ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-12-23 / 51. szám

gyar termékeknek, ami a kereskedők szempont­jából csak azt jelenti, hogy a kormány a nemzeti regenerálás munkájában szárait a kereskedőkre. És hogy súlyt helyez rájuk, mutatja Szterényi államtitkárnak az a beszéde is, melyet Miskolcon tartott és amelyben tiszteletet és szeretetet köve­telt a kereskedőknek. Mindezeket tudva, kétség­telen, hogy teljesen tarthatatlan a vád, mintha a kormány egyoldalú gazdasági politikát folytatna. Szó sincs róla. A kormány politikája ellenkező­leg az, hogy mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érdekeit a magyar nemzet érdekében harmóniába hozza. Hisszük, hogy mindazok, akik jó hazafiak, csak helyeslik, csak támogatni fogják ezt a poli­tikát. Mert minden olyan politika, amely egyol­dalulag, akár az agráriusoknak, akár az iparnak, a kereskedelemnek kedvezne, nem áll a magyar nemzet érdekében s éppen azért, minden lehet, csak nem hazafias. HIREK. Előfizetési felhívás az „ESZTERGOM" 1907. évfolyamára. A legszebb auspiciumokkal indulunk neki XII. évfolyamunknak. Ez évben fog megnyílni az Esztergom és Párkány-Nána közötti összekötő vasút; az ősrégi primási város belekapcsolódik a világforgalomba, ereibe uj vér fog ömleni. Ez nemcsak a város iparára és kereskedelmére jelent uj korszakot, hanem mint reméljük, az »Eszter­gom «-ra is, mely nemcsak helyi lap, hanem a hét vármegyére terjedő primási egyházmegye lapja. Miután az összeköttetés a jövőben olcsóbb és gyorsabb lesz, reméljük, hogy nem lesz az óriási egyházmegyének egy községe sem, hová a központi hiradó el ne jutna. Különösen a nagy­számú katholikus olvasókörök vezetőségét kér­jük, hogy a lapot, melyet tagjaik eddig is — ugyan másodkézből — olvastak, egyenesen meg­rendelni szíveskedjenek, mert a kath. körök egyik — nem is utolsó — feladata a keresztény sajtót is pártolni, hogy az függetlenül s anyagi gon­doktól menten élhessen hivatásának. A koaliciós kormány korszakalkotó reformjai közt a megyék kikerekitésének reformjáról is re­besgetnek. E szerint a magas északig nyúló Hontnak vámosmikolai járása és az amerikai méretű Pestmegyének pilisi járása Esztergom vármegyéhez lesznek csatolva. Ez is uj kort je­lentene Esztergom közéletére és sajtójára nézve. Lapunk irányát olvasó-közönségünk sokkal jobban ismeri, semhogy azt újra ismertetni kel­lene. Iparkodunk megmaradni azon irányban, melyben az alapitó — kinek neve maga egy programm — a lapot megindította. Azért szere­tett előfizetőinknek boldog újévet kívánva s munka­társak és tudósítók fokozottabb közreműködését kérve, maradtunk testvéries üdvözlettel a szerkesztőség és kiadóhivatal. Krónika. Van sürgés-forgás, utcalárina, Jön a karácsony, közeleg . . . Kriszkindlit vár apus, anyuska, . . . Kriszkindlit vár a kis gyerek. A kis piac, eh. mit beszélek ! . . . Hisz uj neve Rákóczi-tér 1 . . . Ugy telve van karácsonyfával, Hogy majd egy erdővel fölér. A kofáknak jól megy dolga . . . Szezonjuk, szüretjük beállt, . . . Van bevétele sok üzletnek, A bazároknak meg kivált! . . . A hentes-kés is majd eltompul . . . Annyi malacba belefut . . . No de nem baj, igy hát a sápból A köszörűsnek is kijut. Fiakker, omnibusz s más szerszám Hozza, viszi a sok utast 1 . . . Lehet részed sok idegentől Hogy ez s amaz utcát mutasd . . . Mert hát tán tetszik tudni kérem, Hogy városunk nagyon halad! . . . Kimúltak az ó utca-táblák Ujak diszitik a falak . . . Tán kérdenéd hol van Kis-Léva? A válasz rá kicsit bajos! . . . Nem értenek meg, mert keresztapja Ezentúl Batthyányi Lajos . . . Arany János ne panaszkodjál! Kaptál utcát, pedig milyet! . . . De meg ne nézd ! .. Az égre kérlek! . . . Mert szellemed még megijed. A szélessége három lépés . . . A hossza semmivel se több . . . De mégis büszke lehetsz rája, — Hisz két nagy utcát összeköt! . . . Újévre már a régi táblák