ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-12-30 / 52. szám
igoö. december 30. nek, de ; degen földről szállítanak hozzánk süteményeket, kétszersülteket. Hát a gyümölcsünk ? Befőttet, konzervet, aszaltgyümölcsöt roppant sokat fogyasztunk, ámde nem magyar gazdasszony, nem magyar házi foglalkozás és élelmesség lát el azokkal. Még háziszappannal sem tudjuk fedezni szükségletei n ket. Gazduram, meg a gazdasszony azt panaszolja, kinek, minek fáradjon ? Nem veszik a munkáját, nem adják meg az árát. Nincs is piaca a háziiparnak. A hasznot a közvetítő akarja zsebre tenni. A Tulipánkert Szövetség most a készítőt és a vásárlót szemközt hozta a vásáron. Ezzel a mély értelmű akcióval lépett először a nyilvánosság elé ez az országos szövetség. Bemutatta és azt hiszszük, megszerettette a népies ipart a maga sokféleségében, hasznosságában, keresetlen ízlésében. Rámutatott, hogy ez a buzgó keresetforrás szemlélhetővé tette, hogy gazdasági fejlődésünknek ez az ága méltatlanul, indolenciából elhanyagolt, de mégsem egészen parlag. Száz és száz jóravaló kezet a munkájáért mikor ellátott, egyszersmind biztatóan meg is szorongatott. Ezerén és ezerén vallottak tanúságot az érdekes vásárról, hogy azokat a kezeket foglalkoztatni nagyon érdemes, a többi kezeket biztatni, serkenteni nemes feladat, s megérdemli, hogy cél legyen. A Tulipán Szövetség első gyakorati fellépésének tanulságait és osztott tapasztalatait jól tartsuk meg, elmosódni se engedjük. Országszerte készítsük elő a hasonló alkalmakat. Városaink társaséletébe is jótékony vérkeringést és hullámzást hoz, ha ugyanezt a graciózus szeretetreméltó formát használják, a szép tarka sátrakkal, a sátoros szépséges néppel; asszonyok, lányok dekameron seregével. Közönségünket rászoktatni a háziiparcikkekre, ez leleményes mód és mindenesetre előkészítés és hozzájárulás a nagy szervezkedéshez, mely Magyarország iparát, kereskedelmét regenerálni készül, s mely összhangzó és vállvetett munkával birja nagy feladatát megalkotni. A reális gondolkodás és cselekvés szolgálatában a Tulipánkert Szövetség energikusan és jó kiszámítással lépett föl a nép közt a nép javára. Kövessék országszerte hazafias vállalkozásában. Társadalmilag nagyon sokat el lehet érni s mi ép ezt az erőt nem igen vesszük igénybe. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács a kath. tanítókért. F. hó 27-én tartotta Budapesten rendes karácsonyi ülését az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács, amelyen városunkból Walter Gyula dr. prelátuskanonok, Számord Ignác óvónőképző-intézeti igazgató, Guzsvenitz Vilmos érseki tanitóképzőintézeti igazgató, Keményfy Kálmán vizivárosi h. plébános és Bertala?i Vince tanár vettek részt. Az ülés kiemelkedő pontját Jordán Károly dr. apát, elnök tartalmas megnyitó beszéde képezte. Sikra szállt ugyanis a kath. tanitók fzetésemeléNesze, vedd el hamar. Nehogy fölébredjen, mert akkor meg nem eszi. Verebes furcsa érzéssel nézi a jelenetet. Kiáltani akar, hogy »nem kell.« De nem birja nyelvét mozgatni. Valami lenyűgözi. Mi ez ? Hát igy áll ez rajtam boszút. Az ő felesége táplál már hetek óta, gyermekeimmel együtt. És én még most is átkozom őket?! Az asszony folytatja a suttogást. — Ha fölébred édes apátok, szaladj csak át értem. Valamit akarok neki mondani. Azt, hogy jó volna papocskát hivatni, mert nagyon beteg. S aztán valami történhetik. Ne adja a jó Isten, de halandók vagyunk. Lehet, hogy meggyógyul. Adja Isten. No ne sirj kis lányom ! S megsimítja a gondozatlan gyermek fejét. A beteg szemeiből könyek törnek elő. Igaza van ennek a jó asszonynak. Papot kell hivatnom, mert sok a vétkem. Hogyan szereti szegény árváimat. Oh én szerencsétlen. Nagy változáson ment át pár pillanat alatt. — Zsófikám, •— szólt leányához, mikor a biróné elment — szeretnék meggyónni. Hivd el a plébános urat. Fél óra múlva sürü csoportokban állott a ESZTERGOM sének érdekében,, foglalkozott a tanitóságot is immár fenyegető demokráciával, mely karmai közé szeretné ragadni a sanyarú kelyzetben levő tanitóságot, hogy az azután Isten és haza ellen megindíthassa a kíméletlen harcot. Beszédében a kath. tanítóság vallásosságára s páratlan hazaszeretetére utalt, mely nem engedi meg, hogy a vörösökkel bármikor szövetkezzék. A tanítóság anyagi helyzetének javítására más és pedig hozzá méltó eszközökkel kell küzdeni. Beszédét nagy figyelemmel hallgatta meg a Tanács s elfogadta egyszersmind a fizetésrendezés dolgában készült memorandumot is, melyet a Tanács testületileg fog átnyújtani O Eminenciájának. Vaszary Kolos hercegprímásnak, továbbá Wekerle Sándor miniszterelnöknek,^/^ewjyz Albert kultuszminiszternek és Justh Gyula képviselőházi elnöknek. A memorandum legfontosabb részét a fizetésemelés kérdése képezi. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács ugyanis nagyon helyesen a felekezeti tanitók számára is ugyanazt a fizetést kéri, mint aminőt Apponyi az állami tanítóknak szánt. Természetes. Amilyen a munka, olyan legyen az érte járó bér is. A felekezeti tanitók ép oly kvalifikációval rendelkeznek, mint az államiak, semmivel sem állanak az államiakon alul, ép azért megérdemelnék, hogy a kultuszminiszter ő róluk is olyképen gondoskodjék, mint az államiakról. Hogy a kath. tanitók száma meghaladja majdnem a 22,000-et . . . Igen ám, de, ha a kisebb számú állami tanítóság magasabb fizetésben részesül, hová fognak tódulni kath. tanítóink ? Az állami iskolákba. S ha az illető felekezet tanítójának nagyobb fizetést adni nem képes, az állam pedig nem subvencionálja, bucsut mond a kath. iskolának és az állam szolgálatába áll. Addig tehát mig az államiak és a felekezetiek között fizetéskülönbség fog fennállani, béke sohasem lesz. Már most is fenyegetődznek sokan : ha a felekezet nem emeli fel fizetésünket, megyünk az államhoz. Lám igy lassan lassan elveszítjük kath. tanítóinkat s idővel összes kath. iskoláinkat is. Az Örsz. Kath. Tanügyi Tanács belátván az eddigi tervezetnek, főleg a felekezeti tanítóságra vonatkozó részének nem igen kedvező voltát, elhatározta, hogy a 22,000 kath. tanitó nevében kérelmet intéz az illetékes körökhöz, mely szerint ugyanazon fizetésben részesüljön a felekezeti tanitó is mint a minőben részesül majd az állami. Azonkívül a Tanács a kath. tanitók nevében tiltakozott ama intézkedés ellen is, mely szerint a kántori fizetéseket a tanitói fizetésbe beszámitják, valamint az ellen is, hogy a szolgálati éveket megcsonkítják s a kisebb összegű korpótlékok pegig megelőzik a nagyobb összegüeket. A 15 pontból álló memorandum azonkívül a szolgálati évek számát 35-re kívánja leszállittatni, ami szintén igen méltányos. Mert hiszen ha egy hivatalnoknak rövidebb szolgálati idő után megadhatják a teljes nyugdijat, miért kellene a szegény tanitónak 40 esztendeig szolgálnia, minép az udvaron. A plébános bent volt. Sokáig tartott a gyónás. — Kedves hiveim! — mondta a pap, midőn kijött. •— Verebes felebarátunk elkészült az utolsó útra. De mielőtt itt hagyná e siralom völgyét, egy kötelességét akarja teljesíteni. Attól, akit ok nélkül annyiszor megbántott, bocsánatot akar kérni előttetek a biró úrtól. Tőkés meghatottan lépett be a haldoklóhoz. — Kedves szomszéd, az örökkévalóság küszöbén kérem, bocsásson meg. Sokat vétettem . . . Ne álljon boszút árván maradó gyermekeimen ! — Isten a tanúm, hogy megbocsájtok, legyen elfeledve minden. A gyermekeit meg ne féltse tőlem. Nyugodtan térhet az Úr elé: én örökbe fogadom az árvákat. Leszek én apjuk. Feleségem meg az anyjuk. Fölnevelem őket mint saját gyermekeimet. — Áldja meg az Isten érte. Könnyebben halok meg . . . A meghatott tömeg könyezve engedett utat birájának, mikor kilépett és kézenfogva vezette az árvákat saját házába. Walter György. • 3 kor 35 év is hosszú idő. Exempla monstrant. Végül sok más hasznos és üdvös megpendités után a memorandumban a Tanács a felekezeti tanitók számára is kéri azokat a vasúti kedvezményeket, melyeket az államiak már régóta élveznek. Reméljük, hogy Apponyi gróf, a jeles kultuszminiszter teljesiteni fogja az Orsz. Kath. Tanács kérelmét és rendezni fogja az ügyet úgy, hogy se az egyik, se a másik fél rövidséget ne szenvedjen, azok az örökös irigykedések és veszekedések pedig már végre valahára megszűnjenek. Justus. HIREK. Előfizetési felhívás az „ESZTERGOM" 1907. évfolyamára. A legszebb auspiciumokkal indulunk neki XII. évfolyamunknak. Ez évben fog megnyílni az Esztergom és Párkány-Nána közötti összekötő vasút; az ősrégi primási város belekapcsolódik a világforgalomba, ereibe uj vér fog ömleni. Ez nemcsak a város iparára és kereskedelmére jelent uj korszakot, hanem mint reméljük, az »Esztergom «-ra is, mely nemcsak helyi lap, hanem a hét vármegyére terjedő primási egyházmegye lapja. Miután az összeköttetés a jövőben olcsóbb és gyorsabb lesz, reméljük, hogy nem lesz az óriási egyházmegyének egy községe sem, hová a központi híradó el ne jutna. Különösen a nagyszámú katholikus olvasókörök vezetőségét kérjük, hogy a lapot, melyet tagjaik eddig is — ugyan másodkézből — olvastak, egyenesen megrendelni szíveskedjenek, mert a kath. körök egyik — nem is utolsó — feladata a keresztény sajtót is pártolni, hogy az függetlenül s anyagi gondoktól menten élhessen hivatásának. A koaliciós kormány korszakalkotó reformjai közt a megyék kikerekitésének reformjáról is rebesgetnek. E szerint a magas északig nyúló Hontnak vámosmikolai járása és az amerikai méretű Pestmegyének pilisi járása Esztergom vármegyéhez lesznek csatolva. Ez is uj kort jelentene Esztergom közéletére és sajtójára nézve. Lapunk irányát olvasó-közönségünk sokkal jobban ismeri, semhogy azt újra ismertetni kellene. Iparkodunk megmaradni azon irányban, melyben az alapitó — kinek neve maga egy programm — a lapot megindította. Azért szeretett előfizetőinknek boldog újévet kívánva s munkatársak és tudósítók fokozottabb közreműködését kérve, maradtunk testvéries üdvözlettel a szerkesztőség és kiadóhivatal. * Ünnepélyes istentiszteletek. Az ezideí Szilveszter-esti évzáró ájtatosságot a helybeli főszékesegyházban este 5 órakor Rajner Lajos dr. püspök és ált. érseki helynök tartja. A szentbeszédet pedig ez alkalommal Csernoch János dr. prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános mondja. Újév napján d. e. 9 órakor ugyancsak Csernoch János dr. pontifikál. * Szentségimádás. Újév napján a helybeli főszékesegyházban nyilvános szentségimádás tartatik. Az oltáriszentség reggel 6 órakor tétetik ki a Bakács-kápolnában, onnét pedig a nagy szent mise végén a főoltárhoz vitetik, ahol esti 5 óráig látogathatják azt a hivek. * Az esztergomi szent Erzsébet egylet az oly áldásosnak bizonyult népkonyha javára január hó 26-án a Fürdő vendéglő nagytermében tánccal egybekötött zeneestélyt rendez. Az estélyt rendező bizottság Csupor Istvánné elnöksége alatt e napokban állapította meg a műsort, mely változatosságával és városunkban még alig élvezett különlegességeivel felette érdekesnek és értékesnek bizonyul. Az estélyen a helybeli katonazenekar is közre fog működni. A rendezőbizottságnak sikerült-Zsakovetz Nándort, az ifju hegedűtf*Í 7 T¥ Templomberendezö és oltárepitő vállalat. VOI*3^ GS JtL9jlJL3>Il.GX* E gyk azi szerelvények es zászlók gyártása. Budapest, IV. ker., Váci-utca 41. szam.
