magurányi József ügyvédet t. b. megyei főügyésszé, dr. Gedeon Kálmánt t. b. megyei főorvossá, dr. Mattyasóvszky Bélát és dr. Frühauf Bélát t. b. megyei ügyészszé, Reviczky Elemér közig, gyakornokot pedig t. b. szolgabiróvá nevezte ki. A'közgyűlésnek több tárgya nem lévén, az a főispán viharos éltetésével ért véget. A főispán lakosztályába vonult, hol a tisztelgő küldöttségeket fogadta. Soronkivül Esztergom vármegye tisztikara tisztelgett a főispánnál. Perényi Kálmán dr. rövid szavakban mutatta be a vármegye tisztikarát, mire a főispán kijelentette, hogy ö elég lelkeser 1 Siroiin Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen- számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche F. Hoffmann-La lloche & Co. Basel (Svájc)