ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-22 / 29. szám

6 ESZTERGOM I906. július 2 2. * Személyi hirek. Miedia Lázár skutari-i érsek mult héten városunkban időzött. — Szilányi Ferenc prelátus-kanonok több hétig tartó karls­badi kúrájáról f. hó 20-án visszatért Esztergomba. — Gyapay Pál, Esztergom vármegye főispánja kedden délelőtt az Országházban több megyén­ket érdeklő ügyben értekezett a kormány tag­jaival s még aznap délután érkezett meg szék­helyére. Esztergomból csütörtök délután utazott el fehérmegyei birtokára. * A főszékesegyházi kanonoki installációk. Tegnap, szombaton tartattak meg a helybeli fő­székesegyházban a kanonoki installációk. Komlósi Ferenc dr. ugyanis pozsonyi préposttá kinevez­tetvén, az ekként megüresedett sasvári főespe­rességet fokozatos előléptetés utján Walter Gyula dr. legidősebb mester-kanonok kapta. Az utolsó mester-kanonoki stallumot pedig Schiffer Ferenc pozsonyi prépost-kanonoknak adományozta a király. Címzetes kanonokokká kineveztettek Brühl József papnevelő-intézei alkormányzó és Miksó István dr. szomori esperes-plébános. A nevezet­tek installációja d. e. 9 órakor vette kezdetét. Megelőzőleg az installálandók a kanonoki kápol­nában letették az esküt, azután kimenvén a főszékesegyház szentélyébe, Blümelhuber Ferenc dr. prelátus-kanonok, nagyrépost-helyettes rövid klasszikus latin beszédben tudtul adta a jelen­levőknek a királyi jóváhagyás illetve kinevezés tényét, majd kiemelte az installálandók érdemeit, mire Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igaz­gató felolvasta a királyi kinevező okiratokat, melyek mindegyike után Blümelhuber Ferenc prelátus rövid beszéd kíséretében beiktatta az illető kanonokot. Minden egyes installáció után egy szívből jövő »vivat« hangzott el, melyet a főszékesegyházi énekkar is szépen elénekelt, a végén pedig Te Deummal zárták be az ünne­pélyes beiktatásokat s az ünnepi szent misét az uj mester-kanonok, Schiffer Ferenc mutatta be a Mindenhatónak. * Szabadságon. Pongrácz Kázmér várme­megyei főjegyző aug. 15-től •— szept. 26-ig ter­jedő szabadságot, dr. Mihály Imre tb. aljegyző, közigazgatási gyakornok jul. 15-től — aug. 15-ig terjedő szabadságot kapott. — Major Ödön árva­széki ülnök 6 heti szabadságidejét megkezdette. * A főispán az adókivetésnél. Gyapay Pál, .vármegyénk főispánja élénk figyelmet tanú­sít minden, a közönség érdekeit érintő hivatalos vagy közügyek iránt. A szerdai napokon sok azoknak száma, kik panaszos ügyükre gyógy­szert keresnek nála, és mind megnyugvással, reménységgel hagyják el a főispáni hivatalt. A főispán igazságosságát tanúsítja az is, hogy midőn az adókivető bizottság elleni panaszokról hallott, személyesen ment titkárja társaságában a bizott­ság helyiségébe, hogy személyes meggyőződést szerezzen annak működéséről. Installációja alkal­mával hangoztatott programmját különben is minden téren érvényre iparkodik juttatni s fel­tűnést nem kereső munkálkodásának eredményét már is tapasztalni lehet. Mint tudjuk, a főispán az adókivetésnél mutatkozó panaszokok megszünte­tése végett is sürgős felterjesztést tett a pénzügy­miniszterhez. * Halálozás. Városunk egyik közszeretetben álló polgárát ragadta el a halál f. hó 17-én Vörös József kereskedő személyében. Péter és Pál estéjén érte részleges szélhűdés és azóta haláláig