ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-03-12 / 11. szám

a kereszténység katexochén «tiszta erkölcsnek* nevez, mely Tolstoj szerint «megallapitja az egyes ember erkölcsi nívóját!» S ezen erény az ifjúkorban állja ki tüzpróbáját. Az ifjúnak hősi, egész életére döntő küzdelmet kell kivívnia. Ebben a nevelésnek támogatására kell sietnie, s a jó ifjú hálás érte. Magától nem is gondolna táncmulatságokra. Tánciskola van a nőnevelő-intézet és a tanítóképezde számára is, de a spanyol etiquet szabályai szerint, maguk között. Időnkint kongresszusra gyűlnek a paedagogusok s ott összecsapják a kezüket a nagy erkölcsi romlottság fölött, melynek lángjai már áttették az ifjúságot s már a gyermekkort is kezdik nyaldosni, az ijesztően terjedő idegbajok felett stb. Tanácskoznak ilyenkor az eszközökről, melyekkel az emberiség életét emésztő ezen bajok ellen sikeresen lehetne küzdeni. Az egyik eszköz bizonyára az indokolatlanul lesajnált iskolai fegyelem azon axiómája: hogy a szalmát nem szabad a tüz közelében tartani! * Nyilvános köszönet. Dr. Walter Gyula prelátus-kanonok ő méltósága kegyes volt a nagybodaki róm. kath. iskola részére egy kötet szemléltető táblát adományozni, mely nagylelkű adományért ez úton is leghálásabb köszönetét fejezi ki a nagybodaki iskolaszék nevében Winkler Pál plébános. * Közigazgatásunk. A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta meg rendes havi ülését, ezúttal Andrássy Jíinos kir. tanácsos alispán elnöklete alatt. A szakhivatalok jelentései közben a kórházügy is szóba jött, de véghatározatot nem hozott a bizottság, mert ezt egy másik ügy eldöntése teszi függővé. * Gyászhír. Özv. Hoffmann Sándorné szül. Mialovics Malvin életének 62. évében f. hó 5-én meghalt. Temetése nagy részvét mellett történt f. hó 7-én délután. Az elhunyt úrnőben Csupor István primási főerdőmester anyósát gyászolja. * Kőszénbányák megnyitása. A Dorogh község határában folytatott új kőszénbányanyitás, mint nekünk onnan'irják, biztató reményekkel, a tavaszi idők beálltával ismét nagyobb buzgósággal folyik. Ugy gondolják a munkálatot vezető mérnökök, hogy rövid idő múlva a doroghi szénbányászat ismét fellendül, mert nagy termelésre van kilátás, ha feltárják a hatalmas és érintetlen szénrétegeket. A munka már most 120 méternyi mélységben folyik. Ugyanígy áll az új csolnoki szénbánya ügye. Az itteni szénrétegek teljesen vízmenteseknek látszanak. A létesitendő két új bányát sodronypálya kötné össze, melynek kivitelét most tárgyalják egyes vállalkozókkal. * Közgyűlés. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete ma, f. hó 12-én délután 4 órakor XXXI. közgyűlését tartja. * Halálozás. Sziklay Lajos magánzó, 48-as honvéd huszárhadnagy 8 i éves korában,március 7-én Piszkén meghalt. Nagy idők tanuja volt az elhunyt, ki érdemeit a haza szabadságának kivívásánál karddal szerezte meg. * Március 15-ike a vidéken. Március 15-én a Nyergesujfalu és Piszke közötti magaslaton álló milleniumi emléknél tartandó nemzeti ünnepség alkalmából Zlinszky István, a doroghi kerület képviselője fogja mondani az ünnepi beszédet. Ez alkalommal a kerület közeleső falvaiból is odavonul a hazafias polgárság. * Mennek már a hajók. A nagy Duna tavaszi szellőtől fodros hullámain e héten jelentek meg az első teherhajók s most már a rendes áruforgalom is megnyílt. Nemsokára követi ezt a személyforgalom megnyitása is. * Szinészek jönnek. Alig két hete, hogy az élvezetes szini előadásokat produkált Dombay házaspár apró, de jó társulata elhagyta városunkat s ime máris előleges színházi jelentések jelentek meg a falakon. Az érkező színtársulat Szalkay Lajos igazgatása alatt áll s jó hir előzte meg ezt a nagyobb társulatot, mely a legújabb színdarabok bemutatását a napokban kezdi meg a »Fürdődszálló nagytermében. * Jelmezestély. A kath. legényegyesület farsang hétfőjén kedélyes jelmezestélyt rendezett saját helyiségében. A közönség mint mindig, most is nagy számban vett részt a legényegyesület mulatságán és elmondhatjuk, hogy ott kitűnően érezte magát. Voltak szórakoztató előadások is, melyeket tapssal honorált a közönség. A szándékosan rövid programm után következett a tánc, mely közel 5 óráig tartott. A hölgyek névsora a következő: Özv. Asztalosné és Mariska, Aczél Vilmosné, Adorján Teréz, Ádám Jánosné, Brutsy Jánosné, Brukács Jánosné, Búry Józsefné és Ilonka, Benye Albertné és Anna, Bakos Jánosné és Ilonka, Bukovszky Mariska, Brigán Teréz, Csillag Józsefné, Csányi Ferencné és Anna, Csányi Károlyné, Csincsura Mártonné és Anna, Dániel Miklósné, özv. Dubovszkyné és Ilonka, Erlichné és Bettuska, Fekete Józsefné és Linka, idb. Földesné, Margitka és Juliska, Fritz Györgyné és Annuska. Fülöp Istvánné, Gogola Józsefné és Nelli, Hornyák Erzsike, Hugyecz Pálné és Ilonka, Hajdányiné és Berta, Hugyik Istvánné és Erzsike, Hallerné és Erzsike, Havas Lajosné, Iványi Gézáné és Annuska, Ibermasszer Józsefné és Mariska, Kitzinger Józsefné, Etel és Irma, Krizmanits Jánosné és Mariska, Kapus Juliska, Krizsán Andrásné és Anna, Kottra Rezsőné és Irén, Klamm Lujza, Krajniker Ferencné, Koller Ilonka, Liszy Sándorné, Langasser Helen, Müller Józsefné, Mihók Jánosné, Anna és Mariska, Mórász Antalné'és Róza, Müntzbergerné, Rózsi és Márta, Markvart Ferencné és Mariska, Mengné, Józsa és Gizella, Mertánné és Mariska, Modróczkyné és Juliska, Mészárosné és Ilonka, Molnárné és Juliska, Mátéffy Imréné, Nyilas Jánosné és Anna, özv. Oriskóné és Gizella, özv. Pelczmann Ignácné és Irma, Pohlmüller Anna, Prazsenyicz Ferencné és Anna, Paulusz Béláné, Pozmann Sándorné, Puskásné és Emma, Polusin Mátyásné és Karolin, Pásztor Józsefné, Poór Etel, Rózsa Mihályné és Annuska, .Sebők Ferencné, Simon Endréné, ifj. Simon Józsefné, Sókyné és Lenke, özv. Szerkáiné, Irma és Aranka, Simon Istvánné és Mariska, Till Józsefné, Takács Sándorné és Ilonka (Bpest), Tusingerné és Etelka, Tierrichter Vencelné és Teréz, Uhlárik Jánosné és Erzsike, Vichor Erzsike, Zajda Ferencné, Zeke Józsefné, stb. stb. * A polgári egyesület farsangzáró táncmulatságát kedden tartotta meg a Magyar Királyban. Vimmer Imre polgármestert, ki nejével egyetemben jelent meg, valamint Frey Ferenc volt országgyűlési képviselőt nagy szeretettel és ovációval fogadta az egyesület. A táncmulatságon, mely kitűnő hangulatban a hajnali órákban ért véget, ott láttuk: Bargel Mihályné, Beyer Károlyné, Bálint Lajosné, Draxler Alajosné, Draxler Ferencné és Mancika, Dóczy Gizike és Erzsike, Erlich Györgyné és Erzsike, Eötvös Emma, Fuhrmann Gyuláné és Nelli, Gogola Józsefné és Nelli, Iványi Gézáné, Langasser Ilona, Laiszky Jánosné és Berta, Mayer Jánosné, Neményi Károlyné, Németh Adolfné, Mariska és Rózsi, Nelhübel Gusztávné és Etel, Országh Istvánné, Rothnagel Frigyesné, Szimhart Károlyné, Teichert Irma, Weisz Mihályné és Mariska, Weichsler Vilmosné, Vezér Mariska stb. * Gyermekbál. Nincs ép eszű, komolyan gondolkodó ember, ki be nem látná, hogy a gyermekeknek a tánc, a tivornya nem való. És sajnosán tapasztaljuk, hogy ebben a dologban sokszor a laikus, de körültekintőbb embereknek helyesebb véleményeik vannak, mint sok pedagógusnak. Muzslán történt, hogy az ottani kántortanító szintén bált rendezett az iskolás gyermekek részére és úgyszólván rájuk akarta erőszakolni, hogy abban mindenki résztvegyen. S mikor a törvény és a józan pedagógia eme lábbal tiprása ellen a többi kartársak tiltakoztak, azzal a gyarló érvvel védekezett, hogy »ez mindig igy volt.« Mintha csak a maradi Pató-Pál szavait hallanók: »Hej, ráérünk arra még !« Mintha bizony az iskolának az volna a hivatása, hogy a hibákat ápolgassa, elnézze. Hát akkor mire való az iskola, ha nem azra, hogy a maradiság, a tehetetlenség szúette fáját kidöntse és helyette a fejlődés, az erkölcsi és szellemi megtisztulás és megerősödés fáját nevelje naggyá; terebélyessé ? Csakhogy aki ilyen munkát akar végezni, annak nem lehet jelszava, hogy »ez mindig igy volt.« Hiszen minden fejlődik, ugy az iskola nevelésének is lassan-lassan meg kell tisztulnia hibáitól. Annyi bizonyos, hogy a szokás megváltoztatása a népnek kissé szokatlan, de ez minden átmenetnél igy van. Ezt azonban közakarattal igen ügyesen és kevés bajjal eszközölhetjük és nem kell az utcákon vagy a temetőben részeg gyermekeket szivarozni látni, káromkodásukat és fajtalan (

beszédeiket hallg"atni, mint ez Muzslán történt. Ep ilyenkor kellene a a gyermekeknek iskolába menniök. Mi köze van még a gyermeknek a farsanghoz ? Ilyenekből lesz aztán a bicskás falu-rossza, mert úgyszólván készakarva rávezetik őket a romlás útjára. Igen ilyenekből, különösen ha az emiitett kántor-tanitó többször mond előttük oly csattanós káromkodó szavakat, milyeneket az idei gyermekbálon produkált. Hát bizony az egy megbőszült huszárkáplárnak is dicsőségére vált volna. Uraim ! aki javitani nem tud, legalább ne rontson. * Farsang. A párkányi r. k. legényegylet febr. 26. márc. és 5-én tartotta szinielőadással egybekötött, világpostával, konfettivel és szerpentinnel fűszerezett táncmulatságait. Szinre került mindkét izben Géczy I. »Ördög matkaja« cimű népszínműve. A szereplők ügyes, megfelelő énekszámokkal élénkített játéka nemcsak a zajos tapsokban, hanem azon közkivánatban is nyert elismerést, hogy a darabot megismételjék, mely alkalommal a szereplők még inkább kitettek magukért. E szép sikerekért a szereplők szorgalmán s rátermettségén kivül Dienes János rendezőt is megilleti az elismerés. — A színielőadást tánc követte kivirradtig, melyben márc. 5-én lelkesen fogadott képviselőnk, Zlinszky István is résztvett. — Felülfizettek: br. Jeszenák Istvánné, dr. Rajner Lajos 10 kor.; dr. Blümelhuber Ferenc, Boltizár József, dr. Klinda Teofil, Mattyasóvszky L. lovag, dr. Walter Gyula, Skoda János, Godó József 5 kor.; Bogisich Mihály, Sujánszky Antal, Vezinger Károly, Szőke Kázmér 4 kor.; Graeffel János, br. Jeszenák Gábor, dr. Roszival István 3 kor.; Erdélyi Lajos 3 kor. 60 f. ; Spátay Béla, Cservik Gábor 2 kor.; Helbek Ferenc 1 kor. 80 f.; Komjáthy Kálmán, Igali Sándor, Vichor József, Drozdy Aladár,Verő Ignác, N. N., Hirschhorn Benő 1 kor.; Kókai István, Bálint János, Barak István, Sipka Antal, Steiner Arnold 80 fill.; Varkulik István 60 fill.; Kremmer János, Gaál Mihály, Ürge Sándor, Ni N., Eggenhoffer Ferenc, Imre András, Igali János 40 fill.; ifj. Nemes János, Bernát Ferenc 20 fill. '— Március yen: Zlinszky István 20 kor.; Godó József 2 kor. ; Csányi Vince, Komjáth Kálmán, Nagy- és Szabó-cég 1 kor.; Czigler Ferenc 80 fill.; Czipczer Lujza 60 fill.; Bitter Béla, Búkor Petemé, Lelóczky András, Fatter Sándor, N. N. 40 fill.; id. Német András, Peczina Mariska, Kovács Flórián 20 fillér. — A nemesszivű 'adakozóknak ezúton is hálás köszönetet mond a legényegylet. * A sztrájk. A helyi lapoknak azon közlése, hogy az épitő munkások sztrájkja hamarosan meg fog szűnni, még korai, mert épen most élesedett ki legjobban a munkások és munkaadók közötti viszály. Az ipartestület nagy falragaszokon hirdette, hogy az egyezség már létrejött s következőleg munkába állásra szólitja fel a munkásokat. Ugyanazon napon a munkások egy vörös plakáton azt állítják, hogy a munkaadók velük tárgyalásba sem bocsátkoztak. A tényállás értesülésünk szerint az, hogy a munkaadók még a sztrájk elején kísérleteket tettek a nagy többséggel való megegyezésre, de sikertelenül ; miért is az utóbbi időben a munkások azon kisebb töredékével tárgyaltak, kik az egylet szelleméhez hűek maradtak. A megegyezés is ezekkel történt. A sztrájk még előreláthatólag bonyodalmas lefolyású lesz. * Az országgyűlési képviselő-választók névjegyzékét összeíró küldöttség elnöke Kollár Károly a következő hirdetményt tette közzé: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. évi XXXIII. t.-c, 1876. évi XVIII. t.-c. 2fÍSiiii™££íí2Íl keserűvíz, reggelenként fél pohárral használva, Igmándi meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a karlsbadi és marienbadi ivókurát, gyomor- és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, sziveihájasodás s azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és köszvénynél, stb! — A „Igmándit" hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad el. — Utasitás mellékelve. — Kapható : Leitgeb JJJános urnái es minden jobb füszerkereskedőnél. — Főszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Nagy üveg ára 50 fillér, kis üveg ára 30 fillér. — Az egyedül természetes keserűvíz, amely kis üvegben is kapható.