ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-04-02 / 14. szám
* Rendkivüli közgyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósága április hó 19-én rendkivüli közgyűlést tart, melynek főtárgyát a községi jegyzők fizetésrendezése fogja képezni. A közgyűlés tárgyait az állandó választmány 18-án délelőtt tartandó ülésében késziti elő. * Az uj évnegyed. Azon tisztelt előfizetőinket, kik még a lap idei árával hátralékban vannak, tisztelettel kérjük az új évnegyed beálltával az előfizetés egészben vagy részben való beküldésére. * Zlinszky István kerületében. Zlinszky István, a doroghi kerület népszerű képviselője, a mult heti kétnapos ünnepet ismét választói körében töltötte. Szombaton reggel érkezett Esztergomba s délben Bajóthra ment, hol a paplak előtt összegyűlt polgárságnak beszédet mondott a politikai helyzetről. Innen Bajna felé vette útját. A bajnai jó magyarok, bár a képviselő minden fogadtatást mellőzni kivánt, már a falu határában fogadták őt csikós ruhába öltözött lovas bandériummal és zászlós kocsikkal. Valóságos diadalmenetben, zeneszóval vonultak be Bajnára, hol a templomtéren óriási közönség előtt nagyhatású beszédet mondott a szövetkezett ellenzék megdönthetlen kapcsáról és általában a politikai helyzetről. A beszéd után résztvett a képviselő a bajnai szövetkezet évi közgyűlésén s az ott tapasztaltak fölött lelkesedve, bizonyosan kerületében a szövetkezésre fogja buzdítani mindig választóit. A közgyűlésben Hermán József esperes-elnök köszönetét fejezte ki a képviselőnek meleg érdeklődéseért. A közgyűlés után az esperes vendégül látta Zlinszkyt a plébánián. Este a képviselő ellátogatott az ottani katholikus olvasókörbe is, hol kedélyesen elbeszélgetett a néppel jó sokáig. Vasárnap reggel már Bajnán volt az epöliek bandériuma. Ok sem akartak a bajnaiak mögött maradni, tehát meghívták a képviselőt. Igy vonult be Epölre is, hol a községháza előtt beszédet mondott s az egybegyűlt falu népével nyomban a kath. templomba az istentiszteletre ment, s igy az őt szeretve körülvevőkkel végezte vasárnapi ájtatosságát. Epölről délután Nagysápra hajtatott, hol egész estig választóinál volt. A református nagysápiak élnek-halnak Zlinszkyért és papjukkal, ki Tisza szekerét tolta, egész meghasonlottak. A község teljesen ellenzéki s most, hogy végre a doroghi kerületben az ellenzék győzött, még a bajnaiakkal hagyományos felekezeti viszálykodást is beszüntették. Nincs most felekezet, mondják a derék nagysápiak, most csak magyarok és németek vannak. És hogy ezt őszintén tartják, mutatja, hogy a képviselő kíséretében volt felelős szerkesztőnket is magyaros barátsággal fogadták. Azután még azt merik mondani a Tisza-huszárok, hogy nem teljes a koalíció . . . * Automobil-kiállitás. A Budapesten május 7-től 21-ig rendezendő II. nemzetközi automobiles léghajós kiállítás előkészítő munkálatai már serényen folynak. Európa majdnem minden országából jönnek hozzák automobilisták, kiket már a határon magyarok fogadnak. Kobek Kornél megyei földbirtokos a magyar automobil-klub nevében a német automobil-klub Boroszlóból Plessen és Teschenen át tizenkét gépkocsin érkező tagjait vezérli a határról a fővárosba. A határon Kobek a magyar automobilisták nevében üdvözli a vendégeket s aztán lehetőleg megszakítás nélkül Nyitrán, Zselizen és Esztergomon mennek át Budapestre. * A rendőrség ügye. A régen húzódó és már unottá vált ügyben e héten végre történt valami. A fegyelmi választmány e héten tartott tanácskozásában úgy határozott, hogy Niedermann József rendőrkapitány ellen a fegyelmi eljárást és az orvosi bizonyítvány alapján nyugdíjazását rendeli el. Garami rendőrbiztos fegyelmijét is megszüntették és meghagyták hivatalában. Be'kási Rezső rendőrbiztos ügyében még nem hozott határozatot, mert megvárja, mig az áttett iratok alapján ügyében a büntető bíróság fog határozni. * Pályázók. A Kolos-kórház nemrég megválasztott segédorvosa katonai kötelezettségeinek leszolgálása miatt kénytelen volt lemondását beadni. Állására eddig Szarvas Jakab szigorló orvos, hátszegi lakos és dr. Klein Samu cs. és kir. s. orvos-helyettes, n.-szebeni lakos pályáznak. * A köbölkúti kerületből. A köbölkúti mandátum ügye még nem bontakozott ki teljesen. Gróf Hadik bár ezt kijelentette, még nem mondott le a képviselőségről. A köbölkúti kerület választói mult vasárnap küldöttségileg kértek jelöltet Kossuth Ferenctől, ki a dolgok mai állapotában természetesen viszont egy kis türelmet kért tőlük. A jelölésre, az ellenzéki vezérbizottságban még nem történt megállapodás, bár sokan aspirálnak a kerületre. * Tokod óhaja. A tokodi lelkészség ügye lassan halad előre. Mint nekünk irják, a község lelkészi lak bérlésére évi összeget szavazott meg. E határozatot az ügy valamelyik ellensége megfellebbezte, de a megyehatóság a fellebbezést elutasította. Ez alkalommal Andrássy János kir. tan. alispán nagy érdeklődéssel karolta fel a kulturális fontosságú ügyet és bekérte az összes adatokat, hogy megvalósulását a mag*a hatáskörében is elősegítse. * Közgyűlés. Az esztergomi kath. legényegyesület dr. Csernoch János prelátus-kanonok elnöklete alatt f. hó 26-án tartotta éves közgyűlését. Az elnöki megnyitót lapunk más helyén közöljük, mig a titkári jelentést, mely az egyesület egy évi beléletét vázolja, jövő számunkban kozzuk. * A szigeti kioszk végnapjai. A szigeten levő kioszk, mely ez idő szerint Miller Imre cukrász tulajdonát képezi s arról nevezetes, hogy a betörők minden nyáron feltörték és kirabolták, végnapjait állja. A tulajdonos ugyanis, engedelmet kapván erre, a primáskertben, a régi tiszti tenniszpálya helyén új kioszkot épittet. Kétségtelenül kellemesebb és szebb helyen lesz az új kioszk, mint a régi, s a szigeti sétálók jobban fel fogják keresni, mint a régit, mely közvetlen a csavargőzös-állomáshoz vezető út mellett lévén, a kocsik által felvert porfelhőtől sokszor nem is látszott. A régi kioszk egyik legrégibb üdülő helye volt az esztergomi közönségnek, mert a régiek még emlékeznek, hogy a szigeten, mikor még a korcsmák nem települtek ott egymás hátára, ez volt az egyedüli hely, hol a város közönsége elmulatgatott. Régi jó idők ! . . . sóhajtják a deszkafalak, régi jó idők! . . . mondja a kioszk tulajdonosa. Régi jó idők .... sóhajtják a kioszktörők, kik most már nehezebben férnek majd az elkerített primáskerti új kioszkhoz. * Az esztergomi takarékpénztár igazgatósága március hó 27-én tartotta ülését, melyen a részvénytársaság igazgatója, Reusz József elnökölt, ki megnyitván az ülést, örömének adott kifejezést, hogy hetekig tartott súlyos betegsége után működése terén ismét megjelenhetik és egyúttal köszönetet mondott azon rokonszenves, barátságos és szives részvétért, mely személye iránt nyilvánult. Majd dr. Csernoch János prelátus-kanonok üdvözölte az igazgatót s megjelenésében a kötelességteljesítés és munkaszeretet követendő példáját látja, mert bár még nem teljes az egészsége, mégis vágyódik a szive oda, hol immár 33 éve fáradhatatlanul működik, s biztosítja az egész igazgatóság osztatlan bizalmáról és elismeréséről, szívből kívánva, hogy a Mindenható őt telj«en felgyógyulva még sokáig tartsa meg a társaság javára. Az ülés tárgyát az igazgató-tanács 4 választott tagjának 3 évre való megválasztása képezte s titkos szavazás utján az eddigi tagok újból megválasztattak. Névszerinti id. Brenner József, dr. Földváry István, Maiina Lajos és Rudolf Mihály, s végül az igazgatóság az igazgatónak hat heti szabadságot adott, mely időt Reusz József SanRemoban fog eltölteni, hová tegnap utazott el. * A szent Ignácról nevezett esztergomi temetkezési egyesület március hó 26-án tartotta évi közgyűlését a Magyar Királyhoz címzett fogadó nagytermében, melyen rendkivül nagy számban — mint más években is — jelentek meg az egyesület tagjai. A közgyűlést Venczell Antal nyitotta meg elnöki beszédével, melyet a közönség nagy figyelemmel hallgatott s mely után Dudás János egyleti igazgató, kimerítő értekezésben adta elő az egyesület virágzó állapotát, majd meg az 1904. évi számadás lőn bemutatva, mely szerint a bevétel tett 20958 kor. 9 fillért ; a kiadás pedig 18559 kor. és 1 fillért s igy a maradvány 2399 kor. és 8 fillér. S jóllehet a temetkezési egyesület éppen nem nyerészkedésen alapszik és minden elhunyt tagjának temetkezési költségeire 120 koronát fizet: mégis vagyoni állapota tőkékben 31,867 korona és 82 fillért tesz. A tagok száma 1904-ben volt 3728. Elhunyt 109. Evenként közel 200 tag iratkozik be a szomszédfalubeliekkel. Az irgalmasság jó cselekedeteit áldja az irgalom Istene! * Tokod község kölcsöne. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatóság azon határozatát, hogy Tokod községnek 60,000 koronát kölcsönözzön a szegényalapból és a katonai beszállásolási alapból. Tudvalevő, a község anyagi válságba jutott s ezen összegből fogja rendezni ügyeit. A 60,000 koronát a község részletekben törleszti. * Közgyűlés. A »Magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyletéc<-nek esztergomi fiókja ma, vasárnap délután 4 órakor a kath. legényegyesület helyiségében tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ez uton is meghívja az elnökség. A közgyűlésen az egyesület iránt érdeklődő nem tagokat is szívesen látják. * A legkatholikusabb parlament. Columbia köztársaságban, hol 1902-ben a katholikus nép valóságos szabadságharcot vivott a szabadkőművesség ellen és azt el is űzte, érdekes módon ünnepelték meg március 19-ét, X. Pius pápa névnapját. E napon a köztársaság elnöke, Reyes tábornok ünnepi bankettet rendezett, melyen az egész kormány és a parlamentnek minden tagja részt vett. A banketten lendületes tósztok hangzottak el a népszerű pápa és az őt képviselő Ragonesi apostoli követ tiszteletére. Ugyancsak hosszú táviratban üdvözölte a Szentatyát egész Columbia nevében és hálás köszönetét fejezi ki a pápai követnek Columbia belső békéje körül kifejtett áldásos tevékenységeért. * Dobozi emlék. Igen üdvös és hazafias eszmét vetett fel Karkecz Lajos pilismaróti plébános a legközelebb Pilismaróton lezajlott márc. 15-iki nemzeti ünnepség alkalmával, — melyet bizony-bizony magának a vármegyének volna első sorban érdeke és kötelessége magáévá tenni. — Köztudomású dolog, hogy Pilismarót község határában fekszik az a történelmesen nevezetes hely, hol Dobozi Mihály és felesége elvérzett. Ezt a helyet a községi lakosok már régi időben azzal örökítették meg, hogy hét nyárfát ültettek oda, melyeket azonban az évenkint megjelenő talajvíz rövid életűvé tett. A hét nyárfa közül már csak négy jelzi a helyet, ezeket is erősen megtépázta az idő úgy, hogy rövidesen semmi sem fogja jelezni ezen hazafias eseményt. A kir. közalapítványi uradalom a tagosítás idejében emlék cimen ezen területet magának követelte és azóta hiteltelekkönyvileg is az ő birtoka, de rendeltetésének megfelelő módon nem kezelteti, hanem abból is jövedelmet húz, vagy elnézi, hogy minden megtérítés nélkül egyesek használják. Mi ugy tudjuk, hogy a nevezett területen alig terem annyi széna, melyet komolyan számításba is lehetne venni. Mily nagyszerű volna tehát az, ha ezen tért egy hazafias emlék díszítené ! A nevezett plébános a szabadságharc megindulásának évfordulóján az egész község lakosainak jelenlétében indítványozta, hogy a történelmi nevezetességű helyre maradandó emléket emeljen a község ; indítványozta, hogy a kormány kerestessék és kéressék meg arra, hogy a nevezett területet rendeltetésének megfelelő módon kezelje, illetve azt az emlék-oszlop felállítására megalakult bizottság rendelkezésére bocsássa ; indítványozta, hogy a vári FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES I ZU TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
