ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-02-05 / 6. szám

nájából a róm. kath. szertartás szerint ezen sir­kertben örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent mise pedig ugyan e napon reggeli 8 órakor lesz a szab. kir. városi plébánia-temlomban az Urnák bemutatva. Esztergomban, 1905. február 3-án. Áldás és béke poraira! * Uj plébánia szervezése. Végre valahára megéltük azt is, hogy az ország szivének, Buda­pestnek is lesz már görög szertartású kath. plé­bániája. O Eminenciája, kegyelmes főpásztorunk II. sz. körlevelében már pályázatot is hirdetett a javadalomra. Az uj plébánia-hivatal f. é. május i-ső napján lép életbe; jövendőbeli lelkészének javadalmazása pedig- röviden a következő: 2000 korona törzsfizetés és 1000 korona személyi pót­lék a várostól, mint kegyúrtól; 3000 korona lak­bér és a segédlelkész — ki csak nőtlen lehet •— teljes ellátása fejében évi 600 korona, s ezen­kívül még a stóla-illeték. A folyamodványokat Bpest főváros t. közönségéhez, mint kegyuraság­hoz címezve f, é. február hó 28-ig a főegyház­megyei irodánál Esztergomban kell benyújtani. * Farsang. A Kath. Legényegyesület far­sangi táncestélyére, mely egyike lesz a legsike­rültebb mulatságoknak, a következő meghívót bocsátották ki: »Meghivo. Az esztergomi Kath. Legényegyesület 1905. évi február hó 12-én a Fürdő szálloda nagytermében szinielőadással egy­bekötött táncestélyt rendez. Szinre kerül: Kósza Jutka. Eredeti népszínmű, dalokkal, 3 felvonásban. Irta: Lukácsy Sándor. Személyek : Kondor Máté, falusi bíró: Bálint Sándor e. r. t. Túri Gábor, kovács-mester: Jerabek János e. p. t. Marci, fia: Septey Béla e. r. t. Figura Jancsi, gazdaember: Krajniker Ferenc e. p. t. Erzsi, felesége: Nejedlo Mariska k. a. Golyvás Tamás, esküdt ember: Franta Albert e. r. t. Kósza Jutka, árva leány: Paulusz Béláné. Bogárdiné, szegény Özvegy asz­szony: Mihók Emma k. a. Borcsa, leánya: Kraj­niker Ferencné. Hudlacsek Janó, drótostót: Poz­mann Sándor e. p. t. Pintes István, korcsmáros : Farkas Gyula e. r. t. Árva Gyuri szolgalegény: Fülöp István e. p. t. Kincses Pista, futóbetyár: Viszolay János e. r. t. Kövesiné, Kondor gazda­asszonya : Krajniker Ferencné. Egy legény : Fa­zekas Dezső e. r. t. Egy leány: Benye Mariska k. a. Kisbirók: Mágócsy Ernő e. r. t. és Galla Ödön e. r. t. Cigányzenész : Markvart Ferenc e. r. t. Kezdete pont 8 órakor. Belépti-dij: Személy-jegy 2 korona, család-jegy (3 személyre) 3 korona 20 filllér. Felülfizetése*k köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A kereskedő ifjak egyesülete ma, vasárnap este tartja nagy tánces­télyét a Fürdő szálloda nagytermében. * Petieió és feljelentés. A dorogi válasz­táson az ellenzék összetartása és lelkesedése foly­tán oly fényes többséggel megválasztott Zlinszky István mandátuma ellen, mint azt nagyon is ér­téktelen forrásból világgá kürtölik, petíciót adnak be. Miért? Ezt azok maguk sem tudják, kik ezt tervezik. Zlinszky megválasztása oly tiszta volt, mint a milyen a dorogi kerületben már régen nem volt. A bukott párt, úgy hisszük, nem na­gyon fészkelődhet, mert számos Zlinszky-párti választó megvallotta, hogy 50 koronát kapott azon ígéretéért, hogy Szaczelláryra szavaz. A pénzt ezek elfogadták, de mégis Zlinszkyre sza­vaztak. Ez fáj talán Szaczelláryéknak. Érdekesebb és talán nyomósabb eredményt fog érni azonban az a terv, mely többrendbeli bűnvádi feljelentést céloz. Ugyanis az ellenzék vezéremberei nagyban gyűjtik az adatokat a kormánypárt részéről tör­tént vesztegetésekről és azon visszaélésekről, me­lyeket a kormánypártiak végső elkeseredésükben követtek el a választások alatt. A kormánypártra leszavazott halottak és a jelen nem volt választók nem csekély számát tették ki Szaczelláry voksai­nak. A feljelentés világos bizonyítékok alapján már készül. Azok, kik pénzt kaptak a kormány­pártiaktól, eskü alatt fognak vallani. * Hangverseny. Slaviansky Nadina orosz nemzeti énekkara a nagyorosz balalajkán (3 húros hangszeren) játszó zenekar közreműködésével 1905. február hó 15-én a »Fürdoben« nagy hangversenyt rendez. Az énekkar vezetője Slaviansky Nadina. Az énekkar XVI. és XVII. századbeli orosz jel­mezbe öltözött 40 tagból áll. Kezdete este fél 8 órakor. Műsor: I. rész. 1. Keletre! Katonainduló Slaviansky Nadinától. 2. Ó-orosz népdalegyveleg Slaviansky Nadinától. 3. Az éjjeli őr {horvát ere­deti után) Archangelskytől. 4. Krakowiak (lengyel eredeti után) Archangelskytől. 5. A vörös Sara­fan, orosz dal Warlanofftól. 6. Ei Ouchnem, volgai hajó vontatók dala. II. rész. Egyházi énekek, a) Miatyánk, Rimsky-Korsakofftól. b) Kantáté szűz Máriához. Solomintól. c) Az 52-ik zsoltár, Bort­nianskytól. III. rész. Opera részletek. 1. Slava, nászdal a »Nigiegorodzi« c. operából. Rimsky­Korsakofftól. 2. Körtánc Dargemigskynek »Rus­salka« c. operájából. 3. Vándordal a »Dämonbol« Rubinsteintól. 4. Epilógus az »Eletünk a cárért« c. operából Glinkától. A jegyek ára: 3 első sor­ban ülőhely 5 kor., 4, és 5. sorban 4 kor., ó. és 7. sorban 3 kor., következő sorokban 2 kor., állóhely 1 kor. Jegyek előre kaphatók Brutsy Gyula diszműkereskedésében és este a pénztárnál. * Hitközségi gyűlés. Folyó hó 2-án hit­községi gyűlés volt Bajóthon, melynek tárgyát a bajóthi iskola államosítása képezte. A gyűlés egy­hangúlag és nagy lelkesedés közt mondotta ki, hogy az állami iskola nem kell, mivel ezt a köz­ségre ráerőszakolták. A miniszter egy évi határ­időt adott az iskola rendezésére és most váratla­nul államosították az iskolát a miniszter ígérete ellenére. Elhatározta a hitközség, hogy kath. isko­láját fentartani és fejleszteni akarja és Ö Eminen­ciájához, a prímáshoz fog fordulni, hogy erköl­csileg és anyagilag támogassa a községet. A. szegény nép szívesen áldozza fel azt, amit még áldozhat. A gyűlésből kifolyólag kérni fogják a minisztert, hogy vonja vissza az iskola államosí­tását és adja meg továbbra is az államsegélyt az eddigi kath. iskolának. A gyűlés Hermán József bajnai esperes-plébános tapintatos és körültekintő elnöklete alatt folyt le, s abban a hitben oszlott szét, hogy a hercegprímás közbenjárása és nemes áldozatkészsége megmenti a veszendőben levő kath. iskolát. * Miniszteri jóváhagyás. A Kolos-kórház­nak 1905. évre előirányzott költségvetését a bel­ügyminiszter jóváhagyta. A kórházban most a leszállított ápolási dij napi 1 kor. 56 fillér. * Közgyűlés. Az Esztergom-Szent-Tamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör ma, vasárnap d. u. 4 órakor tartja első rendes évi közgyűlését. * Ablak-ostrom. Az esztergomi rendőrség buzgón deritgeti azon Roszcsont Ferkókat, kik a lezajlott képviselő-választások ideje alatt annyi ablakot vertek be, hogy az ablakos tótok Mek­kájává lett egyszerre Esztergom ősi városa. Az alkotmányos éjszakák csendjét üvegtáblák csö­römpölése és álmatlanul virrasztó kormánypárti korifeusok dühös átkozódása töltötte be. A rend­őrség közel 100 ilyen üveglyuggató polgártárs ellen indította meg az eljárást, kik némelyike nagy rekordot ért el zajos működésével. Ezen alkotmánysértési fontosságú óriási ügyhalmaz elvégzése után, — mi körülbelül 2—3 hónapot is igénybe vehet — a rendőrség nyomban a járdák siktalanitásának tervezetét fogja memoran­dum formájában a háziurak elé terjeszteni. * A lelkiismeret. A doroghi választáson történt, hogy Csolnok község szavazásánál kor­mánypárti azonosító tanuk leszavaztattak Szaczel­láryra egy jelen nem volt választó helyett egy embert, kinek szavazati joga sem volt. Az azono­sító tanuk a szavazás előtt esküt tettek le, hogy igazságosak lesznek. Mikor a zárórát kitűzték s Zlinszky 400 szótöbbsége már megvolt, a kormány­párti azonosító tanuk is látták, hogy veszve van ügyük. Felébredt bennük a jobb érzésük és a választási elnök elé léptek s «hogy valami baj ne legyen belőle» megvallottak, hogy bizony a Szaczelláry-párti szavazó nem az volt, akinek ők a siker reményében azonosították. * Tűzvész Párkányban. Szerdán este 8 órakor a megkonduló vészharang és a réztrombi­ták harsogva hirdették, hogy felült a vöröskakas Bachl Lajos földbirtokos óriási szalmakazaljaira. Komor, sötét idő volt; a látóhatárt szürke felle­gek borították; havas eső esett, mely nyomban locs-pocscsá olvadt. Mivel ez a rossz időjárás sokakat visszatartott a cselekvésben és elegendő víz sem lévén —: az elemek harcában a tűz lett a győztes. Sokan talán csak azért mentek oda, hogy melegedjenek, de a lelkes függetlenségi polgárok » Rajta 48-asok! rajta! nem Szaczelláry ég!« kiabálással buzdítván egymást, olyan akciót fej­tettek ki a tűz elfojtása érdekében, hogyha ele­gendő vizük lett volna, nemcsak a hatalmas láng­tengert, — hanem még a csődbekerült szabadelvű pártiak szivében a bosszú tüzétől lobogó öröm­lángokat is lokalizálhatták volna. De hogy is ne buzgólkodott volna az a maroknyi nép, mikor a függetlenségi eszmék tántoríthatatlan hívének és a község közszereteteinek és becsülésnek örvendő polgárának a birtokán pusztított a bosszú ková­jából kipattant tűz ? Éjfélután a trombiták vészes harsogása uj mentőket szólított a porondra és a lankadó izmokba új erőt öntött a ház szeretett úrasszonyának kifogyhatatlan iccéjéből csobogó forralt nektár. — De sajna! — a jó 48-asok minden fáradsága dacára is elhamvadtak azok a kazlak, melyek az egész környéken ritkítot­ták párjukat. Csupán az árpaszalmát sikerült meg­menteni. A tűz keletkezéséről szállingó és nem is annyira misztikus hirek spóráitól a levegőt nem birja a kormánypártiak (pardon! csődbekerült kormánypártiak) legerélyesebb tiltakozása sem dezinficiálni. Ugyanis az uj képviselő, Zlinszky István épen szerdán volt Párkányban, hol tiszte­letére zenés körmenetet rendeztek, és akkor Bachl Lajos saját batárján járta végig az ünnepelt követtel leírhatatlan lelkesedés közt a községet. Épen ebből kifolyólag azt beszélik, hogy való­színűleg a szabadelvű eszmék ló nélkül maradt lovagjai rendezték a kivilágítást Zlinszky számára. Ugy látszik, hogy ez a mese nem is valami zse­niális hiperbola, hanem sokkal valódibb fantazma, mint Aladín bűvös palotájának, vagy Parasida aranyhullámos kútjának meséje . . . De akármint történt is a dolog, hogy ha helyet adunk a gyuj­togatásról szállingó gondolatoknak, annyi bizonyos, hogy határtalan erkölcsi züllöttség uralja ennek a gonosz munkának lelketlen kombinálóit, akik hozzá még azt mondják, hogy az ellenzék terrorizál. * Takarékoskodjunk. Bevezettették a villa­mos világítást városunkba, óriási pénzösszeget fektettek be az egész ügybe s most, mikor valami jövedelmi pénzforráshoz lehetne jutni és a nagy kiadás számlájára egy kis bevételt is feljegyezni — nem találkozik senki sem, aki a dolgot szóvá tenné. A régi gazolin és petróleum-lámpákról van ugyanis a szó. Nem tudjuk megérteni az illető városi hatóságot, melynek körébe ez az ügy is tartozik, miért nem intézkedik már egyszer kellő­képen e téren ? Vannak elszegényedett kisebb városok, vagy nagyobb községek, azok bizonyára szívesen lépnének érintkezésbe városunk hatósá­gával a lámpák megvételét illetőleg. — A másik kifogás az, hogy panaszkodunk az elektromos világítási költségek nagy summája miatt, mikor némileg e téren is lehetne valamiképen könnyí­teni a dolgon. Itt van pl. okáért a Széchényi-tér. Mire való oda három erős fényű ívlámpa és azon­kívül még néhány kis izzókörte ? Ajánljuk ezt az ügyet is az illető körök figyelmébe, hisz városunk javáról s lakóinak jólétéről van szó, ezért pedig küzdeni, fáradni mindnyájunk kötelessége. * Alkotmányos kellemetlenség. A válasz­tási küzdelmek rövid ideje alatt Bártfay Géza városi képviselő, nyomda- és érdemkereszttulaj­donos ablakait egymásután kilencszer verték be. Bártfay feljelentésére a rendőrség a bűnhöz tette­1 seket keres az esztergomi és dorogh-kerületi ellen­zékiek körében. * Tanitó kerestetik. Blanár Sándor köböl­kúti tanitó a salgótarjáni népiskolához neveztetvén ki, minél fogva az üresedésbe jött állásra február 12-ére új tanerő kerestetik. * A szimatolók. Szaczellárynak jövedel­mezett a képviselőség. Nagy nyeremények ütötték a markát s ő, még az ellensége sem foghatja rá, — hogy nem osztogatta az olcsó pénzt fűnek­fának. Egy némelyik egyéniség azon fajtából, kik pénzért mindenre készek, bele is hentergett a jó ur bugyellárisába, mint a féreg az édes almába. Most hogy ez az édes gyömölcs lepottyant és ellapult, mint a rothadt alma, nagy a kesergés a hoppon maradtak között és nagyban szimatol­nak most adatok után, melyek alapján Zlinszky mandátumát akarják megpeticionáltatni. Egy ilyen szimatoló megtudta, hogy több olyan vá­lasztó, ki Zlinszkyre szavazott, a választást előző éjjelen dühösen mulatott és fizetett egy falubeli korcsmában. Nosza vallatóra fogta a választók egyikét, hogy mondaná meg, ki fizette azt a sok bort, mit a Zlinszky-pártiak megittak. Az atyafi sok csűrés-csavarás után megvallotta, hogy bi­zony azt olyan emberek fizették, kik a Szaczel­láry-párttól kapták a pqnzt voks fejébe. A 48-asok tehát a Szaczelláristákkal ittak, a Szaczelláristák meg a barátságot ugy viszonozták, hogy a 48-asm szavaztak. Ez tényleg megtörtént, de hogy az ellenzékiek hasonló zaklatásnak ne legyenek kitéve, helyesen teszik, ha a szimatoló urakat felismerve, egyszerűen kilóditják nyugalmas tanyájukról. * Hirek Oroszországból. Nehéz napjai van­nak az Atyuskának. A munkásnép zavarog és lázong. Ha nagyobb méreteket ölt a zavargás, meg fogja érezni az orosz ipar és kereskedelem. Nem ontja füstjét a gyárkémény, ha megtagadja a szolgálatot a munkás. A külföldre szánt áruk Oroszországban rekednek, ha nem továbbítják a munkás kezek. Mindez azonban bennünket nem igen érint, bár nem tagadható, hogy az orosz

Next

/
Oldalképek
Tartalom