ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-02-05 / 6. szám

konsternációt okozott az udvari körökben. Nagy az izgatottság, féltik a 67-es ^alapot, s azért az uj kormány megalakulásáig O Felsége ideiglenesen a jelenlegi bukott Tisza-kabinetet bizta meg az ügyek vezetésével. Hogy mi lesz voltaképen a 67-es alappal, sikerül-e Andrássy Gyulának •—; akit Tisza mostani bécsi kihallgatása alkalmával utódjául ajánlott a királynak — 67-es alapon álló többséget teremteni, nem tudjuk ; az azonban bizonyos, hogy a függetlenségi pártot számításból s szervezésből mellőzni nem lehet s a néppártnak is lesz majd fontos hozzászólása az ügyhöz. Várjuk a kibontakozást s reméljük, hogy sikeresen oldják meg a nehéz, válságos helyzetet. Addig azonban örüljünk január 26-ikának, mert a történelem is bizonyára arany betűkkel jegyzi fel lapjaira a nemzeti akaratnak ily módon történt nyilvánulását, mely a liberalizmus hatalmas bukását vonta maga után. Mereur. — A néppárt dönt. «Számithatunk 48-tól 67-ig", va

gy 67-től 48-ig, mindenképen a néppárt dönt.» — Igy kesereg a «B. N.» — Valóban nem várt dicsőség, eredmény és megtiszteltetés! A «türelemszamba menő partocska» 10 évi fennállásának évfordulóján megdöntötte az elpusztithatatlannak vélt liberális pártkolosszust és döntő tényezővé vált az országban. Quae mutatio dexterae excelsi! Ha tehát Kossuth-ék nem engednek a 48-ból, Andrássynak csakugyan szüksége lesz a néppártra. Fúzióról természetesen szó sem lehet. A tüz nem egyesülhet a vízzel. De koalícióról miért ne ? Néppárti körökben ettől is prüszkölnek ugyan. De nem,látunk ebben semmi elvi nehézséget. Miként az alkotmány megmentésére és a félelmetes klotür meggátlására «ad hoc» egyesülhetett a néppárt a Kossuth-párttal, miért ne lehetne a reálunió megmentésére egyesülni a régi szabadelvű-párttal ? ! A fődologban t. i. a politika ker. alapjaira nézve egyiktől ép oly messze állunk, mint a másiktól. A jogfolytonosság helyreállítása után, valamint az uj választási törvény kivívása után, kiki megy ismét a maga utján. Egyházpolitikai engedmények jelenleg kimaradhatnak a koncessiókból, annál is inkább, mert egy uj választási törvény a ker. eszmék befolyását a jövő törvényhozásra úgy is biztosítják. Választási utóhangok. Léva. Minden hatalmi presszió és vesztegetés dacára is a lévai választó-kerületben fényes diadalt aratott az egyesült ellenzék. A pálmát ifjú Madarász József vitte el 1815 szótöbbséggel. a nap világossága ráesik. A kőhegyről előbb is már folytonos, szünetnélküli madárzsibongás hangzott. Csak látni kellett a mint a durrantyu dörögte eléjük a köszöntést. A mint hangja hozzájuk szegett, íölrebbentette a szabadon mozgó és tojásaikat ülő lényeket. Ajkunk szétnyílik. A meztelen szikláról megszámlálhatván számban kaptak szárnyra a megriadt, jajveszékelő nagy madarak s széles szárnycsattogással röpködtek a sziget körül, végre a nehezebbek lecsaptak, tengerbe merültek, a könnyebbek és gyorsabb szárnyuak berepültek az égbe. Elfogják a napot, elborítják az eget szárnycsattogásukkal, átható hangjukkal, mely sokkal erősebb a mi madaraink cserregésénél, olyan zsivajt támasztottak vákogással, hápogással, szóval ki sem fejezhető hangokkal, a minőt madártorkokból hangoztatni, a nagy lármába belesivitani csak itt lehet hallanunk. Minél magasabbra megyünk Éjszakra, az ember fogy, fogy, fogy, de az állatvilágnak a száma szárazon és vizén nőttön-nő. Mintha csak az embert kerülnék az állatok. Ugy is van ! Talán sehol sem fejtettek ki oly nagy pressziót, mint Alsó-Pélen. Rázúditottak a községre egy eskadron ulánus katonát, két szolgabírót, hogy megfélemlítsék a szegény választókat. Az uradalmi gazdatiszt, aki nem átallotta még a kegy. grófné személyét is bevinni a korteskedésbe, járatta, futtatta embereit, hogy minél több választót csábítsanak a kormánypártra. De a derék nép kitartott rendületlenül. Reggel kiadták a szolgabirák a parancsot, hogy össze kell szedni a választókat. Egy sereg uradalmi kocsi indulásra készen állt. Lótnak-futnak a sbizzek, de »haspárti« választó nincs. Végre a két szolgabíró két szavazóval népünk hangos kacaja közt indult el a faluból katonakisérettel. A kitartó 110 ellenzéki választó szemében és szivében a lelkesedés lángjával 28 kocsin érkezett meg a választás színhelyére. A mig a szavazás reánk került, az alpéli urad. tiszt még 3 kormánypárti választót szállibe és igy ötre szaporodott a számuk. De ezek közül is négy, midőn látta a mi lelkes csapatunkat, felébredt benne a jobb lelkiismeret és velünk szavazott le az ellenzékre. Tehát a nagy pressziónak és megfélemlítésnek csak egyetlen egy szem kormánypárti szavazó lett az eredménye. Soha még embert oly csúf kudarc nem ért, mint ezeket a jó urakat Alsó-Pélen. De voltak a választásnak érdekes jelenetei is. Igy az egyik utcában már fel voltak állítva a nagysallói kormányp^írti választók, hogy a szavazásra bevezessék őket. Midőn látták az ellenzékiek lelkesedését, egyszerre csak zászlótartójuk leírhatatlan szavak kíséretében eldobta a zászlót, mondván: »Netek a zászlótok,. ..rá, én ilyen emberek közt nem leszek.« És átfutott az ellenzékre, utána még vagy 10—15 választó. Ekkor az ellenzékiek össze akarták törni a zászlót, de Tokody lelkes pártvezér megakadályozta e szavakkal: »Hadjátok*barátim azt a zászlót, hadd vigyék el gyászos viselkedésök emlékére.« Szánalmas, de egyúttal roppant nevetséges helyzete volt a kovácsii kath. kántor és egyszersmind állami iskolai tanítónak, Bessének, a kit nem tudom, hogy ki vagy mi kényszeritett a kormánypártba. Ott áll a szavazó helyiség előtt »Kovácsi« feliratú nagy vörös táblával — harmadmagával. Majd meghal a szégyentől. Végre megpillantja Tokody pártvezért, kit igy szóllit meg: »üdes collega uram, könyörüljön rajtam, üsse le mellőlem ezt a két nyomorultat, hadd vigyem be ezt a táblát a szavazó bizottság elnökének, hogy itt a kovácsi kormánypárt.« A sok szánandó alak között talán a legszánandóbb volt Hlaványi János gar.-keszii kántortanító, aki még dicsekedve mutogatta a mellékelt zárt levelező-lapot, hogy milyen sorokkal tisztelték meg. A lapon ez áll: »A kutya csontért, az ökör szénáért megtagadja még az öreg atyját is. Hát a keszi-i tanitó ? Ilyen a pecsovics.« Még egy igen tragikus és megrázó eset történt. Egy alsóváradi Galambos nevű öreg gazdaember a fölötti örömében, hogy megérhette azt, hogy kerületünkben a függetlenségi párt győzött, — felsikoltott és abban a pillanatban holtan esett össze. Megölte őt a nagy öröm. Egy alsó-péli választó. Kameleon. Magyar társadalmunkban, sajnos, nagyon is ismert alakzat. Természete, hogy a környezethez képest változtatja a színeit s igy védi magát ellenségeitől. Ugylátszik ezt a természeti tüneményt vette tanulmány tárgyául a morvaszentjánosi kerület egy esperese. Helyes. Csak legyen természetbúvár, de mellette ne szűnjék meg filozófus lenni. Ne feledje, hogy a természeti rend az erkölcsivel fel nem cserélhető s amit megcsodálunk a természeti rendben, az az erkölcsi rendben megvetés tárgya lehet. Ezt szem előtt tévesztette, azért változtatta elveit, mintha ezek egy rongyos ruhadarab lennének. Morvaszentjánoson a pártértekezleten váltig Ígérgette, hogy férfi marad s mint eddig kitart a néppárti zászló alatt s a liberális grófra le nem adja szavazatát; s kilenc napra reá civilben megjelenik és sutytyomban a liberálisra leszavaz. Minek e szinváltoztatás, minek a bujdosás ? Tán azt hitte, hogy nem tudódik ki? Vagy a lelkiismerete űzte, miként a tékozló fiút? Uram, a jellemes férfiak szeretik a napfényt s nem bujdosnak bagolyként, még akkor sem, ha az odu, melybe bújni akar, mindjárt egy infula. Nagytapolesány. A néppárt a mi kerületünkben a mostani választásoknál másodszor mérkőzött a liberálisokkal. Vida János 200 szavazattal kapott kevesebbet, mint három év előtt Janda József dr., és 310 szavazattal volt kevesebbje, mint Szulyovszky Dezsőnek. Mi az oka ennek ? Hiszen nagyobbmérvű vesztegetés nem folyt ? A magára hagyatott nép prédája lett a liberális korteshadnak. Vida táborában láttunk csak hét plébánost: Szecsányi, Bandi, Janda, Konyakovszky, Stefanovics, Bednar és Jurik plébánosokat. Szulyovszkyra szavaztak és részint korteskedtek is: Hollady, Lelkes és Hajniss. A 1 többiek pedig lakásukba zárkóztak és a dolgok folyásával nem törődtek; de ezek között is akadt egy, aki Szulyovszkyra akart szavazni, de Nagytapolcsánynál jól eldöngették, hát visszafordult anélkül, hogy leszavazott volna, haza hajtatott. Verba volent, exempla trahunt. A nép nagyon jó, néppárti érzelmű, de mikor annyi papnál látja részint a lethargiát, részint a káros irányú viselkedést, csoda, hogy a fentnevezett lelkes, egyházi érzelmű plébánosoknak és a kerületbeli igen derék káplánoknak buzdítása hatástalan vagy béna maradt ? Nagy baj az, mikor az invesztiált lelkészek nagy része annyira emancipáltnak és minden fegyelmi megtorlás ellen biztosítottnak érzi magát, hogy demoralizálólag ható szabadosságában tesz a mit akar és az egyház által bűnnek bélyegzett liberalizmus szolgálatában még a legstréberebb civileken is túltenni iparkodik. Mondják, hogy majdnem minden nagy urnák megvan a maga zsidója : szomorúan kell bevallanunk, hogy Magyarországon majdnem mindem liberális jelöltnek megvan a maga katholikus papja. Csak merne egy pap Németországban a centrum .ellen állást foglalni és agitálni; és nálunk minden megvan engedve; a keresztény restaurációért küzdő néppárt legnagyobb ellenségeit és kerékkötőit a papság sorában kell keresni. Júdás Krisztus által akart gazdaggá lenni; sok pap visszaél nemes hivatásával, hogy ideiglenes előnyökhöz jusson. Csév. A bukott pezsgő-ügynöknek, Sacellárynak főkortesei itt Steffkó Károly és Krivanek Rezső kath. tanitók voltak, kik .éjjel-nappal házaltak a szavazók házában, katonafiak kiszabadításával s más egyébbel csábítgatva a Tisza-párt javára. Oka a nagy buzgóságnak még visszanyúl a letűnt Vargyas-érába, midőn a tanfelügyelőjegyző-Sacelláry, e jeles triumvirátus államosítottak nyakra-főre az állam törvényei ellenére is kath. iskolákat. Steffkó Károly 4 éves tanitó már — ígéretben — ki lett nevezve a jövendő csévi állami iskola igazgatójának ! Innen a nagy buzgóság. De bukott a kormány, bukott Sacelláry! Cséviek, álljatok talpra ! Uj korszak következik, szervezkedjetek, s mentsétek meg ősrégi kath. iskolátokat! Morvaszentjános. A választasi harc igen heves volt. A napok óta tartó itatás és a három uradalom (hg. Pállfy, hg. Hohenlohe, gr. Wenkheim) tisztjeinek pressiója 59 szavazattal győzelemhez juttatta a liberális jelöltet, gr. Wenkheim Istvánt. A nemes gróf legkevésbé sem lehet büszke mandátumára. Csak látta volna a táborába gyülekező szolga-hadat. Mind zsidó és vadász felügyelet mellett vonult be. Lehorgasztott fővel vonultak el a lelkes néppártiak előtt, kik az urak hallatára szemükre vetették a vesztegetést. Közöttünk is többen 5 forintokat kaptak a liberálisokról, de a végső pillanatban még sem hagyták el a szeplőtelen zászlót. Jó tót népünk színe-java papjai körül állt a néppárti táborban s mind könnyekre fakadt, midőn megtudta a végzetes bukást. Most már nyugodt s belenyugszik az erkölcsi győzelembe, csak azt nem érti fel, miként üthettek ily csorbát a meggyőződésén a törvény emberei és vezérférfiai. Maga a választási elnök eljárása is arra tanította a népet, mint kell a törvényt megszegni. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: úgymint 5> tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut lábbadozóknál influenza után = ajánltatik. • • EmeH az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva : F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). I I