ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-02-19 / 8. szám

Az értekezlet folyó hó 23-án délután 4 órakor fog a városház tanácstermében megtartatni, mely alkalomra az összes érdeklődők szives megjele­nését kérem. Esztergom. 1905. febr. 17. Vimmer Imre, polgármester. * A tisztikar hangversenye, miként mult számunkban irtuk, rendkívül jó hangulatban folyt le. A 76. gyalogezred zenekara remekelt ezen estén Schubert Nándor karnagy vezetése alatt. Az előadott klasszikus zenét a közönség' meg­tapsolta és egyes számait megújrázta. A hang­verseny után tánc következett, mely a reggeli órákban ért csak véget. A jelen volt hölgyek névsorát a rendezőség a következőkép állította egybe: Bonn Gusztávné, Brenner Józsefné és Juliska, dr. Burián Józsefné és Böske, Büttner Róbertné, Bedros Józsefné és Erzsike (N.-Salló), dr. Berényi Gyuláné, Barta Ármin né és Erzsike, Choma Györgyné, özv. Csukássy Lászlóné, Erzsi és Etel, Fridrich Győzőné, Feichtinger Blanka, dr. Föld­váry Gizike (Budapest), Groux Jenié, dr. Gedeon Kálmánné, Gyurkóczy Izor, Hess Rezsőné, Häu­ser Károlyné, Holub Antalné, dr. Janits Imréné, Irén és Margit,. 1stvánfi Elemérné, Jeszenák István báróné, Kostial Jánosné, Kulcsár Károlyné, Kurcz Antónia, Kézér Róza, Leimdörfer Nándorné, Marosi Ferencné, Marosi Józsefné, özv. Müller Gyuláné, Oltósy Lajosné és Hermin, Pisztelka Mici (Fogaras), dr. Prokopp Gyuláné, dr. Palko­vics Jenőné, Póka Dezsőné, Reviczky Erzsike, Rochlitz Arthurné, Rajki Győzőné, Szecskay An­talné és Vali, özv. Schuhmacherné és Ida, Saághy Agatha, Saághy Malvin, özv. Steszkál Károlyné és Helen, B. Szabó Mihályné és Klárika, Szaxer Micike, Szlávy Istvánné és Médike, dr. Szilárd Béláné (Muzsla), özv. Szvoboda Románné, Ta­borszké Edéné, Vasquez Odóné, Vimmer Imréné. ;: Köszönetnyilvánítás. A komárom-kürthí hivek — erejüket felülmúló nagy költségen — éppen most állíttatják fel templomukban az új orgonát. A mai postával 100 azaz száz korona érkezett nevemre, mely összeggel a méltóságos Főkáptalan szegény híveimet szent szándékukban megsegíteni kegyeskedett. A magas testület fo­gadja e kegyes adományért úgy részemről, mint hi veim részéről a legforróbb hálát és köszönetet! Kürth, 1905. febr. 12. Acs Ferenc, esp.-pleb. * Az esztergomi kath. legényegylet far­sangi mulatsága. Február 12-ét bizonyára nem egyhamar fogják felejteni azok, a kik résztvettek a helybeli kath. legényegylet nagyszerűen sike­rült farsangi estélyen. A »Fürdo« szálló nagy­terme jóformán szűknek bizonyult ez egyszer, mert zsúfolásig töltötte meg azt, főleg a vidám kedélyű s valódi farsangi hangulatban levő diszes hölgyközönség. A jelenvolt vendégek között ott láttuk az egylet szeretett elnökét, dr. Csernoch János prelátus-kanonok és országgyűlési képvi­selőt, valamint Bogisich Mihály c. püspököt is. Nagyban emelte az estély fényét a szinte rajon­gásig szeretett képviselőnk, Kmety Károly dr. és kedves nejének megjelenése, kiket a terembe való belépésükkor lelkes »éljen« kiáltással üdvözölt az egybegyűlt közönség ; a legényegylet vezetősége pedig gyön)'örü szép virág-bokrétát nyújtott át dr. Kmety Károlynénak. A papság és a világi notabilitások is meglehetős számmal voltak kép­viselve ; többi között ott voltak: Vimmer Imre polgármester nejével, Kollár Károly tanácsos, Palkovich ügy véd • nejével stb., valamint a prima­ciai tisztviselők számos tagja is. Színre került Lukácsy Sándornak »Kósza Jutka« c. 3 felvoná­sos népszínműve, mely kitűnő hatást és eredményt ért el. A szereplők mindnyájan tökéletesen és érdekfeszítően adták elő szerepüket; a hölgyek közül főleg Nejedlo Mariska k. a. (Erzsike) és Paulusz Béláné (Kósza Jutka) arattak nagy sikert, Krajniker Ferencné s a többi szereplők is nagy dicséretet érdemelnek. A férfi-szereplők közül pe­dig Fülöp István (Árva Gyuri), Krajniker Ferenc (Figura Jancsi), Pozmann Sándor (a Janó drótostót szerepében) és Septey Béla (Marci) tűntek ki kü­lönösen, de Bálint, Jerabek stb. is a lehető leg­jobbat produkálták. A népszínműbe szőtt népda­lokat is nagyon híven adták vissza a darab fő­szereplői : Nejedlo k. a., Pauluszné és Fülöp. Ez utóbbinak szép bariton-hangja mindenkit megle­pett. A népszinművet mindvégig- feszült figye­lemmel és nagy érdeklődéssel szemlélte a néző közönség, ami önként érthető, mert a legényegylet buzgó szereplői mint mindig, ugy most is nagy szorgalmat tanúsítottak akár az egyes szerepek jó betanítását, akár pedig azok ügyes előadását vesszük tekintetbe. Nem szabad megfeledkeznünk az egylet buzgó h. másodelnökéről, Haliczky Béla vízivárosi s. lelkészről sem ; a siker nagy része őt is illeti mint szereprendezőt és betanitót. A szín­darab befejeztével kedélyes vacsorához ültek a vendégek, majd V211 óra felé kezdetét vette a tánc, mely csak a hajnali órákban ért véget. A francia négyest Kmety dr., valamint kedves fe­lesége végigtáncolták, s egy ideig még ott időzve a vig kedélyű közönség között, szívélyes búcsú­zás közben eltávoztak a teremből. Összefoglalva az egészet, joggal mondhatjuk, hogy a legény­egylet idei farsangi bálja egyike volt a legsike­rültebbeknek és leglátogatottabbaknak, ami ter­mészetesen az ügyes rendező-bizottság érdeme. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Asztalos Jónásné és Mariska, Adám Tamásné, Benye Albertné, Annus és Mariska, Bayer Ká­rolyné, Bakos Jánosné és Ilonka, Bakos Gyuláné és Etelka, Bernwallner Jánosné, Beöthy Lászlóné, Bukóvszky Gizella, Balogh Ambrusné, Csányi Istvánné és Annuska, Csillag Józsefné, Draxler Alajosné, Dudás Ödönné, Dániel Sándorné, Fe­kete Ilonka, Fülöp Istvánné, Fekete Erzsike, Go­gola Jónásné és Nellike, Gerenday Józsefné, Her­czegh Lajosné, Heiling Ferencné, Hugyik Já­nosné és Erzsike, Iványi Gézáné és Annuska, Ibermasszer Józsefné és Mariska, Krajniker Fe­rencné, Kitzinger Józsefné, Etelka és Irma, Kell­ner Fánika és Emma, Klomann Nándorné, Ko­váts Albertné, Komáromi Ferencné, Kakass Lászlóné, Kurcz Antónia, Kicsindy Miklósné és Mariska, Kapus Mihályné és Juliska, dr. Kmety Károlyné, Krizmanits Jánosné és Mariska, Lang­hammer Imréné, Laiszky Jánosné és Bertike, Langasszer Helén, Mihók Jánosné, Emma és Vilma, Magyary Lászlóné, Mészáros Jánosné és Ilonka, Marosi Ferencné, Marosi Józsefné, Mayer Jánosné, Mihalik Jánosné, Elli és Erzsike, Mihe­lits Jánosné, Mészáros Mariska, Midler Gusztávné, Michela Jánosné és Anna, Metz Sándorné, Meizler Jánosné, Nejedió Jánosné és Mariska, Nyilas Já­nosné és Annuska, Nelhiebel Etelka, Oriskó Já­nosné és Gizike, Oltósy Lajosné és Hermin, Ös­váth Andorne, Paulusz Béláné, Pilácsek Jánosné, Cecil és Erzsike, Pilinyi Gyuláné, Annuska és Mariska, Pétsner Margit, dr. Palkovits Jenőné, Polusin Mátyásné, Rózsa Mihályné és Emma, Reményi Ferencné, Sebők Ferencné, Sóky Pe­temé és Lenke, ifj. Simon Józsefné, Táky Gyu­láné, Tusinger Etelka, Varjas Dezsőné, Vezér Manci, Vimiríer Imréné, Vichor Istvánné és Erzsi, dr. Vándor Ödönné, Vas Kálmánné, Weisz Berta, Zvornyik Jánosné stb. ;: Slaviansky Nadina hangversenye. Jó hir előzte meg Slavianskyékat. Ennek köszönhető nagyrészt az a fényes siker, hogy a szerdai hang­versenyre a Fürdő szálloda villamos lámpákkal pazarul világított nagyterme egészen megtelt vá­rosunk társadalmának elitjéből kikerülő s a mű­vészetért lelkesedő intelligens közönséggel. Es Slavianskyék művészete megérdemelte ezen me­leg érdeklődést. Legutolsó magyarországi körútja — 10 évvel ezelőtt — valóságos diadalútja volt a művészi karének kiváló előadóinak, a szép Na­dinának és méltó gárdájának. S a gárda »meg­íogyva bár, de törve nem« ismét eljött hozzánk, hogy gyönyörködtessen bennünket, az orosz zene­irodalom javából válogatott énekművek stilszerű művészi előadásával. Érdekes volt a megfigyelés, az egyes orosz művek előadásánál — hogy elte­kintve az ismertebb orosz dalok, mint a vörös Sarafan többször hallott ütemeitől is — hányszor találkoztunk ismert motívumokkal és hányszor csendültek fülünkbe ismert áriák, melyeket ma­gyar operettjeinkben már hallottunk. A műsor egyes számainak részletes bírálatába nem bocsát­kozunk és általánosságban dicsérjük meg azt a kitűnő hanganyagot, azt a dinamikai árnyalatok kellő kidomboritásában nyilvánuló művészi elő­adást, helyes felfogást, kiváló stilusérzéket, fe­gyelmezést és vezetést, amely minden egyes szám előadásánál érvényesült. Gondos betanítás mellett is csak hosszú időn át való együttlét és gyakor­lat hozhatja létre azokat a rendkivül finom nuan­cokat, a leheletszerű pianissimókkal. A daltársulat kiváló támaszai a dörgő hangú basszisták remek basszus hangjaikkal. Van néhány széphangú sopranista nő is, élükön Szlavianszky Nadinával, aki azonban ezúttal nem igen énekelt, mert ala­posan meg volt hűlve — és néhány jó altistanő. A tenoristák nem nagyon brillíroztak, de a solo baritonistának nem valami meleg timbrejü, de szé­pen csengő érces és tömör baritonja vart. A mű­sor minden száma után felhangzott a közönség­nek tapsban nyilvánult tetszésnyilatkozata, egyes számok azonban mint: a Miatyánk, továbbá, a Kantate Szűz Máriához és a fugative feldolgozott 52-ik zsoltár különös elismerésben részesültek, mely egyaránt szólt úgy az előadóknak, mint kitűnő vezetőjüknek, Szlavianszky Nadinának. A történeti hűség kedveért még feljegyezzük, hogy a nagyorosz balalajkán (három húros hangszeren) játszó zenekari kíséretet egy kis, szép hangú harmonium helyettesitette, melyet azonban a ját­szója mesterien kezelt. Az egyházi énekeket vocálban énekelték. Contrapunct. * A Kath. Kör farsangi mulatságát teg­nap, szombaton este tartotta meg. Nagy és elő­kelő közönség töltötte meg a fényes helyisége­ket s az ügyesen rendezett előadások után vig hangulatban maradt együtt a társaság. Az elő­adott műsor a következő volt: 1. a) Mayer Erik Hellmund: A lányka dala. b) Kacsó: János vitéz. Énekli: Szilárdné Fáy Rózsika. — 2. Beriot: Concert Duo. Hegedűn id. és ifj. Borovitska A. — 3. a) Schubert: A hasonmás, b) Kücken :• Juda leánya. Énekli: Varjasné Ecseri Rózsika. — 4. A szomszédasszony. Vígjáték egy felvonás­ban. Irta Ehrard. Személyek: Stephanie: Szecs­kay Valíka. Lucien: Einczinger Ferenc. A tánc, mikor e sorokat irjuk, még javában folyik. Bő­vebb leírást az estéről a jövő számban. * 50 éve a nevelés terén. Kedves és meg­megható ünnepély folyt le Stomfán a mult vasár­nap. Az ottani apáca zárdának főnöknője Majer Ottilia még a mult év december hó 8-án ünne­pelte szerzetesi fogadalmának és tanítói működé­sének ötvenedik évfordulóját. Ezen alkalomból hálájának és elismerésének nemcsak Ö Emi­nenciája a Hercegprímás, de a stomfai hivek is impozáns módon adtak kifejezést. A visszavonult életű apácának érdemei azonban a legfelsőbb helyen is elismerést arattak, mert Ö Felsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, mely­nek átadása a mult vasárnap történt. A növen­dékek örömtől dobogó szívvel várták Bartal Aurél pozsonyinegyei főispánt és Plachy Bertalan kir. tanfelügyelőt a szépen feldíszített iskolateremben. Gróf Károlyi Lajos és neje Széchenyi Hanna mint kegyúr, továbbá a községi elöljáróság és nagy­számú hivek jelenlétében a főispán szép beszéd kíséretében nyújtotta át a keresztet a főnöknőnek, a grófné pedig az ünnepelt keblére tűzte azt. A növendékek éneke és szavalatai után^az ünnepelt megható szavakkal köszönte meg Ö Felsége e kitüntető figyelmét. Örült mindenki, mert hiszen e leányiskola, a tanfelügyelő saját szavai szerint, büszkesége, a főispán pedig mint a magyarság rendithetlen úttörőjét ismeri itt a határszélen. Örült a jelenlevő kegyúr, a nemeslelkü grófi csa­lád, mert látta, hogy jóirányu törekvése, áldozat­készsége kárba nem veszett, mert ily szép gyü­mölcsöt termett. Az intézet körül tagadhatlan érde­mei vannak Gond Ignác igazgatónak. Az általános öröm közepette mindenki kereste az alapitó áldott lelkű özvegyét, gróf Károlyi Alajosnét, kit azon­ban sok irányban kifejtett emberbaráti működése távol tartott. A vendégek ezután a nemes grófi I FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom