ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-10-28 / 43. szám

volt, mig végre 1888-ban Simor prímás felter­jesztésére O Felsége pozsonyi kanonokká nevezte ki. Később rochnitzi prépost, majd O Szentsége házi főpapja lett, utóbb pedig a káptalanban mint éneklő-kanonok lépett elő. Sujánszky nagypré­post halála óta különben ő volt a főegyházmegye nesztora. Temetése nagy részvét mellett f. hó 23-án ment végbe Pozsonyban. A pozsonyi káp­talan a boldogult prelátus elhunyta alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: A pozsonyi társas káptalan saját és az illető rokonok nevé­ben mélyen szomorodott szívvel jelenti szeretett kartársának méHóságos és főtisztelendő Santhó Károly urnák, O Szentsége házi főpapjának, roch­nitzi prépostnak, éneklő-kanonoknak, a nagyszom­bati szentszék ülnökének, gyémántmisés áldozár­nak, a főegyházmegye Nesztorának folyó évi okt. hó 21-én, délelőtti 8 órakor, életének 89-ik és áldozó papságának 65-ik évében, rövid betegség és a haldoklók szentségeinek többszöri ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. Az ün­nepélyes gyászmisét f. évi október hó 23-án, dél­előtt 9 órakor fogják a helybeli plébánia és káp­talani főtemplomban a Mindenhatónak bemutatni. A boldogult földi maradványait pedig folyó évi október hó 23-án, délelőtti 10 órakor fogják a káptalan-utcai gyászházból (7-ik szám) beszente­lés után a szent András-temetőben örök nyuga­lomra helyezni. Pozsony, 1906. évi október hó 21-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! * Az esztergomi papnevelő intézet növen­dékei kegyelmes főpásztorunk magas névnapja alkalmából f. hó 29-én esti 6 órakor örömünne­pet rendeznek, melynek műsora a következő: 1. Nyitány »Tannhäuser« operából, Wagnertől. Előadja az intézeti zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Nádai K. IV. é. h. h. 3. Üdvözlő dal. Zsasskovszkytól. Előadja az intézeti énekkar. 4. Miserere a »Trobadour« operából, Verdi-től. Elő­adja az intézeti zenekar. 5. A szent magányban. Irta és felolvassa Bucsek M. IV. é. h. h. 6. An­gyaloknak nagyságos Asszonya. Előadja az inté­zeti ének- és zenekar. 7. Köszöntő. Irta Horváth R. II. é. h. h. Szavalja - Gunda J. II. é. h. h. 8. Induló. Ganne Lajostól. Előadja az intézeti zenekar. * A takarék igazgatójának bankettje. Bleszl Ferenc az Esztergomi Takarékpénztár igaz­gatója, mint előre jeleztük, f. hó 23-án barátságos estélyre hivta meg az intézet részvényeseit és jóbarátait, valamint ismerőseit. A bankett a Korona szállóban volt s kitűnő hangulatban folyt le. A takarékpénztár igazgatójának szeretetreméltó egyé­nisége sok jó barátot és őszinte hivet látott úri vendégéül. Bleszl Ferenc vendégeit akarta itt ünnepelni, de az egyszer nem jól számított, mert ez a bankett valóságos tüntetésszerű ünneplése volt az ő kiváló szorgalmának és fényes tehetsé­geinek. Ott láttuk Gyapay Pál főispánt, Perényi Kálmán dr. alispánt, Vimmer Imre polgármestert és még számosat a megyei, városi közélet jelesei közül. Az első felköszöntőt mondta Bleszl Ferenc az intézet alapitóira, igazgatóira és részvényeseire. Mattyasóvszky Kálmán, az intézet ügyésze a tisz­tikar nevében köszöntötte fel Bleszlt. Erre aztán felszabadult a tósztok árja. Egymásután jöttek a szivből .jövő felköszöntők s mind az uj igaz­gatót éltették. Felköszöntötték : Marosi József az iparbank nevében, Frey Ferenc a részvényesek megbizásából; Vimmer polgármester mint jó ba­rátját ; Kaan János mint egykori tanítványát, most