ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-09-09 / 36. szám
XL évfolyam. Esztergom, 1906. szeptember 9. 36. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Mocsárflak. Esztergom, szeptember 7. (d) A letűnt törvénytelenség orgiáinak főszereplői egyre szemérmetlenebbül áskálódnak az uj korszak ellen. Nem nyughatnak, nem pihenhetnek ök, az átkok gyermekei, kik abban a pillanatban, mikor a nemzeti kormány a hatalmat kezébe vette, mindenüket elveszítették. A politika patkányai ezek, kik a mocsarak gőzét csak azért terjesztik, hogy a levegőt rontsák meg vele. Ok nem szeretik a tiszta levegőt,' nekik büz kell, nem állhatják ki az erőteljesen lüktető nemzeti politikát, nekik rothadás kell, hulla! — hogy azon megszívhassák magukat úgy, mint a múltban. Legelső és legtöbb , gondjuk tehát a koalició szétrobbantása. A magyar alkotmányosság ezen erös citadellájában szerintük a legnagyobb, de leggyöngébb bástya a függetlenségi párt. Ennek a hatalmas politikai pártnak elemei a legnagyobb mértékben különböznek a többitől, tehát itt kell valamit tenni. Oda sompolyognak az erős bástyához, aztán hozzá dörgölőznek puhány testükkel. Hízelegni látszanak, de tulajdonképen a bástya téglái közül őrlik ki az összetartó erőt: a pártfegyelmet. Munkájuk lassú és biztos volna, ha! — nem tudná a világ, hogy mibe sántikálnak. Ok, kik annak idején mindent elkövettek, hogy a koalíciót elsöpörjék a földszínéről, ma krokodil-könnyeket hullatnak a 48-as párt jövője fölött. Friss hazugságokat költenek naponta a függetlenségi pártról s bölcs tanácsokkal látják el, hogy a 48-at mikép lehetne megmenteni — a koalíciótól. Nevetséges' jajveszékelésük a függetlenAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Ne légy önző! Jusztinián örök időkre megalapitá az önzés törvényeit: I. Adok, hogy adj ! II. Adok, hogy tégy! III. Teszek, hogy tégy! IV. Teszek, hogy adj! Tehát: semmit sem önzetlenül, hanem mindig valamiért valamit. Az ily elvek szerint nevelődött fráter aztán nem csoda, ha édes anyját: tejszükséglete födözésére rendelt tehénnek, atyját pedig olyan embernek tekinti, ki neki és testvéreinek életet adott ugyan, hanem csak a maga gyönyörűségére. Mert hát ez is elv: — Mindenki magamagához van legközelebb. Vagy magyarosan : — Minden szentnek maga felé hajlik a keze ! S nézzük csak, mit művelnek a festők ? Szükségük van egy Madonnára, azaz modellre a Madonna-kép megfestéséhez. Odaültetik ifjú feleségüket, avagy még ifjabb leányukat, ideáljukat, és az önzetlenség nagyobb dicsőségére megfestik őket — Madonnának. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. ségi párt józan többségét nem téveszti meg. Tudja mindenki, hová céloznak azon hirek, melyek a függetlenségi párt bomlásáról szólnak és ismeretesek a koalició vezérei ellen szórt rágalmak rugói is. Elvégre azt a sajtót, melyet köztudomás szerint közpénzekből tartott ki a régi rendszer, nem fogadhatja el senki tárgyilagos bírónak egy olyan perben, melyben az ekzisztenciáját veszítette. Céljuk, hogy bukjék a mai rend és ök ismét megnyergelhessék a közvéleményt s szabadon markolhasson Vészi úr a kormány pénztáraiba. A tudatosan rendezett roszindulatu handabanda megtévesztett egyeseket, mert mondani sem kell, vannak abban a pártban olyan gyöngeszivü emberek, kiket elkeserít a »pártoktól függetlenc( sajtó aggodalma és komolyan arra gondol, hogy ha katasztrófa árán is, de- le kell rázni a koalíciót a függetlenségi párt nyakáról, mert csak akkor menti meg a Hazát. Ilyen az öreg Mocsáry bácsi is, kivel a farizeusok elhitették, hogy amint az embernek a szakára a földig ér, menten próféta is. Röpiratba kényszeritik a 48-as elvekért csatázni kész kuruc lelkét és keseregtetik: hogy a függetlenségi párt feladta a hazát Wiennek. Nem akarjuk hinni, hogy az öreg, ki alelnöke is volt a pártnak, tudva tologatja a » haladó politikai tudósok« kátyúba jutott szekerét, valamint azt sem akarjuk elhinni, hogy az öreg Mocsáry elmaradt gondolkozásával megértené a jelenlegi politikai helyzetet. De tegyük fel, hogy vannak a függetlenségi párt modern, okos politikusai között is elégedetlenek. Ám néhány fa még nem erdő és aki a függetlenségi tábor elégedetlenségéről csinált hamis híreket, már csak Nemde, itt is van egy kevés önzés ?! Még nagyobb ez az önzés, ha a festő magát festi le Mózesnek, Herkulesnek, vagy a türelmes Atyaúristennek. De exkuzálva is van: Hiszen már a grammatika tanította arra, hogy első az én és csak második a te. Az önző ember abban a tudatban tekint az égre, hogy a nap az ő kedvéért világit, a hold szelid fényével csak őt akarja körül gloriolázni és azok az aranyszegek — a csillagok — pusztán az ő gyönyörűségére teremtődtek. Bármily esetlen dolog azonban az önzés, "az ember mindjobban bele vénül, a helyett, hogy hosszas tapasztalatai után öregségére kiábrándulna belőle. Mily zsugori például az a vén ember, aki fiatal korában kisebb mértékű önzésen kezdte. Magam ismerek dúsgazdag embert, aki vendégei távoztával — ha éppen a vendégeket el nem kerülheti — megfaragja az elhasznált gyújtókat: fogpiszkálónak. Az önzés rendszerint ebből a farizeusi fölfogásból indul ki: — Hálát adok neked, Isten, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember! Aki ezt ily meztelenül ki meri mondani, az már belemerült az önzés posványába — nyakig, s a posványból kimaradt fejével gondolkozhatik a régiek mondásán, igaz-e vagy nem : Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetése/, küldendők. Hix-detéseü: felvétetnek Buzárovits Gusztáv kötí.5 vkereskedésóben. azért sem mondhat igazat, mert nincs is alkalma ezt beszerezni. A függetlenségi párt tagjai a nyári szünet alatt nem igen jártak a pártklubba, honnan vették tehát a kancsal hírszerzők az együtt nem lévő párt zúgolődásának, bomlásának hírét? Az a néhány ember, aki nincs megelégedve a mai helyzettel, akiket megtévesztett a bukott rendszer éhes híveinek üvöltése és akik most azt hiszik, hogy az ország lelkiismerete szólal meg azokban a hangokban, melyek az elmaradt konc után ordítanak, rövid időn belül belátják tévedésüket. Ha az ország sorsát lelkiismeretesen szivükön viselik, belátják, hogy elégületlenségre okuk nincs. Erre csak akkor volna okuk, ha valami elmaradt volna, mit jogosan vártak. Kérdezzék csak meg azok az urak a nemzet igazi közvéleményétől, hogy elmaradt-e valami a nemzeti kormány néhány hónapi uralma alatt, olyan, mit várt a nemzet? Elmaradt-e az, melynek teljesedése határozottan meg lett Ígérve? Megtévesztette-e a koalíciós kormány a nemzetet olyasmivel, miről vállalkozásának idején nem volt szó ? És nem folyt-e rendben eddig minden, amit ez a kormány magára vállalt s nem késziti-e elő azon ügyeket elég lelkiismerettel, melyeket véghez kell még vinnie? Semmi! Semmi olyan dolog nem történt, mely jogot adna a kormányellenes őszinte felháborodásra. Hamis vád volna az r mely azt mondaná, hogy a kormány nem tartotta be azt a programmot, melynek teljesítésére vállalkozott. Ugyan miért volna az ország elégedetlen? Miben csalódott volna? A kormány határozott fix munkatervet terjesztett a legutóbbi választásokon a nemzet ítélete elé s ezt az ország túlnyomó — Homo homini lupus! Az ember az emberre nézve: farkas! Ezt a fonák állapotot szintén az önzés hozta létre: egyik ember a másik elől elvadászsza a prédát, akár.a farkas. S az ember, ha nem is ilyen farkas-önző, de azért gyakran meg van benne a hajlandóság ezt a gyöngét a másik emberben többé-kevésbbé föltételezni. Mikor egy francia herceg, — névszerint Due de Joyeuse — belépett a kapucinusok rendjébe, egyik udvaronc igy szólt hozzá: — De megjárod, barátom, ha véletlenül nem lesz mennyország! Mire a herceg-kapucinus ezzel tromfolt: -— De te sokkal jobban megjárod, ha »véletlenül « lesz pokol ! Tableaux! Lám az önzés még ezen a téren is működhetik. Hogyne. Hiszen önzőnek igen könnyű lenni. Ismerjük Lafontaine meséjét a tölgyfa alatt nyugvó emberről. Elalvása előtt azon gondolkozott : milyen szép volna a tölgyfa, ha makkok helyett szép nagy görögdinnyék csüggnének, le róla. Mikor aztán elszenderült, arra ébredt föl, hogy egy kemény makk az orra hegyére esett. Eszébe jutott ekkor, hogy előbb görögdinnyét kivánt a fára, s fölkiáltott: — Uram, Istenem, de határtalan is a te