ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-05-20 / 20. szám

plomba, ahol szentmise és szentbeszéd lesz, azután a szokásos ájtatosság, tartja Vezinger Károly prelátus-kanonok. Szerdán: A sorrend ugyanaz, mint kedden, kivéve, hogy a processzió a szentgyörgymezei plébánia-templomba indul s visszamenet a bazilikában Te Deum énekeltetik. Ez utolsó ájtatosságot Koszival István dr. prelátuskanonok tartja. * A Knauz-villa uj tulajdonosa. Néhai Knauz kanonok Tusculuma ismét gazdát cserélt. Ivánfi Jenő, a nemzeti szinház tagja, kit egy főnyeremény tett gazdaggá, szerezte ezt meg 4400 koronáért s bővítteti azt most kényelmes nyaralóvá. Ha a szent-endrei vasút vonala egész Esztergomig kiépül, e villa talán gócpontja lesz egy egész kis telepnek. * Venezell prelátus-kanonok gyásza. A héten 16-án este hunyt el rövid betegség után Venczell Ferenc nyitrai nagyprépost és általános püspöki vikárius. Az elhunyt, kiben Venczell Antal esztergomi prelátus-kanonok bátyját vesztette el, a nyitrai egyházmegyének egyik legkiválóbb papja volt és tevékeny múlttal ékeskedik. * Adomány a ker. szociális egyesületnek. Guzsvenitz Vilmos, az érseki tanitóképző-intézet igazgatója a helybeli ker. szociális egyesület céljaira 10 koronát volt szives küldeni. Az egyesület elnöksége e helyen is köszönetet mond ezért, mi pedig hozzátesszük, miszerint adja Isten, hogy e nemes példát mások is kövessék. * A Szent-Benedek-rend gyásza. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend komáromi székházának tagjai megilletődött szívvel jelentik, hogy szeretett rendtársuk, Bors Mihály Pál, szentbcnedekrendi áldozópap, volt hitszónok, főgimn. tanár, házgondnok és jószágkormányzó, folyó hó 16-án hosszas betegség vitán, az utolsó kenet szentségével ellátva, szivbénulás következtében, 60 éves korában elhunyt. A megboldogult 1873tól 1884-ig mint gimn. tanár és könyvtáros Esztergomban is működött. Temetése f. hó 17-én délután volt Komáromban. Osztatlan részvét kisérte sírjába. * 48-as kör. Mozgalom indult meg, hogy Esztergomban egy 48-as függetlenségi kör létesüljön. A mozgalom vezetői Oltóssy Lajos és Brutsy János pártelnökök, továbbá Zwillinger Ferenc dr. pártjegyző már több ezer meghívót küldtek szét a ma vasárnap tartandó alakuló közgyűlésre. A meghívók mellett belépési nyilatkozat is van, melyet a belépni szándékozó aláir s ezzel egyszersmind kötelezi magát a 2 kor. 40 fillér tagsági dij pontos fizetésére. A kör mint értesülünk, klubéletet nem folytatna s egyedüli célja, hogy a függetlenségi és 48-as párt régi esztergomi szervezetét felújítsa. Az alakulás a »Fürdo« vendéglő emeleti nagy termében lesz délelőtt 11 órakor. * A megyei koalició jelölő értekezlete. A vármegyei "szövetkezett pártok elnöksége értekezletre hivta meg a megyebizottság azon tagjait, kik az alkotmányos harcokban a koalícióval küzdöttek. Az értekezlet célja volt, hogy f. hó 23-án megejtendő megyei tisztviselőválasztó közgyűlést tájékoztassa a személyes kérdésekben. Az értekezletet Csernoch János dr. praelátus-kanonok, a megyei koalició elnöke vezette. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a megyei koalició fenttartása a megyének elsőrangú nagy kérdése és kívánatos, hogy azon egyetértést, melylyel e megye az alkotmányos harcokban ellentállott az abszolutizmusnak, most a személyes kérdések se zavarják meg. A megyei koalíciót az adott szó, a lelkiismeret és méltányosság most arra kötelezi, hogy a választásoknál elsőben is azon tisztviselőit jutalmazza meg, kik az ellentállás idején a koalícióval éreztek és dolgoztak s igy a törvénytelen hatalommal szemben a nemzeti álláspontra helyezkedtek. •— Kéri tehát az értekezletet, hogy az üresedésben levő alispáni és főszolgabírói, valamint az esetleg megüresedendő állásokra ejtse meg a jelölést, hogy a törvényhatóságban egyhangúlag járhassanak el. Igy az értekezleten az alispáni állásra dr. Perényi Kálmánt, főjegyzőnek: Pongrácz Kázmért, közp. főszolgabírónak : Pisuth Kálmánt, I. aljegyzőnek : Palkovics Lászlót, helyettes szolgabírónak : Szilárd Béla dr.-t, II. aljegyzőnek: Fekete Rezsőt, III. aljegyzőnek : Frey Vilmost, a muzslai szolgabiróságra pedig Szilárd dr. helyébe: Usztanek Antalt. Az értekezleten e határozat kimondása előtt felszólalt Szauder István biz. tag és hivatkozván Reviczky Károly 35 évi ellenzéki múltjára, őt ajánlotta az alispáni állásra. Csernoch dr. nagy elismeréssel szólván Reviczky közéleti és politikai szerepléséről, kijelenti, hogy a megyei koalíciót az adott szó köti, hogy az alkotmányvédelemben résztvett tisztviselőit jutalmazza meg, s igy a koalíciónak ragaszkodni kell a fenti jelöléshez. Az értekezleten jelenvolt Reviczky Károly csupán csak a maga igazolásául hozza fel, hogy ő mindég az alkotmányt védte s most is, midőn a megye bizalmatlanságot szavazott a törvénytelen kormánynak, élete veszélyeztetésével betegen jött be, hogy szavazatával támogassa a határozatot. Őt azonban, úgymond, mellőzte a megyei koalicó, mert sem az alkotmányvédő, sem a közigazgatási bizottságba nem választották be. Nem keresi a hivatalt, úgymond, de ellenzéki múltja után annyit megérdemelt volna, hogy valamelyik bizottságban helyet adjanak neki. Csernoch dr. tapintatosan erre megjegyzi, hogy csupán az akkori idők izgalmának tudható be, hogy a koalició központi bizottsága nem jelölte Reviczkyt. (Mint tudjuk azonban, volt szó akkoriban arról, hogy Reviczkyt az alkotmányvédő bizottságba válasszák, de egyesek ugy vélekedtek, hogy kíméletlenség volna az akkor nagybeteg kiváló férfiút kitenni annak, miszerint minduntalan Esztergomba jöjjön. Olyanokat választottak tehát, kik minden körülmények között minden tanácskozáson a veszélyes időben megjelenhettek. Szerk.) Ezek után az értekezlet a már fentjelzett névsort togadta el. Az értekezlet során Tóth János bizottsági tag Szlávy Elemér dr. kérvényét mutatta be, mely szerint az a III. aljegyzői állásra pályázik. Reviczky és dr. Helc hozzászólása után az értekezlet kijelentette, hogy a szabad pályázatot nem kárhoztatja s ezen állásra dr. Szlávyt is érdemesnek tartja. Nyújtsa tehát be folyamodását az illetékes helyen s a közgyűléstől függ annak eldöntése. Az értekezleten dr. Helc felszólalásában kijelentette, hogy a megyei koalíciónak tovább is fent kell maradni s ezt épen azon cél érdeke követeli meg, melyet a 48-as elvek tűznek maguk elé. Ez a megyei koalició nem adta fel elvét egy pillanatra sem, hanem minden hazafias kérdésben megállta helyét. Az értekezlet az elnök éltetésével ért véget. * Reviczky Károly visszalépett. Tudvalevő, hogy Reviczky Károly bikoli földbirtokost, vármegyénk ezen régi ellenzéki vezérférfiát több megyebizottsági tag arra kérte, hogy vállalja el az alispáni állásra való jelölést. Reviczky most épült fel súlyos betegségéből s ezért határozott választ nem adott eddig, most azonban az alábbi körlevélben értesiti a megyebizottság tagjait: Tekintetes Megyebizottsági tag Ur! Esztergom megye alispánságának választás utjáni betöltése tárgyában a tisztelt bizottsági tag urak körében egy mozgalom indult meg az állásnak csekély személyemmeli betöltése iránt. Számot vetve 2 évi súlyos betegségem után immár gyarapodó testi erőmmel, azon meggyőződésre jutottam, hogy egyéni dolgaim intézésére bár elég erős vagyok, de ily tekintélyes állással járó terheknek vállaimra rakásához s az' azokkal járó izgalmak elviseléséhez testi erőm még gyenge. Miért is a személyem iránt nyilvánuló bizalomért hálás köszönetet mondok a mozgalom megindítóinak és sajnálattal jelentem ki, hogy az alispáni állásra ezúttal nem pályázom. Köszönetemnek ismételten kifejezést adva, magamat szives jóindulatukba ajánlva vagyok Esztergomban, 1906. május 16. alázatos szolgája Revisnyei Reviczky Károly. Ezen körlevél ismét tanúságot tesz Reviczky Károly nemes és gavalléros gondolkozásáról. Ezek után Perényi Kálmán dr. egyhangú megválasztása a 23-iki közgyűlésen bizonyos, ha csak valaki pártbontás céljából nem ugrik a biztos bukásnak. * Tanitók gyűlése. A párkány-espereskerületi róm. kath. tanitók egyesülete f. hó 10-én tartotta meg Párkányban jelentős mozzanatokban gazdag gyűlését. Szt. mise hallgatása után a r. k. népiskola nagytermében gyűlt egybe a kerületi papság és tanítóság. Zlattnyánszky Ernő egyházi elnök megnyitó beszédének első részében a papság és a tanítóság egyértelmű működésének üdvös voltát fejtegette. Második részében a kath. népiskolák s tanítóképzők fejlődéséről s ezzel kapcsolatosan az 1868-iki népiskolai törvények egynémely pontjának, a kath. és más felekezeti tanítókat érintő sérelmes voltáról, végül a falusi és városi tanuló-ifjúságnak egyenlőtlen túlterheléséről s annak revideálásáról tartott igen tanulságos értekezést. Kucsera Gyula világi elnök beköszöntő beszédében felhívja kartársait az egyesületi élet tovább fejlesztésére, melyet csak kölcsönös szeretet s vállvetett közreműködés által vél megoldani. Szükségesnek tartja az alapszabályok módosítását. Napirend előtt két ügyben határozott az egyesület. Kimondotta ugyanis, hogy az »Alkotmány« ez évi március 30-iki számában Scioptikon cim alatt megjelent tárcának a tanítókat mélyen sértő kitételét legnagyobb megbotránkozással utasítja vissza. Ugy az egyházi elnök, mint a jelen volt kerületi papság, kijelentették, hogy a sérelmes kitétel fölött maguk is megbotránkoznak s vele közösséget nem ^vállalnak. Ugyancsak napirend előtt határoztatott el, hogy jövőben a megválasztott tanitóelnök lesz a gyűlés ügyvivő elnöke. Az ekként módosítandó alapszabályok szerkesztése céljából öt tagu bizottság neveztetett ki. Ezután a mult gyűlés jegyzőkönyve olvastatott fel és hitelesíttetett. Ujlaky Ernő pénztáros előzetesen felülvizsgált jelentése szerint a mult évi maradvány 315 kor. 71 fill., a kamat jövedelem 75 kor. 28 fill., a tagsági dij 36 kor., összesen 426 kor. 99 fill. A kiadás 26 fillér. Maradvány 426 kor. 63 fill. E jelentés után elhatároztatott, hogy az esztergomi kath. tanitói árvaház alapja javára 100 korona azonnal kiutalványoztassék. Kara Ferenc nagyölvedi tanitó igen tanulságos felolvasást tartott e címmel: »Mint kell a gyermekeket megismertetni a vallás alapelemeivel.« A gyűlés jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. A kath. népiskolák rendszabálytervezetének végleges szövegezése céljából a III. kath. tanitói kongresszusba Lett József küldetett ki az egylet képviseletében. »A szép érzelmének fejlesztése a családban, az iskolában és közsegben« cimü tételre 20 korona pályadijat tűztek ki Zlattnyánszky Ernő és Ginál János. Szvoboda Román, mint az észtergom-járási tanitók egyesületének kiküldöttje, az indítványok sorában a megye két járáskörének egybeolvadásáról figyelemre méltólag szólt. Ez ügyben a gyűlés jövő alkalommal határoz. Hymnus eléneklésével a gyűlés véget ért, amelyet bankett követett. * A Kath. Országos Egyesületek diszes nyilvános ülésén, melyek f. hó 16. és 17-ik napján tartattak az ország fővárosában, városunkból a Kath, Kör részéről Mattyasóvszky Lajos lovag, a kör elnöke és Magurányi Rozséi ügyvéd, a kör ügyésze vettek részt. Mattyasóvszky Lajos különben aktív szerepet is vitt a gyűlésen, amennyiben igen szépen és érdekesen fejtegette a kath. népgyűlések szükségességét. A szentgyörgymezei kath. olvasókör részéről Török József, a kör buzgó alelnöke küldetett ki. * Földalatti utak a várhegyben. Csak tavaly bukkant ki a várhegyen közvetlen a szélkakas alatt egy földalatti alagút bejárata. A mult héten ismét a szeminárium melletti hegyoldal alján tárult fel az esőzések alatt egy két irányban vezető váralatti ut, mely a rég mult időkben nyilván katonai célokra szolgált. Ajánljuk a régészeti társulat figyelmébe. * Majális. A budapesti katholikus egyetemi hallgatók »Szent-Imre-Köre« f. hó 19-én Kovácspatakon majálist rendezett. A majális délután 5 órakor vette kezdetét. * Elutasított semmiségi panasz. Ismeretes már olvasóink előtt a komáromi törvényszék azon Ítélete, melyben Szekér Gyula es Vichor József párkányi lakosokat hatóság elleni erőszak bűnténye miatt 8, illetve 4 napi közönséges fogház leülésére kötelezte. Ugyanis Szekér és Vichor az iskolaszék választása alkalmával annyira terrorálta br. Jeszenák Gábor iskolaszéki elnököt, volt párkányi plébánost, hogy a választást simán megtartani lehetetlen volt. — Az elitéltek megfellebezték a komáromi törvényszék ítéletét; és a győri ítélőtábla kimondott határozata ellen is semmiségi panaszt nyújtottak be a kir. Kúria elé. Ám a kir. Kúria II. büntető tanácsa f. hó 10-én tartott ülésén dr. Devich László kúriai biró előadása alapján a semmiségi panaszt elutasitotta, minek folytán Szekérnek 8, Vichornak 4 napot mulhatlanul le kell ülniök. Hozzájárul még ezen megbélyegző közönséges fogházhoz a kb. 1000 K. perköltség is, mit szintén ők tartoznak megfizetni. Ezen ítélet immutabilitásának az ad érdekességet, hogy ők ketten adtak arra módot, hogy a kir. Kúria, mint legfelsőbb biróság a felekezeti iskolaszéket hatóságnak és a plébánost, annak elnökét, hatósági közegnek' mondotta ki. Tehát illetéktelenül hiába pretendáltak az egyház jogai ellen a szeszélyes liberátorok: az igazság kardja diadalt aratott. * A rendőrségi kongreszuson a fővárosban az esztergomi rendőrséget Ufiger Hugó rendőrkapitány képviselte, kit az országos 10es bizottságba is beválasztottak. Ezen bizottság a