ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-10-21 / 42. szám

jó Isten csodálatos módon segiti lépteimet. A jó Isten segítségében továbbra is bizva, ki megélhetésemhez eddig is módot adott, jó sorsomat önnel meg szeretném osztani.« Itt aztán elmondja a jószivü ember, hogy az egyik árvát kész magához venni és 24 éves koráig őt »saját gyermekemként, édesapja helyett, belátásom szerint emberré tenni, jó keresztény és jó hazafit belőle nevelni.« Megható e levél minden sora s bizonnyal fájdalommal veszi tudomásul irója, hogy mindkét gyermekről, bárcsak ideiglenesen, de gondoskodva van. Sok ilyen iparosa legyen az országnak. * Dr. Csernoch János prelátus-kanonokot s országgyűlési képviselőt beválasztották ama parlamenti küldöttségbe, mely II. Rákóczy Ferenc és társainak hamvait Orsovától Kassáig fogja kisérni a magyar országgyűlés képviseletében. * Elnökválasztás. Az országos orvosi szövetség esztergomi fiókja, vasárnap tartott gyűlésén elnökévé egyhangúlag dr. Gönczy Béla kórházigazgató-főorvost választotta meg. * Előléptetés. Dr. Fődi Károly, budapesti VI. ker. aljárásbirót, városunk szülöttét, az igazságügyminiszter a Kúriához tauácsjegyzőnek rendelte be. * Találkozás. Gyapay Pál Esztergom vármegye főispánja által az esztergomi törvényszék visszaállítása érdekében szervezett küldöttség f hó 22-én, hétfőn déli 12 órakor gyülekezik Budapesten a »Szabadsag« kávéházban, mely közelében van az igazságügyminiszteriumnak, a Szabadság-téren. A küldöttséget déli 1 órakor fogadja az igazságügyminiszter. * Névtelen jótevő. A helybeli Szent Vince egylet céljaira, egy jószivü adakozó, ki teljesen ismeretlenségben akar maradni, 50 koronát küldött Mattyasóvszky Fajos lovag kezéhez. * Tanítónő-választás. A városi leányiskolánál megüresedett munkatan itónői állásra az iskolaszék Gyurkóczy Izóra oki. tanítónőt választotta meg. * Közgyűlés. Az Esztergom-járási r. kath. Tanito-Egyesület« október hó 25-én d. e. 9 órakor a városház nagytermében tartja őszi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: Reggel 8 órakor a belvárosi plébánia templomban szent mise. 1. Elnöki megnyitó. 2. Tavaszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Miklósy József emlékbeszéde Klinda Irma elhunyt tagtársunk felett. 4. Háber János reáliskolai tanár felolvasása : »Rajzoktatas a művészeti nevelés szolgálatában.« 5. Vitái István előadása a szocializmusról. 6. Elnöki előterjesztések. 7. Indítványok. * Megyebizottsági tagválasztás. A Reusz József halálával megüresedett megyebizottsági tagságra, mint értesülünk, egyhangúlag Bleszl Ferencet, az uj igazgatót fogják megválasztani. A mandátumra, mint tudjuk, dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd is igényt tartott, miután azonban tudomást szerzett Bleszl jelöltetéséről, mint fiatalabb ember és olyan, ki feltétlen meghajlik Bleszl Ferenc eddigi közszereplése előtt, önként visszalépett és lelkesen azon fárad, hogy Bleszl, kivel a törvényhatóság kiváló erőt nyerne, egyhangúlag választassék meg. * Szemere Miklós üdvözlése. A köbölkúti kerület országgyűlési képviselője tudvalevő alapos és bátor beszédet mondott a parlamentben a sajtó terén dúló anarchiáról. A lepausálézott vagy az elveszített pausálé után epekedő sajtó ugyancsak neki rugaszkodott