ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-01-01 / 1. szám

akik pezsgős fejjel tán még tulajdon halálos Ítéletüket is képesek megszavazni a »bonyhádiak« kendőlobogtatására! Be gyönyörű virágok nyílnak a Tiszák törzsén! * A szegény tanulókért. Az Esztergom sz. kir. városi iskolaszék által a városi elemi fiú és leányiskolába járó szegény tanulók felruházása céljából kibocsájtott aláírási iven a következő kegyes adományok folytak be: Vimmer Imre 10 kor., Andrássy János 6 kor., B. Szabó Mihály 4 kor., dr. Perényi Kálmán 4 kor., Janits Imre 2 kor., Büttner Róbert 3 kor., Marosi Ferenc 2 kor., Számord Ignác 3 kor., Mészáros Károlyné 2 kor., Bayer Ágoston 2 kor., N. N. 2 kor., Tillmann Fanny 2 kor., Schönbeck Mihály 3 kor., Deszáth Józsefné 4 kor., Szecskay Kornél 2 kor., Havasi Imre 4 kor., Havasi Jolán 2 kor., Király A. 2 kor., Simor Teréz 3 kor., Frey Ferenc 5 kor., Guzsvenítz Vilmos 2 kor., Leitgeb János 4 kor., Magurányi József 2 kor., Burián János 2 kor„ Niedermann Pál 2 kor., özv. Buzárovits Gusztávné 2 kor., Vörös József 2 kor., dr. Hulényi Győző 2 kor., Kollár Mihály 2 kor., N. N. 1 kor., Mórász József 2 kor., Farkas Tivadar 2 kor., Hamar Árpád 2 kor., Vaszary 3 koronát, Mattyasóvszky Lajos 5 kor., Berán Antal 2 kor., özv. Pisuth Istvánné 2 kor., özv. Fried Arnoldné 2 kor., dr. F. 1 kor., Isten nevében 4 kor., Jedlicska Rezsőné 1 kor., N. N. 1 kor., Nelhübel 1 koronát, Bargel Mihály 1 kor., Rudolf Mihály 2 kor., Zsiga Zsigmond 1 kor., Vimmer Ferenc 4 kor., dr. Walter Gyula 4 kor., Eitner Elemér 2 kor., Brühl József 2 kor., dr. P. G. 1 kor. dr. Z. 1 kor., In nomine J. 1 kor., dr. Kereszty Viktor 2 kor., dr. Pcükovich Jenő 1 kor., dr. Czvillinger F. 1 kor., Mattyasóvszky Kálmán 2 kor., Heischmann Ferenc 2 kor., Hollósy Rupert 2 kor., Burdina Elek 2 kor., Lindtner János 2 kor., Csupor István 2 kor., dr. Prokopp Gyula 2 kor., Reviczky Gábor 2 kor. * Tűz. Szombaton délelőtt Párkányban tűz ütött ki Bischhof Mór pék padlásán. A nagy szélben a párkányi és esztergomi tűzoltóság derekas mentési munkálatot lejtett ki. A kár pár száz korona. * Népmissió. Drahócon 1904. évi december 18-tól 27-ig népmissió tartatott Beran I., Láng A. es Hrebik J. lazarista atyák vezetése alatt. A missió rendkívüli hatással volt a hitélet felelevenítésére és a nép erkölcseinek megjavítására is. A hivek közül 1500-an járultak a bűnbánat szentségéhez. Említésre méltó, hogy a szent missión a községi intelligens elemek is kivétel nélkül példás buzgalommal vettek részt. A missió befejezésekor olyan nagy megindultság vett erőt a jelenlevő hivek lelkén, hogy az általános hangos sírásban alig lehetett a szentbeszédeket befejezni. A missió egyik legüdvösebb eredményeként megemlítendő, hogy a kilenc napi ájtatosság alatt az összes korcsmák üresek, a templom pedig állandóan zsúfolásig tömve volt. A korcsmárosok kétségbeesve jajveszékelnek, mert az ezen alkalommal létesített mértékletességi egyletbe mindjárt az első napon 500 tag iratkozott be azon fogadalommal, hogy bucsut mond a szeszes italok élvezésének. Vajha az Istennek bőséges kegyelme járna mindvégig ezen missió nyomában. * Pásztorjáték Udvardon. Az idei karácsony is kellemes meglepetéssel szolgált az udvardiaknak Szabó János főtanitó elismerése méltó ügybuzgóságából. Az ünnepek alatt naponta esti 5 órakor zsúfolásig megtelt a kath. iskolának színházzá átalakitott egyik terme az érdeklődőkkel, hogy gyönyörködjenek a derék főtanitó költői tollát dicsérő »Béke« c. darab szépségeiben, épüljenek és okuljanak szivet nemesítő irányán, örvendjenek az ügyesen betanított gyermekek bátor föllépésén. — Az előadásban a természetesség, az énekben a precizitás az, amit gyermekszereplőknél vajmi nehéz elérni, de hogy itt mindez fényesen sikerült, azt örömmel kellett konstatálni minden jelenvoltnak, akik meggyőződhettek egyúttal arról is, hogy egy a népet szerető sziv sugallta pásztorjáték mily hathatós támogatója lehet a nép vallás-erkölcsi érzületének. A »Béke« rendkívül ügyesen kivitt alapeszméje, a mely szerint a nyugodt lelkiismeret többet ér a kincsnélvagyonnál, csakis jótékony hatással lehet a mai pénzhajhászó világban. Mindezek után még csak annyit mondhatunk: bár minden községnek volna ily minden szépért s jóért lelkesedni tudó szellemi vezetője. Adja Isten, hogy legyen! * A bérmentesitetlen levelek dolgában a m. kir. posta- és távirdaigazgatóság a következő rendeletet közli: A bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített levélpostai küldemények kézbesítése alkalmával a közönség sokszor nem volt tisztában azzal, portó fejében mit kell fizetnie, ami egyes esetekben visszaélésekre adott alkalmat. A kereskedelmi m. kir. miniszter az ily esetek kiküszöbölésére azt a külföldön is elfogadott rendszert léptette életbe, hogy a címzett által portó fejében fizetendő összeget a kézbesítő h. postahivatal magára a küldeményre felragasztandó portójegyekkel tünteti ki, úgy, hogy a címzett a kézbesítő által követelt portóösszeg helyességéről most már a bérmentesítési szabályok ismerete nélkül is nyomban meggyőződhetik. E rendszer tehát módot nyújt a közönségnek, mint legérdekeltebb tényezőnek, hogy minden megkárositási kísérlet vagy visszaélés ellen hathatósan védekezhessék. E tekintetben a közönség leghelyesebben teszi, ha a megfelelő portójegy felragasztásával nem fedezett levélportót nem fizeti meg, hanem saját jól felfogott érdekében a tényállást akár szóval, akár Írásban (díjmentes közönséges levélben) akár pedig valamely közel eső postahivatal panaszkönyve utján tudomásomra hozza. Ha az illető küldemény sürgős átvételére súlyt helyez, a kívánt dijat fizesse meg, de a borítékot, melyről a megfelelő portójegy hiányzik, hozzám küldje be, hogy a visszatérítés iránt intézkedhessen! és a hibás közeg ellen eljárhassak. A közönség ezáltal módot nyújt minden eset megvizsgálására és minden visszaélés megszüntetésére. Budapest, 1904. december 18. Demény. '* Gabonaárak az esztergomi piacon. Buza mmázsánkint . . . 9*50 frttól —.—

ig. Rozs » ... 7.30 » —t.— » Árpa » ... 7*30 » —.— » Zab » ... 7*30 » —.— » Tengeri » ... 8"— » —-.— » * Boldog új évet! kívánok mélyen tisztelt vendégeimnek, jóbarátaimnak és ismerőseimnek. Esztergom, 1905. jan. i-én. Porgesz Béla. * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is fölülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserűvizet. * Mérgezés tejszinnel. A tejszin élvezete következtében beálló mérgezésnek sok rokon vonása van a vanilia-fagylalt és vanilia-krém utján bekövetkező mérgezésekkel. Ez utóbbiaknál is a mérgezés többnyire igen heves gyomor- és bélbeli zavarokban nyilvánul, a melyek egész koleraszerű jelenségeket mutatnak és halálosakká is válhatnak. A vanília-fagy laltmérgezéseknél sem a vanília az — a mint azt azelőtt hitték — a mely halálosan hat, hanem a tej, vagy a tejszin, a melyet készítésénél használnak. Lehetséges, hogy itt tisztátalanság is játszik szerepet, de bizonyos, hogy a káros anyagok nincsenek a tejben előre kifejlődve, hanem hogy csak lassanként, annak állása közben fejlődnek ki. Természetesen, a mérgezés létrejöttekor baktériumok és rothadási anyagok is közreműködnek és az legtöbbnyire forró nyári napokon szokott bekövetkezni. Ezért elővigyázattal élvezzünk forróság idején tejszint, krémet, és vanilia-fagylaltot. * „Korona" szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhírű Schätzféle szabad aim az ott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. * Egészséges gyermekek. Korunk oda irányul, hogy beható és általános felvilágosítások által a gyermekek egészséges fejlődését gátló, elhibázott táplálkozási módot kiküszöbölje. Ennek a törekvésnek eredményképen ma már nagyrészt semmiféle szesz tartalmú italt, mint bor, sör stb., nem adnak a gyermekeknek. Mégis kevés figyelem fordittatik arra, hogy a tea, valamint a coffeint, tehát mérget tartalmazó babkávé ép oly ártalmas ifjúságunknak, mint a szeszes ital. Utóbbi időben egy hires orvos és tudós ismételten ugy nyilatkozott, hogy 14 éven aluli gyermeknek egyáltalán nem volna szabad babkávét adni. Ehhez a kijelentéshez előkelő hygienikusok szigorú óvásainak egész sora csatlakozik, többnyire utalással arra, hogy már egy évtized óta olyan maláta kávét állítanak elő, mely izével és zamatjával az idegizgató babkávét teljesen pótolja, s melynek jóltevő egészségi hatását nem lehet eléggé megbecsülni. Aki nem tudja magát elhatározni arra, hogy a család felnőtt tagjai számára ezt a Kathreiner-cég által előállított maláta kávét babkávé hozzáadás nélkül használja, az ne sajnálja a fáradságot legalább gyermekeinek azt tisztán és erősen készítve adni. Itt emiitjük fel, hogy sok évi tapasztalat szerint a Kathreiner-féle Kneíppmaláta kávé gyermekeknek a legzsengébb korban is, a mikor a tiszta tejtől gyakran undorodnak, igen egészséges hatású, s hogy azok azt, kellemes ize miatt, mindig nagyon szívesen isszák. Az eredmény még soha nem maradt el. A fejlődés korszakában a vérszegénység, sápkór, éjjeli izgatottság, gyöngeség és nyomorúságos növés igen hatásosan leküzdhető, az annyira szükséges tejjel kapcsolatban, a Kathreiner-féle Kneippmaláta kávé által, mert ez könnyen emészthető, tápdús és vérképző. De csak a >valódi« Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé bírja azokat az ízelőnyöket és azt a kellemes zamatot, mely őt oly előnyösen kitünteti. A bevásárlásnál hangsúlyozzuk kifejezetten a »Kathreiner« nevet, kérjük az eredeti csomagokat Kneipp páter arcképével és ne fogadjunk el nyitva mérlegelt silány pirított gyártmányokat, vagy másképen csomagolt értéktelen utánzatokat. Legdivatosabb névjegyeket jutányos árakon készit BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvnyomdája ESZTERGOMBAN. Irodalom és művészet. Igaz szó. Ennek a Budapesten megjelenő kitűnő keresztény szociális lapnak immár 14. száma hagyta el a sajtót. Amit az első számban igért, fényesen beváltotta. Magas színvonalon, érdekesen, tanulságosan van összeállítva mindig. A mostani számba Giesswein Sándor dr. a neves szociológus irt vezetőcikket a szocializmus jövőjéről, Csikós Endre az iparszabadságról, Csepela Lajos dr. a balesetekről. Megjelent továbbá benne Huszár Károlynak a szociális kongresszuson tartott beszéde, valamint a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségének körirata, amelyben jelenti, hogy az Igaz Szót hivatalos közlönyévé tette. Felelős szerkesztő Haller István, társszerkesztők Szalánczy Andor és Kuna András. Előfizetési ára 1 évre 2 korona. Mutatványszám ingyen. Megrendelhető: Budapest, Szentkirályi utca 28. Mint halljuk, kellő pártolás esetén januártól hetilappá alakul. Járatását a legmelegebben ajánljuk. Delmege Lukács. Regény az ir lelkipásztori életből. Irta : P. A. Sheehan, angolból átdolgozta Cholnoky Viktor. Budapest, 1905. Az »Egyházi Közlönykiadása; Budapest, VIII., Eszterházi-utca 15. Ara: 6 korona. Ismét szép művel gazdagodott meg a kath. regényirodalom, sőt a jelen mű, Delmege Lukács bátran foglalhat helyet előkelőbb regényeink között is. Egyike a legsajátságosabb és legegyénibb munkáknak, a melyeket a mai angol szépirodalom termelt. Csupa ellentét, a mit róla a bíráló elmondhat, de ezek az ellentétek csak látszólagosak, mert szivet, lelket megkapó harmóniává egyesülnek egy tehetséges, leleményes, a lelkek mélyébe látó jeles szerzőnek a kezében. Irányregény, és mégsem rí ki belőle a tendencia, erősen pártot fog és mégsem pártütő, legtisztább ideálizmusra tör és mégis reális, az életből vett gyönyörű képeket használ. Szerkezete laza ugyan egy kissé, de azért folyása mindvégig nagyon érdekes; nagy iskola, éles kritikai ítélőképesség, szabályos formák ismeretlenek a szerző előtt, de épen azért nem elvont világot mutogat, hanem valóságot, és reális eleven embereket. Delmege Lukács a történet hőse, fiatal, tapasztalatlan ir ifjú, aki voltaképen csak akkor ismerkedik meg a világgal, a mikor pappá szentelve Angliába küldik misszionáriusnak. A »modern élet« áramlata, ez az óriás forgatag megszédíti s viszi magával szinte a hithagyásíg, az aposztaziáig, amikor püspöke parancsára visszatér szülőföldjére, Írországba, a hol tűrhetetleneknek tűnvén föl előtte az előbbi viszonyok, a modern angol világfelfogás átültetésén fáradozik, ezt szeretné egész Írországban meghonosítani. De számtalan kudarc éri, kezdi belátni elhamarko-