ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-06-17 / 24. szám

déssel. Illeték egyenértékből 44621 kor., iparkamarai illetékből 1786 kor., 1646 kor. emelkedéssel. Adótörlés 141 kor. értékben volt a mult hóban. A főorvos jelentése szerint Esztergom városban a halálesetek száma májusban 40; az esztergomi központi járásban 93; a párkányiban 79, összesen 212 volt. A halálesetek, oka 41%-ban tüdő vész. A »Kolos-kórház«-ban 238 beteget ápoltak májusban. Gyógyulva elbocsátottak 120-at, meghalt 13, hó végén ápolásban maradt 105. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a közoktatásügy zavartalanul folyt le. A legtöbb községi iskolában már megtartották az évzáró vizsgálatot. Bejelentette továbbá a kir. tanfelügyelő, hogy Szemere Miklós kir. kamarás, a köbölkúti kerület országgyűlési képviselője a szölgyéni r. kath. iskolának több száz korona értékben egy teljes tornaeszköz gyűjteményt és a céllövészethez szükséges fegyvereket ajándékozott, miért a kultuszminiszter Szemere Miklósnak köszönetet mondott. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a kereskedelemügyi miniszter felhívta a hivatalt, hogy a párkány-nánai útnak állami kezelésbe vétele céljából június hó 30-ig részletes költségvetést készítsen az útnak kiskő burkolattal való megépítéséről. A főispán az útnak minél előbbeni megjavítása érdekében az ügy nyilvántartását kérte. * Esztergomiak a vas- és fémipari kiállításon. Mult vasárnap, folyó hó 10-én Frey Ferenc, a kiállítás elnökének Vezetése alatt mintegy 50-en vettek részt mesterek, segédek és tanoncok a budapesti vas- és fémipari kiállításon. Az esztergomi pályaudvarról reggel 6 óra 20 perckor indultak és Budapestre megérkezve, egyenesen a kiállításba mentek, hol előbb megreggelizve, szakértő vezetők kíséretében kezdetét vette a kiállítás megtekintése. A rendkívül nagyszabású és igazán tanulságos kiállítást megnézve, őszintén kívánjuk, hogy bár csak Magyarország ipara minden téren oly fejlett és magas fokon állana, mint a vas- és fémipar terén. Déli egy órakor az egész társaság a »Fővárosi pavilion« c. városligeti vendéglőbe vonult, hol is Frey Ferencnek voltak szívesen látott vendégei. A pompás ebéd elköltése után egyideig még együtt maradt a társaság, mig a tanoncok — ugyancsak Frey Ferenc áldozatkészségéből — az állatkertet tekintették meg. Ebéd alkalmával több felköszöntőben ünnepelték Frey Ferencet, aki e tettével is megmutatta, hogy költséget és fáradságot nem kiméivé, még ma is mennyire szivén viseli szülővárosa iparosainak érdekeit. Frey Ferenc nemcsak a vendéglátás költségeit, de nagyrészt az utazás költségeit is maga fedezte, mig a másik rész az ipartestület áldozatkészségéből tekintette meg a kiállítást. A társaság az esti vonattal jött vissza, magukkal hozva egy igazán tanulságosan és kedvesen eltöltött nap emlékét. * Az iparostanoneokért. A helybeli iparostanonc iskola jó magaviseletű, szorgalmas tanulói jutalmazására nagylelkűen adakoztak : Esztergom szab. kir. v. tanácsa 10 drb diszkötésü könyvet, 70 korona értékben, a fökáptalan 50 koronát, a takarékpénztár 50 koronát, az iparbank 40 koronát. Ezen adományokon kivül Frey Ferenc 12, az ipartestület 6 tanulót vitt saját költségén a budapesti országos vas- és fémipari kiállításra. Az iparostanonc-iskola áldozatkész pártfogói fogadják e helyütt is az intézet hálás köszönetét. \ Tanitók bizottsági gyűlése. A párkányjárási róm. kath. tanitó-egyesület mult hó 10-én tartott gyűlése alkalmából alapszabályainak módosítása tárgyában kiküldött bizottsága f. hó 5-én tartotta meg gyűlését Köbölkúton. Az 1868-ban hozott, illetve 1884-ben módosított alapszabályok, melyekhez az egyesület mind ez ideig alkalmazkodott, most kisebb-nagyobb módosítást nyertek. A módosítás leglényegesebb pontját az elnöki jogoknak praecizirozása képezte. A régi alapszabályzatban ez áll: »Az egylet élén a párkánykerületi alesperes, mint egyházi elnök áll, ki az egyesületet minden irányban képviseli stb.« »Az egyházi. elnök akadályoztatása esetében a világi elnök mindazon jogokat gyakorolja, melyek az egyházi elnököt megilletik. A világi elnök az egylet rendes tagjaiból valasztatik.« Ezzel szemben vita nélkül elfogadta a bizottság az egyházhatóság által 1895. dec. hó 11-én, a minisztérium által 1896. május hó 8-án jóváhagyott, az egész egyházmegyén érvényes »Népnevelők Egyesületeinek alapszabályai «-ból azt a pontozatot, mely kimondja, hogy: »Az egyesületnek tiszteletbeli elnöke a kerületbeli alesperes, ki a közgyűléseken, mint az egyházi hatóság képviselője van jelen s a gyűlés menetére felügyel. A Kör gyűléseinek, valamint ügyeinek vezetése a választott elnököt illeti, ki az egyesületet minden irányban képviseli stb.« Az ekként módositott alapszabályok őszkor a plenum elé terjesztetnek s hatósági jóváhagyás után életbe léptettetnek. * Zászló-ünnep. Miklóssy József esztergomi tanítónak a minap tartott tanitóegyesületi közgyűlésen »A nemzeti öntudat és fajszeretet fejlesztése és ápolásá«-ról felolvasott értekezésében foglalt nemzeti eszmék propagálására érdekes terveket állított a szerző hallgatói elé. Ezek közül a városi tantestület már a folyó tanévben megtartja az összes városi elemi iskolák tanulóinak zászló-ünnepét. E hó 28-án délelőtt 9 órakor az összes iskolák tanulói gyülekeznek a Széchenyitéren, hol a Hymnusz eléneklése után valószínűleg a város polgármestere fog beszélni a magyar nemzeti zászló jelentőségéről, mely után a tanulók ünnepies fogadást tesznek magyar hazájuknak, aztán tisztelegve elvonulnak a zászló előtt. Befejezésül a Szózatot fogják énnkelni. Ily módon, ily eszközökkel óhajtja a jövő polgáraiban ébrentartani, fejleszteni, ápolni a hazaszeretetet s a nemzeti öntudatot a város érdemes, derék tantestülete. Reméljük, hogy hazafias tanitóink példája másutt is mihamarább számos követőre fog találni. Üdvözöljük Miklóssyt szép terveiért s kérjük a város közönségét, emelje az ünnep fényét megjelenésével. * A villamos áram beszüntetése. A Ganz és társa üzemvezetőségétől vett értesítés szerint az üzemvezetőség f. hó valamely — e célra alkalmas időjárású — napján a füstcsatornák tisztítása céljából az áramszolgáltatást reggel 2 74 órakor be fogja szüntetni. * Helyszíni szemle. A lábatlani gróf Roonféle cementgyár drótkötél pályát akar építtetni a gyártól egész az anyagot adó margabányákig. Erre vonatkozólag két tervet is nyújtott be a részvénytársaság. Az első szerint a pálya Lábatlan község területén vezetne keresztül, a másik szerint pedig megkerülné a falut. Minthogy az első terv megvalósításához a község előre láthatólag nem egyezne bele, mert a vasút tetemes évi fuvarkeresettől fosztaná meg a lakosokat, a gyár a második terv megvizsgálását kérte a bizottságtól. E héten járt kint dr. Perényi Kálmán alispán elnöklete alatt a közigazgatási bizottság albizottsága s bejárván a területet, megvizsgálta a tervet is, azonban ezt jóváhagyásra nem véleményezi. A bizottság jelentése szerint a drótvasút a környék lakosságától a fuvarozást venné el, ez pedig egyik fő keresménye. Viszont a gyár is úgy érvel, hogy a sodronypálya létesitése létkérdése, mert a mellette levő Sátori-féle cementgyárnak már van ilyen vasútja s igy a cementárakat lejebb szállította. E tárgyban döntés még nincs, mert határozatot a közigazgatási bizottság hoz. * A madridi merénylethez. Érdekesen irja le a »Daily Telegraph« levelezője a madridi bombamerényletnek egy részletét, melynek hitelességét a lap nagy garral hirdette. Alfonz király elleni bombamerénylet ezen részletét a Daily Telegraph levelezője egy udvari hivatalnoktól tudta meg. Ez szerint a királynő annak köszönheti életet, avagy testi épségét, hogy a szerencsétlenség pillanatában kocsijából balra fordult. Az országházat akarta látni, mire a király tette figyelmessé. Ha nem teszi ezt, ugy legjobb esetben is jobb kezét veszti el. A kocsi jobb oldala ugyanis nagyon megsérült. A hivatalnoknak maga Alfonz király következőleg mondta el a történteket: »A kocsi lassan ment, és a király a »Santa Maria« templom történetét kezdte elmagyarázni nejének, mikor a menet megállt. A királyné az okát kérdezte, mire a királytól azt a választ nyerte, hogy bizonyára a palota elé értek, és valószínűleg az előttük levő kocsikból szállnak ki. A királyi pár kocsija a templom előtt levő nagy tribün előtt állt meg, honnan kitörő éljenzéssel és nagy tüntetéssel fogadták az uj párt. Alfonz király kihajolt a kocsi bal ablakán és intett a tribünön levő hölgyközönségnek. A királynő is közelebb hajolt a királyhoz. Most a kocsi egy-két lépéssel tovább haladt, mikor egyszerre az első jobb keréknél,egy nagy kalapácsütéshez hasonló ütés hallatszott, ezt nagy lövés döreje követte, mitől a kocsi hatalmasan megrázkódott. Hirtelen fojtó levegő támadt, majd vakító fehér fénysugár kápráztatta el szemünket s mintha alattunk száz ráspoly karcolását hallottuk volna. Az egész kocsit sürü füst vette körül és töltötte be ugy, hogy a király az utcát nem láthatta, a királynét pedig alig tudta megkülönböztetni. A király nem érzett semmi fájdalmat sem, de nagyon aggódott feleségéért. Fejét két keze közé fogta, megcsókolta és gyöngéden kérdezte: »Megsebesültél ?« A királyné határozott hangon válaszolt: Semmi bajom sem történt. Esküszöm! »Egy bombát dobtak elénk« folytatta a király. »Gondoltam — válaszolt a királyné, — de nem baj. Meg akarom neked mutatni, hogy tudok úgy viselkedni, mint a hogy egy uralkodónőnek kell.« Amint a füst elmúlt, a felkapaszkodó és félig megvadult lovak 5 —6 méterre ragadták a kocsit, hol ismét megálltak vele. Alfonz király a dolog magyarázatát kutatva, kinézett az ablakon és látta, hogy a lovakat katonák fogják, mig a tribünön nagy zavar és ijedtség látszott a hölgyek között. A király kérdezte az urakat, hogy tovább mehetnének-e, mire azt a választ nyerte, hogy lehetetlen, mert több ló megsérült, sőt egy meg is döglött. »Nyissák ki az ajtót és rendeljenek ide más kocsit. Tudassák az anyakirálynéval és Heinrich hercegnővel, hogy mi sértetlenek maradtunk«, válaszolt a király. Akiszállásnál a királyné cipője és uszálya bepiszkolódott a megölt lovak vérétől. A király egy gyors pillantással felismerte, mily óriási kárt okozott a bomba. Emberi holttestek és állati hullák hevertek körülöttük. »Irtozatos! Mily embertelenség és kegyetlenség kell ahhoz, ennyi ártatlan vért és életet kioltani.