ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-15 / 28. szám

feltalálni és irtózzék attól, hogy az egyesület vegetáljon, mert annak tevékeny életet kell élnie. Legyen Istennek bő áldása ezen egyesület jövőjén és teljesítse annak érdekében kötelességét mindenki, aki nemes célzatú szolgálatának magát feláldozza. Az általános sztrájk kérdéséhez*) Ha nálunk munkaadó és munkás között bármily csekély differencia támad, a szociáldemokraták mindjárt az általános sztrájkra, mint egyedüli mentőeszközre gondolnak. Pedig az általános sztrájk oly fegyver, mely legjobban azt sújtja, aki alkalmazza. A német szociológusok már régen felismerték ezt és kijelentették, hogy az általános sztrájk általános butaság. A hazai nemzetközi szociáldemokraták egyik bálványa, Jaurés francia szociáldemokrata vezér szerint általános sztrájkról csak akkor lehet egyáltalán komolyan beszélni, ha egyszerre megszűnik a munka a legfontosabb foglalkozási ágakban, mindazokban, melyek a termelés rendjében döntő fontosságúak. Nem szükséges éppen, hogy egy tői-egyik valamennyi szak sztrájkoljon, még az sem változtat, hogy egyik-másik szakmában akad szórványosan sztrájkszegő. .Fődolog, hogy azok a szervezetek mondják ki és hajtsák is végre a munka megszüntetését, melyekben a mostani társadalmi rendszernek súlypontja van, ahol a tőke koncentrálódik, másrészről pedig a munkások legjobban vannak szervezve. Az ilyen korlátolt területre szorított »általanos« sztrájk nagy szociális fordulatot korlátoltságánál fogva nem idézhet elő, arra pedig, hogy puszta tüntetésre használják: túlontúl nehéz megpróbáltatást mér a munkásokra. Ezek a balsikerrel járó apró általános sztrájkok azonban fölszinen tartják a nagy, az igazi, a megváltó általános sztrájk gondolatát, amelytől itt-ott, leginkább Franciaországban, sokan az uj rend létrejövetelét remélik. Guesde, a radikális francia szocialisták vezére a Lilleban tartott kongresszuson kifejtette, hogy az általános sztrájk a szocialista-párt politikai fejlődésére és érvényesítésére végzetes hatással van, mert a munka általános felfüggesztése a munkásokra nézve annyi, mint exisztenciájuk felfüggesztése, vagyis egyenlő a halálos Ítélettel. Mi a magunk részéről az általános sztrájkot eo ipso jogtalannak nem is tartjuk. Ha szerződés által nem kötve, egy időpontban a munkások szabad elhatározással mind kijelentik, hogy nem dolgoznak tovább: ez ellen jogi szempontból nem lehet kifogást tenni. A gyakorlatban ugyan bizonyos, hogy nem igy látjuk az általános sztrájk alakulását. Féktelen terrorizálás, a munkaszabadság tömeges megsértése jár a nyomában. Mind a mellett ismételjük, nem jogi szempontból támadjuk az általános sztrájkot, hanem — szocialista szempontból. Elvégre nem lehet közömbös, hogy a nemzet munkás-milliói olyan eszközökhöz fordulnak sorsuk javítására, amellyel nemhogy céljukat elérnék, hanem magukat zúzzák össze. Hiszen a francia szocialista-vezérek figyelmeztetnek rá, hogy az általános sztrájk hiábavaló áldozattal, végtelen sanyarúsággal, ok nélküli megpróbáltatással jár a munkásokra, melylyel a célt: sorsuk javitását, vagy éppen egy jobb társadalmi rend megalkotását sem Jaurés, sem Guesda, sem Vaillant szerint el nem érhetik. A forradalmi szindikálisták, akik Franciaországban hirdetik e tanítást, éppen azok ellen az intézmények ellen játszák ki, amelyek érdekében akarnák minálunk az általános sztrájkot megcsinálni: tudniillik az általános szavazati jog ellen. A munkásság higgadt része Jaurés-hez csatlakozik még Franciaországban is. Jaurés-hez, akinek jel*) A „Magyar Munkáspárt" lapja, a Budapesten megjelenő „Szabadság" a következő cikket közli az általános sztrájk ellen. szava: általános szavazati joggal megszerezni a törvényes többséget, nem pedig a kétségbeesés taktikájával éhhalálba kergetni a munkásnépet. De azért meg kell említenünk, hogy az általános sztrájkból mégis van haszna néhány egyénnek : a munkás-vezéreknek. Ezt jól jegyezzék meg az összes munkástársak. HIREK. Krónika. Az alsódunasori Están gazda, a nagy 48-as elbeszélte a vasárnapi keresztény-szocialista gyűlést is: »Tetszik tudni, vasárnap a többiekkel én, Mint illik, megjelentem a Nrgy-Piac terén. Telve volt már az néppel s mint igy lenni szokott, — Nagy éljenzésre készen lestük a szónokot. Nem tudtuk, hogy mikép jön, hintón-e. vagy lovon, Vagy az uj fajta gépen — automobilon . . . ? Nem jött biz' az sehogyse, hiába lestük őt, — Hát beszélgettünk csak a Szentháromság előtt. Egyszer csak >Éljen, éljen* . . . hát odaballagunk És a nagy éljenzésbe belédörög szavunk. Egy ősz úr szónokolt már; hallgattuk őtet ott, Ki még Kmetyrol is szólt, amennyit szólhatott! Utána egy más ember kezdett szavalni és Ez volt a pesti szónok. — Nem volt szava kevés, Pedig sokáig szólt. S a ruhája oly szerény, Soká mellette álltam, de meg nem ismerém! Úgy dőlt a szó belőle, mint a bősz áradat, — Egy pár vörös-nyakkendős mindjárt meg is szaladt És csak a pósta-közből hallottuk szavukat: »Abcug!* ... De mentek is, mint a kergetett nyulak. Többször mondtuk, hogy »Éljen,« mert nagyon jól beszélt, Még negyvennyolcról is szólt — és sok mindenhez ért Az a szavaló emberi Hej! néha szólt is jót; Csak fulladoztak olt a vörösek s a zsidók! Diktum-faktum, tetszett ám minden kicsiny szava, Megmondta jól, hogy mi a szoci-demokrata! Ki utálja a földet, melyből pediglen él És még hite sincsen több néki a semminél. Midőn elharangoztak . . . még két pap is szavalt És egy itteni ember . . . Ekkor egy kis zavart Csináll&k hátul, — erre én rá nem hallgaték, De szólt egy kis vörös is, ez volt a nyomtatók. Rajta pipánk mögül ám nevettünk mi sokat, Mert úgy pacsmagban hagytuk, mint a parancsolat. Sokat akart beszélni, de későn jött a sor . . . Ebédelni is kellett volna már ilyenkor! Mondom, — daloljunk egyet, jobban megy az idő! Rákezdtünk a > Kossuthra* és a zászlóvivő Szintén miközénk álla; erre a nagy-tömeg Ott hagyta a vöröst, hogy * szavalj csak kis öreg!* Mentünk és mendegéltünk, mint illik, csendesen, De egy pár vörös nem volt még békén akkor sem. Sokat beszéltek, kérem, hiába mondtuk »csitt* . . . Valaki oszt

1 befogta szájukat egy kicsit. Igy volt ez és nem máskép, amint most elmondám . . . — Utánam jött az a jószavú ember is ám És megköszöntem néki a negyvennyolcat én, Beszédkor sok öregnek volt könnyű a szemén . . . . . . Permetezés, kapálás és aratás alatt Csak arról folyik a szó, mi eszünkben maradt Egész héten keresztül: — Igenis kellenek Hű »negyvennyolcas* és jó vallásos emberek!* . . . Hans Sachs. * Rajner dr. püspökké szentelése. Ő Eminenciája Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, kegyelmes főpásztorunk f. hó 8-án reggel 7 órakor szentelte fel dr. Rajner Lajos érseki helynököt püspökké. A szentelésnél, mely Balatonfüreden, a bibornok kedves tartózkodási helyén, az ottani szt. Benedekrend kápolnájában ment végbe, báró Hornig Károly veszprémi megyéspüspök és Kohl Medárd dr. felszentelt püspök segédkeztek O Eminenciájának. A lélekemelő szertartásra az érseki helynök rokonain kivül jóbarátai és ismerősei, valamint az udvari papok is mind leutaztak Balatonfüredre, az esztergomi főkáptalant pedig Bogisich Mihály v. püspök és prelátus-kanonok képviselte. Rajner püspök f. hó 11-én több heti tartózkodásra Karlsbádba utazott, az érseki helynöki teendőkkel pedig ez időre O Eminenciája Vezinger Károly prelátus-kanonokot bizta meg. * Uj pozsonyi kanonok. Ő Felsége a király Zandt Ödön pozsonyi prépost-kanonoknak az őrkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedett mesterkanonokságot Somorja közszeretetben álló derék esperes-plébánosának, Kisfaludy Zsigmondnak adományozta. * Uj theologiai tanár. Dr. Horváth Ferenc prelátus-kanonok, tekintettel rektori és prodirektori hivatalára, jul. i-én lemondott a még három évre nézve az esztergomi theologiai tanintézetben csaknem negyedszázadon át viselt egyházjogi és egyháztörténelmi tanszékéről. A hercegprímás e megüresedett tanszéket a mult héten már is betöltötte, kinevezve dr. Kiss Károly fővárosi hitoktatót ugyanazon intézet egyházjogi és egyháztörténelmi tanárává. Dr. Kiss Károly, ki a bécsi Pázmáneumban és az Augusztineumban végezte tanulmányait, egyúttal a gymnazisták tanulmányfelügyelője lesz, mig dr. Babura László, eddigi tanulmány-felügyelő a theologusok prefektusa lesz. * A primás a keresztény szocialistákhoz. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás a vasárnapi szociális népgyűlés üdvözlését a következő táviratban köszönte meg: Nagyságos Mattyasóvszky Lajos urnák Esztergom. A keresztény szociális népgyűlés üdvözletét köszönettel vettem és munkálkodására Isten áldását kérem. Vaszary Kolos, bibornok, hercegprímás. * Főegyházmegyei hirek. Erdőst Károly a szt. István-Társulat igazgatói állását foglalta el. Mészáros Aladár kineveztetett a. Sacré Coeur házi lelkészévé és hitoktatójává. Stampay Ferenc kineveztetett kisgyarmati plébánossá. Hojszik Imre hely. plébános lett Nagysenkvicen. Sebők Imre a budapesti VIII. ker. áll. főgimn. hittanára lett. Czinhila István hely. plébános lett Nyitra-Pásztón. Vozák Ferenc subsidiariusi minőségben Ürmincre küldetett. Schuszter Aladár keszegfalvai plébános, betegsége folytán szabadságoltatott. Wiedermann János komáromi segédlelkész állásának megtartásával a keszegfalvi plébánia vezetésével bízatott meg. Mertán János ujmisés, a komáromi kápláni teendőkkel bízatott meg. Segédlelkészi minőségbe a következő ujmisések küldettek: Halász József Udvardra, Schill József Egyházgellére, Horváth János Obarsra. . * Két uj doktor. Cziklay Aladár, esztergomfőegyházmegyei növendékpap a római Anzelmianumon a bölcselet, Uj István, drégelypalánki segédlelkész pedig a budapesti tudomány egyetemen a kánonjog doktorává avattatott. * Névmagyarosítás. Dr. Kabina Sándor helybeli ügyvéd, nevét Katona-ra magyarosította belügyminiszteri engedéllyel. * Amerikaiak Dömösön. Két amerikai papnövendék, Josef A. Degnan és John A. Doherty, akiket püspökük a budapesti egyetemre küldött, hogy ott a hittudományokat elvégezzék, egyúttal magyarul is megtanuljanak, a két hónapi szünidőt Dömösön töltik az ottani plébánosnál. A két végzett első éves hittanhallgató szorgalmasan tanul magyarul s remélhetőleg 3 év múlva az amerikai magyarság buzgó és jó magyar lelkipásztort fog bennük nyerni. * Bécsben — ellenünk. Az esztergommegyei gazdák, mint minden évben, ugy az idén is engedélyt kértek a bécsvárosi tanácstól arra, hogy gazdasági terményeiket ott eladhassák. A gazdák legnagyobb meglepetésére a tanács most ezen engedélyt megtagadta azzal a megokolással, hogy magyar árura többé Bécsnek nincsen szüksége. Az esztergommegyei gazdáknak tehát most uj piac után kell nézniök. * Feljegyzésre méltó nyilatkozat. Nem állhatjuk meg, hogy meg ne rögzítsük Polónyi Géza. igazságügyi miniszternek a pénzügyi bizottság július 5-iki ülésében tett jellegzetes nyilatkozatát, mely alkalmas arra, hogy az uj kormány becsületessége iránt táplált reményeinket megszilárdítsa. Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál ugyanis Ugrón Gábor szóvá tette azt, hogy az ügyészi karban túlságos nagy számban vannak a szabadkőmivesek, kik egymást protegálják. Ebben ő veszedelmet lát, mert ez a protekciós rendszer megrendíti az igazságügybe vetett bizalmat. Az igazságügyi miniszter erre azt válaszolta, hogy 32 évvel ezelőtt ő is szabadkőmives volt, tudja tehát, hogy a szolidaritás