mozdu­latlanul feküdt kórágyán. Az egész város közön­sége részvéttel viseltetett iránta betegsége alatt, de a haláltól sem orvosainak tudománya, sem családjának fáradhatatlan gondozása nem birta megmenteni. A fiatalon elhunyt derék ember halálának hírére a kath. kör, a kaszinó és pénz­intézeteink, melyeknek tevékeny tagja volt az elhunyt, kitűzték a gyászlobogót. Temetése szer­dán délután ment végbe nagy részvét mellett. A megrendítő gyászesetről a következő jelentést vettük : Özv. Vörös Józsefné szül. Einczinger Anna, ugy a maga, mint gyermekei, valamint a nagy­számú rokonság nevében is, mélyen szomorodott és fájdalomtelt szívvel tudatja, hogy a felejthetetlen, hőn szeretett jó férj, apa, testvér, vő és sógor Vörös József fűszerkeresedő f. hó 17-én éjjel 1 órakor, életének 38-ik, boldog és fellegtelen házasságának 13-ik évében, keresztényi türelem­mel viselt szenvedés, és a haldoklók szentségének felvétele után az Úrban csendesen elhunyt. A boldogultnak hült teteme folyó hó 18-án d. u. 6 órakor fog a szab. kir. városi róm. kath. temető halottas kápolnájából örök nyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 19-én d. e. 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templom­ban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1906. július hó 17-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki! Özv. Vörös Józsefné neje. Vörös Margit, Vörös Józsi, Vörös Kálmán gyermekei. Mikos Nándorné szül. Vörös Emma testvére. Özv. Ein­czinger Józseíné anyósa. Paulovits Gézáné szül. Einczinger Etel, Einczinger Józsefné szül. Giszer Emma sógornői. Mikos Nándor, Paulovits Géza, Einczinger József sógorai. * Plebánosi eskütétel. Jernei János dághi és Stampay Ferenc kisgyarmati ujonan kinevezett plébánosok f. hó 19-én tették le Vezinger Károly prelátus-kanonok, mint az általános érseki helynök helyettese előtt a plebánosi esküt. * Névváltoztatások. A belügyminiszter megengedte, hogy Hotbauer Antal helybeli bor­bélymester nevét Halmos-xdL, Sipka István pár­kányi lakos Horvát-ra., Král Károly segédtelek­könyvvezető Keszthelyi-re változtathassa. * Zlinszky Istvánról, a dorogiak népszerű követéről sok hir keringett mostanában. Nem is említve, hogy a visszavert rablótámadás mily gyakran volt említve a sajtóban, — a fővárosi lapok Zlinszky Istvánnak főispánná leendő kine­vezéséről beszéltek. Ez a hir eddig nyilvánosan megcáfolva nem lett s igy érthető izgalmat kel­tett a képviselő kerületében és élénk szóbeszéd tárgyát képezte az esztergomi körökben. Kerü­letéből többen lapunkhoz fordultak kérdezősködé­seikkel s kezdettől fogva lehetetlennek mondtuk e hirt s most teljes hitelességgel nyilvánítjuk is, hogy Zlinszky Istvánnak eszeágában sincs Sza­czelláry örökéről a főispáni székért lemondani. A dorogi kerület pogárai teljes bizalommal lehet­nek hozzá. Nem hagyja el őket. Hű marad kerü­letéhez, mely a legnehezebb alkotmányos küz­delmek idején oly fényesen kitartott mellette. A képviselőt különben sokan keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal, kiknek ügyeiben fáradtságot nem ismerő buzgalommal fárad s ezenkívül az ország­gyűlés különböző bizottságaiba is be lévén vá­lasztva, ott is működik. Zlinszky István mint eddig sem, ezentúl sem hanyagolja el kerületét és a mezei munkák elvégzése után, ősz felé, mikor