ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-08 / 27. szám

XI. évfolyam. Esztergom, 1906. július 8. 27. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Paraenesis az anyákhoz. Esztergom, július 7. Régen Atlasz tartotta vállain a klasszikus világot, ma az anyák kezében van némileg a világ sorsa. Atlasz a földgömböt tartotta, az anyák az emberiséget. Minden szem rájuk néz. A haza tőlük vár lelkes honfiakat, az egyház tőlük vár buzgó és lelkes katholiku­sokat. Anyákat kér az egyik, kikben magyar sziv dobog, magyar vér pezseg, anyákért imádkozik a másik, kikben tiszta keresztény lélek lakik. Értitek hazámnak asszonyai, mi vár rátok ? Hazánk nevében kiáltunk hozzátok, adja­tok nekünk különb fiakat és erösebb lelkű leányokat. »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?« És vh*ág-e a magyar ifjúság? Virág, mert arca rózsás, de szirmain rút féreg­nek, a bűnnek, a léhaságnak férge rág. Nézzétek az utcákon azt a koraérett gyermek­sereget, mely 16 éves korában már minden bált végigtáncolt, minden mulatságon szere­pelt, melynek kezéből kiszárad, kiesik a liliom, mely, mikor kilép az élet komoly pályájára, már -kiélte magát. A közelmúlt megmutatta, milyen gyatra honfiakat neveltünk. Nem elég csak zászlóra esküdtetni a gyermekeket, ez szép és kedves dolog, de magában véve még csak külsőség. Tiszta szivet, erős lelket kell nevelni az ifjúságban, mert »Minden állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha megvesz, Róma ledül, rabigába görbed.« S ha egy erős ifjúság, nemes, nem léha fiatalság esküszik zászlóra, akkor ez az eskü biztositéka lesz egy szebb jövőnek, másként AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Tudományos tárca. Irta: Dr. Körösi László. I. Különös háziállatok. Háziállataink között van elég sok dédel­getett kutyánk, kényeztetett macskánk, diszes kalitkákban csicsergő madarunk. Vigyázzunk azon­ban arra, hogy gyermekeink játék közben esetleg ne csókolózzanak a nyájas kutyussal vagy a hamis cicával, mert a legkedvesebb háziállatok nyála gyakran veszedelmes fekélyeket támaszthat a gye­rek belső szerveiben. Vannak azonban egyéb dédelgetett házi­állatocskák is. A nyugalomba vonult francia csá­szárné, a hófehér-haju Eugenia nagy feltűnést kelt utazásai közben, midőn egy kis kosárban gondosan 1 magával viszi selyem párnácskákon pihenő sündisznócskáját. A császárné annyira hozzászokott kedvelt háziállatjához, hogy még utazni sem képes nélküle. Sarah Benard hírneves párisi szinésznőnek volt egy kis viperája, mely bizonyos tragédiákban vele játszott a színpadon s megborzongatta a közönséget, midőn a mérges kigyó a művésznő nyakára és hajára csavarodott. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. csak elhangzó üres szó. Nézzétek, a vőlegény is hűséget esküszik az oltáron menyasszonyá­nak. Jaj, de ha nincs benne erkölcsi érzék és Istenfélelem, talán nemsokára arája fején tövisre változik a menyasszonyi koszorú! S mit mondjak leányainkról? Emlitsem-e, hogy mikor a női erényekkel reméljük fel­újíthatni az elkorcsosult korszellemet, akkor ők elveszítik nőiességüket? Hogy mikor a tisztaság liliomaiként szeretnők őket tisz­telni a fertőzött világban, addig hány és hány szomorú bukást mutat történetük? Hogy mig a kapkodó világban a szerénység és komoly­ság méltóságos mintaképeivé szeretnők őket tenni, ők tüntetnek szerénytelenségükkel és gyermekes meggondolatlanságukkal? Hogy mikor a szivükben égő, lelkükben élő szere­tetnek nemes tüzével, családok melegítő nap­jává akarnók őket varázsolni, addig ők azt a nemes tüzet korán elpazarolják és a szen­vedélyek salakjával eloltják? Ki segíthet e bajon? Ki más, ha nem ti, kik a világ sorsát intézhetnétek gondos neve­léstekkel.Édes anyánk! kié a gyermek ? Tiétek! Kitől vették szivüket, vérüket, lelküket? Tőle­tek ! Úgy nézzétek gyermekeiteket, leányaitokat, mint a nemzet, reményeit, mint Szűz Mária virá­gos kertjének virágait. A virágnak napsugár kell, az színezi szirmait. A napsugár legyen gon­dos anyai szivetek szeretete. De a mint a napsugár, ha túlságos, elhervasztja a virágot, vigyázzatok, hogy szivetek okos legyen, mikor szeret, mert bájos rózsa helyett száraz kóró lesz a müvetek. Az erkölcs útja nehéz, a léhaság egy ideig kedves és könnyű a gyer­meknek. Ti azért édes anyák legyetek erő­sek és okosak! Nemde, miként dobog a boldogságtól A híres angol színművész, Irving, egy ízben Ausztráliából egy barátjától egy kis kengurut kapott ajándékba. Az ifju kenguru naponkint hét mértföldnyire terjedő ugrándozásokat szokott végezni s minthogy az angol művész termeiben szörnyű pusztításokat okozott s napró-napra szen­vedélyesebben ugrott, kénytelen volt a gazda a ritka ajándékot rövidesen a londoni állatkert­ben elszállásolni, a hol nagyobb a tér és a szabadság. Cleveland, az egykori amerikai elnök vala­hányszor késő este Íróasztalához ült, a dolgozó­szoba egyik sötét zugából egy bagoly röpült a vállára s mint a virrasztó tudomány mytho­logiai madara, mindaddig ihlette gazdáját, mig munkáját be nem végezte. Vannak tehát nemcsak csodabogarak, hanem csoda-háziállatok is a hires emberek világában. II. A későnjáró ember. Párisi újságok irják: Érdekes embert temet­tek nemrég a Boulevard Hausmann egyik házá­ból, olyan embert, akinek egész életében az volt a szerencsétlensége, hogy mindig későn ment oda, ahol dolga volt. A nevezetes embert Falguiére Maximnak hivták és tanácsos volt a külügyminisztériumban. Hatvanhat esztendős volt, amikor nyugalomba Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek ^Buzárovits Gusztáv könjv­kereskedésében. egy anyának szive, mikor gyermekleánya a bálterem kedves vendége, talán a gyerme­kek királynéja? Oh esztelen, önző szeretet! Nem s-zeretet, — tigris kegyetlenség! Hozd ki öt onnét, mert sirni fogsz miatta! Hogy örül az édes anya, ha leánykáját felcicomázva, mások felett ragyogni látja!? Kérlek vedd le róla fényes öltönyét, mert a bukott angyalok büszke lelkét neveled benne! Mily büszke az édes anya, hogy leány­kája talán már 10—12 éves korában, vagy később, a színpadok megtapsolt játékosa, pedig a taps összezúzza szive jóságát, egy­szerűségét, finomságát. Határtalan meggondo­latlanság, tudatára ébreszteni egy gyermek­leánykát annak, hogy ö szép, ö ügyes, öt bámulják ! Hogy örül az édes anya, hogy az ö fia, ki még iskolába jár, majális és bálrendezö, már pedig ha tudná szegény, hogy az erkölcs­telenség . csirái lepik el fia szivét a bálterem­ben, ha hallaná beszédjét utána, ha bepil­lantana ábrándozástól gyöngülő szivébe, talán mégsem örülne annyira. De rossz nevelök vagytok anyák! Azt hiszitek, minél korábban nyilik a rózsa, annál tovább fog virítani, és nem tudjátok, hogy a korai virág hamar el­hervad. Örülni akartok gyermekeiteknek? Mély lelkű és erkölcsű gyermekeket neveljetek szigorú szeretettel és komoly példával. Ne adjatok a hazának puha flcsúrokat, szibarita vázakat. Adjatok finom, mély kedélyű, komoly leányokat, ne korán hervadó liliomokat. Neveljetek leányokat, kikből lesz Grachusok, Machabeusok anyja, vagy az Ágostonok neve­lője: Monika. Jaj, de akkor meg kell változ­tatni az egész nevelési rendszert! Igen is vonult s a tanácsosi cimet csak ekkor kapta meg. Hosszú hivatali pályáján tehát idáig sem vitte föl, pedig negyven esztendős korában előkelő állást kaphatott volna a diplomáciában. Falguiéret végzetszerűen üldözte a sajátsága, hogy nem tudott pontos lenni. Az iskolába min­dig későn járt, az egyetemen megvárakoztatta a szigorlatozó professzorokat, sőt doktorrá való föl­avatása is csaknem elmaradt, mert későn jött. Mikor hivatalba akart lépni és pályázott a hirdetett állásokra, rendesen olyankor küldte el kérvényét, mikor a benyújtás határideje már lejárt. Végre mégis bejutott a külügyminisztériumba, befolyásos rokonai támogatásával. Rendesen későn járt be a hivatalba, ami miatt sok kellemetlen­séget^ kellett elszenvednie. Ha az osztályvezető vagy az államtitkár referálni hivatta, mindig későn ment. Emiatt is sok baja volt. Egyszer megtörtént vagy huszonöt eszten­dővel ezelőtt, hogy Franciaország batáviai kon­zulja nagybeteg lett. Mivel ez az állás igen fontos és a lehető legnagyobb gyorsasággal kellett be­tölteni, a miniszter Falguiéret akarta előterjeszteni, mert ő ismerte az ázsiai hollandus gyarmatokat és tudott több ázsiai nyelvet is. —r Holnap délben tizenkét órakor várjon rám az elnök ur kabinetirodájában, majd beveze­tem és mindjárt aláíratom a kinevezését is, — mondta a miniszter Falguiérenek. — Remélem, tisztában van föladata komolyságával és azzal is, hogy nagy előléptetést jelent ez a kinevezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom