ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-12 / 11. szám

d) Az almás—füzitői keményítőgyár ma is 500 waggon burgonyát hozat a nyugati FelsőMagyarországból, ezen egész mennyiség a jövőben az uj vasúton fog szállitatni. e) Az esztergomi vidéknek répatermelésre kiválóan alkalmas földje, valamint e tekintetben a gazdáknál és gyáraknál beszerzett addatok feljogosítanak bennünket, hogy legkevesebb 2,000 waggon cukorrépa szállítást számításba vehessünk. A garamvölgyi cukorgyár r.-t. Oroszkán arról értesítette e vasút tervezőjét, hogy neki magának évi 2,000 kocsirakomány szállítása lenne az uj vasúton át. Az átmeneti forgalomból ezek után a követ kező bevétel várható: waggon kor ona 1. Szén . . . 7,000 I. K. D. á ioK= 70,000 2. Bányafa. . 1,000 C. oszt. »12 » = 12,000 3. Cement,mész és kőbányák 3,000 I. K. D. > 10 » = 30,000 4. Burgonya . 500 I. K. D. » 10 » === 5.000 5. Cukorrépa, répaszelet és törköly . . 2,000 C. oszt. » 12 » =24,000 6. Gabona . . 200 i.kül.dijsz. » 14 » = 2,800 7. Cukor . . 30 II. oszt. » 30 » = 900 8. Szörp . . 700 2.kül.dijsz. » 12 » == 8,400 9. Ellő állatok 240 ä 16 m

2 » 8 » = 1,920 1 o. Tűzifa, tetőcserép és egyéb áruk 200 I. Kiv.dijsz. » ío » = 2,000 Összesen 14,870 157,020 Ehhez 3% gyorsárukért .... 5,000 Összesen . . . 162,020 III. A tengelyfuvartól elvonandó helyi forgalom. 1. Jelenleg Esztergom városból, Párkányból és a vidékről a dunagőzhajózási agencia adatai szerint körülbelül 60,000 tonna szállíttatik a hajóállomáshoz. A jövőben, amidőn a hajóállomás a vasúttal sin által összekötve leend, ezen forgalomból körülbelül 40,000 tonna = 4,000 waggon várható a helyi érdekű vasút számára. (A párkányi Strasser és König cég gabonaraktárak jelentése szerint Párkány-Nána állomásról a párkányi hajóállomásra csupán e cég részéről mintegy 1,000 waggon szállítmány várható). 2. A párkányi uj gőzmalom és keményítő csirizgyár jelenti, hogy gabonában, lisztben, burgonyában, keményítőben dextrirben stb. produktumokban össze-vissza 2,000 waggon évi forgalomra számithatunk. 3. A Párkány-nánai tégla- és mészgyárakból Esztergomba, továbbá a Párkány-nánai gőzfürésztől a Párkány-nánai állomásra és megfordítva évenként mintegy 1,000 waggon rakomány várható. E forgalom (4,000 és 2,000 és 1,000 = 7,000 waggon) 14 korona díjtétellel számítva eredményez = 7,000 X 14.000 K === 98,000 koronát. A teher áruforgalom ezek szerint a következő brutto bevételt fogja eredményezni: J. = 2,000 waggon után 32,000 koronát II. == 15,000 » » 162,020 » III. é= 7,000 » » 98,000 i Összesen 24,000 waggon után 292,020 koronát. — Nyitravölgye. Nyitravölgye kétharmad részben az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozik. Hogyan állunk politikailag e völgyben ? Olyan vidék, mint e völgy, kivéve Zalamegyét, nincsen széles e honban. E völgy húzódik Érsekújvártól egészen föl Privigyéig. És választ öt képviselőt (Privigye, Zsámbokrét, Nagytapolcsány, Nyitra és Érsekújvárt). Ha csak e völgy volna döntő, mint pl. Zsámbokréten, akkor Nyitrát kivéve, csak néppárti képviselőket küldtünk volna a parlamentbe. E völgybe nincsen nyitraegyházmegyei pap, aki koncleső volna és aki a koncosztogató, de az egyház vesztére veszedelmes alattomossággal törő liberalizmus uszályhordozóihoz csatlakozott volna. Már az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó papok között van négy lavírozó, de nem nagy becsülésre számító pap, az egyik pedig nyíltan a liberális manókhoz szit. A nép az egész völgyben aranyérzelmű, egyházias fölfogású, konzervativ hajlamokat tápláló és ritka dicséretre méltó türelmű. Az utolsó választásoknál az intelligenciának független része is az ellenzékkel tartott, kivéve az arisztokráciát, mely még mindég opportunuskodik, mi által maga vágja a fát önmaga alatt. Persze most a választások után főleg az eddig szolgai engedelmességű hivatalnokok le vannak verve; nem tudják, mihez fogjanak ; nem tudnak eligazodni az új, nem várt helyzetben. De ő reájuk nagyon is illik: Qualis rex; talis grex, más szóval: a kormány jellege lesz alapja az ő politikai jellegüknek is; ő náluk —• legalább Nyitramegyében — nincs önálló politikai állásfoglalásról szó. Amit diktál a megyei központ, azt kell nekik végrehajtaniok. Nagyon kíváncsian lessük azon lelkészek viselkedését, akik eddig a liberalizmusnak föltétlenül hódoltak. Mégis csak legbiztosabb út a meggyőződés és a lelkiismeretesség útja. Uj szikra. A mult számunkban a szikra cimű cikkben megírták egyletünknek jelenlegi helyzetét. Most ismét szikráról akarunk irni, melyet most mi akarunk lángra lobbantani, hogy égjen, de nem oly veszélyes lángra mint az első, hanem mi a ker. hit és szeretet tüzét szeretnők lángra lobbantani, mely a keresztény munkások szivében égjen. Igaz, hogy ez igen nehezen fog sikerülni, mert mi, kik egyletünkben kitartottunk, kevesen vagyunk. De abban bízva, hogy a munkaadók a munkarend 6. pontjában és az alapszabályok 16. §-a értelmében csak igazolvánnyal adnak az épitő munkásoknak munkát, igy mi azt reméljük, hogy ha ez be lesz tartva, meg fogunk rövid idő leforgása alatt szaporodni. Ha ez meglesz, akkor könnyebben fog menni, hogy egy keresztény munkás gyűlésen kimondhassuk, hogy Esztergomban, Istennek segítségével élni fog a budapesti ker. munkás-egyletnek egy fiók-egylete is. Ugy remélem, hogy ezzel előre fogunk haladni és ezt egy érseki város meg is érdemli, hogy az építőmunkások előhaladása felébressze a többi ker. munkást is. Mily szép volna ez! Hisz Esztergom ősrégi város és tudjuk, hogy itt született és kereszteltetett meg hazánk első koronás királya, a dicső szent István. Ugy hiszem, itt jobban illenék egy keresztény munkás-egylet, mint egy elérhetetlen világot hirdető szociáldemokrata-csoport, (hogy ezek mit ígérnek, azt máskor) melynek félrevezetett tagjai oly régen várják azt az országot, ahol a sült galamb röpül az ember szájába. A munkásoknak szervezkedésre szükségük van, anyagi javuk előmozdításáért küzdeniök kell. De mit segit a munkások javán a vallás megsemmisítése, a család eltörlése, mit a »Népszava« programmja, amit kötelesek járatni ? ! A ker. szocializmus is szervezi a munkásokat. Gyönyörű reform-programmja van : a munkabér, idő, biztosítás, nyugdíj terén, a munkanélküliség meggátlására stb. A szociáldemokrácia nem képes megvalósítani álmát, de addig is mig próbálkozik, számtalan munkást visz anyagi-erkölcsi züllésre, elrabolja hitét, családjához való szeretetét. Az uralkodóházak tagjai régi ker. szokásból valami mesterséget tanulnak. Az ég Ura, a világ megváltója s épitő mestere — az épitő munkát választotta. Harminc esztendős koráig ács-mesterséget gyakorolt, hogy a munka nehéz keresztjét előttünk hordozza. »O az út« példájával azt mutatja, hogy az emberiség zöme mindig kemény munkával fogja megkeresni kenyerét. Akárhogy ámítanak a szocialisták, hogy 3—4 órai munka lesz s azután dinom-dánom ! Majd eljön Huszár Károly, a ker. munkások apostola, megalakítjuk a ker. munkásegyesületet, beiratkozunk a munkások nyugdíj- és rokkantegyesületébe, a keresztény mesterek pedig szövetkeznek, hogy egyesületünk tagjait mindenütt alkalmazzák s akkor nincs szükségünk a szociáldemokrata szervezetre. Egy épi

tő-munkás. HIREK. Krónika. A vig farsangnak utolsó akkordja Még visszacseng a böjtölő napokba S az ifjú szivek újonan ütött sebe Fájdalmasan fel-felsajdul bele. Fél métert sóhajt Miska, Pista, Pál: Hová tűnél el gimnazista-bál . . . ? ! Előtted volt öröm. — utánad nir.es remény, Miattad fáj szivem óh, kulturesemény 1 r'ible féle alak, könnyedén teszi kockára életét s játszik a halállal, mintha veszedelem nem is léteznék számára. Amit 30 év alatt tanult meg tanítóitól, azzal produkálja is magát szárazon és vizén egyaránt s tagadhatlan, tény, hogy ebbeli feladatát e rövid idő alatt bizony nagyon is jól tanulta meg. Japán ugyan mindig harcias szellemű ország volt, élete csupa háború s harc között folyt le, hisz az öreg Samurais egyetlen óhaja is az volt, hogy dicső harcai és győzelmei árán dicsőséget, tiszteletet s becsületet szerezzen az utókornak, ne csodálkozzunk tehát unokáin. Igaz, hogy az ő idejében csak az ország határain belül dúltak az ádáz harcok, most azonban az egész világ színpadjára lépett Japán, minden szem feléje van irányozva s azért nem is csoda, hogy a dicsőség utáni szomja oly kiváló hőstettekre ragadja őt. Magukban a gyermekekben is, kiknek édes atyjok a véres csatatéren időzik, általános lelkesedést szül a dicsőség s győzelem fenséges gondolata. Jaj pl. annak a lánynak, a kinek az illető intézet falai között a hol tartózkodik, nem keltik fel figyelmét a háborúról érkező hirek. Nagyon rossz szemmel néznek az ilyenre, sőt valóságos bűntettnek minősitik azt, ha valaki egyáltalában nem is törődik a haza becsületével, vagy pedig egészen érzéketlen e tekintetben. De másrészt nincs is oly nép a mai világon, mely egykedvűen nézné az esetleges veszteséget is, mint a japán. Lehet, hogy Japán valamikor hatalmas vereséget fog szenvedni, hanem annyi bizonyos, a mig az ő nagy áldozatkészsége fogja lelkesíteni elhatározásaiban, addig mindig e gondolat fog lebegni szemei előtt: ha megvernek is, legyőzötteknek azért soha sem fogjuk magunkat tekinteni. Különben Japán tulajdonképeni ellensége * nem is az orosz hatalom. A legveszedelmesebb ellenfele nem kívülről kisérti, hanem belülről. Eddig csak eszményének élt a népe, a valósággal nem igen törődött; természetének csak ideálok kellettek. Legnagyobb szerencsétlenség érné valóban akkor, ha azt, ami eddig legnagyobb erőt kölcsönzött neki, elvesztené s más elem lépne előtérbe, mely emígy üdvözölné: élvezd a világot s gazdagodjál meg! S ha tényleg oda jutna a dolog, hogy a japán nép valami ferde nevelési rendszer folytán egészen materialistává válnék s az erény és becsület megvetésével csak épen a vastag egoizmus szolgálatába szegődnék, attól a pillanattól kezdve ellenségeinek szemében csak olyan gyermekjátéknak tűnnék fel egész mivoltja: nem kellene vele megmérkőznie egyetlen egy ellenfelének sem, mert magától menne tönkre. Sokan azonban egészen más kérdésen törik fejüket, t. i. mit tenne Japán azon esetben, ha az oroszok felett valóban győzedelmeskednék ? A kérdés most egyelőre még korai. Van azonban egy másik is, mely sokkal komolyabb s fontosabb az előbbinél és pedig az: melyik vallást fogja tekinteni jövendőbeli erkölcstanának alapja gyanánt és melyik rendszer fog szabályul és zsinórmértékül szolgálni majd politikájában ? Mert valóban, ha valaki valami fényes és nagyszerű épületről akar ábrándozni, annak először az alapjával kell tisztában lennie. Erről gondolkozzunk ! Mereur. Sirolin 5> A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut é

n™ lábbadozóknál influenza után nősen ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1