ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-06-17 / 24. szám

déssel. Illeték egyenértékből 44621 kor., ipar­kamarai illetékből 1786 kor., 1646 kor. emelke­déssel. Adótörlés 141 kor. értékben volt a mult hóban. A főorvos jelentése szerint Esztergom városban a halálesetek száma májusban 40; az esztergomi központi járásban 93; a párká­nyiban 79, összesen 212 volt. A halálesetek, oka 41%-ban tüdő vész. A »Kolos-kórház«-ban 238 beteget ápoltak májusban. Gyógyulva elbocsá­tottak 120-at, meghalt 13, hó végén ápolásban maradt 105. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a közoktatásügy zavartalanul folyt le. A legtöbb községi iskolában már megtartották az évzáró vizsgálatot. Bejelentette továbbá a kir. tanfelügyelő, hogy Szemere Miklós kir. kamarás, a köbölkúti kerület országgyűlési képviselője a szölgyéni r. kath. iskolának több száz korona értékben egy teljes tornaeszköz gyűjteményt és a céllövészethez szükséges fegyvereket ajándékozott, miért a kul­tuszminiszter Szemere Miklósnak köszönetet mon­dott. Az államépitészeti hivatal főnökének jelen­tése szerint a kereskedelemügyi miniszter felhívta a hivatalt, hogy a párkány-nánai útnak állami kezelésbe vétele céljából június hó 30-ig részletes költségvetést készítsen az útnak kiskő burkolattal való megépítéséről. A főispán az útnak minél előbbeni megjavítása érdekében az ügy nyilván­tartását kérte. * Esztergomiak a vas- és fémipari kiál­lításon. Mult vasárnap, folyó hó 10-én Frey Fe­renc, a kiállítás elnökének Vezetése alatt mintegy 50-en vettek részt mesterek, segédek és tanoncok a budapesti vas- és fémipari kiállításon. Az esz­tergomi pályaudvarról reggel 6 óra 20 perckor indultak és Budapestre megérkezve, egyenesen a kiállításba mentek, hol előbb megreggelizve, szakértő vezetők kíséretében kezdetét vette a ki­állítás megtekintése. A rendkívül nagyszabású és igazán tanulságos kiállítást megnézve, őszintén kívánjuk, hogy bár csak Magyarország ipara minden téren oly fejlett és magas fokon állana, mint a vas- és fémipar terén. Déli egy órakor az egész társaság a »Fővárosi pavilion« c. város­ligeti vendéglőbe vonult, hol is Frey Ferencnek voltak szívesen látott vendégei. A pompás ebéd elköltése után egyideig még együtt maradt a társaság, mig a tanoncok — ugyancsak Frey Ferenc áldozatkészségéből — az állatkertet tekin­tették meg. Ebéd alkalmával több felköszöntőben ünnepelték Frey Ferencet, aki e tettével is meg­mutatta, hogy költséget és fáradságot nem ki­méivé, még ma is mennyire szivén viseli szülő­városa iparosainak érdekeit. Frey Ferenc nem­csak a vendéglátás költségeit, de nagyrészt az utazás költségeit is maga fedezte, mig a másik rész az ipartestület áldozatkészségéből tekintette meg a kiállítást. A társaság az esti vonattal jött vissza, magukkal hozva egy igazán tanulságosan és kedvesen eltöltött nap emlékét. * Az iparostanoneokért. A helybeli ipa­rostanonc iskola jó magaviseletű, szorgalmas ta­nulói jutalmazására nagylelkűen adakoztak : Esz­tergom szab. kir. v. tanácsa 10 drb diszkötésü könyvet, 70 korona értékben, a fökáptalan 50 koronát, a takarékpénztár 50 koronát, az ipar­bank 40 koronát. Ezen adományokon kivül Frey Ferenc 12, az ipartestület 6 tanulót vitt saját költségén a budapesti országos vas- és fémipari kiállításra. Az iparostanonc-iskola áldozatkész pártfogói fogadják e helyütt is az intézet hálás köszönetét. \ Tanitók bizottsági gyűlése. A párkány­járási róm. kath. tanitó-egyesület mult hó 10-én tartott gyűlése alkalmából alapszabályainak mó­dosítása tárgyában kiküldött bizottsága f. hó 5-én tartotta meg gyűlését Köbölkúton. Az 1868-ban hozott, illetve 1884-ben módosított alapszabályok, melyekhez az egyesület mind ez ideig alkalmaz­kodott, most kisebb-nagyobb módosítást nyertek. A módosítás leglényegesebb pontját az elnöki jogoknak praecizirozása képezte. A régi alapsza­bályzatban ez áll: »Az egylet élén a párkány­kerületi alesperes, mint egyházi elnök áll, ki az egyesületet minden irányban képviseli stb.« »Az egyházi. elnök akadályoztatása esetében a világi elnök mindazon jogokat gyakorolja, melyek az egyházi elnököt megilletik. A világi elnök az egylet rendes tagjaiból valasztatik.« Ezzel szem­ben vita nélkül elfogadta a bizottság az egyház­hatóság által 1895. dec. hó 11-én, a minisztérium által 1896. május hó 8-án jóváhagyott, az egész egyházmegyén érvényes »Népnevelők Egyesü­leteinek alapszabályai «-ból azt a pontozatot, mely kimondja, hogy: »Az egyesületnek tiszteletbeli elnöke a kerületbeli alesperes, ki a közgyűléseken, mint az egyházi hatóság képviselője van jelen s a gyűlés menetére felügyel. A Kör gyűléseinek, valamint ügyeinek vezetése a választott elnököt illeti, ki az egyesületet minden irányban képvi­seli stb.« Az ekként módositott alapszabályok őszkor a plenum elé terjesztetnek s hatósági jóváhagyás után életbe léptettetnek. * Zászló-ünnep. Miklóssy József esztergomi tanítónak a minap tartott tanitóegyesületi köz­gyűlésen »A nemzeti öntudat és fajszeretet fej­lesztése és ápolásá«-ról felolvasott értekezésében foglalt nemzeti eszmék propagálására érdekes ter­veket állított a szerző hallgatói elé. Ezek közül a városi tantestület már a folyó tanévben meg­tartja az összes városi elemi iskolák tanulóinak zászló-ünnepét. E hó 28-án délelőtt 9 órakor az összes iskolák tanulói gyülekeznek a Széchenyi­téren, hol a Hymnusz eléneklése után valószí­nűleg a város polgármestere fog beszélni a magyar nemzeti zászló jelentőségéről, mely után a tanulók ünnepies fogadást tesznek magyar hazájuknak, aztán tisztelegve elvonulnak a zászló előtt. Be­fejezésül a Szózatot fogják énnkelni. Ily módon, ily eszközökkel óhajtja a jövő polgáraiban ébren­tartani, fejleszteni, ápolni a hazaszeretetet s a nemzeti öntudatot a város érdemes, derék tan­testülete. Reméljük, hogy hazafias tanitóink pél­dája másutt is mihamarább számos követőre fog találni. Üdvözöljük Miklóssyt szép terveiért s kérjük a város közönségét, emelje az ünnep fényét megjelenésével. * A villamos áram beszüntetése. A Ganz és társa üzemvezetőségétől vett értesítés szerint az üzemvezetőség f. hó valamely — e célra al­kalmas időjárású — napján a füstcsatornák tisz­títása céljából az áramszolgáltatást reggel 2 74 órakor be fogja szüntetni. * Helyszíni szemle. A lábatlani gróf Roon­féle cementgyár drótkötél pályát akar építtetni a gyártól egész az anyagot adó margabányákig. Erre vonatkozólag két tervet is nyújtott be a részvénytársaság. Az első szerint a pálya Lábat­lan község területén vezetne keresztül, a másik szerint pedig megkerülné a falut. Minthogy az első terv megvalósításához a község előre látha­tólag nem egyezne bele, mert a vasút tetemes évi fuvarkeresettől fosztaná meg a lakosokat, a gyár a második terv megvizsgálását kérte a bi­zottságtól. E héten járt kint dr. Perényi Kálmán alispán elnöklete alatt a közigazgatási bizottság albizottsága s bejárván a területet, megvizsgálta a tervet is, azonban ezt jóváhagyásra nem véle­ményezi. A bizottság jelentése szerint a drótvasút a környék lakosságától a fuvarozást venné el, ez pedig egyik fő keresménye. Viszont a gyár is úgy érvel, hogy a sodronypálya létesitése lét­kérdése, mert a mellette levő Sátori-féle cement­gyárnak már van ilyen vasútja s igy a cement­árakat lejebb szállította. E tárgyban döntés még nincs, mert határozatot a közigazgatási bizott­ság hoz. * A madridi merénylethez. Érdekesen irja le a »Daily Telegraph« levelezője a madridi bombamerényletnek egy részletét, melynek hite­lességét a lap nagy garral hirdette. Alfonz király elleni bombamerénylet ezen részletét a Daily Tele­graph levelezője egy udvari hivatalnoktól tudta meg. Ez szerint a királynő annak köszönheti életet, avagy testi épségét, hogy a szerencsét­lenség pillanatában kocsijából balra fordult. Az országházat akarta látni, mire a király tette figyel­messé. Ha nem teszi ezt, ugy legjobb esetben is jobb kezét veszti el. A kocsi jobb oldala ugyanis nagyon megsérült. A hivatalnoknak maga Alfonz király következőleg mondta el a történteket: »A kocsi lassan ment, és a király a »Santa Maria« templom történetét kezdte elmagyarázni nejének, mikor a menet megállt. A királyné az okát kér­dezte, mire a királytól azt a választ nyerte, hogy bizonyára a palota elé értek, és valószínűleg az előttük levő kocsikból szállnak ki. A királyi pár kocsija a templom előtt levő nagy tribün előtt állt meg, honnan kitörő éljenzéssel és nagy tün­tetéssel fogadták az uj párt. Alfonz király kiha­jolt a kocsi bal ablakán és intett a tribünön levő hölgyközönségnek. A királynő is közelebb hajolt a királyhoz. Most a kocsi egy-két lépéssel tovább ha­ladt, mikor egyszerre az első jobb keréknél,egy nagy kalapácsütéshez hasonló ütés hallatszott, ezt nagy lövés döreje követte, mitől a kocsi hatalmasan megrázkódott. Hirtelen fojtó levegő támadt, majd vakító fehér fénysugár kápráztatta el szemünket s mintha alattunk száz ráspoly karcolását hallot­tuk volna. Az egész kocsit sürü füst vette körül és töltötte be ugy, hogy a király az utcát nem láthatta, a királynét pedig alig tudta megkülön­böztetni. A király nem érzett semmi fájdalmat sem, de nagyon aggódott feleségéért. Fejét két keze közé fogta, megcsókolta és gyöngéden kér­dezte: »Megsebesültél ?« A királyné határozott hangon válaszolt: Semmi bajom sem történt. Es­küszöm! »Egy bombát dobtak elénk« folytatta a király. »Gondoltam — válaszolt a királyné, — de nem baj. Meg akarom neked mutatni, hogy tu­dok úgy viselkedni, mint a hogy egy uralkodó­nőnek kell.« Amint a füst elmúlt, a felkapaszkodó és félig megvadult lovak 5 —6 méterre ragadták a kocsit, hol ismét megálltak vele. Alfonz király a dolog magyarázatát kutatva, kinézett az abla­kon és látta, hogy a lovakat katonák fogják, mig a tribünön nagy zavar és ijedtség látszott a hölgyek között. A király kérdezte az urakat, hogy tovább mehetnének-e, mire azt a választ nyerte, hogy lehetetlen, mert több ló megsérült, sőt egy meg is döglött. »Nyissák ki az ajtót és rendeljenek ide más kocsit. Tudassák az anya­királynéval és Heinrich hercegnővel, hogy mi sértetlenek maradtunk«, válaszolt a király. Aki­szállásnál a királyné cipője és uszálya bepiszkoló­dott a megölt lovak vérétől. A király egy gyors pillantással felismerte, mily óriási kárt okozott a bomba. Emberi holttestek és állati hullák hever­tek körülöttük. »Irtozatos! Mily embertelenség és kegyetlenség kell ahhoz, ennyi ártatlan vért és életet kioltani.« Ezek voltak a király szavai. Viktoria királynőnek a karját nyújtotta, hogy a másik kocsihoz vezesse,' de ugy fordult, hogy lehetőleg eltakarja szemei elől a körülöttük fekvő összedarabolt hullákat. Útjukat másik kocsiban folytatták. A király még akkor is csak attól félt, hogy a királyné megsebesült, csak előtte titkolja, de aggodalmát eloszlatta a királyné. Megnyug­tatta, hogy neki semmi baja, csak a királyt féltette. * A fegyver gyermek kezében. Megren­dítő eset történt f. hó 13-án délután Pilismaróthon. Vörös József közalapítványi erdőőr lakásától messze az erdőben járt. Távozása előtt lakószobá­jának kulcsát elrejtette, hogy senki be ne me­hessen. Időközben leánya és veje is elhagyták a házat, csupán csak 10 éves Urbán István nevü unokája maradt otthon. A fiúhoz több pajtása jött játszani s arra vették, hogy a kulcsot meg­kereste és nagyapja fegyverét kihozta a szobából. Eleintén csak nézegették a fegyvert, majd az erdőőr unokája kézbe vette, forgatta és magya­rázta a puska szerkezetét. Egyszer csak a fegy­ver hatalmas dörrenéssel elsült s nyomban a fegyvert mutogató Urbán fiú mellett álló 12 éves Péntek Sebestyén halva rogyott össze. A sze­rencsétlen fiúnak a fejébe ment a halált okozó lövés. A hatóság szigorú vizsgálatot indított ez ügyben, hogy vétkes gondatlanság nem terheli-e a házbelieket. A kis Urbán István és pajtásai vallomásából kitűnik, hogy a szobakulcsot csak hosszas keresés után találták meg a gyermekek s a fegyvert- éppen a szerencsétlenül járt kis fiú biztatására vette elő az erdőőr unokája. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1906. június 10—17-ig­Születtek : Havetta Katalin r. k. szabósegéd leánya, — Krisnejder Anna r. k. földm. leánya, — Stróbl János r. k. földm. fia, — Mattyasóvszky Anna r. k. vasúti bádogos leánya, — Adorján János r. k. földm. fia, — Biber Ilona r. k. földm. leánya, — Erős Julianna r. k. földm. leánya, — Németh Jenő Béla r. k. magánzó fia. Házasságot kötöttek: Blazsicsek János r. k. péksegéd Pozsony és özv. Treiter Kálmánné szül. Kardos Mária r. k. Esztergom, — Rábli Ferenc r. k. szabósegéd és Arendt Katalin r. k. házicseléd Esztergom, — Wikoukal Rudolf János r. kath. kereskedősegéd és Gogola Kornélia Róza r. k. Esztergom, — Drexler Antal r. k. földm. és Erős Julia r. k. Esztergom. Meghaltak: Újvári Julianna r. k. 2 éves (ránggörcs), — Drahos Anna r. kath. 1 hónapos (ránggörcs), — Bádi István r. k. 32 éves borbély^ mester (tüdőgümőkór), — Sifter István r. k. 4 napos (veleszül. gyengeség), — Porubszki Antal r. k. 40 éves napszámos (kimerülés — tüdőgümő­kór miatt). Irodalom és művészet. A „Jó Pásztor," e jelesen szerkesztett egyház­szónoklati folyóirat most megjelent 1906. VIII-ik füzete a következő tartalommal jelent meg: Hús­vét után VI. vasárnapra. (Folyt.) Mennyire kell a botrányoktól óvakodnunk. Faber M. S. J. után

Next

/
Oldalképek
Tartalom