ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-08-13 / 33. szám

gáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. Fagylalt és jeges-kávé. == Primás-kerti kioszk. Esztergom ezen legszebb és legkellemesebb szórakozó helyén, hol vasár- és ünnepnapon cigányzene játszik, a legjobb palacksör, bor, hideg étkek, fagylalt, jegeskávé, hüsitő italok és cukrász-sütemények kaphatók. Ez uton is felhívom ugy a helyi, mint vidéki mélyen tisztelt közönséget, hogy ez igazán szép és kedves helyet minél többen látogatni szíveskedjenek. Kivánatra bármily igényű táblát is elfogadok. Tisztelettel Miller Imre cukrász, a primás-kerti kioszk tulajdonosa. == Eladó szőlő és szántóföld. A sz. Jánoskát mellett szép, laposan fekvő, 6 éves szőlő (Otelló, szlankameuka és más csemege-szőlő) szabad kézből azonnal eladó. A szőlőhöz egy kis pince és kunyhó is van és az idei termés is nagyon szépen áll. Bővebb felvilágosítással szolgál Szántai Imre Esztergom, Sz.-Györgymező 105. Az idei gyümölcs-termés. Azok a fagykárok, melyek az ország szőlőtermését májusban megfelezték, a gyümölcs-termést is jóformán teljesen tönkretették. Még csak közepes termésről sem lehet szó az idén, a mennyiben csak egyes vidékeken, egyes kertekben maradt egy kevés gyümölcs, többnyire csak későn érő alma-félék közül. E körülmények okát tehát az idén egyedül a fagykárokban kereshetjük és találhatjuk fel. De mi lehet az oka annak, hogy más években, a midőn a fagy kárt nem tesz, sem mindig kielégítő a gyümölcs-termés, sőt általában jó termésre csak nagyon ritka évben számithatunk. E körülménynek oka az, hogy hazánkban a gyümölcsfák 2

/$ része nagy mértékben éhezik. Ezért nem teremnek a gyümölcsfák rendesen, azért veszítik el ellentálló képességüket, azért kapnak mindenféle betegséget s rongálják őket mindenféle paraziták. Ez ellen csak egy módon, intenzív trágyázással lehet védekezni, hogy termő gályáikat a fák beérlelhessék, biztosítván igy a következő éyi termést, hogy nagyobb ellentálló képességet nyerjenek paraziták s az idő zordságaival szemben. Ám ki trágyázza rendszeresen fáit? bizony nagyon kevesen, de mindenki várja, követeli fáitól, hogy azok jó termést adjanak. Azt mindenki természetesnek találja, hogy búza alá istálló-trágyát, műtrágyát kell adni, hogy jó termést nyerhessünk. Nos ezek nélkül a fa sem adhat folytonosan jó terméseket. Miképen kell tehát a gyümölcsfákat eredményesen trágyázni? A gyümölcsfáknak ugyanazon növényi tápláló anyagokra van szükségük, mint a kultúrnövényeknek, nevezetesen nitrogénra, kálira, foszforsavra és mészre. A gyömölcsfa azonban ezen tápláló anyagokat más arányban igényli, mint a gabonafélék. Bebizonyult, hogy a gyümölcsfának 1 m. beárnyékolt talaj területre évente legalább 10 gr. nitrogénre, 5 kgr. foszforsavra, 15 gr. kálira és 20 gr. mészre van szüksége. A természetes trágyák közül tekintetbe veendők az istálló trágya kompost. Ezekben azonban a tápláló anyagok nincsenek meg a kívánt mennyiségben, azért a hiány szuperfoszfát hozzá adásával kerülendő el. A műtrágyák közül különösen a kálitrágyák és pedig a kainit a könnyű, vagy közepes talajon, 50% osklorkálium nehéz, kötött talajokra, azután szuperfoszfát, az égetett mész és a chilisalétrom, vagy kénsavas ammonium. Hazai nagyobb műtrágya-gyáraink helyesen összeállított kompozíciót is hoznak forgalomba, gyümölcsfák trágyázása céljából. A trágyázás kivitele a következő módon a leghelyesebb. A fakorona területén egymástól 1—-lVä méternyire 25—30 cm. széles és 30—40 cm. mély lyukakat ásunk, egész a rostos gyökerekig. Ezen lyukakba gyakrabban felerészben vízzel hígított trágyalevet öntünk. Különösen a virágzás alatt célszerű ezen eljárás, mert ilyenkor a fának igen sok vizre van szüksége. Minden beöntés után a lyukba egy kapa földet dobunk, minélfogva ezek lassan megtelnek. A beöntést a jelzett idő alatt 6—8-szor ismételjük. Ősszel azután a trágyázási vonalba uj lyukakat vágunk s ezekbe szuperfoszfátot, klorkáliumot teszünk a fentebb közölt arányban. A meszet a fa árnyékának egész területén szórjuk el és tavasszal sekélyen alá ásunk. Ha ezen trágyázási eljárást néhány éven keresztül folytatjuk s e mellett a férgeket, rovarokat is pusztítjuk, nem lesz okunk gyümölcsfáinkra panaszkodni, mert ezek a reájuk fordított csekély költséget és fáradságot biztosabb terméseikkel, szép, sok és tartós gyümölcseikkel bőségesen meghálálják. Az éhező fa azonban csak sinylik és csak silány termést adhat. Irodalom és művészet. A vallás változtatás jogi monográfiája. Hanuy Ferenc dr. pécsi theologiai tanár, jogi iró, a jogelmélet szempontjából érdekes, a joggyakorlat szempontjából pedig hasznos könyvet bocsát most közre e címmel: »A vallásváltoztatás az egyházjog és a magyar államjog szerint« (Pécs. Taizs József nyomdája. 330 lap. Ára 6 korona. Megrendelhető szerzőnél: Pécs. Szeminárium). — Az egész mű öt fejezetből áll. Az I. fejezetben a kath. egyházjog elvei szerint azon kérdést vitatja meg- a szerző:' ismer-e a kath. egyházjog vallásváltoztatást és milyen irányban és mérvben (5—21. 1.). — A II. fejezetben ugyanezen kérdést veti fel az államjogok szempontjából, előadva az államjogok által a vallás változtatás körül elfoglalt álláspontnak két ellentétes csoportját : a közjogi és magánjogi álláspont szerint. — A III. fejezetben szerző előadja a katholikus egyháznak tételes jogát a vallásváltoztatásra nézve, nevezetesen az egyházjogi szabályokat és eljárást a kereszténység utján való megtérésnél (48—96. 1.), az egyházzal való kiengesztelődés (reconciliatio haeretici) utján való megtérésnél, és végre, per analogiam ide veszi szerző a »mutatio rítus catholici« tekintetében ma érvényes kath. egyházjogi szabályok ismertetését is, nem feledkezve el azon szabályokról sem, amelyeket követ az egyházjog a vallás változtató, vagy ritus változtató szülőktől származó gyermekek vallása, illetőleg rítusa tekintetében. A kiengesztelődés utján való megtérés egyházjogi szabályainak előadása közben állást foglal szerző azon kérdésben, lehet-e államjogilag vallást változtatni annak (igen !), aki egyházilag egyházközösségbe ez idő szerint fel nem vehető, valamint részletesen kiterjeszkedik a feltételes keresztelés dogmatikai előzményeire: az első kereszténységnek, mely esetben való tényleges (quaestio facti) vagy (quaestio .iuris) kiszolgáltatásának vizsgálására és itt egyöntetű egyházi törvényhozást sürget, legalább Magyarországra nézve. — A IV. fejezetben szerző a vallásváltoztatásra, ugy az »áttérés«-re, mint a felekezetlenségbe való »kilépés«-re, vagy az abból valamely vallásba való »belépés«-re vonatkozó tételes magyar államjogot adja elő egész teljességében (143—212. 1.). A tételes jogi tárgyalás homlokterében ismét két vitakérdés áll: az egyik azon felfogás (Dr. Kmety K., Dr. Kőnek S., Dr. Antal Gy., Knorr A., Dunay J.) ellen irányul, mintha 1895. év óta a vallásváltoztatás minden esetében, tehát az »áttérés« eseteiben is, a közigazgatási hatóságnak is volna szerepe; a másik pedig azon gyakorlat ellen, mintha az 1895. év előtt született izraelitáknak nem kellene jelentkezniük a rabbi előtt, ha az izraelita vallásról valamely keresztény vallásra áttérni és megkeresztelkedni akarnak. Az V. fejezetben szószerinti szövegben közli szerző (213—298. 1.) a vallásváltoztatásra vonatkozó, ma érvényes fő jogforrásokat és bemutatja az áttéréseknek 1896—1903. évekről statisztikai adatait. Bő kivonatot nyújtó tartalomjegyzék (311—324. lap) és kimerítő betűrendes tárgy- és névmutató fejezi be a munkát. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Telefon. Szent Rókus. Szívesen. — Dr. K. K. S.-Pastore. Köszönjük a szives értesítést. A nap idei fáklyáinak kedveskedéseit Önök érezték tehát legkevésbé kedvesen. Kérünk további szives értesítést a fejleményekről. Az idei előfizetés még nem jött meg. — Szent Ábrahám. U°y-e megjósoltuk?! — Szent-Endre. Az idén a szép kirándulás elmarad. Majd jövőre, ha Isten éltet minket. — Imely. Nagy megpróbáltatás mindjárt az elején! Deus faciet ex tentatione profectum. Főszerkesztő: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. Árverési hirdetmény. Alulirt uradalmi igazgatóság közhírré teszi, hogy az esztergomi papnevelde tulajdonát képező, Hont és Zólyom megye területén 17 község határában fekvő „Bozóki uradalom , melynek állagát a bozóki régi várkastély, az összes uradalmi épületek, beltelkek, malmok, szántóföldek, kertek, rétek, legelök és erdők képezik és amely ingatlanokra nézve a papneveldének tulajdonjoga: a bozóki 1., 83., 182. és 265. sz., a felső alsóki 16., 39. és 10. sz., a bozók-alsóki 12. sz., a korponai 403. sz., a terpényi 20. sz., a litvai 22. és 15. sz., a kecske-varbóki 31. sz.. az alsó-legéndi 21. sz

v a felsö-legéndi 33. sz., a szénavári 58., 188. és 228. sz., az unyadi 2., 46. és 98. sz., a szelenci 24. sz., az alsó-bágyoni 44. és 9. sz., a felsö-bágyoni 7. és 24. sz., a csákóci 20. és 148. sz., a bozók-lehotai 49. és 110. sz., a magasmajtényi 131. sz. telekjegyzökönyvekben van bejegyezve, — továbbá a Bozók mezővárosban gyakorolt vásártartási és helypénzszedési jog, a malmokra vonatkozó jogosítványok és a mondott ingatlanokon nyugvó kegyúri jogok és terhek, — de mégis az ezen uradalom részeinek területén létező gazdasági szerelvények és egyéb bármi néven nevezendő ingóságok nélkül — folyó 1905. év szeptember hónap 7. napján délelőtt 10 órakor Esztergomban, az esztergomi fökáptalannak uradalmi igazgatósági hivatalában (káptalan-ház) tartandó árverésen el fog adatni. Az árverési feltételek Esztergomban az uradalmi igazgatósági, Bozókon (utolsó vasúti állomás Korpona) pedig az uradalmi intézöségi irodákban a hivatalos órákban megtekinthetők. Kelt Esztergomban, 1905. aug. 5-én. Az esztergomi főkáptalan és papnevelde uradalmi igazgatósága. TyrT"pT3ril törekszik ma mindenki regi varrógépén túladni ós helyette PFAFF-gépet beszerezni ? Mert a régi kellemetlenségfek egész sorától szabadul megf egr gek egész meg egy eredeti PFAFF-gép beszerzése által, A PFAFF-gépek tudvalevőleg családi használatra és ipari célokra, valamint a divatos műhimzéshez is mint a jelenkor legjobb gépei vannak elismerve. Azért más gyártmányú gépekkel való összehasonlításnál mindig figyelembe veendő a PFAFF-gépek által elért magas tökéletesség, pazar fölszerelés, a szolid és célszerű ujitások számos volta, mely teljes biztositékot nyújt e gépek kifogástalan és valóban értékes voltáért. Varrógépek gyári raktára. Saját javitó műhely. Előnyös fizetési feltótelek havi vagy heti részletekre. SCHENKENGEL A. Esztergom, Ferenc József út 68. sz.