ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-01-21 / 3. szám

Az igazi kath. társadalomnak kis mintaképe ez a kör és kívánatos, hogy fejlődve minél szélesebb anyagi alapokra is fektessék a taggyüjtők. Elnök lett ismét: Guzsvenitz Vilmos, alelnök, miután a kör volt buzgó alelnöke Gabanitz Ferenc be­tegsége miatt lemondott: Simonidesz József, I. titkár : Dvihally Géza, II.: Tóth Lajos, háznagy : Rothnágel Frigyes és Karácsonyi Sándor, pénztá­ros : Szkok István, könyvtárnok : Csapka János és ifj. Majtényi József, számvizsgálók: Török János és Turányi György, ügyész: Wipplinger Ödön. Ezután még a választmányt ujitotta meg a köz­gyűlés s a diszelnök és elnök éltetésével ért véget. * Elvi döntés a betegsegélyző pénztárról. A kereskedelmi miniszter oly helyen, hol egy uj pénztár fenállása veszélyeztetnék, egy uj pénztár létesítését nem engedélyezi és alapszabályainak jóváhagyását megtagadja. * Uj kirakóvásárok Komáromban. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy e város országos baromvásárai alkalmával is ezen­túl kirakóvásár tartassék az eddigi kirakóvásáro­kon kivül. * Esztergom húsfogyasztása. Jelentését e téren Székely Henrik városi állatorvos terjeszti be a városhoz, a következő érdekes adatokkal: a vágóhidon levágott szarvasmarhák száma 1337 drb, 2083 drb borjú, 927 drb juh, 129 drb bárány, 21 drb kecske. Magánvágóhidon 3766 drb sertés, 21 drb süldő-sertést öltek. Vidékről hoztak 10,632 kg. marhát, 751 kg. borjut, 561 kg. sertést, 881 kg. juhot. Tehát az. 1905. évi húsfogyasztás nagyobb, mint az előző évi volt, csupán a juhhús-fogyasztásnál látunk csökkenést. 718 drb juhhal vágtak az idén kevesebbet, mint a mult évben. 10 drb szarvasmarhával, 385 drb borjúval, 59 drb szopós-borjúval, 144 drb sertés­sel pedig többet. * A budapesti kir. zálogházak. Ilyen a központi, a belvárosi és a terézvárosi intézet. 1905. december hóban az üzleti forgalom ez volt: Zálog-felvétel 103,643 drb. ékszer és ingó 839,505 k° r- értékben. Zálog-kiváltás 126,005 drb. ékszer és ingó 989,499 kor. értékben. * Egy iskola bezárása. Csév község isko­láját a hatóság bezáratta, mert ugy a tanitó, mint a tanítónő súlyos természetű ragályos beteg­ségbe esett. * Közgyűlés. Az esztergom-szentgyörgy­mezői kath. olvasókör ma délután 5 órakor tartja XIII. rendes évi közgyűlését saját helyiségében, A tagok minél tömegesebb megjelenését ez uton is kéri az elnökség. * Szomorú tanulság. Egy szegény csalá­dos ember járt a szerkesztőségben és keservesen panaszkodott a helybeli nemzetközi kis szövetségre. Senauer Ferenc egyszerű ácsmunkás. Segédképen dolgozik és igy keresi meg a maga, felesége és három kis gyermeke élelmét. O maga, saját bevallása szerint sem olvasni sem írni nem tud és épen ezért csodálkozott, hogy a helybeli szocia­lista demagógok őt választották meg pénztár­noknak s rá bízták az alapszabály és minden jóváhagyás nélkül működő (jobban: kalózkodó) társaság vagyonát. Ugy két hónap előtt 60 koronát adtak át neki, hogy helyezze el a taka­rékba a többihez. Senauer a pénzt átadta fele­ségének, hogy vigye a takarékba. A szegény asszony a pénzt elveszítette s most a szaktársak pert indítottak Senauer ellen, sőt az ügyvédi, meg más dijakból kétszeresére szaporodott össze­get betáblázták a szegény ember kis viskójára. Senauer hasztalan kéri őket a szeretetteljes szocia­lizmus nevében, hogy könyörüljenek meg a porontyain és ne húzzák le róluk azt a kis meleg szobát, az elvtársak nem hallgatnak rá, sőt azt sem akarják elfogadni, hogy majd részletekben lefizeti a pénzt, amint munkához jut. Igy járta meg Senauer Ferenc az elvtársaival, s most keservesen figyelmeztet az esetével, hogy a mun­kásszervezkedés ezen módját ne pártolják, mert hisz ők maguk teszik tönkre egymást. * Uj pásztorjáték. Felejthetetlen estéket szerzett a nagymarosi derék tanítótestület f. hó 12., 13., 14-én Nagymaros és környéke közön­ségének. Az iskolás gyermekek ezen három napon adták elő Légrády János nagymarosi káplán ked­ves és megható pásztorjátékát: »A jótettjutalmá«-t. Az előadás, a színpadi dekoráció remekül sike­rültek és nem egy boldog szülő szemében rez­gett az örömkönny, midőn gyermekét a színpadon szerepelni látta. A. nagy német község iskolás gyermekeinek tiszta és precíz magyar előadása csak azt ejthette csodálatba, ki nem ismeri Nagy­maros derék és magyar szellemben működő tanító­nőit és tanítóit. Pedig három év előtt,, midőn ezen jeles iskolát el akarták államosítani, voltak olyanok, (a hivatalos hangadók köréből!) kik azzal gyanúsították meg az akkori nagyérdemű plébánost és a tanítói kart, hogy a nagymarosi iskola nem magyarosit. E helyen nem mulaszthat­juk el, hogy igazi köszönetet szavazzunk az összes fáradozóknak : elsősorban a pásztorjáték szerzőjének ; majd Dóczy Ilona tanítónőnek, ki fáradhatatlan buzgalommal tanította be a szere­peket és szakavatottt műizléssel készítette az összes jelmezeket; végül pedig Félix Endre tanító­nak az ügyes és mindent a saját műhelyében készítő színházi dekorateurnak, kinek saját szer­zeményű 4 dallamu énekei előadás alatt nem egy tapsviharban részesültek. A tiszta jövedelmet, mely fölülhaladja a 300 koronát, a buzgó tanító­testület iskolai célokra fordítja. *Egy városi vendég. I ' * Karcolatok. Egy-két héttel előbb e ro­vatban kisütötte egy honti atyafi, hogy B. Szabó Mihály neve előtt a nagy B. betű beteget jelent. És lám a jó selmeciek ezt szószerint vették, mert betegkosztot adtak a megyefőnöknek. * Q A fürge Rip. Lapzárta előtt berohan a redakcióba a riporter s lelkendezve szól a szer­kesztőhöz : Szerkesztő úr ! ne zárja le még a lapot, hozok egy gutaütést . . . * O A két segéd. Egy humoros oldaláról és nyilt őszinteségéről ismert urat figyelmeztet valaki : — Te vigyázz, mert az illető sértésnek veszi szavaidat és elküldi hozzád a segédeit . . . — Igen ? No, akkor én is küldök hozzá két segédet. Egy bádogos segédet, aki az eszetokját megforrasztja, egy kovács segédet pedig, aki megpatkolja. * § Nemzeti színészet. A selmeei hiradó leg­közelebbi száma valószínűleg a következő szini tudósítást közli: »Szabo Mihály öt tagból álló nem­zeti színtársulata a napokban városunkba érkezett s teljesen üres ház előtt adta elő »A csizmadia mint kisertet« cimü némajátékot. A közönséget két selmeei pipa képviselte, kik a címszereplőt egy betegnek való debreceni kalbászszal lep­ték meg. * A Igazság osztás. Szabó Mihály selmeei be­vonulásakor a lapok híradása szerint egy akadé­mikus elkiáltotta magát: »Gazember.« A fiatal­embert nyomban elfogták, de a járásbíróság fel­mentette, mert nem Szabó Mihályra mondta, hanem kiséretének egyik tagjára. Hm ! Az ottani járás­bíróság ismeri már mind az öt kísértetet ? * A denaturált iparsó ára az 1906. évre. A tiszta iparsó ára egyszáz métermázsán alóli mennyiségben métermázsánként 2 kor. 77 fillér; tisztátalan iparsóé 2 kor. 37 fillér. Egyszázméter­mázsánként a tisztánál 2 kor. 40 fillér, a tisztá­talannál 2 kor., mely árhoz azonban a sziget­kamarai iparsótelepen még 18 fillér szállítási dij veendő métermázsánkét. A denaturáló sótelepek : Szigetkamara .és Marosujvár. A denaturálás szó­dával történik. * Általános egészségügyi kiállitás lesz Bécsben, 1906. május 12. és július 15-ike között a bécsi Rotundában bel- és külföldi tárgyak követ­kező csoportjai szerint: 1. Ház- és lakásegészség­ügy. 2. Egészségügy és betegápolás. 3. Köz­egészségügy, városi egészségügy, nyaralás-, fürdő­hely-, fürdőügy. 4. Baleset ellem védelem, mentés. 5. Chemia és gyógyszerészet. 6. Élelmezési cikkek és italok ipara. 7. Ruházati és fehérnemüipar. 8. Idegenforgalom és utazások. 9. Sport és játékok. 10. A kiállításra vonatkozó irodalom és sokszo­rosító ipar. — Bejelentési határidő 1906. április i-je; beküldési határidő ápril 15-től május 10-ig. * Dinamit-robbanás. Már egyszer hirt adtunk e helyen arról a szerencsétlenségről, mely Fakany József pilismaróti lakost érte, ki egy Budapestre irányított dereglyén a dinamit-patron­nal játszadozott, némelyek szerint halászni akart és a kezében elrobbant dinamit a jobb keze fejét érzékenyen megrongálta, ugy, hogy egyik ujjá­nak perecét amputálni is kellett. — Ma erről az emberről uj hirt veszünk. A napokban a meg­fagyott dinamitot bevitte a bánya mellett fekvő Kosa János tulajdonát képező' házba a célból, hogy felmelegitse azt. A fagyos dinamitot a takaréktűzhely forró fedélzetére tette. Felrobbant. A nagy detonációtól a szobában levő Kósa Jánosné és a tapintatlan Fakany József hallása megbénult : a ház falai megrepedtek, a falról a vakolatok és képek lehullottak, a takaréktűzhely és a mellette fekvő búbos szétomlott, az ablakok kitörtek, a szoba ajtója az ajtó ragasztóval együtt kihullott, az ágynemüek és egyéb bútorok ren­detlen össze-visszaságban hevertek. — A nagy detonációra a szomszédok felfutottak és a két egyént elaléltan a szoba padlóján hanyatt fekve találták. Az asszonynak semmi baja nem esett. Fakany több helyen sérülést szenvedett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy életüket el nem vesz­tették. — A nevezett Fakany József a vallás­alap tulajdonát képező kőbánya-bérlő megbízottja. Kérdezzük, nem volna szükséges az, hogy a bánya-bérlők több gonddal elllenőriznék a keze­lést? Ki a felelős azért, ha a meghatalmazott könnyelműségből ilyen gondatlanul bánik a rob­bantó szerekkel ? Talán az volna a legtanácsosabb, ha a bérlők visszavonnák a felhatalmazást attól az embertől, ki ilyen járatlan a robbantó szerek kezelése körül. * Műszaki körökből vesszük a hirt, hogy a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára a kisebb gazdák igényeinek kielégítésére az eddig gyártott lokomobil- és gőzeséplőgép-typusokon kivül a 2V2, 3 és 4 lóerejű lokomobilok és gőzcséplőgépek gyártását is megkezdette. — Amint hirlik, az ösz­szés lokomobil-, gőzcséplőgép-, valamint benzin­motor gyártmányok lényeges szerkezeti újításokkal láttattak el, ami bizonyára érdekelni fogja a gaz­dálkodással foglalkozó olvasóközönségünket. Az állami gépgyár vezérügynöksége Budapesten, (V., Váci-körút 32.) szívesen nyújt levélbeli kérdezős­ködésekre felvilágosítást. * Gyümölcstermelők és fatenyésztők figyel­mébe. Fr. Kiss Károly, budapesti ev. ref. főgym. tanár (Budapest, III. ker., Emőd-u. 54.) a fakukac, a vér és paizstetű, valamint a mézgásodást előidéző élősdi irtására oly könnyen kezelhető és olcsó szert talált fel s hozott forgalomba, mellyel nemcsak eme férgek biztos irtása érhető el, hanem a vele kezelt fák immúnissá is lesznek ezen férgekkel szemben. Megrendelhető a feltalálónál, aki szívesen küld használati utasítást és ha egy helyről egy­szerre legalább hárman rendelnek, a' szállítási költ­séget is fedezi. * Muley Abdulazisnak marokkói szultánná minden rendőrség és csendőrség segítsége nélkül történt fényes megválasztatása rendkívüli örömöt okozott neki, t. i. tekintetes Muley Abdulazisnak. Minek következtében egy fényes thea-estélyt adott, melyen jelen volt az egész diplomácia. A francia követ szörnyen dicsérte a marokkói levantei theát. Az angol-konzul fitymálva tolta el magától a theás­csészét és elég fennhangon monda: »Ez lotyka-lé. Én egyszer utaztam Magyarországon. Ott ittam a legjobb és legzamatosabb theát, melyet egyenesen Chinából küld valami Wilfinger nevü jezsuita hit­térítő.« Ez a thea egyedül kapható Esztergomban, 1906. Brutsy Gyula kereskedésében. Ára: 1 kiló 16 K, V? kiló 8 K, 1 deka 20 fillér. * A pénzcsináló. Kecskeméti József, eszter­gomi földmives, a szigorú télen pénzcsinálásra adta magát, de ezen üzletétől az esztergomi rendőrség kutató szelleme fosztotta meg. Kecs­keméti gyára egy lábasból és különféle apró öntőmaszkból állott. Az előállított pénzt még nem hozta forgalomba, de nem is igen lehetett volna ezt tennie, mert nagyon silány utánzatok voltak. 10—20 filléreseket és koronákat gyártott. A kihallgatásnál kitűnt, hogy Kecskeméti vesze­delmes mesterségét a börtönben tanulta, hol 4 évig volt becsukva valami »hibaigazítás folytán« s egy pénzcsinálóval jó barátságot kötött. Lám, mit nem tanul az ember a börtönben. * A Székely-havasi bivalytej jósága álta­lában ismeretes. Ezen bivalytejjel készíti Balá­zsovich Sándor gyógyszerész Sepsiszentgyörgyön 175. szám, a törvényesen védett »Alba«-szappant (ára 1 korona), »Alba«-arckrémet (ára 1 korona 50 fillér) és »Alba«-hölgyport (ára 1 korona 50 fillér), melyeket a szokásos vásári reklám mellő­zésével, nyugodt lélekkel ajánlunk a művelt hölgy­közönség figyelmébe, mivel semmi ártalmas vegyi terméket nem tartalmaznak s melyekről hazánk első orvosnője dr. gróf Hugonnay Vilma ezt irja: »Az »Alba«-szappan és krém a bőr ápolására, a szeplők és más arctisztátalanságok eltávolítására a legjobban ajánlható szerek.« Kaphatók mindenütt. * Elkallódó milliók. Ha megtekintjük a hivatalos sorsolási jegyzékeket, azt látjuk, hogy évrő-évre óriási mértékben nő a fel nem vett nyereményeknek, az úgynevezett hátralékosoknak a száma. Ez azért van, mert a sorsjegybirtokos közönség felületesen vizsgálja meg koronkint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom