ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-02-26 / 9. szám

sége évenkint 44,000 korona volna, miben benne van már az évi 32300 korona annuitás, mely 60 évre szólna. Ezen kiadással szemben egy kellő szabályrendelettel a bevételt a mérnök 49,000 koronára becsüli. Ha az annuitás csak 50 évre szólna, ugy a törlesztéses részlet évi összeg 1500 koronával növekedne. A mérnök előadása befejezéséül kijelentette, hogy ha ezen mű létesítésével nem is őt bizná meg a város, örömére fog szolgálni, hogy egy magyar város közönségének figyelmét egyik legfontosabb közegészségügyi kérdése felé fordította. A polgármester köszönetet mondott a mérnök önzetlen fáradságáért és a közönség nevében megköszönte a szakszerű felvilágosítást és előadást is. Az értekezlet a mérnök éltetésével ért véget. Mint értesülünk, Varga József mérnök a folyó év őszéig még vizsgálja a vizállomány esélyeit s akkor fogja számításait teljesen precizirozni s igy nyújtja be ajánlatát a városhoz. Előre csak annyit jelzett, hogy ezen számitások nem fogják a kérdés financiális oldalát megbolygatni, és legfeljebb ha a vizanyag beszerzésének módját más irányba kellene terelni mint ahogy számította, 25—30,000 korona differencia lesz a végösszegben. * Nyerges-Újfalu farsangja. Már a mult lapszámunkban hirt adtunk azon kedélyes mulatságról, melyet a nyergesujfalui és vidéki intelligencia rendezett az ottani Szolláry-féle vendéglőben. A jó kedélynek, a vigságnak tanyája volt az eléggé tágas vendéglő minden helyisége és a kifogyhatatlan nótákra reggelig táncoltak a jelenlevők. A nyergesujfalui mulatságok régi jó hírnevét öregbítette ezen alkalom és igaz dicsőségére vált a rendezőségnek, kiknek élén Vaszary Gyula primási intéző állott. A mulatságon részt vett Zlinszky István, a dorogi kerület képviselője is. A gavallér képviselő teljesen osztozott azon jó hangulatban, mely az ottlevők kedélyét uralta és reggelig táncoltatta a hölgyeket, kik közül nem egy erős kortese volt a választási küzdelmek alatt. A kedves táncmulatságon résztvett hölgyek névsorát a következőkben birtuk összeállítani: Beczkó Edéné, Beczkó Ilonka, Békássy Tiniké, dr. Deutsch Árminné, Dobó Istvánné és Dobó Katica (Vác), Haits Terézia, Helcz Editke, Hutzl Károlyné, Jungmann Karolin és Karcsi, Kart Rezsőné, Kristóf Gyuláné, Kelndorfer Józsefné, Kis Veronka, Meisermann Ferencné, Meisermann Karcsi és Teruska, Mihalik Toncsi, Matus Laura, Osztarek Micike, Ridly Jánosné, Schwingen Schlögl Izabella, Steinbach Ferencné, Steiner Henrikné, Szlávy Istvánné, Szlávy Médike, Szoláry Ferencné és Paulus, Vaszary Gyuláné, Vaszary Antalné. * Valamit a népért! Sokan szeretik hangoztatni, hogy ők a közérdekért harcolnak. Azonban minden szónál szebben beszél a cselekedet, mert ebből látjuk meg, hogy ki a nép igazi jóakarója. Történt ugyanis, hogy M. községben az ifjúsági egyesület költségeinek fedezése céljából egyéb jövedelmi forrás hiján táncmulatságot akar rendezni. A községbeli tanitó megírta a kérvényt, mit a bíróhoz küldött aláíratni. A bíró az aláírást megtagadta, azt hozván fel okul, hogy a táncengedély iránti kérvényt csak a jegyző írhatja meg és azon a község pecsétjének is rajta kell lenni. No természetes, hogy ebből egy szó sem igaz. Ennek csak két oka lehet. Vagy nem érti M. község birája, hogy mit tehet és mit nem, vagy pedig — a mi sokkal valószínűbb — a jegyzővel megosztoznak a koncon. E mellett bizonyít a M. község jegyzőjének viselkedése is, ki a kérdezősködő legényeknek nem merte azt mondani, hogy a tanitó által kiállított kérvényt nem lehet aláírni, hanem egyre azt hangoztatta, hogy a tanitó úrra haragusznak a hivatalban, mert ellenzéki vezér volt, tehát nem adják meg az engedélyt. És igy irt a jegyző a félrevezetett legényeknek 2 koronáért egy szerényen stilizált kérvényt. Lám, lám! még az ifjúsági egyesületet is fejős tehénnek nézik ezek az urak. Mig a tanitó és a pap éveken keresztül ingyen dolgozik a népért, addig a jegyző ugyanott kasszál. Uraim ! valamit a népért, a közérdekért is. * Elfogott betörő. Említettük, hogy Spick Ferenc helybeli aranyműves boltját a mult napokban feltörték s onnan mintegy 400 korona értékű holmit loptak el. A betörőt a balassagyarmati csendőrség fogta el Hüttner Vilmos lembergi születésű 26 éves ügynök személyében. Az ellopott ékszerek még nála voltak és igy Spick kára megtérült. * Szerencsétlenség. Bajda István doboveci születésű 66 éves kútfúró munkás f. hó 20-án a szenttamási hegyen fúrt kút mélyítésénél dolgozott s ő eszközölte a kút mélyén a robbantásokat. A mondott napon úgy. esti 6 óra tájban egy dinamit-patront gyújtott meg a mélységben s aztán a vederbe ült és jelt adott, hogy húzzák fel. A szerencsétlen ember a szűk kútban még félrehajolva is visszanézett s igy fejét ugy ütötte a kút köves oldalában, hogy menten kibukott a vederből és tagjait szétroncsolta a kút fenekén levő sziklarészen. Midőn a szerencsétlenséget észre vették, már nem lehetett segítségére menni, mert alig néhány pillanat múlva bekövetkezett a robbanás, mely véget vetett a szerencsétlen munkás kínlódásának. * Szolga vagy bemondó állást nyerhet alkalmas egyén az Eszterg'om-Szenttamás és vízivárosi kath. polgári körnél. Bővebb felvilágosítás Rothnagel Frigyes háznagynál. * Az Új tízkoronás. Alig akad az «Esztergom» olvasói között, ki nem látott új tizkoronást. Papírja erős, szine kék és egyik felén rózsaszínben játszó. Mind a két oldalon egy szép női alak látható, állítólag egy hercegnő képe. Mindenki azt óhajtja, látván az új bankjegyet, hogy mentől többnek legyen a birtokosa. Arra azonban nagyon kevesen gondolnak, hogy akinek ilyen új tizkoronása már van, annak csak hat koronát kell szereznie, ha egy kilót akar venni abból a kitűnő minőségű kinai theából, melyet Wilfmger József lazarista atya szállít egyenesen Kínából, s mely egyedül csak Brutsy Gyula kereskedésében kapható Esztergomban. Ára: Egy kiló 16 korona, tél kiló 8 korona, egy deka 20 fillér. * Fontos Amerikába utazóknak! A magyar kormány az Amerikába való utazást most már Brémán át is megengedte. Fiúmén át Amerikába szóló útlevelek most már Brémán át is érvényesek, ha az illető utas egy Bremennek szóló hajójegy birtokában van. Aki Brémán át akar utazni, annak okvetlenül kell otthonról 20 koroitát Bremenrc küldenie, mire rögtön megküldetik a hajójegy. Jó egészségű és munkaképes munkások, a kik az amerikai rendeltetési helyig szóló vasúti jegyet kifizették és azonkívül még 50 koronát készpénzben felmutatni tudnak, Amerikába bebocsátást nyernek. Akiknek barátjai vannak Amerikában, hozza magával azok cimeit. Szembetegek vagy egyéb testi fogyatkozásban szenvedők, 50 évnél idősebb személyek vagy olyanok, a kik valamely Amerikában levő gyárral szerződést kötöttek, mely szerint ott bizonyos meghatározott bérért dolgoznak, Amerikából visszautasittatnak. Ratiborban, valamint Bremenben minden kivándorló megvizsgáltatik, mindenki tehát, aki Bremenben hajóra felszáll, előreláthatólag Amerikában bebocsátást nyer. * Borzalmas számok. Az orosz-japán háború veszteségeit a külföldi nagy lapok haditudósítói már összeállították s elborzadva olvassuk össze azokat a számokat, mely százezrek nyomorúságát és a népektől összehordott milliók felemésztését tárja elénk. Az elmúlt esztendő három nagy csatával, számos kisebb összeütközéssel, Port-Arthur ostromával és elfoglalásával, az orosz flotta tönkreverésével csaknem szakadatlan sorát képezte a japánok győzelmének, de lássuk csak mily óriási arányban fogyott el ez alkalommal az élet és pénz. A mandzsúriai harctéren a japánok 57.250 halottat és sebesültet s 600 foglyot veszitettek; ellenben az oroszok vesztesége: 111.000 halott és sebesült s 3483 fogoly. Port-Arthur ostroma 55.900 japán és 11.400 orosz halálába és súlyos sebesülésébe került s mellékesen 32.000 orosz jutott itt japán fogságra. A tengeren itt 1799 japán és 2527 orosz pusztult el. A japánok teljes vesztesége ez idő szerint 115.000 halott és sebesült s 600 fogoly; az oroszoké 125.000 halott és sebesült és 36.000 fogoly. Elvesztettek az oroszok összesen 820 ágyút, mig a japánok csak 15-öt. Ezen veszteség magában az oroszoknak tiz millió koronát jelent, de ehhez még hozzá kell számítani a muníció és fegyverek költségeit is. Port-Arthurnak japán kézre való jutása Oroszországra nézve 1000 millió koronányi veszteséget jelent. A megsemmisitett 7 csatahajó (a leszerelt »Cäzarevics«-et nem számítva) 160 millió korona veszteség. A tengeri csaták összes pusztítása négyszáz millió, ebből az oroszokra 320 millió esik. Hogy mennyi pénzbe került a háború eddig, azt még nagyon bajos kiszámítani, de körülbelül hozzá lehet szólni, ha igy vesszük: Japán 560 millió kölcsönt vett fel Japánban, 440 milliót pedig Angliában és Amerikában, tehát összesen ezer milliót. Oroszország pedig csak a külföldön 1440 milliót vett fel s hogy mennyit áldozott a cár maga és a belföldi tőke általában, azt nem tudni. Oroszország költsége kiszámíthatatlan, mert az értékek kezelése körül sok millió füstölög el nyomtalanul. Az óriási sikkasztások napirenden vannak ott. Valószinű tehát, hogy ezen számok, pláne az oroszoké, jóval az eredeti alatt maradtak. Henri Germain, a »Credit Lyonais« nemrég elhunyt elnöke még úgy nyilatkozott, hogy az oroszok költsége 1760 millió, mig a japánoké 960 millió lehetett az elmúlt esztendőben. Azt hisszük tehát, ha a japánok kiadásait 1000, az oroszokét 1800 millióra becsüljük, megközelítjük a valóságot. Ha pedig hozzászámítjuk még a tengeri csaták költségeit, úgy az összes költség 3200 millió, miből 2140 millió esik Oroszországra. * „Korona" szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhírű Schätzféle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak !" Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is fölülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet. Unt*. Ic. 1905. Irodalom és művészet. Zászlónk. A februári számról van szó, mely e hó 15-én jelent meg uj cimképpel, gazdagon illusztrálva. Komoly és vig, lelkesítő és lélekderitő cikkei sürü egymásutánban és jóleső változatossággal " sorakoznak ez uj számban is. Művelődéstörténelem (»A régi Egyptomrol«). Költészet (Szapáry). Humor (»Farsangi bohóságok.« »Szökevenyek«). Kísérleti természettan (»Newton-féle szingyűrűk«). Világ események (»Hirek az örök városból.« — »Orosz-japan háború«). Diákhistóriák (»Az én naplóm«). Művészeti kísérletek (»A slöjdözők, öt pont«). Ifjúsági hitéleti mozgalmak, fejtörő rejtvények, tréfa, sport, tanulmányút, ifjúsági szárnypróbálgatások (»Fakadó rügyek«) mind-mind megkapja a maga helyét, illusztrációját. Meglett emberek is örömmel olvassák ezeket, az ifjúság számára egyenesen hézagot pótol. Ára pedig ily tiz füzetnek csupán 2 korona. Az eddig megjelent 6 füzetet azonnal megkapják az előfizetők, sőt a tavalyi (Il-ik) évfolyam is megrendelhető. FűzVe 2 kor., diszes kötésben 4^32 kor. Mutatványszámmal ingyen és bérmentve szolgál a Zászlónk kiadóhivatala Budapest, VII. Damjanich-u. 50 sz. A mennyország aranykulcsa, vagyis a tökéletes bánat. Irta: Von den Driesch János. Fordította Bernhard Zsigmond S. J. Az esztergomi főhatóság engedelmével. Budapest, 1905. 8-rét 28 lap. »E művecske rendkívül fontos igazságot tárgyal, mely felől azonban a hivők általában nagyon tájékozatlanok; s a mellett oly tanulságosan és szívhez szóló hangon teszi azt,