ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-03-25 / 13. szám
X. évfolyam, Esztergom, 1905. március 25. 13. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Uj pártalakulás. Részlet Keményfy K. művéből. Esztergom, március 25. A néppárt a parlamenti pártcsoportok tartalmas és számottevő csoportját képezi, melynek súlyát a képviselőházi elnökségben is tekintetbe vették. Pártcsoportokról szólunk, mert a mióta az ujabb magyar alkotmányosság létezik, az 1861-ki országgyűlést leszámítva, sohase volt arra eset, hogy törvényhozásunk két határozott, egymásnak ellenzéket képező nagy politikai pártra oszlott volna, s a parlamenti váltógazdaság alapján, felváltotta volna egymást a kormányzásban. Angliában a két politikai táborra való oszlás képezi a parlamenti pártberendezés alapját s azért egészséges is Anglia politikai élete. Nálunk a csoportrendszer szerint alakult ki ezidöszerint a parlamenti berendezkedés. Volt szabadelvű párt, kétféle függetlenségi párt, antiszemiták, pártonkivüliek, nemzetiségi párt, s 10 év óta a néppárt. Az utolsó választások is hétféle pártcsoport szerint állították egymás mellé a nemzet különféle politikai rétegeit. Van függetlenségi párt, szabadelvű párt, disszidensek, néppárt, uj párt, nemzetiségi párt és pártonkivüliek. A legutóbbi politikai válság alatt történtek ugyan kísérletezések, hogy a csoportrendszerrel szakítsunk, s a szabadelvűpárttal szemben egy abszolút többségű függetlenségi párt alakuljon, de az egyes pártokat jelenleg elválasztó alapelvek miatt ez a kísérletezés nem sikerült, s csak egy erős koalíciós ellenzéki pártot sikerült AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A cimbalmos. Régi kopott szerszámával Ballag szegény Csernyó bácsi; Aki látja, nevet rajta, De hallgatni nem kiváncsi. Régen volt az, mikor még ő Muzsikált a legényeknek .,. . Azóta más táncot járnak, Más nótákat énekelnek. Nem is mozdul ki hazulról, Kicsi fiát tanítgatja; — Hátha, mire megnő, újra Az a nóta jön divatba. Régi nóta valamennyi, Köny csordult ki rá a szembül Valamikor . . . most hiába, — Nem hallgatják, ha megpendül. Nem is hitvány koldusbérért Lógg a nehéz szerszám rajta: Komáját megy köszönteni, Holnap lesz a nevenapja. Laptulajdonos és kiadó; Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. megalakítani, melynek működése »ad hoc« természetű. Szerény véleményünk, ezidöszerint nincs is olyan politikai alap, melyen a kettős parlamenti pártrendszert hosszú történeti időre fel lehetne állítani. A 48-as és 67-es közjogi alap egy ideig felállíthatja a két nagy pártot, de hát a 48 és 67 között nincs oly széles elválasztó ür, melyet át ne lehetne hidalni. A 67 részben nem egyéb, mint a 48 egyes, nem rendezett kérdéseinek rendezése. A mit nem rendezett a 67, az a 48-ban úgyis megvan. A kik a 67-es kiegyezést megcsinálták, azok maguk kijelentették, hogy ez csak ideiglenes átmeneti berendezés, a mint az ideje elérkezik, 67-nek úgyis a teljes 48 lép helyébe. A 67-et csak azért csinálták még, mert a 48 teljes érvényesülését, az adott viszonyok miatt, csak a 67 utján lehetett azon időben elismertetni. Deák maga is, aki 1861-ben még a teljes 48, a perszonal-unio alapján állott, később a konzervatívok dualizmusához csatlakozott, s a közösügyes kiegyezést, szóval 67-et proklamálta, hogy ily átmeneti bevezetéssel egykor annál biztosabban vívhassa vissza a nemzet a teljes 48-at. Az utolsó választások azonban azt is bebizonyították, hogy többé már a 67 és a 48 alapján nem keletkezhetik két nagy kormányképes párt; a 67 letörött, kisebbségben maradt, s ha a 48 nem is jutott még abszolút többségre, egy ujabb választás ezt az abszolút többséget is meg fogja minden bizonnyal hozni. A kettős pártrendszer fölépítésére állandó alap csakis akkor lesz, a mikor politikánk Alacsony kis parasztházból Kilátszik a lámpa fénye: Fönn vannak még. S a cimbalom Belepeng a csendes éjbe. Félénk, lassú zörrenéssel Kinyilik az ablak rája, S egy ősz ember szelid arccal Kihajol az éjszakába : >Ki az ott kinn ? Te vagy, komáin ? Hagyd el, — áldjon meg az Isten ! Nem tudod, hogy szegény vagyok. Hogy még ennivalóm sincsen ? Vége már a jó időknek, — A kenyérnek nagy az ára; Hagyd el, ne is fáradj tovább, — Nem telik most muzsikára,* De nem hallja a cimbalmos, Veri tovább a nótákat . . . Addig veri, addig veri, Mig a szeme könybe lábad. Estéli András. Szerkesztőség: Ferenc József út 75. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. vezetését a két nagy yilágeszme alapjára helyezik; t. i. a liberalizmus és a kereszténység mint politikai pártok fognak egymással szembe állani. Eljön azon korszak, a midőn a közjogi alap nem lesz többé élére állított pártalap, az idő meg fogja azt szilárdítani. Á közjogi kérdések helyett a szociális és erkölcsi kérdések fogják a nemzet politikáját uralni, s a nagy küzdelemben kettő között lesz párosviadal: a liberalizmus és a kereszténység között, a melyek közül mindegyik igyekezni fog a nemzet lelkét hatalmába keríteni. Arról lesz szó : liberális vagy keresztény legyen-e az állam? Most is halljuk ezt elégszer hangoztatni, most is folyik a kettő között valamelyes küzdelem. De mivel a közjogi kérdések, az Ausztriával való gravaminátis politika kötik le még egy ideig a nemzet figyelmét, azért a liberális és a keresztény párt-politika küzdelmének kialakulása később fog bekövetkezni. Ezt a bekövetkező politikai kialakulást keli a kereszténység jegyében a néppártnak már most előkészítenie. Ennek elérésére két dologgal kell tüzetesen foglalkoznia: a) a pártszervezéssel, b) a közjogi alap tágításával. Az első a taktika, a második a párt Programm kérdése. A párt az ország számos helyén tartott gyűlést, politikája megnyerte a nép nagyobb rétegének tetszését, de a vidéken általánosan szervezett és kerületenkint megalakított néppárt, néhány kerület kivételével, még nincs. A megyebizottsági, városi és községi képviseleti lagok néppárti tagjai néhány város vagy Esztergomi áradás.* — lH38-ban. — Március 6-án reggel Dunánk jege még félig állott, 9 órakor azonban nagy ropogással útnak indulván, 11 órakor már jégtől menten volt az országos folyam. De a kora öröm ritkán tartós ; délután ismét tömérdek jég torlódott össze és a vizet árasztani kezdé, melyet a 7—8-án hullott hó inkább árasztott, mint apasztott. 9-én a duzzadó viz már meghaladá az 1830-iki vizállási fokot. E napon némelyek állítása szerint 1—2 óra között reggel földrengés is volt; minek következésében az ideiglenes székesegyház talapja több helyen sülyedni kezdett, a mellék-oltárok szobrai helyükből kimozdultak. 10-én a királyi városnak minden utcáján vízár hömpölygött; csak a budai utcának egy része, a Ferenciek kolostora *) Az esztergomi árvíznek ezen leírását a »Regélő* cimű folyóirat közölte 1838-ban. Egyik figyelmes olvasónk bocsátotta rendelkezésünkre, s mivel Esztergom város ármentesitésének kérdése még mindig a jövő nagy feladatát képezi, nem árt, ha ezen veszedelem rettenetes pusztítását emlékezetünkben felidézzük. mr GYÓNÁSI SZENT KÉPECSKÉK ~W alkalmi szöveggel és hátimával, magyar, német vagy tót nyelven, a leg- O* V n TI Á — p ü H 11 1 á lí" ^ egy iven 24 ^ arab ) ivenként szebb kivitelben 100 darabonként 80 fillértől 4 koronáig, valamint 5J UllU"tCUUlCll\ ß fillérért kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében ESZTERGOMBAN. 50 iv gyónó-cédula megrendelésénél a helységnevet rányomjuk felszámítás nélkül. — Mutatvány-képek ingyen és bérmentve.
