ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-05-27 / 21. szám

ki. A közgyűlés ezután több számadást és kisebb ügyet letárgyalva, 1 óra után a főispán és az új tisztviselők éltetésével ért véget. Bankett. A közgyűlés után a Fürdőben közel 300 terítékű bankett volt az uj megyei tisztviselők tiszteletére. Az első pohárköszöntőt Vimmer Imre polgármester mondotta az uj tisztikarra, majd dr. Perényi alispán a törvényhatóság és a közönség jelenlevő képviselőire. Ezután Földváry István dr. városi főügyész mintegy azok nevében beszélt, kik a nemzeti küzdelemben nem álltak a küzdők sorában s kijelentette, hogy egyetlen babérlevelet sem kérnek a győzők koszorújából, hanem örülve a győzelemnek, ugy tesznek, mint a jó gazda, ki látja a biztató vetést és az égre tekint, mond­ván : a munka gyömölcsöt igér, csak jég vagy fagy meg ne semmisítse. Gyapay Pál főispán felelvén Földvárynak azon szavaira, hogy a győ­zelmet előre látni nem lehetett, mondja, hogy nincs az a nagypéntek, amelyre feltámadás ne következne. Fehér Gyula dr. az uj tisztviselőkhöz szól és kéri, hogy az őket ért nagy bizalom a hatalom részeseivé tette őket, de jól fogják fel helyzetüket, mert a hatalom van a népért és nem megfordítva. A nagy társaságban még töb­ben pohárköszöntőt mondtak dr. Perényi Kál­mánra és a többi tisztviselőkre. — Az autonómia lényege. Az uj korszak egyik örvendetes jele, hogy a koaliciós kormány figyelembe veszi a katholikus lapok hasábjain felmerült eszméket is. Elvégre 10 millió katholikus ennyit megérdemel a magas kormány részéről. Épen azért, x mert Apponyi gróf kultuszminiszter is kijelentette, hogy a jelen országgyűlési cyklus a »szabadabb mozgás ideje,« bátorkodunk a kath. intéző köröket figyelmeztetni az autonómia lénye­gére, mely a püspöki kinevezési jog reformja volna. Ha semmit sem kapnak mást a katholikusok, csak ezt: meg lehetnek elégedve egyelőre. Ellen­ben, ha minden javaikat kiadja az állam s orszá­gos szervezetet is engedélyez, de a püspöki kine­vezésben nein ad autonómiát, nincs segitve az egyház ügyén. Kétezer év történelme bizonyítja, hogy a püspöki kinevezések jogi természetétől függ az egyház egész sorsa, élete vagy haldoklása. A püspökök kinevezése akkor autonom, ha az egyház köréből indul ki, vagyis, ha a jelölé­sek initiativája egyházi testület (legtermészeteseb­ben magának a püspöki karnak) kezében van. Meg van az autonómiája az egyetemnek, meg van minden felekezetnek, épen a legillusztrisabb testület, a kath. episkopátus van megfosztva ettől. Ezen eszmének a legutolsó autonómiai kongresszuson dr. Prohászka Ottokár volt szó­szólója. Mint már több izben kifejtettük, ez autonó­mia érintetlenül hagyja a főkegyúri jogokat, valamint az állam érdekeit. Mert a kormány a proponált személyek tetszés-szerinti számából törölhetné mindazokat, kik neki nem tetszenek állami szempontból; a király ép ugy terjesztené fel és nevezné ki a neki legjobban tetszőt, mint eddig. Tehát az autonómia lényege minden új törvény nélkül is nyélbeüthető még az országos autonómia megalakulása előtt is. ,,Az iskolák laicizálása?" Az »Esztergom« 20. számában a fenti cim alatt egy cikk jelent meg, mely a párkány-kerü­leti tanitó-gyűlés egy korszerű és az alapszabá­lyokon nyugvó határozatából kifolyólag aggodal­makat emel a nevezett határozat ellen. Lássuk a cikkíró aggodalmait és azokkal szemben a tény­állást. Azt mondja ugyanis a cikkíró, hogy a ne­vezett tanitó-gyűlés a primási alapszabályoktól el­térve a kerületi esperes helyett a választott el­nökkel akarja az egyesület ügyeit vezettetni. Ha a tanitó-gyűlés választott elnökének nem is volna meg ez a joga, akkor sem szabadna elvileg ez elől a jövőre nézve elzárkózni. Ott vannak a középiskolai önképzőkörök, vagy a theologusok egyházirodalmi iskolái. Nemde ezen ifjiísági tes­tületekben is az ügyvezető elnök az ifjak köréből van választva és a tanár vagy előljáró csak ellen­őrző-elnök. Ennyi önállóság már csak sokkal in­kább megilletheti a tanítóságot ?! De a fönti ha­tározatért azért sem érheti a párkány-kerületi tanítóságot semminemű szemrehányás, mert az egyházhatóság által 1884. april hó 15-én és a minisztérium által 1884. július hó 10-én jóvá­hagyott és az egész egyházmegyére érvényes »Nepnevelok Egyesületének Alapszabályai« a fön­tiekre vonatkozólag a következőkép rendelkeznek : »4?. A körnek tiszteletbeli elnöke a kerületbeli alesperes, ki a kör gyűléseken, mint az egyházi ha­tóság képviselője van jelen s a gyűlés menetére felügyel. A kör gyűléseinek, valamint ügyeinek vezetése a választott elnököt illeti.« Azt hiszem, hogy ezek után a cikkíró maga is be fogja látni a nevezett határozat törvényességét. A tanítóság legnagyobb részének nincs tudomása arról, hogy az egyházi főhatóság már 1884-ben kiadott egy ál­talános érvényű népnevelő-egyesületi alapszabályr zatot, mely a tanitó-körök gyűléseinek és ügyei­nek vezetését a választott elnökre ruházza. És azért a gyűlések vezetése a legtöbb helyütt még most is a régi rendszer szerint történik, t. i. a kerületi esperes vezeti azokat. E rendeletet tehát elő kell venni a fiókból és végre is hajtani. Cikk­író nemcsak a fönti határozatot rosszalja, hanem azon aggodalmának is kifejezést ád, hogy a tanitók ezáltal a papot, majd azután a keresztény­séget akarják kiszorítani az iskolából. Ezek nem egyebek rémképeknél. A kath. tanítóság nem akar semmi egyebet, mint természetes jogainak tiszteletben' tartását, az erők megbecsülését és a helyes jogorvoslatot. Ehhez pedig elvitázhatatlan joga van. És ennek megítélésénél nem lehet a régi állapotokkal érvelni, hanem figyelembe kell venni a megváltozott viszonyokat. Igenis, a reál­tárgyak tanításánál a tanitó elsősorban szakértő. Minden az iskola beléletére vonatkozó újítás, az úttörő módszerek mind a tanitók kezéből kerül­tek ki. Méltányos-e tehát, hogy e szakmában ne a tanitó legyen a vezető ? Nem. Most már csak az a kérdés, hogy a tanitó vezetése sérti-e az egyház érdekeit? Hát én azt hiszem, hogy a tanító­gyűlések hatásköre eléggé kizárja a politikát. De ha nem biznak benne, az egyház érdekeit őriz­tessék ellen az egyházi vezérelnökkel. Ez volna a helyes rend. Én tehát sokkal igazságosabbnak és az egyház érdekeit tekintve sokkal üdvösebb­nek tartom, ha a papság magához emeli és a tanügyekben egyenrangú féllé teszi a tanítóságot, mintha a mai rendszerhez ragaszkodik és ezáltal elkeseredett harcot támaszt, miből szemmel lát­hatólag nálunk is a francia állapotok fognak ki­fejlődni. A tanítót nem elnyomni, békóba verni, hanem felemelni kell. Ha a tanitó vallási meg­győződését kevesellik, akkor ne a jogaitól fosszák meg a tanítót, hanem a tanítóképzést kell refor­málni és a leendő tanítókat vallásos meggyőző­désre vezetni. Paedagogus. — A „gyermeknap." Gyermekvédelem, gyermeknap minő megható, ideális címek, meg­mozgatja mindenki sziyét, kiben még szikra em­beri érzés lappang. Nem csoda, hogy a keresz­tény sajtó is felült az ártatlan jelszónak, és rek­lámot csap az első magyar gyermeknapnak. De