ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-03-25 / 12. szám

Rendkívül nagy előnyére válnék a kath' tanitói árvaház ügyének, ha melegkeblű jóakarói hangversenyeket, felolvasásokat, szini előadásokat, iskolai ünnepségeket méltóztatnának javára rendezni ! Nagyon nemes emberbaráti kötelességet teljesítene a társadalom, ha közreműködése által lehetővé tenné a kath. tanítói árvaház felállítását! Legszebb bizonyítéka, legáldásosabb záloga lenne ez annak az elismerésnek és köszönetnek, amelyet a tanítás és nevelés rögös mezejének önfeláldozó munkásai a hálás nemzet részéről méltán megérdemelnek ! Ezer és ezer árva gyönge ajkaival rebegünk előre is forró köszönetet minden legkisebb adományért, minden legcsekélyebb fáradságért. Legyen az egek jóságos Ura és Istene jutalmazója a nemeslelkü adakozóknak ! Kérvén, hogy a kegyes adományokat az alulírott bizottság elnökéhez Esztergomba méltóztassék küldeni, őszinte tisztelettel maradunk az »Orszagos Kath. Tanitói Segelyalap« nevében Esztergom, 1906. évi március hó 3-án alázatos szolgái Stark Gyula, Dr. Walter Gyula, nagyváradi igazgató, az »Orsz. p. praelatus, kanonok, az Kath. Tanitói Segélyalap* »Orsz. Kath. Tanitói Segélyalelnöke alap* elnöke Dr. Baksay Károly, Döbrössy Alajos, váci apátkanonok, egyházm. pécsi c. kanonok, egyházm. főtanfelügyelő főtanfelügyelő Bertalan Vince, Szentiványi Károly, esztergomi érs. képezdei tanár lelkész, a >Kath. Egyes. Orsz. Szöv.* igazgatója Bobory János, Szőke Sándor, monori kántor és fó'tanitó egri érseki képezdei tanár a végrehajtó bizottság tagjai. HIREK. Krónika. Bármit mondnak a csillagászok Pesten, Gyallán. vagy egyebütt. Tavasz ő tündérsége, sajnos. Migrainet kapott és lefeküdt . . . Csillagfényes sötét szemében Most a forró láz lángja ég. Aranyhaja szerteomolva . . — Lót, fut miatta sok cseléd: >Hívjunk tabáni javasasszonyt? . . . Doktort, bábát hívjunk tehát!?. . . Piócáért a patikába? , . . Vagy főzzünk tán forró theát? . . .« — »Nein Panni, Jutka! Később hivlak — Cseng a tündér ajkán a szó. — »El, el, más most az én bajom! E Baj, ah. alig gyógyitható! *..:. Oly kedvvel kezdem első táncom A szép hazában szerteszét. Mikor Vörös naptára még csak Sejdíté utam kezdetét . . . Jöttömre uj énekbe fogtak Tücskök, poéták, verebek, Kopasz urak meg mosolyogva Jósolgatták; — beh szép leszek! »Elbiztam, mi tűrés, magam, hisz Szépnek lenni dicső dolog . . . És nem törődtem azzal, hogy a Jó Tél apóka mit dohog! Nem is az ő munkája ártott! Hideg mit árthat énnekem? Telve van tűzzel, melegséggel És napsugárral kebelem I »Szérűk között, a Borjumezőn, Korzón, vagy a Kis-Piacon, Maró ti uton, vagy a várban — Mindenhol jókedvből lakom ; Mindenhol nyilt szívvel fogadtak A béresek és a kofák, Urak, hölgyek, diákok, mert én Nem veszem el senki jogát! »Nein foglalom' le a újságot, Nem tiltom be a tüntetést, Nem dobtam port senki nyakába. Sem hathónapi .büntetést . . . Tőlem működhet minden egylet. Szólhat Polónyi és jogász Amit akar. — s nem szálka az én Szememben a nemzeti gyász . . . »Sőt kérem, higyjék. el, tündér már Nem is lehet más, csak magyar . . . Ah. oly kedvvel hallgatom, hogyha Valami fess honfi szaval! ... De minapában, — képzeljék csak, — Tán tegnap este? . . . nem tudom! — Egy pecsovics lap jön kezembe . . . Kíváncsiságból átfutom . . . »Az van benne, hogy ez a kormány Bölcsebben, jobban nem tehet S hogy a nyugalom helyreálljon, Jönni fog még több rendelet . . . — No, tündéri szavamra mondom, Ezért nyögök most betegen! -— Panni! ... Jaj! . . . Egy kis erősítőt. Ne piócákat hozz nekem !< Hans Sachs * Ünnepi istentisztelet. Ma vasárnap, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján az ünnepi szent misét a főszékesegyházban reggel 9 órakor Bogisich Mihály választott püspök, praelátus-kanonok mondja. A hívek a mai napon a Bakács-kápolnában teljes bucsut nyernek. * Dr. Prohászka konferenciái Esztergomban. Dr. Prohászka Ottokár püspök ismét eljön kedvelt esztergomi híveihez, hogy lelkükben megerősítse a hitet. Az esztergomi hölgyek mint rendesen, a vizivárosi zárdában tartják a lelkigyakorlatokat, melyre nézve a zárda főnöknője a következő sorrendet adta ki : Március 29-én, csütörtök reggel 8 órakor összejövetel a zárda templomában, V29 órakor Vení Sancte, szent mise, utána bevezető elmélkedés. Délután 5 órakor conferentia. — Március 30-án, azaz pénteken délelőtt V29 órakor szentmise, utána elmélkedés. Délután 5 órakor conferentia. —• Március 31-én, szombaton délelőtt úgy, mint az előző napokon. Délután 3 órakor conferentia és utána készület a sz. gyónáshoz. 4 órakor szent gyónás. — Április i-én, vasárnap reggel 7 órakor elmélkedés, szent mise, közös szent áldozás. * Ugyancsak itt hívjuk fel a közönség figyelmét a helybeli kath. körben folyó hó 29 , 30. és 31-én tartandó konferenciákra, melyeket szintén a püspök tart férfiak számára. Kezdetük mindig este 6 órakor. Nem tagok is résztvehetnek. *

; Ünnepély a főgimnáziumban. A helybeli kath. főgimnázium ifjúsága Hollóst Rupert igazgató névnapja alkalmából hétfőn este 6 órakor, az intézet dísztermében ünnepélyt tart. Az ünnepélyre külön meghivókat nem küldenek ki, hanem mint rendesen, a hírlapok utján hivja fel erre a közönség szives figyelmét az ifjúsági rendezőség. Az ünnepély műsora a következő: 1. Piel: Ünnepi induló. Zenekar zongorakísérettel. 2. Endrődi: Leborulsz a sirra . . . Deutsch A. II. 3. Raff: Üdvözlő. Ének- és zenekar. 4. Üdvözlő beszéd. Irta Szigriszt I. VIII. 5. Gál: Magyar ábránd. Zongorán Zsiga I. VII. 6. Váradi : Isten. Garn auf J. VIII. 7, Beriot: Concerto I. Hegedűn Horn F. VI., zongorán Zsiga I. VII. 8. Prónai-Szent-Gály Rákóczy zászlója. Melodráma. Szavalja Takács I. VII., zongora, hegedű, brácsa kísérettel. 9. Huszka: Részletek »Gül Baba« c. daljátékból, jinek- és zenekar. * Az esztergomi oltáregylet bizottmánya örömmel üdvözölte f. hó 17-én tartott ülésén dr. Walter Gyula prelátus-kanonok, igazgatónak ama szép indítványát, mely szerint a zárdatemplom belső ajtaján ráccsal ellátott ablakok fognak alkalmaztatni-, hogy a járó-kelők az előcsarnokba betérve, imádhassák a legméltóságosabb Oltáriszentségben jelenlevő Urat. Az ajtó átalakítási munkálatai mielőbb fognak foganatosíttatni. Azt hisszük, városunk hivő népe örömmel veend erről tudomást és gyakran fog rövid imádásokra betérni. * Nyilvános köszönet. Alulírottak a pilismarosi róm. kath. iskolaszék nevében és megbízásából lelkük egész melegével és szivük őszinte hálájával adóznak az esztergomi főszékesegyházi méltóságos káptalannak azon jóságáért, melyből kifolyólag hitvallásos iskolánk nagyobb mérvű javításával járó kiadásainkat 50 korona kegyes adomány által megkönnyíteni kegyes volt. Isten fizesse meg. Pilismaróth, 1906. márc. 21. Karkecz Lajos plébános. Fekete János kántortanító. * A villamos vasút. Lapunk elején érdemben foglalkozunk a helybeli villamvasut tervével, mely e héten ismét felszínre került, azonban reméljük úgy, hogy nem is kell levenni a napirendről. Két ajánlat tette sürgőssé az ügy elintézését. Ugyanis a régen szundikáló terv ellen egy a párkánynánai állomástól Párkányig húzódó lóvonatú, és egy a párkányi Dunapartig menő gőzmozdonyu vasutterv támadt fel. Az élelmes Párkány szeretné azt az eszközt megkaparitarii, mely neki a biztos gyarapodást, Esztergomnak pedig a biztos hanyatlást hozná meg. Értesülésün k szerint egy érdekelt vállalat tetemes pénzösszeget kinált az esztergom—párkány-nánai villamos vasút tervezőjének, ha tervéről lemond, mert ez a terv képezi főakadályát a párkányi vállalkozás engedélyezésének. Mert ha Török Emil leteszi tervét, minden akadály elhárul a párkányi vállalkozás elől. Török kapott is felhívást a minisztertől, hogy nyilatkozzék: vájjon van-e kilátása vagy nem, tervét megvalósítani. E felhívás folytán Török mérnök f. hó 16-án Esztergomban volt, hogy meggyőződést szerezzen, minő kilátások vannak tervezete dolgában és a vasút ügyében kiküldött városi bizottsággal érintkezésbe lépett. Itt meggyőződött arról, hogy a kiküldött bizottság több havi tanulmányozás alapján javaslatát felülbírálta, a beszolgáltatott adatokat megrostálta és bírálatának eredménye, hogy a transitu surtaxe engedélyezése esetében a várostól kért garancia megadható anélkül, hogy a városra nézve, anyagi kockázattal járna. Most tehát azon van a sor, hogy Esztergom közönsége minél előbb döntsön ebben a kérdésben és megelőzve győzze le az ellenakciót. * Kegyelet. A helybeli oltáregylet nemesen rótta le a kegyelet adóját volt igazgatója és megalapítója, dr. Csajka Ernő iránt, midőn nemcsak koszorút helyezett annak idején a ravatalára, hanem hitből.és kegyeletből soha nem hervadó koszorút is font a lelki üdvéért mondandó szent misealapitvánnyal. E célra 100 koronát tett le oly kikötéssel, hogy annak évi kamatai egy a zárdatemplomban április 20-án mondandó szent misére fordíttatnak. A nemes célra adakoztak : Simor Teréz 14 K, özv. Mészáros Károlyné 10 K, Vaszary Lászlóné, özv. Laczkó Pálné 6 — 6 K, Frey Ferencné, özv. Buzárovits Gusztávné 5—5 K, Magurányi Józsefné, dr. Burián Jánosné, Grósz Ferencné, özv. Zubcsek Mihályné, Bleszl Ferencné, Vezinger Ilona, Mattyasóvszky Lajosné, Perényi Árpádné, Tillmann Fanni, Nedeczky Miklósné, Marosi Józsefné 4—-4 K, Mihalek Erzsébet, Benedikovics Jusztin 3—3 K, Oltóssy Lajosné, Deutsch Amália, özv. Perényiné, özv. Vaisz Gézáné, özv. Hamar Árpádné, Leitgéb Jánosné, dr. Kabina Sándorné, Vimmer Ferencné, Tónay Pálné, Királyi Angela 2 — 2 K, Istók Józsefné ri4 K, Draxler Alajosné 1 K. Többen 3Ó4 K. * Zlinszky István beszámolói. Febr. 25-től a doroghi kerület állandóan a hadjárás színhelye volt. Hol itt, hol ott tűntek fel a katonák és csendőrök, sőt volt nap, mikor három faluban is várta a hatalom Zlinszky Istvánt, a doroghi kerület volt képviselőjét. Utoljára már aztán maga a lakosság mesélte, hogy ide vagy amoda megy Zlinszky. A katonák természetesen oda mentek. Es tetszett a népnek is. Március 15-én Nyergesujfalun nagy nemzeti ünnepet rendeztek és ezt be is jelentették a hatóságnak. A szuronyok tehát a szólásszabadság és gyülekezési jog nagyobb épülésére Nyergesujfalu felé meredtek, no mert gondolták : az a FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ • •nnwui/Jmi/Ji*Jn»nii»]imiiiMl AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.