ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-11-04 / 44. szám

nem bírna, amennyiben Párkány is, mint a Komárommal egyesitett Ujszőny, a községi adóztatás [tekintetében hosszú időre a legnagyobb kíméletet igényelné s érvényre is emelhetné, á bekapcsolandó párkányi uj városrészt mégis, — mely a világforgalomba olvadó Budapestbécsi vasút és a dunai közlekedés között terül el, — jelenlegi falusias tespedéséből nyomban kiemelni s a forgalmi és városiasabb követelmények színvonalára bármily nagy áldozatok árán is a jogos kritikát megálló tempóban fejleszteni kellene. * Eljegyzés. Vettük a következő értesítést: Végh Ilonka Párkány és Szkalka Lajos Esztergom', jegyesek. 1906. október havában. * Szent Imre ünnepély. A helybeli földműves ifjúság védszentjének, sz, Imre hercegnek tiszteletére, f. hó 11-én ünnepélyt rendez. Közelebbi tudnivalókkal jövő számunkban szolgálunk. * Törvényszék vagy járásbiróság ? Még mindig kisért ez a kérdés. A miniszter nov. 14-éig határidőt szabott, hogy az érdekeltek közös megállapodásra jussanak s ez talán sikerülni is fog azon az értekezleten, melyet nov. 5-ére hivott össze a főispán megbizásából dr. Perényi Kálmán alispán. Az ügy fejleményeit különben élénken megvilágítja az a két levél, melyet a város képviselője és a polgármester intéztek egymáshoz. Kmety Károly egyetemi tanár városunké képviselőjének levele a következő : Midőn a muzslai járásbiróság áthelyezése dolgában első izben az igazságügyi miniszter urnái voltam, azzal a hittel távoztam, hogy Esztergom kívánsága teljesülni fog. A miniszter ur ugyanis ugy festette a járásbiróság helyzetét, hogy az Muzslán tarthatatlan, másrészt pedig arról biztosított, hogy a járásbíróságnak Párkányba helyezése ki van zárva. Nem ismerem jól a törvényszéki mozgalom eredetének okait, de ugy látom, hogy ez a járásbiróság áthelyezésének dolgát reánk nézve elrontotta, noha bizonyos, hogy ellentét a járásbiróság áthelyezése és %z esztergomi törvényszék visszaállítása között épenséggel nincs. Az pedig nem kétséges előttem, hogy a főispán jóhiszemüleg állott a törvényszéki mozgalom élére. A csütörtöki értekezlet, melyet a miniszternél tartottunk, balsejtelmemet igazolta; a miniszter jóindulatát az esztergomi törvényszékre koncentrálta és igérte ennek gyors megvalósítását. Én tartózkodás nélkül kifejeztem kételyemet az iránt, hogy a törvényszék a polgári perrend reformja s azzal kapcsolatos általános birói szervezeti átalakítás előtt létesülhetne, ami pedig szerintem 8—10 évi halasztást jelent. A járásbíróságnak Esztergomba helyezését az értekezleten egyedül kívántam ; Szemere irásbelileg fejezte ki kérését az iránt, hogy a biróság maradjon Muzslán, Zlinszky Párkánynak kívánta a járásbiróságot. A főispán hivatkozva a vármegye régebben hozott határozatára, az esetre, ha az áthelyezés ténnyé válnék, Párkány mellett foglal állást. Mind Zlinszky, mind Gyapay oda nyilatkoztak, hogy a telekkönyvnek Esztergomban való meghagyását helyeslik, vagyis Esztergom helyzetét súlyosabbá tenni nem kívánják. A miniszter nyomatékkal emelte ki, hogy az irányelv szerint a járásbíróságok valamennyien rövidesen felruháztatnak telekkönyvi hatósággal, s ha ideig-óráig egyes járásbíróságra kivétel marad is, az általános követelmény előbb-utóbb foganatba vétetik. Kiemelte azt is, hogy ha a járásbiróság a távolabbi Muzslán marad, könnyebb lesz a statusquot indokolni és fentartani, vagyis a telekkönyvet meghagyni Esztergomban, mintha a járásbiróság a szomszédos Párkányba hozatik. A miniszter kijelentése után újból hangsúlyoztam, hogy a közérdek és a publikum kényelme , és óhaja a járásbíróságnak Esztergomba helyezése mellett szól, viszont a főispán és Zlinszky a miniszteri nyilatkozat után is a Párkányba való helyezés iránti kivánatok mellett maradtak. A főispán sajnálattal utalt^arra, hogy a megyei határozat ez irányban Öt köti, egyébként pedig kívánatosnak mondotta, hogy a vármegye e kérdéssel ismételten foglalkozzék. Végezetül következett a miniszter azon kijelentése, hogyha egymás között egyértelmű megállapodásra jutunk, annak értelmében fog Ö is az ügyben határozni. A megállapodásra okt. 25-től számítandó 14 napot tűzött ki határidőül. Ha ez idő alatt meg nem egyezünk, marad a jelenlegi állapot, vagyis marad Muzslán a biróság. Ez a helyzet. Én, T. Barátom, mindent összevetve és főleg a miniszter azon kijelentését mérlegelve, hogy a muzslai járás telekkönyveinek Esztergomból való elvitele inkább fenyeget, ha a biróság a szomszédos Párkányba jő, nem tartom kerületem iránti hűségemmel megegyezhetőnek azt, hogy a járásbíróságnak Párkányba helyezéséhez hozzájáruljak, kivéve ha ezt a hozzájárulást Esztergom népe óhajtja. Megemlítem még, hogy az igazságügyi miniszter úr jóindulatát helyezte kilátásba egy oly mozgalomhoz, mely a célból indulna meg, hogy Párkány nagyközség, mint tulajdonkép összeépült község Esztergomba bekebeleztessék. Abnormitás és az 1886.: XXII. t.-c. intenciójával is ellentétes, hogy Párkány továbbra is külön község maradjon. Tehát a kormányt kérnünk kellene, hogyha lehet Párkán}'- beleegyezésével, ha nem lehet, azon község ellenére is, persze a pótadó viszonyok igazságos előleges rendezése mellett, az egyesítés megtörténjék. Ehhez törvényhozási intézkedés nem kell, a belügyminiszter elrendelheti. Az egyesítéssel tárgytalanná válnék minden versengés, mely ma Párkányt és Esztergomot egymástól elhidegiti. Kérlek kedves Barátom "biztos tájékozás szerzésére a biróság ügyében november hó 5-ig. Igaz hived dr. Kmety Károly. E levél vétele után a polgármester nyomban értekezletre hivta a járásbiróság hiveit, kik aztán elhatározták, hogy a járásbíróságnak Párkányba helyezését kérjék most már, ha Esztergom elesik a kombinációból. A polgármester ezen értelemben tehát levelet irt a képviselőnek, kérvén őt, hogy tartson ki a meddig lehet Esztergom mellett, s ha nem lehet, úgy inkább Párkány mellett érvényesítse befolyását. Természetesen a telekkönyveknek Esztergomban való meghagyása mellett. Véglegesen, mint fentebb jeleztük már, nov. 5-én talán ki tudják egyenlíteni az ellentéteket s megye és város közös megállapodásra jutnak. Az értekezletre szóló meghívót dr. Perényi Kálmán alispán a következőkben adta ki: A vármegye Méltóságos főispánjának megbízása alapján, felkérem a vármegyebeli országgyűlési képviselő és az Esztergom vármegyei megyebizottsági tag urakat, hogy a párkányi járásbirósági székhelynek Esztergom, illetve Párkányba leendő elhelyezése céljából szükséges és a kir. igazságügyminiszter ur elé terjesztendő egyöntetű végleges megállapodás céljából a vármegyeház tanácskozó termében folyé évi november j-ik napján délelőtt 10 órakor okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. * Csak egy virágszálat! Esdve kérjük a mi jó közönségünket, rójja le azt a szent vámot, a melyet a szegénysorsu tüdőbetegek megmentéseért tőle kérnek. Ne dobják el azt a befizetési lapot vagy utalványt, melyet a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület (Budapest, IX., Lónyayutca 47. sz.) a napokban szétküldött, és ha valóban csak egy virágszál váltságdiját is, de küldjék el. Azt mondja Mikszáth, hogy még most is siratjuk a mohácsi csatát, a hol 25.000 magyar veszett el és közönynyel, ölbe tett kézzel, siváran nézzük ennek a derék egyesületnek fáradhatatlan tevékenységét, melylyel minden évben annyi magyart tudna megmenteni, a hány a mohácsi csatasíkon elvérzett, ha a közönség a halottak napi koszorúból egy szál virág árát valóban elküldi. Fogja el a sziveket az emberszeretet meleg érzete és ha néhány krajcárral is; de áldozzunk! Nem szabad a magyarnak pusztulnia ! Filléreket, vagy koronákat egyforma mélységes hálával fogad a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, mely az ország minden tájáról tehát tőlünk is vesz föl majd gyógyító házában (már épül az első) betegeket. *'; Adományok az Orsz. kath. tanitói árvaházra. Örvendetes jelenség, hogy az országos kath. tanitói árvaház ügye a legszélesebb körökben a legmelegebb érdeklődéssel találkozik. Napról-napra érkeznek az intézet céljaira nemesszivű adományok. Legújabban a következő adományok növelték a gyűjtés eredményét. Kolozsvár városa 100 koronát. Fiedler Géza tanitó Hajós 10 koronát. Kustár Lajos esperes Csanád, Ambró István Nagyfajkürth, Döller József ny.esperes Esztergom, Hermán József esperes Bajna, Hitelszövetkezet Bajna 5--5 koronát. Mármarossziget város gyűjtése 3 korona 10 fillért, Wellner Lőrincz Bajna 3 koronát. Tomásits Sándor Hajós, Mihályffy Olga Bajna, Sándor János Bajna, Arnold Frigyes Pozsony, Reisz Ilonka Bajna 2 — 2 koronát. Raffay N. Bajna 1 korona 20 fillért. K. K. 1 korona 10 fillért. Schwendinger Julia Hajós, Trixler Mária Hajós, Keresztes Ferenczné Érsekhalom, Báró Jeszenák Pál Nagyfajkürth, Báró Jeszenák Pálné'Nagyfajkürth, Báró Jeszenák Baba, Tolnay Lajos lelkész Nagyfajkürth, Majer György Nagyfajkürth, Majer Györgyné, Kara Ferencz Nagyfajkürh, Znakovszky Miklós Eperjes, Rusznyák Bálint Palonca, Lehóczky Béla Bajna, Böröndy Irma Bajna, Jäger Karolin Bajna, Kicsindy Kálmán Bajna, Kicsindy Mariska Bajna, B. G. Pozsony, Hoemel Vilmos ugyanott, F. J. u. o., Laus Vincéné u. o., Kirchner Ede u. o. Münzger Ödönné u. o., Steinwalter Viktor u. o., R . . . . u. o., Heinrich Ferenc u. o., Maingl Ágoston u. o., J. J. u. o., K. O. u. o. Koretko Gézáné Bajna, Koretko Irén Bajna, Kicsindy József Bajna, Schuppler Károlyné Bajna, Gangéi Jánosné, Haffner Gyuláné Bajna, Laube A. Bajna, Nóvák Jánosné Bajna, Táby László Bajna, Gotthard Sarolta Bajna, Berger Ignácné Bajna, Hedlicska József Bajna, Rendes Jánosné Bajna, Heinczlmann Antalné Bajna, Szekér József Bajna, Hentz János Bajna, Weisszer Lipót Bajna, Schrón Sándorné Bajna, Krikler József Bajna, Várady Lajos Bajna, Kóhn Ferenc Bajna, Schwan Mórné Bajna, Prohászka Lajos Bajna, Reisz Mariska Bajna 1—1 koronát, Sziklay Jolán Bajna óo fillért, N. W. 20 fillért. * A kolozsvári ker. szociális kurzus programmja. Nov. 15-én este: Ismerkedés. Nov. 16-án este 5 órakor a városi vigadó nagytermében: I. Megnyitó. 2. Nővédelem — Farkas Edit, az orsz. Nővédő-egylet alelnöke. 3. A nép jogi védelme — Menyhárt Gáspár dr. egyetemi m. tanár. 4. Munkás-egylet — Haller István lapszerkesztő. Nov. 17-én este 5 órakor ugyanott: 1. Szövetkezetek — Páll Albert tanitó. 2. Iparfejlesztés — Ernszt Sándor dr. orsz. gyül. képviselő. 3. Társadalmi egyletek — Bocskor Mihály dr. ügyvéd. 4. Gazdasági népoktatás — Szentiványi Károly, a M. Kath. Egy. Orsz. Szöv. igazgatója. November 18-án este 5 órakor ugyanott: 1. Világiak a szociális mozgalomban — Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár. 2. A községi autonómiában rejlő erő — Biró Balázs dr. ügyvéd. 3. Népszövetség -— Huszár Károly lapszerkesztő. 4. Záróbeszéd — Giesswein Sándor dr. orsz. gyül. képviselő. * Halálozás. Özv. Sternfeld Emánuelné szül. Szeidner, Mária október 29-én életének 94-ik évében az Úrban elhunyt. Temetése október 31-én volt az izr. temetőben. Az elhunytban Sternfeld Rezső városi képviselő és helyi kereskedelmünk egyik hivatásos képviselője, édesanyját gyászolja. * A rendőrségről. Garami Károly rendőrbiztost súlyos függelem és fegyelem sértés miatt elbocsájtották a rendőrség szolgálatából, hol a legénységi állományban volt alkalmazva. Itt emiitjük meg, hogy a rendőrséget folyton feljelentésekkel zaklató helyi botránykonyha ismét működésbe lépett* és temérdek feljelentést gyártott a rendőrség, a polgármester, a v. főjegyző stb. ellen. Ki szolgáltatja ezekhez az anyagot, nem tudjuk, de sejtjük, hogy ugyanaz, ki rendőrségi alkalmazott korában is informálta ezt a boszorkánykonyhát a rendőrség hivatalos benső ügyeiről. A feljelentések mibenlétéről nincs értesülésünk, de érdeklődni fogunk a dolog iránt, mert a homályban szereplőket is megszeretnénk világítani. * Caldiero. A helybeli 26-ik gyalogezred november hó 3-ikára tervezett társas vacsoráját, melyet a caldieroi csata emlékére szándékozott a »Fürdő«-ben tartani, Ottó főherceg halála folytán bekövetkezett udvari gyász miatt elmaradt. * Simon-Júda. A párkányi vásár évrőlévre törpül, zsugorodik, mig egyszer csak azt vesszük észre, hogy az esztergomi vásárok nívójára sülyed. Az idei vásár nem ért semmit sem az árusok, sem a komédiák tekintetében. A harmadik napon már alig lézengett egy-két vevő a vásáron s hogy mily rosszul ment még a komédiásoknak is, mutatja, hogy tegnap, szombaton egyik bódét, — pedig a legjobban látogatták, — elárverezték. Kiküldött munkatársunk azzal jött vissza, hogy a párkányi vásár, mint cikktóma : meghalt. De hátha feltámad ? ! * Akik nem' ünnepelnek. Panaszos sorokat kaptunk, mit szivesen tudtára adunk vármegyénk főispánjának : Méltóságos Gyapay Pál urnák, Törvényhatóságunk első tisztviselőjének : dr. Perényi Kálmán alispán urnák és mindenkinek, akit illet. Arról van ugyanis szó, hogy egyes községek jegyzői a hazafias érzelmeket sértve, nem tartottak a II. Rákóczi Ferencet ünneplő néppel Ilyen