választóinak is több ideje lesz, ismét be­utazza kerületét. Meglátogatja minden községét, hogy a politika menetéről beszámoljon és hogy azok, kik a fővárosba nem jöhetnek, ott a saját tűzhelyük mellett személyesen érintkezhessenek képviselőjükkel. * Segítség a póttartalékosoknak. We­kerle Sándor miniszterelnök pénzügyminiszteri hivatalából kifolyólag felhívta dr. Perényi Kálmán alispánt, hogy a két utóbbi évben elmaradt újon­cozás folytán behívott és tényleges katonai szol­gálatot teljesített vagyontalan, vagy családjukat fenntartó póttartalékosok névjegyzékét terjessze fel. A névjegyzék összeállításánál nem jöhetnek figyelembe olyan póttartalékosok, kik vagyoni állapotuk miatt a családfenntartásból eredő ked­vezményre igényt nem tarthatnak. Ezeknek be kell érniök a két évi fegyvergyakorlat elengedé­sével. Az utalványozás megtörténte után a se­gélyt az alispáni hivatalnál folyósítják. * Vásárváltozás. Kossuth Ferenc keres­kedelemügyi miniszter megadta az engedélyt, hogy Esztergom sz. kir. városban a f. év októ­ber hó 29., 30. és 3 i-ére eső országos vásár ezen évben kivételesen f. évi november hó 5., 6. és 7-én tartassék meg. * Rajz-verseny. A helybeli ipartestület fel­ügyelete alatt megnyílt noszabászati tanfolyam 59 hallgatója hétfőn d. u. 4 órakor rajz-ver­senyt tart az óvoda helyiségében. A verseny megtekintésére a vezetőség felhívja a hölgykö­zönség szives figyelmét és egyben résztvételét kéri. A versenyen résztvevő tanulók közül a négy elsőt a tanfolyam vezetői jutalomban részesitik. * BÚCSÚ. A helybeli Szent-Anna-templom­ban jövő csütörtökön, július 26-án, tartatik a búcsú. A nyolc napi ájtatosság szerdán d. u. 6 órakor litániával kezdődik; csütörtökön reggel 6 órakor szent beszéd, ezt követi énekes sz. mise ; a fő istentiszteleten kivül 8, 9/ 10* és 11 órakor lesz csendes sz. mise. A litániák nyolc napon át d. u. 6 órakor tartatnak. * A Dunáról. A mi öreg Dunánk újra ijesztget. E hét elején hirtelen áradni kezdett és elérte már a legmagasabb pontot, mely még nem veszedelmes városunkra. A párkányi rétek azon­ban rendes szokásuk szerint már elmerültek. Tegnap örömmel vettük észre, hogy a fenyegető habok újra visszatérnek rendes medrükbe. * Tanitók Baján. A kultuszminiszter Baján, Budapesten, Szabadkán, Kolozsvártt és Sáros­patakon július hónap folyamán tanitók és tanitó­nők részére három hétre terjedő tanfolyamokat rendeztetett. E tanfolyamok rendkívül élénkek és látogatottak, mert a magyar tanítóság az ország legkülönbözőbb és legtávolabb eső vidékeiről vesz azokon részt. A bajai (Bácsbodrogh vm.) áll. tanítóképzőben rendezett tanfolyamon pl. 45 hall­gató vett részt s igy képviselve voltak a többek közt Marostorda, Besztercenaszód, Arad, Bihar, Krassószörény, Brassó, Vas, Tolna, Heves, Vesz­prém, Árva, Torontál, Somogy, Fogaras, Pest stb. vármegyék és Románia. Esztergom megyéből Mucsi Vince párkányi és Szabó Endre szölgyémi tanitók vettek részt Baján. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a párkányi róm. kath. nép­iskolánál hét év óta működő Mucsi Vince tanítót folyó hó 5-én 48261. sz. rendeletével a 16 tanitós állami elemi népiskolához rendes állami tanitónak kinevezte Horgosra (Csongrád vármegye.) * Az „öreg-templom" toronyórája. Tudni­való dolog, hogy a belvárosi plébánia templom aljától egészen a keresztje hegyéig renoválódott. Végre eltűntek az utolsó állványok is az elejéről s a templom most egészen úgy fest, mintha új volna. Csak az idők változandóságát nem hirdeti még a torony órája. Pedig pesti ember csinálja, kinek tudnia kellene, hogy Esztergomban semmi­nek sem hisznek úgy, mint a toronyórának, mivel innen minden r Pestre induló jármű a toronyóra ütésre indul. És mit csinál a pesti mester, midőn idehaza nyakrafőre sürgetik ? Elküldi a szám­lapokat, meg a mutatókat. Ezek már díszlenek is a tornyon. Hanem a mutatók merevek. Mozdu­latlanok. — Egy óraművész nem tudja, hogy az óra ütni is szokott ?! * Az adókivető bizottság. Városunk adózó polgárságára vonatkozó harmadosztályú kereseti adó tárgyalások szerdán kezdődtek. Holnap, azaz jul. hó 23-án: vendéglősök, szállodák, kávésok, 24-én: hentesek, mészárosok csizmadiák, 25-én: cipészek, szabók, borbélyok, 26-án : pékek, mézes­bábosok, cukrászok, molnárok, halászok, órások, ékszerészek,bádogosok, lakatosok, kovácsok, 27-én: kéményseprők, kosár-, szita-, kefekötők, kötél­gyártók, kalaposok, szűcs, kárpitosok, szíjgyártók, nyergesek, kádárok, bognárok, asztalosok, kály­hások, kékfestők, szobafestők, cimfestők, mázolok, kocsifényezők, bérkocsi tulajdonosok, szállítók, 28-án: mosóintézetek, ablaktisztítók, szülésznők, cselédszerzők, piacozók, zsibárusok, kertészek, 30-án : az 1906. évben keletkezett üzletek és ipar­ágak, 31-én: földbérlők és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kerülnek sorra. * Uj omnibusz. Végre kevesebbek lesznek a bérkocsi mizériák. Végre van omnibusz Pár­kány-Nánára is. Bizonyára örömmel vesznek róla tudomást az Esztergomból vagy Esztergomba utazó emberek. A várva-várt omnibusz a »városi (Zsiga-féle) gyógyszertári« bérkocsi állomásról indul el naponta négyszer. Menetrendje a követ­kező: D. e. 7 óra 15 p., 10 óra 30 p., d. u. 2 óra 30 p. és 4 órakor indul Esztergomból. Pár­kány-Nánáról d. e. 8 óra 18 p., 11 óra 25 p., d. u. 3 óra 30' p. és 5 órakor indul. A viteldíj személyenként 50 fillér. Mindazáltal kifogásunk is van ellene. A legtöbb bérkocsi mizéria az éj­jeli és reggeli vonatoknál szokott történni. Az omnibusz pedig éjjel és kora reggel nem közle­kedik. Ha már meg van ez a nagy vívmány — a tulsóparttali omnibuszközlekedés, nem lehetne tökéletes mindjárt kezdetben ? * Ismét egy följegyzésre méltó nyilat­kozat. A mult számunkban megjegyeztük, hogy a nagy kormány igazságügyminisztere Polónyi Géza a pénzügyi bizottság július 5-iki ülésében kijelentette, miszerint- gondoskodni fog, hogy az ügyészi kar szabadkőműves páholy ne legyen. F. hó 16-án pedig Apponyi kultuszminiszter tett a parlamentben szintén egy feljegyzésre igen méltó nyilatkozatot, még pedig a néptanítók sor­sának javítása ügyében. A nemzet eme igazi nap­számosai óriási munka fejében nagyobbrészt nyo­morult 800 korona évi jövedelemben részesülnek, ugy hogy voltaképen még a kiadásaikat sem tudják fedezni. Apponyi kultuszminiszter most kijelentette, hogy sorsuk javításáról legközelebb gondoskodni fog, annyival is inkább, mert tárcá­jának ügykörében — úgymond — alig van do­log, amely inkább feküdne szivén és amelyet előmozdítani oly szoros kötelességének tartaná, mint épen a s zegény tanítóság ügye. Apponyi eme legújabb, igazán sokatmondó nyilatkozatának

Next

/
Oldalképek
Tartalom