« Ezek voltak a király szavai. Viktoria királynőnek a karját nyújtotta, hogy a másik kocsihoz vezesse,' de ugy fordult, hogy lehetőleg eltakarja szemei elől a körülöttük fekvő összedarabolt hullákat. Útjukat másik kocsiban folytatták. A király még akkor is csak attól félt, hogy a királyné megsebesült, csak előtte titkolja, de aggodalmát eloszlatta a királyné. Megnyugtatta, hogy neki semmi baja, csak a királyt féltette. * A fegyver gyermek kezében. Megrendítő eset történt f. hó 13-án délután Pilismaróthon. Vörös József közalapítványi erdőőr lakásától messze az erdőben járt. Távozása előtt lakószobájának kulcsát elrejtette, hogy senki be ne mehessen. Időközben leánya és veje is elhagyták a házat, csupán csak 10 éves Urbán István nevü unokája maradt otthon. A fiúhoz több pajtása jött játszani s arra vették, hogy a kulcsot megkereste és nagyapja fegyverét kihozta a szobából. Eleintén csak nézegették a fegyvert, majd az erdőőr unokája kézbe vette, forgatta és magyarázta a puska szerkezetét. Egyszer csak a fegyver hatalmas dörrenéssel elsült s nyomban a fegyvert mutogató Urbán fiú mellett álló 12 éves Péntek Sebestyén halva rogyott össze. A szerencsétlen fiúnak a fejébe ment a halált okozó lövés. A hatóság szigorú vizsgálatot indított ez ügyben, hogy vétkes gondatlanság nem terheli-e a házbelieket. A kis Urbán István és pajtásai vallomásából kitűnik, hogy a szobakulcsot csak hosszas keresés után találták meg a gyermekek s a fegyvert- éppen a szerencsétlenül járt kis fiú biztatására vette elő az erdőőr unokája. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1906. június 10—17-igSzülettek : Havetta Katalin r. k. szabósegéd leánya, — Krisnejder Anna r. k. földm. leánya, — Stróbl János r. k. földm. fia, — Mattyasóvszky Anna r. k. vasúti bádogos leánya, — Adorján János r. k. földm. fia, — Biber Ilona r. k. földm. leánya, — Erős Julianna r. k. földm. leánya, — Németh Jenő Béla r. k. magánzó fia. Házasságot kötöttek: Blazsicsek János r. k. péksegéd Pozsony és özv. Treiter Kálmánné szül. Kardos Mária r. k. Esztergom, — Rábli Ferenc r. k. szabósegéd és Arendt Katalin r. k. házicseléd Esztergom, — Wikoukal Rudolf János r. kath. kereskedősegéd és Gogola Kornélia Róza r. k. Esztergom, — Drexler Antal r. k. földm. és Erős Julia r. k. Esztergom. Meghaltak: Újvári Julianna r. k. 2 éves (ránggörcs), — Drahos Anna r. kath. 1 hónapos (ránggörcs), — Bádi István r. k. 32 éves borbély^ mester (tüdőgümőkór), — Sifter István r. k. 4 napos (veleszül. gyengeség), — Porubszki Antal r. k. 40 éves napszámos (kimerülés — tüdőgümőkór miatt). Irodalom és művészet. A „Jó Pásztor," e jelesen szerkesztett egyházszónoklati folyóirat most megjelent 1906. VIII-ik füzete a következő tartalommal jelent meg: Húsvét után VI. vasárnapra. (Folyt.) Mennyire kell a botrányoktól óvakodnunk. Faber M. S. J. után