S tán nyomuk is elenyész . '. . Kiszolgáltak, lombtárba vélük I . . . Hadd rágja rozsda és penész! . . . De bon jour kedves olvasóim, . . . Mert a vonat még itt feled! . . . Elő paktáska! — Mehet! — Trá, rá — Kívánok boldog ünnepet! . . . Tulipánfi. * Boldog ünnepeket kívánunk lapunk olvasóinak, előfizetőinek és minden jóbarát­jának! * Ünnepélyes istentiszteletek. A helybeli főszékesegyházban a karácsonyi éjféli ünnepélyes szent misét Bogisich Mihály v. püspök, prelátus­kanonok fogja tartani. Kedden, karácsony ünnepén d. e. 9 órakor Rajner Lajos dr. felszentelt püspök és ált. érseki helynök pontifikál, a szent beszédet pedig Csernoch János dr. prelátus-kanonok mondja. Szerdán, szent István ünnepén Maszlaghy Ferenc prelátus celebrálja az ünnepi szent misét. * Uj pozsonyi kanonok. Ő Felsége a po­zsonyi társas-káptalanban megüresedett két stal­lum egyikét Markovics István egyházfai plébá­nosnak adományozta. A másikra még nem történt meg a kinevezés. Hír szerint Fábián János c. kanonok, érsekújvári plébános a legkomolyabb jelölt. A társas-káptalanban ilyenformán Zandt Ödön éneklő-kanonokká és Ferenczy József őr­kanonokká lépett elő. * Szomorúság a főispán családjában. Gyapay Pál esztergom vármegye főispánjának tükrösi otthonában szomorúsággal, reménykedéssel telik most a nap. Beteg a ház urának nagyanyja, ki neki anyja helyett is anyja volt és az egész háznak szerető, mosolygó, öreg nagymamája. Az öreg úrinő ritka emberi korban : 96-ik életévében is friss szellemi és testi rugékonyságát teljesen megőrizte. Az utóbi hetekben a gyengeség lepte el. A főispán rokonsága és barátainak nagy száma élénk érdeklődéssel van az agg úrinő hogyléte iránt. * Prohászka püspök a tanitók között. A fejérmegyei tanitó-egylet december 13-án lá­togatott közgyűlést tartott Székesfejérvár megyei székházán. A közgyűlésen egész váratlanul meg­jelent Prohászka Ottokár megyés püspök is iroda­igazgatójával, dr. Klaucz Györggyel. A püspök nagy érdeklődéssel hallgatta végig az egész gyű­lést, majd annak végeztével engedve a közóhaj­nak, a következőkben fordult a nemzet napszá­mosaihoz : Minden organizmus tökéletesbülésének mér­téke szerint épiti ki a maga szerveit. Igy tesz az emberi test, igy a növény, igy a társadalom. Az iskola is egy szerve a társadalomnak. Finom szerve, finomodó szerve. Szerv, amely alkalmas mélységes, hatalmas életfunkcióra. Ezt a hivatá­sát azonban csak öntudatos, anyagilag független tanitósággal teheti. Olyan társadalom, amely az iskolát uem becsüli, alacsony. Abban a mérték­ben fog tökéletesbülni, amely mértékben az isko­lát lassan-lassan megbecsüli. Sohase szidjuk most már a multat. Sajnáljuk inkább a régi időket, hogy az iskola nagyrabecsülésére oly későn éb­redtek. Elég baj az, hogy a magyar társadalom a nyugattal szemben ezen a téren mai napig maradi. Törekedjék azért a magyar müveit tár­sadalom oda, hogy nemzeti iskolája legyen, anyagilag jól ellátott tanítósággal. Ezt minden iskolaföntartónak föltétlenül akarnia kell, áldo­zatok árán is. Arra' kell iparkodnunk, hogy tanítóságunk az anyagi harcok durvaságaiból kiemelkedhessek. Ebben a törekvésben aztán nem lehet különbség hitvallásos, felekezeti, köz­ségi és állami iskola között. Ha itt különbséget tennénk, ezzel a magyar kultúra inferioritásának bélyegét az iskolafentartók valamelyik rétegére rásütnők. Óvakodjunk a kerékkötőktől. Aki egy, vagy két kereket megköt a szekéren, ne feledje, hogy a másik kettővel, vagy hárommal nem fog följutni a hegyre. Méltányos, szükséges, hogy a tanítóság nagy nemzeti hivatásának megfelelő anyagi ellátásban részesüljön. Es ez a méltányos eszme, ez a gondolat győzni fog. Jóllehet többek­ben a tapasztalatok után nem lehetnek vérmesek a remények, ennek az eszmének a megtes­tesülése azért elmaradhatatlan. Tartson össze a magyar tanítóság, hogy szava latba essék, ne csak az