hogy a jövőben ez ne történjék, idéz­zük a »Kelet« 1905. évfolyamának 6 — 7. számá­ból dr. Karsai Sándor] páholytestvér értekezésének ama paszszusát, melyből e gyermeknap kipattant. •»Meg kell csinálni nálunk is — az orszá­gos gyermekvédő alap létesítésére — az évenkint ismétlődő gyermeknapot! Az év egy bizonyos', előre meghatározott napján, nagy- és kiskeres­kedők, iparosok, kávéházak, szállodák, orvo­sok, tisztviselők, szóval mindenféle állású embe­rek önként kötelezzék magukat, hogy ezen egy napi bruttó-bevételük egy százalékát a gyermek­védő alap javára befizetik, belépvén ezáltal a gyermekvédő ligaba.« Tehát a gyermeknap tisztán szabadkőműves mű. Önmagában a legszebb, legnemesebb eszme, de a szabadkőművesek kezében egyrészt a ser­dülő nemzedékek hatalomba kerítésének eszköze, másrészt egyszerűen hangulatcsinálás vagy dob, mellyel a társadalom bizalmát akarja megszerezni. A szabadkőművességnek, a prostitúció nagy mes­terének szájában a gyermekek védelme olyan, mint az angyalcsinálók sírása az elkezelt poron­tyok koporsójánál. A szabadkőművesség egyik kezével kitépi az emberek szivéből a hitet és vallásosságot s igy a szülőket is kivetkőzteti em­beri érzésükből, másik kezével pedig védelmi műveket emel az elhanyagolt gyermekek számára. Egyik nap a szabadszerelmet, % az egészséges ér­zékiséget és az anya »önvédelmét« hirdeti, a má­sik napon pedig jajveszékel a gyermekek pusz­tulása miatt! Hiszen jó kezekre bizná a társadalom a gyermekvédelmet; akárcsak a Jancsi és Juliska boszorkányára . . . »Gyermeknapok« rendezése helyett a társa­dalom kultiválja inkább a ker. erkölcsöket, hogy a gyermek ne legyen az anya szégyene; "az állam teremtsen üdvös szociális megélhetési viszonyokat, hogy a gyermek a szülőknek ne legyen terhe, akkor lesz igazi gyermeknevelés s nem szorulunk »gyermekmento« szabadkőműves intézményekre ! HIREK. Krónika. Kezdődik az újkor . . . kezdődött e héten . . . Uj vér pezsdül, ég, forr »az ország szivében.* A magyarnak lelke uj erővel szárnyal; Újra együtt voltunk a magyar királlyal! Magyarok királya eljött Magyarhonba S nem zendül meg erre »Gotterhalte« nyomba, Nem leng swarzgelb zászló Budavárnak ormán II — Hej, beh szokatlan is az uj magyar kormány! Az egész parlament szokatlan, újmódi . . . A T. Házról most már érdemes dalolni; Más nótát is onthat recsegő, vén kobzunk: — Országgyűléstől már-már el is szoktunk 1 De majd beleszoknunk, nem lesz nehéz épen . . . Megnyugszunk mi könnyen a szerepcserében, Hogy Tiszáék helyett mások dominálnak S hire sem maradt a liberális pártnak. Elvonult a felhő. Elpihent a zápor. Szebben szól az ének, madárdal a fákról. Tiszta a lég . . . Nem kell semmitől sem félni . . . A dolgozó honba visszajöhetnétek Boldog pihenésre — Rákóczy, Bercsényi! Azt gondoltuk, nincsen — és van Szenzáció már is ; Pétervárról Bécsbe jött egy Muszka generális. Pétervárról vagy Moszkvából, — Vladivosztok tudja! Elég az, hogy a muszkákról Szól a beszéd újra. Mi tagadás, bizony nékünk Nem oly nagyon tetszik, Hogy a muszka a sógorral Épen nem verekszik; Hanem a csúf kétfejű sast Öleli a medve . . . Jobb szeretnők látni őket Nekikeseredve. De ki lát a jövendőbe, Hátha igy van máris ? . . . Bárcsak magyar-szivü volna Aza generális I És minékünk átsusogná Finoman, nevetve: »Csitt . . . hisz vége annak, kit már Megölelt a medve!« Hans Sachs. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche ft F. Hoffmaim-La Roebc & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom