ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-12-16 / 50. szám
1906. december 16. ESZI ERGO 1 3 A különben szabadságszerető Mezőfi honatya teljes tüdejéből tiltakozik az izgató elnevezés ellen s kézzel-lábbal, no meg tele torokkal utasítja vissza azt a vádat, hogy ő ellensége volna a vallásnak. Ugyan kérdezze meg a Pázmányegylet védőirodáját, hogy mit védelmez a megrágalmazott papságban és kik ellen ? Hja a szabadság neve és örve alatt büntetlenül lehet rabolni becsületet s béklyót kovácsolni a valláserkölcsös élet számára! Tüske. * Ö Eminenciája Vaszary Kolos érsekké prekonizáltatásának 15-ik évfordulóján f. hó 13-án a helybeli főszékesegyházban ünnepi szentmise tartatott, melyet sub Infula Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mondott. * Csáky püspök papjaiért. Gróf Csáky Károly váci megyés püspök valóban atyailag gondoskodik megyéje papjairól. Ujabban az elaggott s kiérdemült papjainak fentartására alakult » Borrom aeum« nevü nyugdija lapnak 50.000 koronát adományozott oly célból, hogy az összeg az alaptőkéhez csatoltassék és annak kamataiból a Borromaeum minden tagja eddigi nyugdiján kivül még 400 korona évi járadékban részesüljön. * Kinevezés. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az »Országos közoktatási tanacs« tagjává legújabban Walter Gyula dr. prelátus-kanonokot, az Országos Kath. Tanitó Szövetség nagybuzgalmú elnökét nevezte ki. * Növendékpapjaink a Szent István-Társulatban. Az esztergomi papnevelő intézet növendékei nem elégedtek meg azzal, hogy számos kath. lapot és folyóiratot járatnak (»Religio«. »Igaz Szó«, »Zaszlonk«, «Keresztény Magyar Ifjusag«, »Uj Lap« — az »Alkotmány«-t az intézet járatja nekik — stb.) hanem legújabban uj r tanújelét adták tudásvágyuknak és áldozatkészségüknek is. Ugyanis felhasználván a Szt. IstvánTársulat ama kedvezményét, mely szerint a növendékpapok féláron is lehetnek tagjai a társulatnak, azonnal vagy 80-an léptek be a társulat tagjai közé, ezzel is megmutatván azt, hogy ha szűken is mérik nekik a zsebpénzt, -— mert bizony legnagyobb részt szegény szülők fiai — ily fontos és hasznos célra szivesen áldoznak. De nem is lehet az máskép. Hiszen aki okos és minden tekintetben kifogástalan lelkipásztora akar lenni híveinek, annak már a papnevelő-intézetben is lelkesednie kell mindazért, ami őt e magasztos céljának elérésében némileg is segíti. S ha alkalom kínálkozik rá, ki ne ragadná meg azt ? Növendékpapjaink nagy buzgalmát tehát csak dicsérni tudjuk. * B. Kaas Ivor köszönete. Publicisztikánk kimagasló bajnoka Báró Kaas Ivor tudvalevőleg a helybeli vizivárosi zárdában neveltette három húgát. Mig a bárókisasszonyok az intézet növendékei voltak, b. Kaas Ivor gyakran megfordult falai között. Midőn most negyven éves irói jubileumát ünnepelte, Bach Remigia volt főnöknő is kifejezte jó kivánatait. A nemes báró a következő meleg hangú levélben köszönte meg a figyelmet. »Budapest, 1906. dec. 11. Kedves tiszt. Főnöknő ! A munka tartja fenn az öreg munkásokat. Évek hosszú'során keresztül teljesítette T. Főnöknő Isten szolgálata és mások javának előmozdítása körül odaadóan kötelességeit. Tudják ezt mindazok, akik T. Főnöknőt ismerik. Tudják, akiket tanított és nevelt. Epp azért mindnyájan tisztelik és szeretik. Ezek közé tartozom én is és kedves Húgaim, akik szivünk mélyében őrzik hálájukat a T. Főnöknő iránt. Különösen hálás vagyok én, mert tudom, mennyit köszönök jóságának. Nagyon le vagyok kötelezve azért is, hogy nem feledkezett meg rólam és oly kedves levéllel örvendeztetett most meg. Nem érdemlem a dicséreteket, de meg vagyok róla győződve, hogy szavai őszinték és nemes sziv érzelmeinek tolmácsai. Fogadja szivesen köszönetemet és legyen meggyőződve őszinte tiszteletemről. Áldja meg a jó Isten! Kívánva, hogy jó egészségben és nyugodt megelégedésben még sokáig éljen, mély tisztelettel maradok a. szolgája Kaas Ivor.« * Készek a díszoklevelek. Esztergom szab. kir. város képviselete, mint annak idején megírtuk, Wekerle Sándor miniszterelnököt, Andrássy Gyula, Apponyi Albert és Kossuth Ferenc minisztereket diszpolgárjainak választotta meg. A város diszpolgári okleveleket csináltatott, melyek a napokban érkeztek meg Budapestről. A díszoklevelek egész világos barna disznó-bőrbe vannak kötve. A város email címerével és aranyozott ezüst csattokkal van ellátva, a pergamen oklevelet pedig a város színeiből (vörös és fehér) font selyem zsinór tartja a diszes tokban. Az okleveleket Kossuth felépülése után egy küldöttség fogja átadni a minisztereknek. * Tanügyi hirek. Az Esztergom, Bajóth és Párkány kerületi róm. kath. tanitói körök választmánya f. hó 13-án közös értekezletet tartott Bertalan Vince elnöklete alatt. Az értekezlet beható tanácskozás után kimondotta, hogy a már 12 év óta szünetelő esztergomvidéki népnevelők egyesületét újból megalakítja és e végből jövő év május hó 4-én alakuló-közgyűlést hív össze. A főegyházmegyei központi bizottság szervezése és megalakulása iránt hozzászólásra hivja fel a főegyházmegyei társegyesületeket s kérvénynyel fog járulni a főegyházmegye főpásztorához, hogy a főegyházmegyei tanitói egyesületek munkásságának egységes irányítása céljából a központi bizottság felállítását engedélyezze. Harmadik határozata értelmében a közoktatásügyi miniszterhez a következő sürgönyt menesztette: »A bajóthi, esztergomi és párkányi róm. kath. tanitókörök választmánya tagjainak nevében a legnagyobb bizalommal járul Nagyméltóságodhoz és kéri, hogy a tanitók jogos kívánalmait érvényre juttatni méltóztassék.« A táviratra az elnökséghez Esztergomba a következő válasz érkezett : »A bajóthi, esztergomi és párkányi körök bizalomnyilvánitását köszöni, hazafias üdvözlettel Apponyi. — A harmadik határozatból kifolyólag a vármegye három országgyűlési képviselőjét Kmety Károly dr., Szemere Miklós és Zlinszky István képviselőket a közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a következő távirattal kereste meg egyenkint: A bajóthi, esztergomi és párkányi rk. tanitói körök választmánya tagjainak nevében felkéri Nagyságodat, hogy a tanitók érdekeit leghathatósabb pártfogásban részesíteni méltóztassék.« * A népkonyha költségeire Frey Ferencné 20 koronát, Kecskés Ilona 10 koronát, Fekete Irma, Honig K. és Róth E. 1—1 koronát adományoztak. * Ki a kegyúr ? Ez a kérdés foglalkoztatta a szerdai közigazgatási ülést. Egy templom kegyurát keresték. A régi kegyúr megunta a dolgot, vagyis inkább a terheket és uj patronust szeretne fogni. A mogyorósi templomról van szó, mely most renoválásra szorult és a vallásalap igazgatósága megtagadta a patronátusi kötelelezettséget és az esztergomi érsekség nyakába akarta ezt tolni. Igy került az ügy a közigazgatás elé, hol az előadó arra kérte a bizottságot, hogy mondja ki az érsekség patronátusságát. Ezen javaslatot azzal indokolja, hogy Mogyorós Bajóthnak filiája, Bajóthnak pedig az érsek a patrónusa, következetesen a Mogyorósi templomnak is. Fehér Gyula dr. Az előadói javaslat ellen szól. Nem áll az, úgymond, hogy a leányegyháznak mindig az a patrónusa, aki az anyaegyházé. Aki ezt mint szabályt állítja fel és erre támaszkodva mondja ki a jogi következményeket, a patronusi terheket az érsekségre, az az egyházjog terén nagyon idegen. Felemlíti, hogy p. o. Muzsla fiókegyháza Béla, de Bélának más a patrónusa és más Muzslának. Nem principium, nem egyházjogi következtetés, hogy egy patrónusa van minden anya és fiókegyháznak. Dr. Helc Antal szerint a mogyorósi templomnak az a kegyura, akire a régi földesúri jog átszármazott. Mogyorós a Clarissák birtoka volt. Ezt, a nevezett női szerzetrendnek, még Nagy Lajos magyar király adományozta. Ezt a rendet József császár eltörülte és vagyonukat a vallásalapba utalta. Csak természetes, hogy a földesúri jogokkal a kötelességek is átháramlottak a Clarissákról a vallásalapra s igy a templom fentartási terhek is a vallásalapot és nem a már birtokokkíd nem biró Clarissákat, vagy az ott birtokkal soha sem birt érsekséget. Hogy a vallásalap a templom patrónusa, mutatja az is, hogy már több izben teljesíttetett rajta nagyobb renoválást, sőt 1700-ban teljesen újból restauráltatta. A vallásalap tisztjei, mint a templom számadások jegyzőkönyveiből látszik, mindig közreműködtek, ellenőrzést gyakoroltak az ilyen számadásoknál. Ez pedig egyházjogi szempontból is elfogadható bizonyítéknak, mert aki az egyházjog legelemibb fogalmaival tisztában van, az tudja, hogy a patronátus képviselőjét meg kell hivni az ilyen számadásokra. Miért voltak tehát ott a vallásalap tisztjei ? Milyen jogon voltak ott ? Tudvalevőleg, aki a templomnak kegyura, az kegyura az iskolának is, ha az hozzá tartozik. A mogyorósi iskola tanítójának fizetéséhez pedig a vallásalap emberemlékezet óta hozzájárul. Mindezekből látszik, hogy a mogyorósi templom kegyura a vallásalap és ő köteles a templomot renováltatni. Hulényi Győző dr. az előadó állításához csatlakozik, hogy aki a maternek patronája, az a filiálisnak is. Mattyasóvszky Lajos: Hol van az megírva? Hulényi dr. megmarad állítása mellett és azt mondja, hogy ha a vallásalap renoválta a templomot és hozzájárult a tanitó fizetéséhez, ezt tette' talán a saját jószántából, mint jótékonyságot. Mattyasóvszky Lajos: Nem kell ettől a vallásalapot félteni, patronusi terheket sohasem vett le a primacia válláról jótékonyságból. Fehér Gyula dr. újból magyarázza, hogy a patronusi jogok és kötelezettségek nem következnek abból, hogy az anyaegyház kegyura az érsekség. Vannak patrónus nélküli egyházak és kegyuras fiókegyházak. Bemutatja egy régi canonica vizitáció kivonatát, mely szerint a vallásalap a templomot egész újból, az iskolát pedig részben renováltatta. Hulényi dr. a latin ok irat-ki vonatból azt akarja bizonyítani, hogy abban azért nincs benne, hogy az egyház patrónusa a vallásalap. A patrónus nem más, mint az érsekség. Helc dr. erőltetett okoskodásnak tartja, amellyel a patronátusi terhet az érsekség nyakába akarják varrni. A Clarissáké volt a birtok, övék a templom is és annak minden terhe. Ez átszállott a vallásalapra s mint látható, viselte is a patronátus terheit is. Erról sok hiteles adat van, mig arról, hogy az érsekség viselte volna ezeket, sehol semmi feljegyzés vagy adat nincs. Dr. Seyler Emil : Hulényi és az előadó álláspontját iparkodik védeni. Hogy vájjon meg-e volt a templom a Clarissák idejében, nem-e később készült? Hogy a canonica visitatio-ban a vallásalapból renovált templom azonos-e a szóban forgó mogyorósi templommal? Voltak-e ott tényleg Clarissák ? S hol erre a bizonyíték. Helc dr. megnyugtatja, hogy a Clarissák mogyorósi birtokairól régi adománylevelek szólnak s a templomot sokkal biztosabban a Clarissák vagy azoknak más épitette, mint utóbb a vallásalap . . . Különben megjegyzi, hogy a vallásalap most azért szeretne szabadulni a patronátustól, mert eladásban van ez a birtok. Ezen terhek nélkül könnyebb volna vevőt találni. Gyapay Pál főispán elnök, miután szólásra már senki nem jelentkezett, szavazás alá bocsátja a kérdést: Aki az érsekséget marasztalja a patronátusi terhekben, az álljön fel. Hulényi dr. egyedül állott fel. Gyapay Pál elnök kihirdeti a közigazgatási bizottság határozatát, mely szerint a vallásalapot kötelezi a mogyorósi te?nplom kegyúri terheinek viselésére. * Az Esztergomi Kath. Kör második adventi estélye f. hó 13-án ment végbe. Az estély első pontját Brenner Juliska kiváló zongorajátéka képezte, ki a tőle megszokott művészettel kotta nélkül, kívülről Chopin, Cis-moll Polonaisejet játszotta el, melyhez a közönség nagy tapsvihara után még egy szép darabot fűzött. Utána Brenner Ferencné szép énekében gyönyörködtünk. Először Müsset Adieu-ját énekelte el és pedig franciául, majd Schubert »A kiváncsi«-ját magyarul s a végén a sok taps után egy kedves, de bánatos német dalt énekelt. Lágyan zsongó, kellemes hangjáért a közönség zajosan megtapsolta és zajosan megéljenezte. Az estély harmadik pontját Csárszky István dr. hercegprimási titkár érdekes s tanulságos előadása képezte, aki a földgömb s egy táblán mutatott rajzok segítségével a népszerű csillagászatot ismertette a hallgatósággal. * Zlinszky István és a tanitók. Fentebb emiitettük, hogy megyei tanítóink sürgős táviratban kérték meg megyebeli országos képviselőinket, hogy ügyüket a leghathatósabban karolják fel. A .doroghiak népszerű képviselője, ki a tanitók mozgalmával kezdettől fogva rokonszenvezett és teljes befolyását vitte már harcba sokszor egyegy tanitó ügyéért, kézhez véve a sürgönyt, táviratilag küldte feleletét lapunkhoz, hogy azt az illető tanitókörök együtt is, de a tanítóság különkülön is minél előbb tudomásul vehesse. Zlinszky a következőket távirja a tanitók sürgős kérelmére : Magam részéről is nagy várakozással néztem a közoktatásügyi költségvetés ismertetése és indokolása elé, mert határozott, eltökélt szándékom volt minden eremmel a magyar tanitói kar jogos érdekeinek kielégítését követelni. A miniszter expozéja után őszinte örömmel mondhatom, hogy teljesen feleslegesnek tartom a rög-