Szemere Miklósnak, de a közönség ebben a tekintetben már, — akár tetszik a »sajtonak,« akár nem, — önálló nézetet vall. Ezt mutatja az a távirat is, melyet a következő eredeti szövegben küldtek Szemere Miklósnak: Esztergom megye mai közgyűlésére egybegyűlt bizottsági tagok, választói s tisztelői őszinte örömmel üdvözlik Méltóságodat a képviselőházban, a sajtó visszaélései ügyében mondott igaz, bátor beszédéért, amely valamint a parlamentben általános helyesléssel találkozott, ugy meggyőződésünk, hogy országszerte milliók érzületét tolmácsolta, kivéve a »toll haramiáit.« Helyesen tette Méltóságod, hogy beszédében a sajtó gyűjtőnevet használta, mert valóban a hírlapok tudatos hazugságai, rágalmai, becsületrablásai olyan általánosak kezdenek lenni, hogy ez alól már csak kivételek vannak. Üdvözöljük méltóságodat a sajtó magasztos hivatását helyre állítani célzó kezdeményezéséért. Vajha a közélet etikai szinvonala azon erkölcsi magaslatra emelkednék, hogy nem támogatná a sajtó megdöbbentően eldurvult termékeit. Gyapay Pál, dr. Perényi Kálmán, Vantsó Gyula, dr. Hulényi Győző, Usztanek Antal, dr. Vargha Dezső, Bodnár Gyula, Geiger Ferenc, Csupor István, Zlattnyánszky János, Zlattnyánszky Ernő, Ziskay Imre, Székesváry Imre, Erdőssy István, Feichtinger Sándor, Dvihally Géza, Cselka János, Pongrácz Kázmér, Vaszary Mihály, ifj. Rédly Gyula, Vimmer Kálmán, Bellovits Gyula, Palkovics László. * A szolidaritás. A szolidaritásról jut eszünkbe az abaujtornamegyei általános tanítóegyesületnek szerdai XXXII. közgyűlése. Fene egy dolog ez a szolidaritás ! Ha valahol baj van, azt rántják elő ; ha még nincs baj, annak cégére alatt keresik azt. Vajda Károly a hazafias és vallásos szocializmus mellett tört pálcát s heves vita után mégis két szavazattöbbséggel kimondották, hogy az »abaujtornai tanítótestület szükségesnek tartja, hogy szakszervezetté alakuljon át és csatlakozzék a szervezett munkásokhoz.« Ez olyan morál-izü határozat. Talán Herboly urban is megingott az eddigi »vallási világnézet« vagy mi a csoda ? Csak nem óhajt szabadszerelmeskedni a szabadiskolás nemzetköziekkel?! Jobb volna szabadhajózni ! * A Kassa-vidékiek Simon Miklós családjának. A »Felsovideki Szemle« levelet intézett hozzánk, amelyben nyugtázza azokat a szives adományokat, melyeket a Kassa-vidéki nemes szivek Simon Miklós árváinak jnttattak. Az adakozók névsora a következő : Fischer-Colbrie Ágost püspök 20 kor., Medveczky Ede nagyprépost 10 kor., N. N. 10 kor. Koncz Ödön (Kavocsány) 5 kor., Flambor József 4 kor., Beziák Ferenc, Konrády Lajos, Kapalla József (Rubó) 3—3 kor., Illés István, dr. Sebeczky Emil, Tost Barnabás, Bernolák Karolin, Forgách Istvánné 2—2 kor., Bodnár István, Cselényi István, Kertész János, Kiss József, Laczó Lajos, Rauch Konrád, N. N. 1—1 kor. A »Felsovideki Szemle« szerkesztősége 5 kor. Összesen 80 kor. — Fogadják a nemes szivü adakozók ez uton is az árva család legmélyebb köszönetét. * A XX. század legnagyobb szégyenfoltja. Az emberhússal kereskedő bűntanyák bizony legnagyobb szégyenfoltjai a XX. századnak?! Botrányos s a legnagyobb mértékben undorító dolog az, hogy leánykereskedés elleni egyesületeket vagyunk kénytelenek alakítani. Természetes, hiszen a napsugár, levegő, ivóviz gondozása; az élelmicikkek ellenőrzése, a lakások hygienikus berendezése mellé méltán sorakozik a szabad leánykereskedés, mint egyik elkerülhetetlen kelléke a sokat hangoztatot egészségügynek. S hozzá még nemde, mikor a talmud bölcs tudósainak tekintélye annyira leapadt; mikor az ilyen keresetből meggazdagodott urakat Berlinben, Budapesten és Bukarestben lámpással kell keresni; mikor törvényhozásunk a legszigorúbb intézkedésekkel sújtja az ártatlan hiénák üzelmeit: mentve vannak a honleányok. Azaz, hogy is mondta Székesfehérvár hírneves püspöke? »A művelt közönség törjön e komoly épületnek utat. Legyen erkölcsi súlyával irányitója, vezére,« Az erkölcsi motívumok mellé tehát okvetlenül sorakoznia kell a törvényhozásnak is, különben mint az »A1kotmany« jeles cikkírója mondja, nem érünk célt. * Tifusz járvány Esztergomban. Dr. Perényi Kálmán Esztergom vármegye alispánja, a megyei tiszti főorvos jelentése alapján, hivatalosan megállapította Esztergom szab. kir. városban a tífuszjárványt. Ebben az esztendőben ugyanis 52 tifusz esetet jelentettek be a várostól s ezek közül 12 még most is ápolás alatt van. Az alispán sürgős intézkedésre hivta fel a város polgármesterét. A határozatból a következőket' közöljük : Minthogy a tudományos kutatások alapján már köztudattá vált, hogy a talaj, árnyékszékek és ivóviz tekinthetők a jelzett ragályos kór csirái vivőnek, illetve tartózkodási és tenyésztési helyének, ennélfogva szigorú kötelességévé teszem a szab. kir. városi polgármester urnák, mint I-ső fokú egészségügyi hatóságnak, hogy a talaj fertőzésének lehető meggátlása céljából különösen a hentesek udvarait, — kik számra nézve több mint 3000 sertést vágnak le évente a város területén közfogyasztási célra, — a legszigorúbban ellenőriztesse. A lakások és kutak közelében levő trágya kihordásának elrendelése mellett, annak elhelyezését lehetőség szerint, csakis a szabályrendeletben előirt távolságban engedélyeztesse. A pöcegödrök kiürítését és Phenolpor, chlórmész vagy vaskéneggel való fertőtlenítését azonnal rendelje el. A Duna-víz ivását tiltsa el s a lakosságot falragaszok s dobszó utján figyelmeztesse, hogy addig is, mig a jelzett járvány megszűntnek nem nyilvánittatik, saját jól felfogott érdekében csak forralt és megfelelően lehűtött élvezhető kútvizet használjon ivóvízül. A közkutak megtisztítása és rendbehozatala haladéktalanul elrendelendő lesz. Azokban a házakban, hol az év folyamán hasihagymáz megbetegedés fordult elő és bejelentve lett, a lakás fertőtlenítését, a trágya kihordását, a trágyagödör megfelelő elhelyezését, a pöcegödrök kiürítését és szabályszerű fertőtlenítését,- a kut kitisztítása és jókarba helyezését hatósági közeg ellenőrzése mellett és felelősség terhe alatt azonnal rendelje el. A városi ker. orvosoknak pedig szigorú kötelességévé tegye, hogy ellenőrzési szolgálatuk teljesítése alkalmával különös gondot fordítsanak a betegek hozzátartozóinak az iránt való kitanitására, hogy a beteg szabályszerűen kezeltessék, megfelelő elhelyezést nyerjen és a fölépült betegek lakóhelyisége megfelelően fertőtlenitessék. Amidőn a szab. kir. városi polgérmester urnák a most jelzett irányban teendő intézkedéseiről szóló jelentését okvetlenül várom, egyidejűleg nem mulaszthatom el abbeli várakozásomnak kifejezést adni, hogy tekintettel ezen immár országszerte duló és az emberiség legnagyobb részét fenyegető betegség terjedésére és arra, hogy ezen kór elfojtása céljából még a legmesszebbmenő anyagi áldozatoktól sem szabad visszariadni, elvárom a polgármester úrtól, hogy ezen, a városunkat és annak eddig a közegészségügy terén majdnem mondhatnám jó közepes hírnevét fenyegető betegséggel szemben ismert erélyével fog eljárni és alárendelt közegei közreműködésével ezen betegség csiráit a lehetőség szerint elfojtani fogja. * A stóla a papzsákban maradt. Ily címmel f. hó 6-án a »Nepszava« hirt közölt, amelyben özv. Druga Imréné elpanaszolja, hogy Haverla József érsekújvári segédlelkész megtagadta a kis leánya eltemetését a házból. Egyben megjegyzi, hogy a stólát a plébánia-hivatal megtartotta. Az Országos Pázmány-Egyesület védőirodája után Haverla segédlelkész kijelenti, hogy Érsekujvárott a rendőrkapitányság rendelete következtében a külső telkekről a halott eltemetése a temető kamrájából (nem a halottasházból) történik. A befizetett összegből a plébános csak 1 forint 47 krajcárt tartott meg, amely összeg a templom, a plébános, a kántor, a harangozó, sirásó és kereszthordó gyerek között osztatik el. — A káplán e helyreigazító sorait a »Nepszava« okt. 16. száma közölte, de természetesen nem szégyenlette, hogy mint rendesen, ugy most is vakmerő és szemtelen módon hazudott. * Visszatérés. Mult szombaton a dunamocsi hivek szép ünnepélynek voltak tanúi. Tabi Lajos 24 éves helv. hitv. dunaradványi ifju a katholikus egyház kebelébe visszatért és meghatottan tette le a hitvallást Zibrinyi Gyula plébános kezeibe. Rövid idő óta ez a 4-ik megtérés Dunaradványon s ez annál örvendetesebb, mert az anabaptisták ott nagy erővel dolgoznak s mig egyetlen egy katholikust se tudtak megnyerni, a helv. hitvallásuaktól tizenhat családot hódítottak el. * Megérkezett a friss aratású legfinomabb minőségű kinai tea, melyet szent István királyról címzett róm. kath. missió telepről Kínában a »lazarista atyák« prokurátora küldött Brutsy Gyula üzletének Esztergomban. E kiváló tea ára: 1 kilo 16 kor., V2 kiló 8 kor., 1 deka 20 fillér. * Furcsa tévedés. Két kopaszfejü pápazsemes úr érkezett egy délvidéki külföldi fürdőbe az elmúlt nyári fürdő-szezón folyamán. Az egyiknek torokbaja volt, a másik lábát fájdította. Egyik nap reggelén a torokbajoshoz jön az orvos. Megjegyzendő, hogy most látta először életében a torokbajban szenvedő paciensét az öreg német doktor. Előveszi tehát pápaszemét s vizsgálja a paciens torkát. Majd a pufókás gummikörtéjéhez nyul és egy kis tömlő segítségével valami folyadékot lövelt a kopasz úr torkába. Történt, hogy másnap ugyan abban az időben a lábára panaszkodó ur is bekullogott az orvosi szobába, leült a székre, az orvos azonban nem vette jól szemügyre. Kopaszfejet látván,, azt gondolta, hogy a tegnapival van dolga, akinek ezentúl minden áldott nap akarta gyógyítgatni a torkát. Nem emlékezvén tehát már a tegnapi paciens cifferblattjára, előveszi pufókás készletét s ezt kiáltja oda neki: — Kérem szépen, méltóztassék a száját kinyitni! A paciens csak nézett. Hogyan, mit akar a szájával az öreg bácsi, mikor ő neki a lába fáj. — A nyelvét kérem tessék egy kissé behúzni, — mondja tovább a tudós képű doktor