kollégáját, Helc Antal dr. a Kaszinó nevében ; KlementJános a párkányi takarék nevében. A jelen­levő főispánt előbb Földváry Imre, majd Rudolf István köszöntötte fel, mire a főispán viszont az esztergomi takarék igazgatójára, Bleszlre mondott pohárköszöntőt. Ezután még vége-hossza nem volt az igazgató ünneplésének. A bankett fényes kiállítása Porgesz Béla vendéglős konyháját és nagy szaktudását dicsérte. * A g-azdasági egyesület Darányinál. Gyapay Pál főispán hétfőn azon alkalommal, hogy a törvényszék ügyében deputációt vezetett az igazságügyminiszternél, a megyei gazdasági egye­sületet, mint annak elnöke Darányi földművelési miniszter elé vezette. A főispán a minisztert mint az alkotmányos nemzeti kormány tagját és olyant üdvözölte : ki legközelebb nagyarányú szociális törvényjavaslatokat fog a ház elé terjeszteni, egy­úttal pedig magas figyelmét hivta fel vármegyénk gazdasági egyesületére és kérte, hogy a most folyó szervezéseknél Esztergom, mint megye­székhely állattenyésztési felügyelőséget kapjon. A miniszternek láthatóan jól esett ez a tisztelgés és rendkívül melegen fogadta a küldöttséget megígérvén, hogy gondja lesz Esztergomra. A válasza után megkérdezte, hogy árviz ellen váj­jon meg van-e védve Esztergom és környéke? A főispán erre megjegyezte, hogy nem eléggé, mire Darányi kijelentette, miszerint bizhatik a város az ő jóakaratában. A főispán ezután a kül­döttséget Mezőssy fm. államtitkárhoz vezette, ki hasonlóan igen kedvesen fogadta az egyesületet kifejtvén, hogy a vidéki gazdasági egyesületek mily nagy szereppel birnak az ország mezőgaz­daságának fejlesztésében. Figyelme lesz, — úgy­mond — az állategészségügyi felügyelői állás szervezésénél Esztergomra. A küldöttség ezután a Pannoniába ment közös ebédre, nagy elisme­réssel emlegetvén a főispánt, ki e napon való­ságos ostromot intézett a miniszterek és állam­titkárok ellen, az ő hatalmas deputációinak élén. * Ünnepelt plébános. Szép ünneplésben volt része e hó 20-án Petrik Ferenc hosszúfalusi (Pozsony m.) plébánosnak. Ekkor volt ugyanis 25 éve annak, hogy a fentnevezett plébánián megkezdte lelkipásztorkodását s hogy most, 25 év multán eltávozik a nagysenkvici plébániára, hosszúfalusi és fenyvesi hivei kellemes meglepe­tésben részesítették. Mise előtt megjelentek a plé­bánián Hosszúfalu és Fenyves községek képviselő­testületi tagjai Schmidt Lajos körjegyző vezeté­sével, ki beszédében kiemelte az ünnepelt érdemeit, azután pedig azt a veszteséget, mely plébánosuk távozásával éri őket. S azon szeretet zálogául, amellyel e most már volt hivei az ünnepeltben a jövőben is viseltetni fognak, átadott neki egy művészi kivitelű arany-kelyhet, melynek költségét a hivek fedezték, továbbá a szónokló körjegyző a maga és családja nevében gyönyörű ezüst misekancsókkal ajándékozta meg. Az ünnepelt plébános könnyező szemmel mondott köszönetet a hála és szeretet ilyetén megnyilatkozásáért. Ezután a templomba mentek mindnyájan, amely már ekkorra megtelt a hívekkel s a szentmisénél az ajándéktárgyakat használta a plébános. Délben még egyszer találkoztak a küldöttség tagjai a plébános vendégszerető asztalánál, ahol kedélyes hangulatban a késő délutáni órákig együtt ma­radtak., Petrik Ferenc végképen e hó 30-án távo­zik uj plébániájára, Nagysenkvicre. * Tanitógyűlés. Az »Esztergom-járási róm. kath. Tanito-egyesület« f. hó 25-én tartotta őszi közgyűlését a városház nagytermében. A gyűlés igen látogatott s tartalmasságában is érdekes volt. Bertalan Vince elnöki megnyitójában lel­kesülten köszönti a nagy fejedelmet s a bujdosá­sukból megtérő, a hazai földben pihenni érkező hősöket. Perger Lajos egyházi elnök az abauj­megyei tanitók minősíthetetlen eljárásának köve­tésétől óv minden tanitót, ki előtt becsült a val­lása és szent a hazája. Hivatkozik a kultuszminisz­ter kijelentéseire, ki a tanítókról való gondoskodást az ország becsületbeli kötelezettségének tartja. A jegyzőkönyvnek felolvasása és hitelesítése, to­vábbá az uj tagok bejelentése s a különböző le­iratok felolvasása után Miklósy József igazgató­tanító tartott mély érzéstől áthatott emlékbeszédet augusztus 15-én elhunyt Klinda Irma igazgató­tanitónő felett, kinek a város nőnevelése érdeké­ben fáradhatlanul teljesített munkásságát s felejt­hetetlen érdemeit méltatta. Az elhunyt buzgó kartársnak emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg rendelte megörökíteni. Az elhunyt helyébe vá­lasztmányi tagul Schroth Amália igazgató-tanítónő választatott meg. Háber János reáliskolai rajz­tanár igen érdekes felolvasást tartott e cimen : »Rajzoktatas a művészeti nevelés szolgálatában,« mely szives fáradozásáért a felolvasónak jegyző­könyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Majd Vitái István esztergomi tanitó, a közgyűléseknek kedvelt értekezője tartott igen szórakoztató, de valóban tanulságos felolvasást a szocializmusról, melyben találó szellemességgel, de komoly ér­vekkel mutatott rá egyes társadalmi visszaélé­sekre, mint az elégedetlenség kútforrására. A közgyűlés méltó elismeréssel honorálta a derék felolvasót, ki határozati javaslatot is nyújtott be, hogy: »Mondja ki az egyesület, hogy nemzeti, keresztény szocializmust ismer, annak előharcosa, de a hazától eltántorodott, Istent nem ismerő nemzetközi szocializmust megveti, megtagadja és mély felháborodását nyilvánitja mindazo?i kar tár­sakkal szemben, kik az utóbbiak táborába szegődtek.* A közgyűlés osztatlan lelkesedéssel tört pálcát a vallási, állami és társadalmi renddel ellenkező eszméket hirdető népboldogitók szennyes tanai fölött s egyhangúlag akceptálta Vitái határozati javaslatát. —• Az elnöki előterjesztések során Litsaer Sándor igazgató-tanító referált a Scitovszky prímás által kezdeményezett s a tanitók fillérei­ből ma már 83.000 koronányi tőkét kitevő egy­házmegyei »mesteri segélyalap«-ról, melynek tagjai fogyófelben lévén, az alap maholnap megszűnik rendeltetését szolgálni. Az egyesület Litsaer in­dítványára elhatározta, hogy felhívást intéz az egyházmegye területén működő társegyesületek­hez, miszerint kérelmezzék az egyházmegye fő­pásztoránál, hogy e tőkét adományozza a még életben lévő tagok jogos igényeinek fenntartása mellett az Esztergomban építendő »Kath. Tanitói Árvaház« céljaira. Az egyesület ez inditványt, valamint Bertalan Vince elnök azon előterjeszté­sét, hogy az egyházmegye területén működő társegyesületek meghívásával s bevonásával Esz­tergomban központi bizottság alakittassék, — egyhangúlag elfogadta. Udvarhely vármegyei tanitó-egyesületnek azon átiratát, hogy a feleke­zeti tanitók fizetésrendezésének keresztülvitelére a törvényhozást az egyes vármegyék törvény­hatósági bizottságai utján az egyesületek sürgősen kérjék fel, az egyesület magáévá tette. A vár­megyei tanitó-egyesület újbóli felelevenítése dol­gában Bertalan Vince, Vitái István és Szvoboda Román küldettek ki, hogy a szomszédos körök gyűlésein az esztergomi egyesületet képviseljék. Kimondotta az egyesület, hogy óhajtandónak tartja, miszerint a kör területén működő tan­testületek a téli esték folyamán felolvasások ke­retében szülői értekezleteket tartsanak. Miután még Klinda Károly képezdei tanár az egyesület kérésére megígérte, hogy a tavaszi közgyűlésen a slőjdről előadást tart s Szvoboda Rornánnak az I. és II. oszt. növendékek délelőtti tanításának megkezdését 8-ról 9 órára javasoló indítványát, mint pathologiailag helyes és üdvös, de a körül­mények miatt kivihetetlen tervet elvetette, a gyű­lés, melyen az érseki tanitó- és óvónőképző nö­vendékei s több helybeli s vidéki vendég is részt vett, a déli órákban ért véget. Megemlítjük még, hogy a gyűlés reggelén az egyesület Klinda Irmáért mondott gyászmisén testületileg részt vett. * Caldiero. A helyben állomásozó 26-ik gyalogezred tisztikara a caldieroi csata emlékére jövő hó i-én este 8 órakor a »Fürdo« szállodá­ban ünnepi vacsorát rendez. * „A Nap" a perditákról. Mikor oly figye­lemre méltó, fontos s igazán megszívlelendő szó­zatot hallottunk Székesfehérvár nagytudású püs­pökének ajkairól a leánykereskedés ellen ; mikor annyira kívánta a lánglelkü püspök megtisztítani az erkölcstelenség posványában fetrengő társa­dalmat a prostitúció mérges leheletétől, mikor annyira kötötte a prostituáltak szivére és lelkére a tiszta erkölcs fenséges voltát, — »A Nap,« a pikáns, érzékingerlő históriák eme hű közlönye f. hó 25. és 26-án megjelent számaiban sajnálja a perdita leányokat. »Szegények, mégtagadják a szerelmet, kiéheztetik az egész ferfinemet« . . . stb. Igy ir róluk a hires lap. Valóban undorító s a legnagyobb fokban elitélendő »A Nap« eme iga­zán kloakás cikke. Min sajnálkozik ? Nem kellene inkább örülnie, hogy e prostitúció elleni mozga­lomnak következménye az az állítólagos leány­sztrájk is? Mikor szívvel, lélekkel gátat kellene emelnie minden tisztességes, jellemes, becsületes, erkölcsös embernek a prostitúció féktelen s tö­mérdek testi s lelki bajt okozó garázdálkodásá­nak, akkor még találkozik Magyarországon olyan lap is, mely az állítólagos leánysztrájkról érte­kezvén, sajnálatát fejezi ki a perditák felett! ? Nem felháborító, nem botrányos dolog ez ? Félre e bűnös védelemmel! Addig nem lesz nyugtunk, mig törvényes úton meg nem tisztítjuk a társa­dalmat e mérges, ölő penész-gombáktól. Azért hangoztatjuk annyira a törvényt, mert — sajnos — itt az erkölccsel már hiába huzakodnánk elő. A nemzeti kormány tehát e téren is csináljon már egyszer rendet, hadd legyen tiszta, erkölcsös, val­lásos társadalmunk, hiszen »minden országnak támasza, talpköve a tiszta erköles« ! * A „Párkány-kerületi r. kajh. tanitók egyesülete" f. hó 27-én tartotta ez évi rendes közgyűlését. Zlattnyánszky Ernő barti esperes, tiszteletbeli elnök megnyitó beszédében tudomá­sára adja a tanitógyűlés tagjainak, hogy az uj alapszabályok értelmében ezentúl a világi elnök fogja vezetni a közgyűlést. Kéri továbbá a ta­nitóságot, hogy a vallásellenes zuglapok és a nemzetközi szocializmus romboló hatásait tőlük telhető módon akadályozzák meg. Ezután Kucsera Gyula világi elnök sikerült felolvasásában a haza­fias szellem erősítését és terjesztését sürgette. Osvald Lajos kéméndi tanitó »II. Rákóczy Ferenc emlekezete« cimen eszmékben gazdag, lelkesítő felolvasást tartott. Majd Stampay János köbölkúti tanitó ecsetelte szép szavakban néhai Juhász Béla kéméndi kántortanító kiváló érdemeit. Ezután Lett József muzslai tanitó, ki az egyesületet a kath.

Next

/
Oldalképek
Tartalom