ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-19 / 12. szám

intézetünk hazánk határain túlra is kiterjeszti mű­ködését és terjeszti a nemzeti szellemet a messze idegenben is. A Szent-László-Társulat nagyfon­tosságú választásában nagy kitüntetés érte az esztergomi tanitóképzőt is. * Értekezlet. Az Országos Nemzeti Szö­vetség által Sz. István király nagy emlékezeté­nek az eddiginél nagyobb mérvű megünneplése érdekében kibocsátott hazafias felhívás alapján a város értelmiségét a városház tanácskozó nagy­termében március hó 20-án délután 4 órakor elő­készítő értekezletre hivta meg Vimmer Imre, pol­gármester. * Zlinszky István új lapja. Zlinszky István, a doroghi kerület képviselője, ki tudvalevőleg az Aradon megjelenő «Függetlenseg» cimű nagy poli­tikai lap tulajdonosa is, most a fővárosban is élére állott egy sajtóvállalatnak. Ugyanis Budapesten március 15-én «Független Hirlap» címen poli­tikai napilapot indított. Az új lap első számába Bari ha Miklós irta a vezércikket; összeállítása, érdekes tartalma szép jövőt ígér. A lap programmja: az önállóság minden kellékeivel felruházott nem­zeti állam felépítése. Vezércikkírói Bartha Mik­lóson kivül Holló Lajos, Lovászy Márton, Kaas Ivor báró, Batthyányi Tivadar gróf, Kufler Béla és még több a magyar hírlapíró világ jelesei közül. A felelős szerkesztő Zlinszky István régi kipróbált hírlapíró, ki mint a «Magyarorszag» bei­munkatársa annak idején az aradi napilapon kivül megalapította "a magyar sport-irodalmat és a fő­városi Uránia szinház nagyhírű és sok előadást ért «Sport» cimű darabját is megírta. Az élénken szerkesztett «Független Hirlap» olcsósága által (2 fillér) fogva is remélhetőleg gyorsan fog ter­jedni s reméljük jó ellenhatással lesz a nép er­kölcsi érzékét megmételyező zsidó liberális kraj­cáros újságokra. * Arany-mise. Március 14-én tartotta Fábián János c. kanonok, apát, s érsekújvári plébános fel­szentelésének 50-ik évfordulóját Gyerk (Hont m.) kis községben, hol 50 év előtt első szent miséjét végezte. A nép az egész környékről ide sereglett, hogy tanúja legyen az Urnák Mózeshez intézett e szavai: »Szenteld meg az ötvenedik évet« be­tartásánál. Kikerülte a világi ünnepeltetést, mintha csak füleiben zengettek volna Rafael angyalnak ifjú Tóbiáshoz intézett szózata : Áldjátok az Istent, ki irgalmasságot cselekedett veletek. Reggel g órakor érkezett meg kocsin Vlszola/szky Károly szemerédi plébánossal, ki ez alkalommal a szónoki lisztet is végezte s gyönyörű új ornatusban, me­tyet ez alkalommal ő hozott, ő áldott meg s em­lékül a gyerki templomnak ajándékozott, elvé­gezvén hálaadó áldozatát, a zsoltáros szép szavaival ráadta a megjelent hívekre a jubiláns áldását s rö­vid reggeli után meglátogatta az ottani temetőben primitíalis manuductorja sírját, ugyancsak a sze­merédi plébános társaságában Felső-Szemerédre, a gróf IVit-czek-család kastélyába sietett, hol tiszte­letére ebédet adtak. Szép volt, épületes volt, mi­dőn az arany-mise előtt az ájtatos nép közt meg­jelentek gróf Chorinszkyné s gróf Wilczek Mária is, hogy csatlakozva régi lelkipásztoruk hálaimá­jához, a néppel egybeolvadva térden állva kérték az Urat: vegye kedvesen e jubiláns áldozat illa­tát, mint kedvesen vette az öreg Noé hálaáldo­zatát. Gyöngéd érzelmeket árult el Czobor Gyula bajcsai uradalmi intéző is, ki éppen ezen szent misére jött ide fivérével Lászlóval, Hont-megye alispánjával, mint a jubiláns egykori ministránsai s mise után a sekrestyében tisztelegve az ősz pap­nak, haza sietettek. Euge serve bone et fidelis! * Megjöttek a szinészek. Szalkay Lajos jó­hírű színigazgató tegnap, szombaton este kezdte meg előadásai sorát a «János vitézzel.» A társu­latot igen jó ajánlás előzte meg s igy hisszük, hogy Esztergom műértő közönsége a jó színészeket pártolni fogja. Bárcsak ezzel az idénnyel feltámadna Esztergom régi jó színházlátogató kedve. * A párkányjárási főszolgabíró székhe­lyének ügye. Érdekes azon herce-hurca, mely ezen kérdésben folyik. A párkányjárási főszolga­biróság székhelye tekintetében ugyanis Párkány magának vindikálta a székhelyhez való jogot, de már évek óta Párkány község mit sem tesz, hogy ezen ügy dűlőre jusson. E hó elején a párkányi járás most még Muzslán székelő főbírája hivatal áthelyezés ügyében jelentést tett az alispánnak, melyben irja, hogy az áthelyezés dolgában, bár sokszor tanácskoztak erről Párkányban, még min­dig nincs végleges döntés, mert Párkányban csak egy-két ember kívánja az áthelyezést. Párkány most, mint a főbiró jelenti, mindig új és új ter­veket állit fel csak azért, hogy ez ügyet elodázzák. Mig ez a se itt se ott állapot tart, természetes a muzslai megyeházát se renoválják s a főbiró most azt kéri, hogy az épület helyreállítása oly sürgős, hogy érméikül a főbírói hivatal sikeresen működni és kötelességének megfelelni képtelen. Az alispán erre felhívta Párkány község képviselőtestületét, hogy a tényleges áthelyezés dolgában rövid időn belül határozzon, mert ellenkező esetben a foly­tonos hallogatást a mostani állapot fentartására irányuló törekvésnek veszi s a törvényhatóság határozatát fogja kérni, hogy a székhely Muzslán maradjon. Ennek a leírásnak talán meg lesz a döntő eredménye. De igazán ideje volna már. * Közgyűlés. Az esztergomi ipartestületi betegsegélyző pénztár rendes évi közgyűlését ma, vasárnap d. u. 3 órakor tartja a város székházá­nak tanácstermében. Tárgysorozat: 1. Jegyző­könyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Igazgató­sági jelentés az igo4. évi működésről. 3. A fel­ügyelő-bizottságjelentése. 4. Az 1904. évi számadás és mérleg bemutatása. 5. Az 1905. évi költség­vetés megállapítása. 6. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és választott bíróság választása. 7. Or­vos jelentése a tagok családtagjainak ingyenes gyógykezeléséről. 8. Egyéb indítványok. !: Baleset egy bányában. Mayer Ferenc bányamunkást az annavölgyi kőszéríbányában egy leszakadt szénréteg oly szerencsétlenül ütötte el, hogy ballábán súlyosan megsérült. * Gyermekbetegségek. Mint mogyorósi tudósitónk irja, ott a gyermekek között fellépett hökhurut nagy mérvben való terjedése miatt az iskolát bezárták. — Piszkéről is jelenti levelezőnk, hogy ott meg a kanyaró miatt vált szükségessé az iskolák bezárása. * Hajójegyek Amerikába. Fiúméból New­Yorkba legközelebb március 30-án a »Karpathia« és április 13-án az »Ultonia« gyorsgőzösök in­dulnak. A nagy kényelemmel berendezett oceán­járókon a hajóstársaság különös gondot fordit az utasok élelmezésére. A hajójegy árában benfog­j laltatik két napi ellátás Fiúméban és teljes ellá­' tás a hajón. Az -»Adrian személyszállító osztálya (Budapest, Vigadó-tér 1.) a belügyminiszter ren­delete értelmében az útlevéllel ellátott kivándorló­nak Fiúmén kivül a többi európai kikötő bárme­lyike felé is adhat hajójegyet, ennélfogva a kül­földre előleget küldeni nemcsak felesleges, hanem kockáztatott is, mert az onnét érkező hajójegyet, levelet és nyomtatványt, a megfelelő belügymi­niszteri rendelet értelmében, a hatóságok minden egyes esetben elkobozzák. * Tüz. Szerdán éjjel a szentgyörgymezői templom harangja tüzet jelzett. Mündt Lőrinc háza gyulladt ki nem messze a leányárvaháztól s egész teteje leégett. A lakosság gyors segítsé­gének és az árvaházban levő vízvezetéki csapnak köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt. A tűz oka valószínűleg gyújtogatás. * Korcsmából a kútba. Czitil Albert leány­vári lakosnak gyógyíthatatlan betegsége volt a korcsmalátogatás. A falu korhelye volt a szó szoros értelmében addig, mig f. hó 11-én bele nem halt ezen nem is ritka betegség'be. A jeles legény ugyanis a mondott napon ismét be­rúgott s ily állapotban ballagott a csorda után, hogy azokat is megitassa, a teheneit. Persze a józan állatok csak vizet szoktak inni s ezért Czi­tilnek a kútból kellett merni. A vizhuzás közben a részeg ember elveszítette az egyensúlyt s a kút­ban az ivóvíztől megfúlt. A faluban beszélik, hogy Czitil nem tudta sehogy sem szívelni a vizet. Ez a részeg ember sorsa. * Az eltűnt ember. Még az elmúlt eszten­dőben Pilisszentkeresztről eltűnt egy Bácsik György nevű földmives ember. A hatóság is körözte, hozzá­tartozói is keresték, de nem akadtak nyomára sehol, mig f. hó 13-án a pilisi hegyek közt dol­gozó erdei munkások egy már feloszlott és a dú­vadak által szétszedett hullára bukkantak s csak a ruhájáról és zsebórájáról ismerték fel benne az eltűnt Bácsikot. A hatóság a vizsgálatot meg­indította, mert nem lehetetlen, hogy valamely bűntény áldozata. Irodalom és művészet. „A modern keresztény politika érvénye­sülésének akadálya." Irta Keményfy K. Dániel. Ára 2 kor. 50 fillér. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. A válság idejében felvirult politikai röpiro­dalomban méltán feltűnést fog kelteni e 100 és egynehány oldalra terjedő publicistikai tanulmány. A keresztény politika lehetőségével és esélyeivel számol immár jóbarát és ellenség egyaránt. Azért Keményfy érdekes tanulmányát olvasni fogják széles körökben. Biztos beletekintést nyerhetnek a múltba s fontos irányeszméket a jövőbe e mű­ből újságírók, politikusok és a nép vezérei. Mivel az egész tanulmány a legújabb idő politikai fejleményeiből leszürődött tanulság akar lenni, legyen elég «a ker. politika jövoje» cimű utolsó fejezet irányelveiből egy-kettőt kiemelni, igy a könyv legjobban fogja önönmagát és irányát ismertetni. Ne csak imázva — úgymond, — hanem dolgozva s a politikai mozgalmakba beleelegyedve kell a katholikusoknak ledönteni a gátokat, me­lyek a ker. szellem érvényesülését akadályozzák. A papságnak e téren a hivek élén kell haladni, s igénybe kell vennie minden erkölcsileg megenge­dett eszközt az államok keresztény reorganizációjára r (Öntudatlan, vagy jól irányított válasz a győri körlevélre!) Az egyháznak a társadalommal kell szövetkeznie az egyesületek szervezése révén, mi­után az állam elhagyja, üldözőbe veszi. A magyar papság eddig instrumentum regis volt s igy a liberális uralom vak eszköze is; térjen vissza régi szövetségeseihez, a néphez! Nemzeti érzülettől hevülő kuruc katholicizmusra van szükségünk a liberalizmus labanc uralma ellen. Találó és lapunk által is rég hangsúlyozott elvet hirdet, midőn azt mondja, hogy a magyar pártalakulás akkor kapja meg igazi tengelyét, ha a kereszténység nagy világeszméje szerint válik két ellentáborba s ha a maguktól nivellálódó közjogi kérdések helyett erkölcsi és szociális tartalommal lesz telítve a parlament atmosférája. Csak a néppárt közjogi álláspontjára vonat­kozó kijelentések lehetnének óvatosabbak. A múltra nézve a néppárt közjogi álláspontja igazolva lett, hisz azért nyert a válság idején oly döntő súlyt, a jövőre nézve pedig bármiféle állásfoglalás következményeit előre látni nem lehet. Kategorice tehát itt nem lehet beszélni. A mű mindvégig nyilt, bátor,- puritán ér­zelmű. Terjedése elő fogja mozdítani a keresztény politikai akciót, melyet nemrég egyházi részről is agyon akartak ütni. Főszerkesztő: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. N y i 1 t-t é r. I Köszönetnyilvánítás. Felejthetlen nőm és drága jó anyánk halála alkalmából a legbensöbbb részvét . annyi oldalról, s oly meghatóan nyilat­kozott meg; hogy lehetetlen külön-külön legmélyebb köszönetünket kifejeznünk. Esztergom város mélyen tisztelt közön­sége, felekezeti és osztálykülönbség nél­kül vett részt mély gyászunkban, élén a főtiszt, papság, a cs. és kir. hadsereg, az értelmiség és a polgárság legkiválóbb tagjaival. Fogadják tehát ez úton ismé­telten legmelegebb és legodaadóbb köszö­netünket. Schmidt Nándor és családja. A vidéken lakó családoknak gg: mellőzhetetlen 51 a hygienikus és teljesen szagtalan csász. és kir. szabadalmazott szobakloset, mely mint elegáns bútordarab, bármilyen lakásban elhelyezhető. Setentoló kocsik == = Hyg. köpcseszé! Oidettek és irrigatorok ^osd ó- és fürdőkádak. Ml jflpy^y ^t^pes árjegyzéket ingyen és bér­JH» GÜTTMANN L ^aJjl^L Budapest, IV., Városház-utca 2. szám. gKjljj&EsEE» (Kossuth Lajos-utca sarkán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom