ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-03-18 / 11. szám

jét, mire az felelvén felemlítette, hogy mily örö­mére szolgál neki, hogy a város ezen közgyűlésén mint a vármegyének ezidőszerinti első aktív tiszt­viselője, de úgyis mint a kit gyermekkorától kedves kötelékek fűznek ez ősi városhoz, megje­lenhetett s közügyeinek intézésében részt vehet. Bejelentette, hogy az üresedésben lévő alkapitányi állásra a jelölő bizottság elsősorban is az okmá­nyokkal igazolt képzettséget vette fontolóra és a pályázók közül, miután Polczer István a pályá­zattól visszalépett, a következőkép jelölt: Elsőnek Debner Ferenc, II. Záborszky Árpád, III. Weiner Sámuel, IV. Csernák Béla, V. Gyartmathy Dénes, VI. Garami Károly. A szavazatszedő küldöttség elnökéül dr. Csernoch Jánost, tagokul Brutsy Já­nost és dr. Zwillinger Ferencet kérte fél, mire a névszerinti szavazás következett. Előrelátható volt, hogy a küzdelem Csernák, Gyarmathy és Garami között lesz, mint akik esztergomiak. Leadatott összesen 142 szavazat. Ebből Gyarmathy Dénesre esett 63, Csernák Bélára 50, Garamira 25, Zá­borszkyra 1. Érvénytelen volt 2, üres szavazólap 1. Ezek szerint Perényi dr. alispánhelyettes Gyar­mathy Dénest megválasztott rendőralkapitánynak jelentette ki. Gyarmathy Dénes megválasztásával megüresedett rendŐrirnoki állásra az elnöklő h. alispán bejelentése szerint a jelölő bizottság a kö­.vetkezőkép kandidált: I. Záborszky Ferenc, II. Fuhrmann Ede, III. Weiner Sámuel, IV. Csernák Béla, V. Magyar Endre, VI. Mácsik Lajos és VII. Zalába József. A szintén névszerinti szavazás al­kalmából Csernák Bélára szavazott 61 képviselő, Magyar Endrére 27, Mácsik Lajosra 19, Zalabára 14, T'uhrmannra 9, Záborszkyra 2. Igy megvá­lasztott rendőrirnoknak Csernák Béla jelentetett ki. A két megválasztott tisztviselő a közgyűlés előtt nyomban letette az esküt. A választás igy_ befejeztetvén, Perényi Kálmán dr. megköszönte a képviselőtestület szabályos működését' és a sze­mélye iránt tanúsított bizalmat, Vimmer polgár­mester pedig Perényinek köszönte meg a választás tapintatos vezetését. A közgyűlés ezután a Kolos­kórház költségvetését tárgyalta és fogadta el az előterjesztett formában és két illetőségi ügyet is elintézett Vimmer polgármester elnöklete alatt. * Visszanyert becsület. Mi is megírtuk azt a szenzációt keltő hirt, hogy Pongrácz László városi számtisztet egy váltó-ügyből kifolyólag a budapesti államrendőrség megkeresésére helyben letartóztatták, dacára, hogy ő akkor is kijelen­tette, hogy a bonyodalmas váltóügyben kötele­zettségének már eleget tett és hogy az aláírásra fel volt jogosítva. A folyó hó 15-én megtartott kihallgatásakor ügyvédje révén a váltón lévő aláírásra felhatalmazást mutatott elő és Gorző Nándor igazgató-mérnök is kijelentette, hogy Pongráczot felhatalmazta a váltó aláírására. A becsületében igy hiába meghurcolt embert nyom­ban szabadlábra helyezték. * A második böjti estély. A kath. kör második böjti estélyét tartotta meg tegnap szom­baton. Az estély első pontjául Niedermann Ber­tike zongorán Nicolai v. Wilm.: Impromptu című művét adta elő. A másodig számot Vaszary Mihály hegedüjátéka foglalta le, ki Burmeister »Waise lente«, Drndla: Serenata darabjait játszotta el. Utána Magos Bertike szavalta el Endrődinek »A celli búcsú« cimü költeményét, majd Pécsner Margitka énekelte el Tarnay Alajosnak három énekét. Az előadásokat dr. Csernoch János prae­látus-kanonok szabad-előadása zárta be. Az orszá­goshirü politikus és államférfi az »Állam és Egy­ház« címen tartotta érdekes és mély tudományú értekezését. Az estélyre gyűlt közönség a sze­replőket megérdemelt ovációban részesítette. * A keresztény szocialisták ünnepsége. A helyben megalakult keresztény munkásegylet épitő-iparos szakszervezete szintén megünnepelte a nemzet vértelen forradalom napját. Este 6 óra­kor az egyesület helyiségében több testületi tag alkalmi hazafias költeményt szavalt és az ünne­pély befejezéséül elénekelték a Himnuszt. * Azok a spiclik. Uton, útfélen gaz spiclik lesik most a szereplő hazafiak szavait és tetteit a fővárosban. Az előkelő politikusok még a kaszi­nókban és a legbizalmasabb körben sem érzik magukat biztonságban. Ez a rendszer legjobban jellemzi a hatalom embereit, kik minden áron »izgatást és lázitást« iparkodnak kisütni a nekik nem tetsző emberekre. Esztergomban is van ilyen spicli. A lefolyt nemzeti ünnep alkalmából valami élhetetlen individuum feljelentést tett Dombay Nárcisz sz. benedekrendi tanár ellen, hogy a Magyar Király-ban mondott pohárköszöntőjében »lelketlenül izgatott.« A feljelentő nem volt ott a társas vacsorán, de ott volt egyik barátja a többi közül, ki besúgta neki, hogy Dombay beszéde óriási hatást keltett. És az az ur ivott a Kossuth­serlegből és gratulált Dombaynak, beszédjéhez. Ennél nagyobb alávalóságot még a muszkaveze­tőknél sem találtunk. Dombay és a többi szónok ügye tiszta, egyik sem izgatott, de a spiclik, azok önmaguk és kitartóik ellen a hazafias érzelmeknek ilyen megvádolásával — izgatnak. * Halálozások. Nagy csapás érte Büttner Róbert főkáptalani uradalmi központi számvevőt. Szeretett édesanyja, özv. Büttner Róbertné hétfőn meghalt. A bánattól sújtott család a követ­kező szomorú jelentést adta ki: »Büttner Aranka férjezett Mátis Gézáné, Büttner Róbert, mint gyermekei, nemkülönben Munkácsy Mária, mint menye, ugy Mátis Géza veje, valamint Mátis Gyula, Mátis Marianna, Mátis Sarolta, Büttner Irma és Büttner Károly mint unokái, Mátis Edit és Mátis Ilonka dédunokái, az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy özv. Büttner Róbertné szül. Mórász Anna primási főszámvevő özvegye f. évi március hó 12-én családjának szeretetében eltöltött életét, 74 éves korában, özvegységének 50-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, rövid szenve­déssel befejezte. A boldogult földi maradványai f. évi március 14-én d. u. 4 órakor a szentgyörgy­mezői temetőben lévő kápolnából fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. Lelki üdveért az engesz^ telő szent mise pedig ugyanaz nap d. e. 10 óra­kor fog a vizivárosi zárda-templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1906. március 12. Adj Uram örök nyugodalmat neki!« A temetésen a köztiszteletben élt matróna és családjának tisztelői nagy számban jelentek meg. — Hainzl Terézia, dr. Pafcsák Imre váci püspökségi főorvos nagy­nénje és neje szül. Hainzl Auguszta, jámbor éle­tének 95-ik évében f. hó 15-én Vácon meghalt. Temetése ma, vasárnap délután 5 órakor lesz Esztergomban, mikor is az elhunyt földi részeit a család sírboltjában helyezik örök nyugalomra. —• Özv. Holdampf Albertné szül. Halász Aloizia március hó 14-én délután fél 2 órakor, életének 76-ik évében Doroghon meghalt. Temetése f. hó 16-án ment végbe ugyanott nagy részvét mellett. Megyénkben kiterjedt rokonsága gyászolja, * A nemzeti önérzet. A szerdai városi közgyűlésen történt a következő jellemző eset. A választásra megjelent sok képviselő között ott volt Bártfay Géza, a mai kormány helybeli pro­tektora és Selmecbányái kinevezett installáló tanácsos is. Letelepedvén, élénk beszélgetésbe merült Seyler Vilmos megyei főorvossal s e köz­ben ment el mellette Kiffer János földmives gazda, városi képviselő. Bártfay meglátván, szívélyesen nyújtotta Kiffernek tanácsosi kezét, de a föld­mives képviselőben fölébredt az önérzet és mond­ván: »Hazaárulóval nem fogok kezet.« A jelenet szemlélői halkan, nehogy a közgyűlést megzavar­ják, megéljenezték Kiffert. A nemzeti önérzetet ily élénk módon kifejezésre juttató képviselőt később a folyosón is ovációban részesitették s Kiffer, ki első volt a példaadásban, azt mondo­gatta : »Az én kezem kérges a munkától, de azért mégsem arra való, hogy egy pecsovics ur fog­dossa.« Valaki megkérdezte Kiffertől, hogy nem félt-e a hatalmas ember kezét visszautasítani. Mitől féljek? -- válaszolt Kiffer, — nekem nem tehet mást, minthogy beleir a »Szabadság«-ba. Ez a kenyere, hát egye mig eheti . . . * A gazdák érdekében hasznos újítást ter­vez Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkeres­kedő cég Budapesten. Ugyanis a gazdák ezideig teljes megnyugvással szerezték be gazdasági mag­szükségleteiket oly üzletekben, ahol Mauthner-féle konyhakerti és virágmagvakat árusítanak, abban a hiszemben, hogy ott a gazdasági magvak is a Mauthner-cégtől valók. Sajnos, ez nincs mindenütt igy, aminek következtében bizony sok oly gaz­dasági magot vétetnek meg a gazdákkal, ame­lyek sohasem kerültek ki Mauthner raktáraiból. Amint értesülünk, a gazdák érdekének megvédé­sére és a cég jó hírnevének érdekében is, a Mauth­ner-cég a közönséggel rövidesen ismertetni fogja mindazon vidéki kereskedők és szövetkezetek név­sorát, amelyeknél a cég gazdasági magvai kap­hatók. Addig is ajánlatos a vásárlásnál a beszer­zési forrás felől meggyőződést szerezni. * Az ismeretlenek dühe. A keresztény szo­ciális munkás-egylet megalakulása szétrobbantotta a hazát és Istent nem ismerő vörös szocialisták táborát, de még mindég vannak olyanok, kik félre­vezetve, fanatizálva nem ismerik el, hogy mily téves uton haladnak. A keresztény munkásokat mindenképen meg akarják félemliteni, de mivel látják, hogy azok csak folyton erősödnek, nem tehetnek egyebet, mint a legaljasabb boszut for­ralják ellenük. E héten egyik éjjel a keresztény szocialista munkások által emelt két épület falát bontották le, sőt hogy azok az »ismeretlen tettesek« mesterségükről még jobb bizonyítványt szerez­zenek, csakis tőlük telhető ügyességgel másik éjjel eltüntették a ker. munkások szakegyletének cimtábláját. A tetteseket a rendőrség tudja hol keresse és itt a nagy nyilvánosság előtt is kérjük a rendőrkapitány urat, hogy erélyesen óvja meg a tisztességes munkásnépet a hasonló zaklatástól. Megtörtént az is, hogy olyanokat, kiknek a mun­kásmozgalmakban semmi részük sem volt, az ut­cán állították meg a demokrata urak és kérdőre vonták olyan beszédért, melyet senki sem mondott el. A rakoncátlan és rettenetes tévedésekben ful­dokló emberek már nyiltan is megmondják, hogy kit szeretnének »elcsípni«. A rendőrkapitány úr figyelmét felhívjuk ezen állapotokra. Itt kell ren­det csinálni, mert különben oda jutunk, hogy re­volverrel leszünk kénytelenek védekezni a fel­bujtott szerencsétlenek támadásai ellen. * A polgári házasságnak gyümölcsei. Érnek már! de csak a leghajmeresztőbbek kerül­nek a nyilvánosság elé. Ilyen Timcsák Viktória úriasszony férj gyilkossága. Mindenük megvolt. Szépség, egészség és vagyon ; az ég gyermekek­k el is megáldotta házasságukat. De a férjben, Bieloszkurszkyban felébredt a bestia; a 46 éves tisztes feleség helyett a 20 éves gépiró leányt kívánta meg. A válás manapság könnyű, min­dennapos, elhatározta magát tehát, hogy válik ! De egy házasság — egy élet. A 46 éves gyer­mekekkel biró anya többé mással boldog nem lehet. A kétségbeesett jövő, mely elé a férj taszí­tani akarta, a rémes tettet sugalta megzavart elméjének. A liberális lapok hajmeresztő részle­tességgel közlik az esetet, de elfelejtik hozzátenni, hogy a polgári házasság ily gyümölcsöt érlel, még az uri osztályban is! Hát még a népnél! * Cirkusz. A Schmiedt-féle lovarda március 15-én tartotta bemutató előadását, tegnap szom­baton pedig a másodikat. Őszintén elmondhatjuk, hogy a jelenlegihez hasonló kitűnő lovarda még nem volt Esztergomban. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1906. március hó 10—17 -ig". Születtek : Jakus Julianna rk. erdővéd leánya, — Molnár Antal rk. szíjgyártó fia, — Klimó Ilona rk. kovács leánya, — Patkó Anna rk. földműves leánya, — Vándor Mária Magdolna Margit rk. kórházi orvos leánya, — Varga József ev. ref. földm. fia, — Czibulka Julianna Erzsébet ev. ref. cipészsegéd leánya, — Etter Kálmán Ödön Iván rk. tkpénztári könyvvezető fia, — Uhlár Teréz rk. kocsis leánya, — Balogh Julianna rk. tehén­pásztor leánya, — Holop Rozália rk. földm. leánya, — Giczi József rk. v asúti málházó fia, —• Boros Erzsébet rk. földm. leánya, — Gerendás Borbála rk. földm. leánya, — Göbő Julianna ev. ref. földm. leánya, — Fehér (fiu) ev. ref. házveze­tőnő halhaszül. fia, — Kulich Károly Lajos rk. kalaposmester fia. Meghaltak: Kiss Borbála rk. 3 éves (tüdő­lob), — özv. Büttner Róbertné szül. Mórász Anna rk. 74 éves magánzónő (diabetes mellitus), — Szabados István rk. 6 hó napos (aszkór), •— özv. Preinusz Manóné szül. Steiner Anna rk. 70 éves (szivhüdés, szivbelhártyalob miatt), — Béták Já­nosné szül. Adorján Anna rk. 59 éves (tüdővész). Telefon. V. J. Köszönjük! Jövő számban. — Anya. A leg­közelebbi lelkigyakorlatok alkalmával tisztázzuk majd az ügyet. P. 0. — A^baregalia. Desiderio desideramus! — P. G. Róma. Ki van elégitve! Főszerkesztő és kiadó: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. N y i 1 t-t é r. Fogadják mindazok, akik szeretett jó anyánk eltiunyta alkalmával részvétükkel bánatunkat enyhíteni és a temetésen megjelenni kegyeskedtek, leghálásabb kö­szönetünket. Esztergom, 1906. március 15. A Büttner család. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom