ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-11-04 / 44. szám

S a szegény miniszter már előre reszket, Egyszerre, — négy szónok a beszédbe kezdett! ... »Hej te jó Salamon, — igy gondol magában, •­Könnyen bölcs lehettél akkor, hajdanában! De ha most itt volnál, tudom főne fejed! . . . Nehéz négynek tenni egyszerre eleget! . . . Könnyű volt korodban tudom az igazság, Nem volt se 1 törvényszék, se 1 járásbiróság! . . .« — Igazat ád mindnek, elereszti szépen . . . S kimerülten piheg a nagy karosszékben. S újra veszekednek Esztergom és Párkány, Muzsla meg Köbölkút, — vajh, kié a zsákmány? Az egyik sem enged, deputációznak, De hát ki vet véget ennek a dolognak? Ki? — Huta-Szent-Lélek! Egyet gondol s — végez,... Nagy deputációt küld a minisz'érhez!! . . . Tiz tag lesz a küldött! — Hát otthon ki marad? Én attól tartok, hogy — csak az üres falak!! . . . Tulipánfi. A fejedelem itthon. Itthon van már a nagy fejedelem! Hazai rögön pihen 'II. Rákóczy Ferenc áldott pora s a vele bút-bánatot megosztó társak is közelébe jutottak az ő nagyságos uruknak. A nemzeti újjászületés napjaira esik Rá­kóczy hazajövetele. Fölemelt fővel, büszke öntu­dattal üdvözölhettük Rákóczi porladó tetemeit. Kemény harcokat vívtunk, alkotmányunk, a nem­zet jogai, legdrágább kincsünk, szabadságunk mind veszendőben volt. De kisütött a nap! A király és nemzet újra megbékült egymással és ellenségeink futva menekültek. A nemzeti kor­mány eltakarította a keserű mult romjait s ma a békés fejlődés munkájához láthat minden igaz magyar. És ebben a nagy ünnepi évben jött haza II. Rákóczy Ferenc! Az ő szelleme erősítse, lel­kesítse az ország vezéreit. Ünnepelt az egész ország. A fővárostól kezdve az utolsó pusztáig minden magyar nép­lakta hely : szivből ünnepelt. Esztergom is kitett magáért. Ott volt daliás főispánunk, ott a derék alis­pánunk és polgármesterünk vezetésével a megye és város küldöttsége. A koporsó előtt járó lovas menetben Buda­pesten Gyapay Pál főispán vezetésével a vármegye bandériuma keltett feltűnést. A bandérium hat tagból állott: a vezető főispán, Boronkay Jenő, Etter Gyula, Kobek Kornél, Uray István és Mül­ler Ernő vettek benne részt. Legelői léptetett fényes szőrű fekete paripáján Gyapay Pál, 'utána egy sorban Etter, Boronkay, Müller, Kobek, a csapatot Uray zárta be. A vármegye zászlóját Boronkay Jenő vitte, de félúton átadta Kobek Kornélnak, mert neki lova roszulléte miatt ki kellett állni a menetből. Amerre csak ment megyénk bandériuma, mindenfelől megéljenezték. Kevés oly szépen összeállított és válogatott csapat volt a menetben. A koporsó utáni menetben a törvényható­ság nevében Perényi Kálmán alispán, a város nevében Vimmer Imre polgármester vett részt. Mint törvényhatósági és városi kiküldöttek vettek részt még. itt dr. Földváry István, Frey Ferenc, Pisuth Kálmán, Pongrácz Kázmér, Palkovics László. Mattyasóvszky Lajos súlyosabbra fordult lábbaja miatt a városi küldöttségben nem vehe­tett részt. A megyei deputációhoz csatlakozott még Kádár Gyula ny. számvevő, a városihoz pedig Osváth Andor tanácsjegyző. Megyei és városi uraink diszmagyarjai itt is kiváltak. A kassai temetésnél a főispánok sorában ott volt Gyapay Pál, törvényhatóságunkat és vá­rosunkat pedig dr. Perényi Kálmán alispán, illetve Vimmer Imre polgármester képviselte. Vármegyénk alispánja ezenkívül diszes ko­szorút helyezett a nagy fejedelem és a vele haza­tért társaknak koporsójára. A Rákóczy emlékünnepélyről még a kö­vetkező tudósitásokat kaptuk : A kereskedő ifjak önk. egyesülete ma dél­után 5 órakor saját helyiségében Rákóczi-ünne­pet rendez, melyre nemcsak a tagokat, hanem az érdeklődő közönséget is tisztelettel meghívja és szivesen látja a rendezőség. A budai katholikus kör szerdán Rákcczi­ünnepélyt rendez. Műsor: 1. Rákóczi-nyitány — Kéler. Zongorán előadják: Nikoletti Géza és Vendéghegyi Géza. 2. Ünnepi beszéd. Mondja: Görcsöni Dénes. 3. Zrínyi Ilona nikomediai lako­mája — Vendéghegyi. Melodráma. Szavalja : Verő Ilona úrhölgy, a Solymosi-Pálfi szinésziskola nö­vendéke. Zongorán kiséri a szerző. 4. Tárogató. Játsza Darvas Gyula, kiséri Bäck Béla. 5. Kuruc­dalok. Énekli Vendéghegyi Marietta úrhölgy, zongorán kiséri Vendéghegyi Géza. Bajőthon a község népe megtöltötte a tem­plomot és buzgón imádkozva emlékezett meg a nemzet nagy fiairól. A község plébánosa a tem­plomban méltatta II. Rákóczy Éerencnek hitben való erősségét, mely lelki rugója volt az ő nagy­ságának. Csév község népe szintén ünnepelt. A köz­ség templomában ünnepi szent mise volt, melyen a nép nagy számban jelent meg. A templom ol­tárait ezen alkalommal Viszolajszky Erzsébet és Vrána Anna úrhölgyek virágokkal és drapéri­ákkal pazarul feldiszitették. Az udvardi kuruc ősöknek méltó unokái vasárnap d. u. a r. k. iskola udvarán II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmával kuruc-ünnepélyt rendeztek. Az ünne­pélyt a Himnus nyitotta meg. Azután a dobogóra lépett Miskovicz János káplán és dörgő, hatalmás hangján elszavalta Epölyi Ferencnek »Rákóczi hamvaihoz« c. költeményét. Majd Halász József káplán »Ki volt II. Rákóczi Ferenc« cimen né­piesen ecsetelte a nagy fejedelem életét, szenve­déseit, küzdelmeit. Szabó János udvardi főtanitó, äz ünnepély főrendezője buzdító beszédet intézett az iskola-udvart szorongásig megtöltő közönség­hez. Beszédében különösen azt hangoztatta, hogy a magyarnak vallásához és hazájához egyaránt hűnek kell lenni. Megemlékezett a hőslelkü Zrínyi Ilonáról, a magyar anyák örök mintaképéről, aki II. Rákóczi Ferencet nevelte a magyar hazának. A szavalatok és beszédek közben az iskolás fiuk 100 tagu énekkara két hangban majd bús, majd szilajságba csapó, derűs hangú kuruc énekeket (Gyönge violának letörött az ága . . . Csinom Palkó . . . Turul madár sir a levegőben . . . Te vagy a legény Tyúkody pajtás) adott elő. Walter György helybeli gyógyszerész Petri Elek­nek : »Rakoczi hazajön« c. költeményét szavalta el mély érzéssel és nagy hatással. A szép sikerű népünnepet a Szózat zárta be és a jó magyar nép lelkes kuruc hangulatban oszlott szét. Nógrádmarcalban. Soha oly lelkes, hazafias ünnepély még nem folyt le, mint okt. 28-án d. u., amikor bujdosó, de végre édes hazájába vissza­tért nagy fejedelmünknek, II. Rákóczi Ferenc halhatatlan emlékének és szellemének rótták le szerény hálájukat és kegyeletüket a marcaliak. Az iskola-terem zsúfolásig megtelt előkelő szemé­lyekkel s a derék köznéppel, kik lelkesült áhítat­tal hallgatták a szép ünnepély lefolyását, melynek kedves keretet adtak Stampay Miklós tanitó veze­tése alatt a dalárda, valamint az általa most szer­zett iskolai harmóniumon kisért szóló kuruc dalok, nemkülönben a sikerült szavalatok. De mindez csak keret volt. A legkimagaslóbb pont Kozma Miklós plébános felolvasása volt, mely költői ihlettel állította a nép elé a nagy fejedelmet s ezzel az Isten s haza iránti szeretetet. Megható volt a plébános rögtönzött befejező hazafias be­széde is. Az ünnepélyt a Szózat eléneklése zárta be. * Kistapolcsányban. F. hó 28-án, vasárnap nemzeti színnel voltak ékesítve a házak A tem­plomban szép szavakkal méltatta Martincsek I. plébános Rákóczi tetteit s különösen kiemelte lángoló hazaszeretetét és benső vallásosságát. Délután a Szentháromság-téren .kuruc nótákat játszott a község tagjaiból álló jól szervezett zene­kar. Hétfőn gyászt öltöttek a házak. Reggel gyászmise volt az iskolások magyar énekével. Mise után iskolai ünnepély, amelyen szép szám­mal jelentek meg a községiek. Az elöljáróság dicséretes és követésre méltó dolgot cselekedett, hogy II. Rákóczi Ferenc arcképét — amelyet a Szent-István-Társulat adott ki — minden iskola­kötelesnek, e nagy temetés emlékére — aján­dékul adta. , * Ünnepé yes isteni tiszteletek. Mult hó 29-én Rákóczi és bujdosó társai lelkiüdvéért d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmisét mondott Rajner Lajos dr. püspök, ált. érseki helynök, melyen az Esztergomban időző megyei és városi tisztviselők, valamint a hercegprimási és főkáptalani uradal­mak tisztviselői is vettek részt. Lélekemelőbb, fen­ségesebb látvány lett volna, ha a tanulóifjúságot a bazilikában csoportosították volna össze. Ilyen ünnepélyes gyászistentiszteletnek fényét nagyban mozdította volna elő a tanulóifjúságnak a bazili­kában való együttes megjelenése. — 30-án, Ő Emine?iciájának magas névnapja alkalmából szin­tén ünnepi szentmise volt a bazilikában, melyet fényes segédlettel Pór Antal prelátus-kanonok mondott. A szentmisén a hercegprimási uradal­mak tisztviselői is vettek részt. * Kolos-Ünnepély. Az esztergomi papne­velő-intézet növendékei kegyelmes főpásztorunk magas névnapja alkalmából f. hó 29-én esti 6 órakor örömünnepet rendeztek, mely minden izé­ben szépen sikerült. Wagner »Tannhäuser«-ének egyik részlete képezte a nyitányt, melyet az in­tézeti zenekar igen ügyesen adott elő. Majd Nádai K. IV. é. h. h, lépett az emelvényre, hogy el­mondja ünnepi beszédét. A beszéd nagy hatást gyakorolt a jelenlevők mindegyikére, a szónokot zajosan megtapsolták. Azután Zsasskovszky jól sikerült üdvözlő dala után Verdi »Troubadour« c. operájának Miserere részletét játszotta el az intézeti zenekar, hasonlóképen ügyes precizitás­sal és virtuozitással. Ezután következett Bucsek M. IV. é. h. h. »A szent magányban« c. gondo­san megszerkesztett, szépen stilizált és mély tar­talommal ékeskedő gyönyörű felolvasása, melyet feszült figyelem mellett hallgatott végig a meg­jelent ünneplő közönség. Az ünnepély 6-ik pont­ját képezte Bogisich püspök »Angyaloknak nagy­ságos Asszonya« c. éneke, majd Horváth Rezső II. é, h. h. tüzes, lelkes köszöntője, melyet lapunk »Tárca ujában közlünk. Szavalója jó előadásáért sok tapsot kapott. Az ünnepély zárópontját Ganne »Induló«-ja képezte. A megjelent vendé­gek sorában ott láttuk a fökáptalan tagjai közül: Rajner Lajos dr. püspököt, ált. érseki helynököt, továbbá Maszlaghy, Graeffel, Klinda és Schiffer prelátus-kanonokat, Fábián c. kanonokot, érsek­újvári plébánost, a helybeli papság számos tag­ját, sőt néhány vidékit is, azután a főkáptalani tisztviselők részéről Seyler pénztárost, Nádhera erdőmestert, és városunk volt képviselőjét Frey Ferencet. * Iskolai ünnepségek a vizivárosi zárdá­ban. Kedves és nagy nevelő hatással levő ünnep­ségeket rendeztek a vizivárosi érseki leánynevelő­intézet növendékei f. hó 29-én délelőtt 11 órakor Rákóczy és bujdosó társainak hazatérése és az intézet kegyes védnöke, bőkezű adakozója Vaszary Kolos bibornok hercegprímás névnapja alkalmá­ból. A műsor Schubert nyitányával kezdődött, mely után Siposs Antal, az intézet hitoktatója méltatta a nap jelentőségét s áldozatkész haza­szeretetre w s odaadó hálára buzdította a növendék­sereget O Eminenciája iránt. A műsor minden egyes része fényesen sikerült, mely után Schiffer Ferenc főtanfélügyelő intézett az egybegyűltekhez beszédet s a hazatérő nagy hazafiak iránt tiszte­letre, O Eminenciája iránt pedig hálára kérte őket. Figyelmükbe ajánlotta, hogy imáikban róla naponkint megemlékezzenek. Ugyanezen alkalom­ból O Eminenciájáért teljes papi segédlettel I I Siroiin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche fé F. Hoffmann-La Jloche & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom