ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-11-04 / 44. szám

nem bírna, amennyiben Párkány is, mint a Komárommal egyesitett Ujszőny, a községi adóztatás [tekintetében hosszú időre a legnagyobb kíméletet igényelné s érvényre is emelhetné, á bekapcsolandó párkányi uj városrészt mégis, — mely a világforgalomba olvadó Budapest­bécsi vasút és a dunai közlekedés között terül el, — jelenlegi falusias tespedéséből nyomban kiemelni s a forgalmi és városiasabb követel­mények színvonalára bármily nagy áldozatok árán is a jogos kritikát megálló tempóban fejleszteni kellene. * Eljegyzés. Vettük a következő értesítést: Végh Ilonka Párkány és Szkalka Lajos Eszter­gom', jegyesek. 1906. október havában. * Szent Imre ünnepély. A helybeli föld­műves ifjúság védszentjének, sz, Imre hercegnek tiszteletére, f. hó 11-én ünnepélyt rendez. Köze­lebbi tudnivalókkal jövő számunkban szolgá­lunk. * Törvényszék vagy járásbiróság ? Még mindig kisért ez a kérdés. A miniszter nov. 14-éig határidőt szabott, hogy az érdekeltek közös meg­állapodásra jussanak s ez talán sikerülni is fog azon az értekezleten, melyet nov. 5-ére hivott össze a főispán megbizásából dr. Perényi Kálmán alispán. Az ügy fejleményeit különben élénken megvilágítja az a két levél, melyet a város kép­viselője és a polgármester intéztek egymáshoz. Kmety Károly egyetemi tanár városunké képvise­lőjének levele a következő : Midőn a muzslai járásbiróság áthelyezése dolgában első izben az igazságügyi miniszter ur­nái voltam, azzal a hittel távoztam, hogy Eszter­gom kívánsága teljesülni fog. A miniszter ur ugyanis ugy festette a járás­biróság helyzetét, hogy az Muzslán tarthatatlan, másrészt pedig arról biztosított, hogy a járásbíró­ságnak Párkányba helyezése ki van zárva. Nem ismerem jól a törvényszéki mozgalom eredetének okait, de ugy látom, hogy ez a járás­biróság áthelyezésének dolgát reánk nézve el­rontotta, noha bizonyos, hogy ellentét a járás­biróság áthelyezése és %z esztergomi törvényszék visszaállítása között épenséggel nincs. Az pedig nem kétséges előttem, hogy a főispán jóhiszemü­leg állott a törvényszéki mozgalom élére. A csütörtöki értekezlet, melyet a miniszter­nél tartottunk, balsejtelmemet igazolta; a minisz­ter jóindulatát az esztergomi törvényszékre kon­centrálta és igérte ennek gyors megvalósítását. Én tartózkodás nélkül kifejeztem kételyemet az iránt, hogy a törvényszék a polgári perrend re­formja s azzal kapcsolatos általános birói szerve­zeti átalakítás előtt létesülhetne, ami pedig sze­rintem 8—10 évi halasztást jelent. A járásbíró­ságnak Esztergomba helyezését az értekezleten egyedül kívántam ; Szemere irásbelileg fejezte ki kérését az iránt, hogy a biróság maradjon Muzs­lán, Zlinszky Párkánynak kívánta a járásbiróságot. A főispán hivatkozva a vármegye régebben hozott határozatára, az esetre, ha az áthelyezés ténnyé válnék, Párkány mellett foglal állást. Mind Zlinszky, mind Gyapay oda nyilatkoztak, hogy a telekkönyvnek Esztergomban való megha­gyását helyeslik, vagyis Esztergom helyzetét sú­lyosabbá tenni nem kívánják. A miniszter nyomatékkal emelte ki, hogy az irányelv szerint a járásbíróságok valamennyien rövidesen felruháztatnak telekkönyvi hatósággal, s ha ideig-óráig egyes járásbíróságra kivétel marad is, az általános követelmény előbb-utóbb foganatba vétetik. Kiemelte azt is, hogy ha a járásbiróság a távolabbi Muzslán marad, könnyebb lesz a statusquot indokolni és fentartani, vagyis a telekkönyvet meghagyni Esztergomban, mintha a járásbiróság a szomszédos Párkányba hozatik. A miniszter kijelentése után újból hangsú­lyoztam, hogy a közérdek és a publikum kényelme , és óhaja a járásbíróságnak Esztergomba helyezése mellett szól, viszont a főispán és Zlinszky a mi­niszteri nyilatkozat után is a Párkányba való he­lyezés iránti kivánatok mellett maradtak. A fő­ispán sajnálattal utalt^arra, hogy a megyei hatá­rozat ez irányban Öt köti, egyébként pedig kívánatosnak mondotta, hogy a vármegye e kér­déssel ismételten foglalkozzék. Végezetül következett a miniszter azon ki­jelentése, hogyha egymás között egyértelmű meg­állapodásra jutunk, annak értelmében fog Ö is az ügyben határozni. A megállapodásra okt. 25-től számítandó 14 napot tűzött ki határidőül. Ha ez idő alatt meg nem egyezünk, marad a jelenlegi állapot, vagyis marad Muzslán a biróság. Ez a helyzet. Én, T. Barátom, mindent összevetve és főleg a miniszter azon kijelentését mérlegelve, hogy a muzslai járás telekkönyveinek Esztergom­ból való elvitele inkább fenyeget, ha a biróság a szomszédos Párkányba jő, nem tartom kerületem iránti hűségemmel megegyezhetőnek azt, hogy a járásbíróságnak Párkányba helyezéséhez hozzá­járuljak, kivéve ha ezt a hozzájárulást Esztergom népe óhajtja. Megemlítem még, hogy az igazságügyi mi­niszter úr jóindulatát helyezte kilátásba egy oly mozgalomhoz, mely a célból indulna meg, hogy Párkány nagyközség, mint tulajdonkép össze­épült község Esztergomba bekebeleztessék. Abnormitás és az 1886.: XXII. t.-c. inten­ciójával is ellentétes, hogy Párkány továbbra is külön község maradjon. Tehát a kormányt kér­nünk kellene, hogyha lehet Párkán}'- beleegye­zésével, ha nem lehet, azon község ellenére is, persze a pótadó viszonyok igazságos előleges rendezése mellett, az egyesítés megtörténjék. Ehhez törvényhozási intézkedés nem kell, a bel­ügyminiszter elrendelheti. Az egyesítéssel tárgy­talanná válnék minden versengés, mely ma Pár­kányt és Esztergomot egymástól elhidegiti. Kérlek kedves Barátom "biztos tájékozás szerzésére a biróság ügyében november hó 5-ig. Igaz hived dr. Kmety Károly. E levél vétele után a polgármester nyom­ban értekezletre hivta a járásbiróság hiveit, kik aztán elhatározták, hogy a járásbíróságnak Pár­kányba helyezését kérjék most már, ha Eszter­gom elesik a kombinációból. A polgármester ezen értelemben tehát levelet irt a képviselőnek, kér­vén őt, hogy tartson ki a meddig lehet Eszter­gom mellett, s ha nem lehet, úgy inkább Pár­kány mellett érvényesítse befolyását. Természe­tesen a telekkönyveknek Esztergomban való meghagyása mellett. Véglegesen, mint fentebb jeleztük már, nov. 5-én talán ki tudják egyenlíteni az ellentéteket s megye és város közös megálla­podásra jutnak. Az értekezletre szóló meghívót dr. Perényi Kálmán alispán a következőkben adta ki: A vármegye Méltóságos főispánjának meg­bízása alapján, felkérem a vármegyebeli ország­gyűlési képviselő és az Esztergom vármegyei megyebizottsági tag urakat, hogy a párkányi járásbirósági székhelynek Esztergom, illetve Pár­kányba leendő elhelyezése céljából szükséges és a kir. igazságügyminiszter ur elé terjesztendő egyöntetű végleges megállapodás céljából a vár­megyeház tanácskozó termében folyé évi novem­ber j-ik napján délelőtt 10 órakor okvetlenül meg­jelenni szíveskedjenek. * Csak egy virágszálat! Esdve kérjük a mi jó közönségünket, rójja le azt a szent vámot, a melyet a szegénysorsu tüdőbetegek megmen­téseért tőle kérnek. Ne dobják el azt a befizetési lapot vagy utalványt, melyet a József Kir. Her­ceg Szanatórium Egyesület (Budapest, IX., Lónyay­utca 47. sz.) a napokban szétküldött, és ha való­ban csak egy virágszál váltságdiját is, de küldjék el. Azt mondja Mikszáth, hogy még most is si­ratjuk a mohácsi csatát, a hol 25.000 magyar veszett el és közönynyel, ölbe tett kézzel, siváran nézzük ennek a derék egyesületnek fáradhatatlan tevékenységét, melylyel minden évben annyi ma­gyart tudna megmenteni, a hány a mohácsi csata­síkon elvérzett, ha a közönség a halottak napi koszorúból egy szál virág árát valóban elküldi. Fogja el a sziveket az emberszeretet meleg ér­zete és ha néhány krajcárral is; de áldozzunk! Nem szabad a magyarnak pusztulnia ! Filléreket, vagy koronákat egyforma mélységes hálával fo­gad a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, mely az ország minden tájáról tehát tőlünk is vesz föl majd gyógyító házában (már épül az első) betegeket. *'; Adományok az Orsz. kath. tanitói árvaházra. Örvendetes jelenség, hogy az orszá­gos kath. tanitói árvaház ügye a legszélesebb kö­rökben a legmelegebb érdeklődéssel találkozik. Napról-napra érkeznek az intézet céljaira nemes­szivű adományok. Legújabban a következő ado­mányok növelték a gyűjtés eredményét. Kolozs­vár városa 100 koronát. Fiedler Géza tanitó Ha­jós 10 koronát. Kustár Lajos esperes Csanád, Ambró István Nagyfajkürth, Döller József ny.­esperes Esztergom, Hermán József esperes Bajna, Hitelszövetkezet Bajna 5--5 koronát. Mármaros­sziget város gyűjtése 3 korona 10 fillért, Wellner Lőrincz Bajna 3 koronát. Tomásits Sándor Hajós, Mihályffy Olga Bajna, Sándor János Bajna, Ar­nold Frigyes Pozsony, Reisz Ilonka Bajna 2 — 2 koronát. Raffay N. Bajna 1 korona 20 fillért. K. K. 1 korona 10 fillért. Schwendinger Julia Hajós, Trixler Mária Hajós, Keresztes Ferenczné Érsek­halom, Báró Jeszenák Pál Nagyfajkürth, Báró Jeszenák Pálné'Nagyfajkürth, Báró Jeszenák Baba, Tolnay Lajos lelkész Nagyfajkürth, Majer György Nagyfajkürth, Majer Györgyné, Kara Ferencz Nagyfajkürh, Znakovszky Miklós Eperjes, Rusz­nyák Bálint Palonca, Lehóczky Béla Bajna, Bö­röndy Irma Bajna, Jäger Karolin Bajna, Kicsindy Kálmán Bajna, Kicsindy Mariska Bajna, B. G. Pozsony, Hoemel Vilmos ugyanott, F. J. u. o., Laus Vincéné u. o., Kirchner Ede u. o. Münzger Ödönné u. o., Steinwalter Viktor u. o., R . . . . u. o., Heinrich Ferenc u. o., Maingl Ágoston u. o., J. J. u. o., K. O. u. o. Koretko Gézáné Bajna, Koretko Irén Bajna, Kicsindy József Bajna, Schuppler Károlyné Bajna, Gangéi Jánosné, Haff­ner Gyuláné Bajna, Laube A. Bajna, Nóvák Já­nosné Bajna, Táby László Bajna, Gotthard Sa­rolta Bajna, Berger Ignácné Bajna, Hedlicska József Bajna, Rendes Jánosné Bajna, Heinczlmann Antalné Bajna, Szekér József Bajna, Hentz Já­nos Bajna, Weisszer Lipót Bajna, Schrón Sán­dorné Bajna, Krikler József Bajna, Várady La­jos Bajna, Kóhn Ferenc Bajna, Schwan Mórné Bajna, Prohászka Lajos Bajna, Reisz Mariska Bajna 1—1 koronát, Sziklay Jolán Bajna óo fil­lért, N. W. 20 fillért. * A kolozsvári ker. szociális kurzus pro­grammja. Nov. 15-én este: Ismerkedés. Nov. 16-án este 5 órakor a városi vigadó nagytermé­ben: I. Megnyitó. 2. Nővédelem — Farkas Edit, az orsz. Nővédő-egylet alelnöke. 3. A nép jogi védelme — Menyhárt Gáspár dr. egyetemi m. tanár. 4. Munkás-egylet — Haller István lap­szerkesztő. Nov. 17-én este 5 órakor ugyanott: 1. Szövetkezetek — Páll Albert tanitó. 2. Ipar­fejlesztés — Ernszt Sándor dr. orsz. gyül. kép­viselő. 3. Társadalmi egyletek — Bocskor Mihály dr. ügyvéd. 4. Gazdasági népoktatás — Szent­iványi Károly, a M. Kath. Egy. Orsz. Szöv. igaz­gatója. November 18-án este 5 órakor ugyanott: 1. Világiak a szociális mozgalomban — Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár. 2. A községi autonó­miában rejlő erő — Biró Balázs dr. ügyvéd. 3. Népszövetség -— Huszár Károly lapszerkesztő. 4. Záróbeszéd — Giesswein Sándor dr. orsz. gyül. képviselő. * Halálozás. Özv. Sternfeld Emánuelné szül. Szeidner, Mária október 29-én életének 94-ik évé­ben az Úrban elhunyt. Temetése október 31-én volt az izr. temetőben. Az elhunytban Sternfeld Rezső városi képviselő és helyi kereskedelmünk egyik hivatásos képviselője, édesanyját gyászolja. * A rendőrségről. Garami Károly rendőr­biztost súlyos függelem és fegyelem sértés miatt elbocsájtották a rendőrség szolgálatából, hol a legénységi állományban volt alkalmazva. Itt em­iitjük meg, hogy a rendőrséget folyton feljelen­tésekkel zaklató helyi botránykonyha ismét mű­ködésbe lépett* és temérdek feljelentést gyártott a rendőrség, a polgármester, a v. főjegyző stb. ellen. Ki szolgáltatja ezekhez az anyagot, nem tudjuk, de sejtjük, hogy ugyanaz, ki rendőrségi alkalmazott korában is informálta ezt a boszor­kánykonyhát a rendőrség hivatalos benső ügyei­ről. A feljelentések mibenlétéről nincs értesü­lésünk, de érdeklődni fogunk a dolog iránt, mert a homályban szereplőket is megszeretnénk vilá­gítani. * Caldiero. A helybeli 26-ik gyalogezred november hó 3-ikára tervezett társas vacsoráját, melyet a caldieroi csata emlékére szándékozott a »Fürdő«-ben tartani, Ottó főherceg halála foly­tán bekövetkezett udvari gyász miatt elmaradt. * Simon-Júda. A párkányi vásár évről­évre törpül, zsugorodik, mig egyszer csak azt vesszük észre, hogy az esztergomi vásárok nívó­jára sülyed. Az idei vásár nem ért semmit sem az árusok, sem a komédiák tekintetében. A har­madik napon már alig lézengett egy-két vevő a vásáron s hogy mily rosszul ment még a komé­diásoknak is, mutatja, hogy tegnap, szombaton egyik bódét, — pedig a legjobban látogatták, — elárverezték. Kiküldött munkatársunk azzal jött vissza, hogy a párkányi vásár, mint cikktóma : meghalt. De hátha feltámad ? ! * Akik nem' ünnepelnek. Panaszos sorokat kaptunk, mit szivesen tudtára adunk vármegyénk főispánjának : Méltóságos Gyapay Pál urnák, Tör­vényhatóságunk első tisztviselőjének : dr. Perényi Kálmán alispán urnák és mindenkinek, akit illet. Arról van ugyanis szó, hogy egyes községek jegyzői a hazafias érzelmeket sértve, nem tartot­tak a II. Rákóczi Ferencet ünneplő néppel Ilyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom