ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-12-31 / 53. szám
A magyar püspökök felszentelése. Róma, december 27. Vigasztaló esemény folyt le Szent Tamás apostol ünnepén a Sixtus kápolnában : O szentsége három magyar papra bizta rá az apostoli küldetést. Ilyen kitüntetés a pápák életéből is ritkán ismeretes, Magyarország történetében páratlan. O szentsége éppen nyolc órakor lépett be a kápolnába. Michelangelo komor képei, a félhomály, a tompán hangzó ének olyan hangulatba ringatták a lelket, mintha e terem nem is a fényes, ragyogó Vatikán Sixtinája volna, hanem a katakombák sötét, elrejtett egyháza, hova a hóhérok elől menekülnek az istenimádók. A szent misét a három szentelendő egy oltáron mondta; a lecke után mindnyájan a főoltárhoz vonultak, hol O szentsége misézett. A mindenszentek litániáját a Sixtina két erőshangu énekese énekelte, majd a consecrans pápa a felszentelendőkre hivta a Szentlelket: Accipe Spiritum Sanctum, mire kedves hangján énekelni kezdte a prefaciót; de a sima, lágyan zsongó hangja egyre erősödött, amint énekelte: Da ei, Domine, claves regni coelorum, ut utatur, non glorietur, potestate, quam tribuis in aedificationem, non in destructibnem : Add neki Uram, a mennyország kulcsait, hogy használjon s ne csak kérkedjék a hatalommal, melyet építésre adsz, nem rombolásra. Nyersen, érdesen hangzott az ének; Qui maledixerit ei, sit ille maledictus: Ki megátkozza, legyen átkozott. A prefatio első részét a Veni Sancte, majd a felkenés követte, a második részét a pásztorbot és gyűrű átadása. A szent mise lecke után való részét most már mindnyájan egy oltárnál mondták, a három püspök O szentségével egy oltáron misézett, egy kenyérből, egy kehelyből áldozott. A pápa az áldás után fejükre tetté a püspöksüveget, a megváltás, az iüdv sisakját, kezükre húzta a fehér selyemkeztyűt, a tisztaság jelképét, leültette őket az oltár zsámolyán felállított püspökszékekre, mig maga állva belekezdett a »Téged Isten dicsérünk« hálaénekbe. Valóban hálát is adhat a keresztény sziv a jó Istennek azokért, akik most a Sixtina oltára előtt a püspöki székekben ülnek. A^ Te Deum után a püspökök egyenkint megáldják az összegyűlt népet az első püspöki áldással. Az uj apostolutódoknak szivből kívánjuk, amiért a szertartás végén a pápa előtt esedeztek : ad multos an nos ! A szertartáson a Collegium Germanicum et Hungaricum magyar növendékei segédkeztek; példás rendben folyt le minden, mint a Szentatya minden ténykedése. Vendégeket nem engedtek be, csak a két segédkező és a három szentelendő püspök kísérőit, ismerőseit s a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeit. Dr. dx. * Isteni tiszteletek a bazilikában. Az év utolsó és az uj év első napján a bazilikában tartandó isteni tiszteletekre újra figyelmeztetjük Esztergom városának vallásos közönségét. A mostani szomorú viszonyok között úgyis egyedül a vallásban találjuk meg vigasztalásunkat. A Sylveszter estéli ájtatosság a bazilikában délután 5 órakor kezdődik. A szentbeszédet ez alkalommal dr. Csernoch János kanonok tartja, a hálaadást pedig Pór Antal kanonok végzi. Újév napján szentségimádás van a bazilikában és tart egész napon át. * A főkáptalan a póttartalékosok családjaiért. A főkáptalan elhatározta, hogy a nála alkalmazott póttartalékosok családjairól teljes mértékben fog gondoskodni. A behívott póttartalékosok helyébe helyetteseket állit, azt fizeti és a családot meghagyja az összes járandóságok élvezetében. Mindenesetre szép és követésre méltó példa. Az önhibájukon kivül bevonuló póttartalékosok családjairól ily módon van legjobban gondoskodva. * Himen. Héber János, a városi reáliskola rajztanára eljegyezte Schönbeck Jusztina kisaszszonyt, a városi elemi leányiskola oki. tanítónőjét. * Kitüntetés. Horváth Béla, Esztergom vármegyének még ezidő szerinti főispánja, — aki kijelentette, hogy csak addig marad állásában, mig törvénytelenséget nem követelnek tőle, — e héten a Lipót-rend lovag nagy keresztjét kapta meg. Annyi bizonyos, hogy ezen kitüntetés nem azért érte, mert a megyei ellenzék megerősödését és győzelmeit elősegítette. Egy fővárosi hir szerint Horváth Béla csak azt várta, hogy 10 éves főispán legyen. Most tehát a 10 éves főispán és Lipót lovag legközelebb ismét visszavonhatlanul, utoljára lemond. Ezen hirt azonban Horváth Béla egyik helybeli orgánuma révén tegnap, szombaton leszállított árban megcáfolta. * Helyreigazitás. Lapunk legutóbbi számában megírtuk a helybeli katholikus kör adventi estélyét is, de a hirben egyik legszebb pont hiányzott. Kimaradt abból Vimmer Marianna k. a. szereplése, mely pedig egyik legszebb pontja volt az estélynek. Vimmer Marianna k. a. »Boldogasszony Anyánk«-ról szavalt el egy rendkivül kedves költeményt oly eredményes hatással, hogy a jelenlevők viharos tapsokban honorálták a szereplő előadását. A. tartozó kötelesség parancsolja, hogy az estély ezen részéről most külön emlékezzünk meg s nehogy felületességgel vádoltassunk, még megjegyezzük, hogy ez csupán technikai okokból hiányzott. * A vízivárosi zárdaiskola karácsonyfájának leleplezése megható és kedves ünnepségek között történt meg mult vasárnap, a szent ünnepet megelőző délután. Mindjárt a három órai litánia után seregestül tódultak a szülők és érdeklődők a polg. iskola III. osztályába, amely tökéletes szinpaddá alakult ez alkalommal. Boldogan mosolygó leánykák foglaltak helyet a gazdagon diszitett magas karácsonyfa körül, akiknek lázpiros arcaikról könnyű volt leolvasni, hogy szivrepesve a Jézuska ajándékaira várakoznak. Négy óra körül felgördült végre a függöny is, mire csodaszép jelenet játszódott le a titokzatos szent éj eseményéből. Valóságos szárnyas angyalok jelentek meg a kis Jézus társaságában s oly jól esett látni, hogy mily nagy gondja van neki az elhagyatottakra, a szegényekre és árvákra. Az alkalmi színdarab Táth József szatmáregyházmegyei áldozópap tollából ered s óriási hatást keltett a jó Tisztelendő Nővérek ügyes betanítása és rendezésével. Különösen hatásosak voltak a szép énekrészletek, a bengáli fényben tündöklő élőképek szemlélésével alig tudtak betelni. — A színjátékban a következő növendékek szerepeltek : Testvérek : Rothnágel Piroska és Hofbauer Anna. Angyalok: Rothnágel Irén, Hugyecz Gizella, Molnár Böske, Klumeczky Fáni, Wacker Irma, Gajda Irén, Kassay Zsófia, Starkbauer Juliska, Mihalek Mariska, Homorovics Gizella és Szentgyörgyi Ernesztina. A kegyes szivü kis Jézuskát Vágvölgyi Irma ábrázolta. Befejezésül Modroczky Mária mondott társai nevében imaszerű köszönetet az intézet angyalszivü védnökének, Vaszary Kolos biboros hercegprímásnak, mint aki bőkezű ajándékával lehetővé tette ezen karácsonyfa ünnepélyt s oly sok örömet okozott szegény iskolatársainak és szülőiknek. Ezek után dr. Walter Gyula pápai prelátus-kanonok emelkedett szólásra s a nála szokásos ékesszólással fejtegette a szent este jelentőségét és tiszteletre, szeretetre és há; Iára buzdította a növendékeket és szülőket O Eminentiája iránt. A legnagyobb öröm a ruhák és édességek szétosztásával kezdődött. Ruhát kapott hatvanegy szegény iskolás leányka, közöttük többen teljes öltözetet. Ugyanezen alkalommal öltöztette fel a Már la-Kongregáció elöljárósága Urbán Teréz elemi iskolai IV. osztályú tanulót, kinek ruháit maguk a tagok varrták meg s mindennel ellátták cipőtől a fejkendőig. * Hivatalátvétel. A vármegyeházán tegnap, szombaton délelőtt tömeges hivatalátadás volt. Pisuth Kálmán központi főbiróhelyettes a II. aljegyzői hivatalt átadta Frey Viktor t. b. aljegyzőnek, mig Perényi Kálmán dr. miután a főszolgabírói hivatalt átadta Pisuth Kálmánnak, átvette a főjegyzői és alispáni teendők vezetését. Az átadás a törvényhatóság kiküldött bizottsága előtt teljes rendben folyt le. * A kisdedek öröme. Az esztergom-belvárosi kisdedóvó-intézet karácsonyfájára s a szegénysorsú óvodás gyermekek felruházására adakoztak : Venczell Antal 30 kor., dr. Fehér Gyula 10 kor., Marosi Józsefné 5 kor., Mattyasóvszky Marianna 2 kor., »Szt. Erzsébet jótékony nőegylet« 50 kor., az óvodás kisdedek adománya 67 kor. 80 fillér. Adakoztak még : Marosi Józsefné, Leitgeb Jánosné, Grósz Ferencné, özv. Szalkay Józsefné, Magurányi Józsefné, Marosi Ferencné,Brutsy Gyuláné,Mattyasóvszky Marianna és Brenner József csemegét, — özv. Szvoboda Románné gyermekruhát, cipőt és csemegét, Burány Jenőné gyermekcipőt és cukoralakokat, özv. Buzárovits Gusztávné és Philipp Konrádné képeskönyveket, Miller Imréné gyermekruhát és cukoralakokat, Brutsy Gyula játékszert, Kitzinger József cukoralakokat, Fleischmann Ignác ruhaneműt, Weisz Mihály cserépjátékszert. — Az óvóintézetbe járó leánykák babáit igen finom Ízléssel öltöztették: Reviczky Erzsike, Magurányi Edit, Szalkay Félike, Vayand Ilonka, Csukass Etel, Niedermann Berta, Ecsy Anti, Hamar Ilonka, Mattyasóvszky Olga, Bleszl Margitka és Erzsike, Szeyler Margit, Lieb Margit, Gerenday Juliska, Szabó Klárika, Brenner Margitka és Gizike, Schőnbeck Juszta és Stefi, Lieb Aranka, Büttner Irma, Ekesy Berta, Brutsy Ilonka, Mach Mici, Matusek Etelka, Mihalik Nelli, Fekete Marianna, Márffy Helén, Niedermann Elza, Fleischmann Katinka, Eckstein Irén, Szabó Ilona, Havas Erzsike és Peknik Erzsi. — Fogadják e jószívű adakozók és a kisdedek örömét előmozdító hölgyek az intézet vezetőségének hálás köszönetét. * Hont felelete Esztergomnak. Hont vármegye 29-én tartott közgyűlésén foglalkozott Esztergom vármegyének azon határozatával, melyben elitéli B. Szabó Mihály vállalkozását. A közgyűlés tudomásul vette Esztergom m. átiratát s a következő határozatot hozta rá feleletül: »Hontvármegye közönsége örömmel és megnyugvással hallgatta meg Esztergom vármegye azon átiratát, a melyből arról értesiti, hogy volt főjegyzője Szabó Mihály lemondását hogyan fogadta el. Nem kételkedett ezen megye közönsége abban, hogy Esztergom vármegye nem csak olyan hazafiakat terem, — mint Szabó Mihály — mert jól tudta, hogy ez csak szomorú kivétel, amit saját szülő vármegyéje is szégyennek tart. — Es éppen azért nem is késett kijelenteni, hogy az ilyen ember felett annyival inkább pálcát tör, mert saját fiai közül került ki. Hontmegye közönsége köszönetét fejezi ki az értesítésért, Látja abból, hogy a nemzet hű fiait nem tántorítja meg, hogy egyes emberek megfeledkezve magyar voltukról, a hivatallal járó vélt méltóság, s még inkább az anyagi előnyök kedvéért nemzetük ellenségeivel szövetkeznek, tulajdon nemzetük ellen törnek, beszennyezik saját nevüket, beszennyezik családjukat. Biztositja Esztergom vármegye közönségét, hogy Szabó Mihályt itt ugyanolyan érzelmek fogadják, a milyenekkel Esztergom vármegye elbocsájtotta, mert ezen törvényhatóság is együtt halad vele azon az uton, amelyen haladni minden magyar törvényhatóságnak kötelessége: az alkotmányosság utján.« A belügyi ügyvivőnek azon rendeletét pedig, melylyel megsemmisíti Hont megyének legutóbbi határozatát, melyet Szabó Mihály kinevezése folytán hozott, — nem veszi tudomásul a megye. Előbbi határozatát fenntartva a következőkkel bővítette ki: »A kinevezett megyefőnöknek lakást és hivatalos helyiséget annál kevésbbé ad a vármegye házában, mert erre még rendes viszonyok közt sincs kötelezve. Ha mindennek dacára a kinevezett megyefőnök akár a lakás, akár a hivatalos teendők végzésére az előbbi főispánnak eddig átadott helyiséget vagy a nagytermet erőszakkal elfoglalná, ezen foglalást törvénytelennek tekinti, s utasítja a vármegye alispánját, hogy a kinevezett megyefőnök ellen ugy a fenyitő, mint a polgári peres eljárást tegye folyamatba s e végből Dr. Tölgyesi Ferenc ügyvédnek a meghatalmazást adja meg, mit a törvényhatósági bizottság is a maga részéről ezennel megad. Az ügyvivő azon határozatát, hogy a törvényhatóság feletti felügyeleti jogra hivatkozva a 25-ös bizottságot feloszlatja, a törvényhatóság visszautasítja és tudomásul nem veszi. A vármegye törvényhatósági bizottságának joga van bármely ügynek előkészítésére külön bizottságot kiküldeni. Ezzel a jogával élt és élni is fog, s jogába beavatkozni az ügyvivőt nem engedi annyival kevésbbé, mert ezen bizottság kiküldetését éppen ezen alkotmányellenes kormány működése tette szükségessé.«