országgyűlésen, de főleg a magyar kultúra mérlegén. * Főegyházmegyei hirek. Mlllltzer Károly csábi és Schuszter Aladár keszegfalvi plébánosok nyugdíjaztattak. Az ennélfogva megüresedett két plébániára valamint a Markovics István pozsonyi kanonokká történt kineveztetése folytán megüre­sedett egyházfalvi plébániára a pályázatok kiírat­nak. — Zemanek Vince ásványi plébánosnak ne­veztett ki. Adminisztrátorok lettek : Pompéry Aurél Csábon és Wiedermann János Keszegfalván. — Segédlelkészi minőségben küldettek: Márton László Paulin Komáromba, Mertán János Ud­vardra. Hitoktatónak küldetett: Miskovicz János Komáromba. * A századik költemény. Szvoboda Ro­mán, esztergomi tanitónak s lapunk buzgó munkatársának immár századik költeményét kö­zöljük a mai karácsonyi számunkban. Eme ked­ves, szép jubileuma alkalmával őszintén üdvözöl­jük s reméljük, hogy mint a múltban, ugy a jö­vőben is megmarad közöttünk azon jó viszony, mely majdan a , 200-ik költemény közlését is biztosítja. * Az Esztergomi Kath. Kör harmadik ád­venti estélye f. hó 20-án folyt le a kör nagy­termében. A minden izében szépen sikerült mű­sor első pontját List: Le rossignol cimü zene­darabját zongorán, kotta nélkül nagy ügyességgel Hüke Erzsike, a dorogi körorvos kedves leánya játszotta el. Szépen előadott játékát a közönség zajos tapsviharral honorálta, mire az elsőhöz még egy másik zenedarabot is fűzött. Utána Pétschner Margit kellemes, tiszta és ami a fő, szépen ért­hető hangján három dalt énekelt el, 1. Adám: Karácsonyi Mária-énekét; 2. Bogisich v. püspök és prelátus-kanonok egyik magyar dalát és végül ugyancsak a prelátus kedves »Virág-ének«-ét énekelte el. Szép, csengő hangját, mely a magas régiókban is kellemes benyomást tett a közön­ségre, méltó elismerésben és jutalomban részesí­tette a hallgatóság; bizonyította a sok éljen és taps. A műsor utolsó pontját dr. Babura László theologiai tanár eszmékben és gondolatokban gazdag, tanulságos és igen érdekes szabad elő­adása képezte. Betlehem nagy szülöttjéről be­szélt, aki igazságot, világosságot és szeretetet hozott e világra s a kinek megjelenése nem holmi muló, földi tünemény volt csupán, hanem örök igazságképen most is köztünk van, köztünk él. Előadását több történeti példával és hasonlattal is fűszerezte, ami által csak érdekesebbé és ta­nulságosabbá tette témáját. Mindvégig nagy ér­deklődéssel hallgatta őt a közönség s ügy­buzgósága iránti rokonszenvének a végén való­ságos tapsviharban adott kifejezést. Ezzel a kör ezidei adventi estélyei befejeztettek. * A vizivárosi zárdaiskola karácsonyfája ez évben is igen gazdag. O Eminenciája Vaszary Kolos bíboros hercegprímás 400 koronát adomá­nyozott annak céljaira s meleg, tartós ruhát kap belőle 76 növendék. Az intézet érdemes főnöknője ezenkívül süttet sok kalácsot, adni fog külön tányé­rokon diót, almát, narancsot s más efféle minden­féle édességeket. Mindez azonban még titok, mi is csak súgva mondjuk, mert a karácsonyfa-ünne­pély, illetve annak leleplezése csak ma, vasárnap délután négy órakor fog megtörténni. —• Ugyanitt említjük meg, hogy az intézettel kapcsolatosan működő női Mária-kongregáció tagjai a Jézuska megbizásából szintén felöltöztetnek három szegény leánykát és pedig tetőtől-talpig, még cipőket is kapnak az illetők. Ezen célra kibocsájtott gyűjtő­iveken adakozni kegyesek voltak : Benkő Szeréna 5 K., Berán Károlyné 2 K., Jedlicska Mariska 1 ( kor., Büttner Irmuska 1 K., Marczy József 2 K., Keményfy Kálmán 2—2 összesen 4 K., Beöthy Klára 1 K., Walter Katus 1 K., Burány Ferencné 1 K., Ivanits Margit 50 fill, Istvánffy Elemérné 1 K., Déjcző Terézia 50 fill., Zsembery Paula 30 fill., Krein Gizella 50 fill., Klement Anna 1 K., Végh Ilonka 50 fill., Sebestyén Amálka 2 K., Siposs Antal 2 K., Szalay Aranka 1 K., Haliczky Zoltán 2 K., Glock Katinka 1 K., Math Irma

Next

/
Oldalképek
Tartalom