ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-17 / 51. szám

* A párkány-nán i út. A párkány-nánai útat úgy ahogy ismét helyreállították, azonban ez még korántsem jelenti, hogy az út most már jó. Az út, úgy mint minden megyei utunk, kőalap hiányával van épitve s igy a külömben sem prima fedanyag egy-két hónap lefolyása alatt ismét feneketlen sárrá változik. Az alispán-helyettesnek a közig, bizottsághoz beterjesztett idevonatkozó jelentése szerint ezen út 60,000 koronával helyezhető csak azon állapotba, hogy megfeleljen hivatásának vagy pedig állami kezelést kell kieszközölni, mert ezen út az alispáni jelentés szerint az ország második legforgalmasabb útja. Naponkint több mint 1000 jármű közlekedik rajta s hogy néha még több, mutatja, miszerint már az idei őszön 2000 waggon gabonát szállítottak rajta a párkányi gőzhajó-állomáshoz, mig a Franki-féle keményítő gyár részére ugyanezen időszakban 200 waggon burgonyát fuvaroztak rajta. Horváth Béla a közig, bizottságban kijelentette, miszerint lépéseket tett a kereskedelmi ministernél, hogy vétessék a párkány-nánai út állami kezelésbe. A minister állítólag megígérte, hogy e részben minden tőle telhetőt megtesz. * Nem engednek. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy az épitő munkások 5-ös bizottsága úgy a keresztény szocialisták mint a nemzetközi demokraták részéről összejött vasárnap délelőtt, hogy az egyesülés dolgában határozzon. A tárgyalás nem vezetett semmire. A nemzetköziek, elvakítva Bokányiék maszlagjától, erővel arról akarták meggyőzni a józanokat, hogy ők a munkások javát akarják. Ez azonban nem sikerült, mert a mieink kimondották, hogy a hitükről le nem mondanak és elveiktől nem tágítanak. Igy hát maradt minden a régiben. Azaz, hogy nem ! Legközelebb egy jó irányú munkásmozgalom indul meg, melyből dicsőségesen fog kiemelkedni a keresztény szocializmus diadala. *Dr. Rapcsák Imre, királyi tanácsos. Dr. Rapcsák Imrének, a váci püspökség főorvosának a király a kir. tanácsos cimet adományozta. Dr. Rapcsáknak ezen kitüntetéséhez városunkból is igen sokan gratuláltak. * A halastó. A halastó r. t. szervezőbizottsága pénteken délután ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a városhoz egy beadványt intéz, melyben kéri, hogy Corchus Bélával kötendő szerződés tartassék függőben, mig a r. társaság benyújtja ajánlatát. Az illető vállalkozó ugyanis 1903-ig igérte megkötni a szerződést, de elállt ettől mindaddig, mig most helybeliek akarják megvalósítani az eszmét. A részvénytársaság megalakulása elé nagy akadályokat gördit Corchus azon ujabb sakkhuzása is, hogy megvette a kenyérmezei malmot, mellyel a vizjogot is megszerzi s igy elvonhatja a tervezett tó vizét. * A honti főispán nem tartja meg ez évben már bevonulását. Az ipolysági közgyűlést f. hó 19-re ugyanis a vármegye alispánja Szabó Mihály megyefőnök kívánságára nem hivta egybe s ezt el kellett halasztani, a selmec-bélabányai installációt pedig hasonlóképen. Szabó Mihály, a szomorú kitüntetést ért örökös kormánytámogató tehát bizonytalan időre tervezi bizonytalan bevonulását. A hontiak pedig tovább készülődnek a méltó fogadásra. Szabó Mihályt többen figyelmeztették jóbarátai, hogy ne kezdjen ki a honti kurucokkal, de erre ő kijelentette, hogy minden támadás ellen vértezve van. A rend fentartására a csendőrségen kivül Esztergomból katonaságot is visz magával. Szabó Mihályt a »Honti Lapok« egy munkatársa meginterjúvolta s ő a többek között ugy nyilatkozott, hogy békés érzülettel megy Ipolyságra s hiszi, hogy modorával (?) le fogja küzdeni azt az ellenszenvet, mely ma reá nézve tudja, hogy nem kedvező, de nem fog adandó esetben visszariadni attól sem, hogy a legerélyesebben éljen a birtokában lévő hatalom összes fegyvereivel. A Honti Lapok erre mokányul és hontiasan jegyzi meg, miszerint ez olyan vállalkozás, mintha valaki a tűzhányó kráterét a tenyerével akarja lefogni, vagy pedig a menykőt a dohányzacskójába szorítani. Hiszen, úgymond, épen Szabó Mihály nevétől van az ottani közhangulat az erős felháborodás ádáz indulataitól tetőtől-talpig átmérgesedve. Az pedig, — irja a nevezett lap — hogy Szabónak 30 jóbarátja van, kancsal ábránd, mert ott nincs jóbarát. Ott most kuruc világ van s labanc nem igen fog akadni. Ami pedig erélyességét illeti, azt mondják Ipolyságon, hogy valószínűleg Szabó Mihály fogja beváltani a város, közóhaját, mert állandó katonaságot rendel oda. A vármegye álláspontja most az, hogy az esküt letett főispán hivatalosan nem működhet és ha, mint akarja, önállóan hivja egybe a közgyűlést, ez érvénytelen. A megye különben f. hó 29-én rendkivüli közgyűlést tart, melyben Szabó Mihály kinevezése is szóba jön. Ezen közgyűlést korántsem Szabó megyefőnök kivánságára hivta össze Czobor László alispán, hanem ezt a sürgős természetű ügyek tették szükségessé. Selmec- és Bélabánya törvényhatósága kimondotta, hogy a megyefőnököt nem installálja s ha közgyűlést hiv egybe,.nem jelenik meg. A polgármestert a beiktató közgyűlés összehívásától, a tisztviselőket pedig a közgyűlésen való részvételtől eltiltja. Horváth Béla ellenségei Szabó Mihály protegálásával annyira megszaporodtak, hogy az uj megyefőnök protektorának tekintélyében sem bizhat már. Ezekből látható, hogy Szabó Mihály szomorú szerepléssel fogja bevégezni közigazgatási pályafutását. * Hitelszövetkezet. Szempcről irja tudósitónk, hogy ott f. hó 10-én alakult meg a hitelszövetkezet. A mozgalmat Csizmazia Ferenc országgyűlési képviselő és Károly Alajos esperesplébános kezdeményezték s mint látszik, siker koronázta fáradozásukat. A szövetkezet azon vidéken valóságos áldás lesz a nép anyagi fejlődésére. Másrészt pedig legyen ez követendő példa azok előtt, kik felismerve a nép baját, tennének valamit, ha a kényelem nem kötné le ugy minden idejüket. * Biró-választás. Párkány község birót választ. A választást f. hó 18-ára tűzte ki a járási főszolgabíró. * Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes cimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkivüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak ugy biztositható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos, vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb sulyu tárgyaknál pedig erős csomagoló papir használandó. Vászon, vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg kesztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték és keresztnevének, vagy más megkülönböztető jelzésnek, (pl. ifjabb, idősebb, özvegy stb.) továbbá a címzett polgári állásának, vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utoló posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cimet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, ugy a cim fatáblácskára, bőrdarabra, vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő*cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló élelmi szereket illetve a fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. * Közgyüiés a városnál. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 19-én közgyűlést tart. * Felolvasások egy gazdakörben. A szempei gazdakörben a téli hónapokban az ügybuzgó vezetők felolvasásokat tartanak. Igy folyó , hó 3-án Japánországról és népéről olvasott fel a gazdáknak Károly Alajos.esperes-plébános, a kör elnöke. 10-én ismét felolvasás volt, melyet Klauz János, a kör könyvtárosa tartott Rákócziról és családjáról. Előkészületben van »A. pénz«, Róma és a Vatikán vetitett képekkel, majd az oroszjapán háború szintén vetitett képekkel. A kör vezetősége minden vasárnap este tart egy-egy ily forma előadást s ezzel már is megkedveltette a köri életet és a gazdák sűrűn látogatják a szakszerű előadásokat is. * Idegen forgalom. Esztergom város szállodáiban az elmúlt hóban 222 idegen szállt meg. * Hoff János „Kandol-kakao"-ja csakhamar közkedveltségü lett előnyös tulajdonai által, névszerint ize, kellemes aromája és gyér zsírtartalma által, mi könnyen emészthetővé teszi. Csokoládé és Kakao-élvezők nem bánják meg, ha megpróbálják. * Eltévedt kutya. Vasárnap estefelé egy fiatal, zsemlye szinü, Tiki-taki névre hallgató Dachsli-kutya a városban eltévedt. A megtaláló kéretik azt Nozdroviczky Miklós erdőmesterhez kellő jutalom ellenében átszolgáltatni. * A Dsiu-didtsu játék Magyarországban. Ezen furcsa név alatt ismeretes a japánoknak legújabb népszerű játéka. Egy magasrangu és általunk is nagyrabecsült országos képviselő ur mostan ezt a japán-játékot nagy áldozattal nálunk is, mint egy érdekes sportnak uj nemét, — meghonosítani szándékozik. Sajátságos, hogy e sportban a mérkőzők minden mérkőzés előtt tartoznak szeszes italok helyett néhány csésze valódi chinai theát inni, mely egyedül kapható Esztergomban Brutsy Gyula kereskedésében, Wilfinger atya küldeményéből. Ára: 1 kilo 16 korona, V2 kilo 8 kor., 1 deka 20 fillér. * Itt a hideg tél és vele a hurutok ideje, melyeknek különösen azok vannak kitéve, akik a légzőszervek chronikus megbetegedésében szenvednek. Akik nincsenek abban a kellemes helyzetben, hogy az enyhe délvidéket felkeressék, használjanak »Sirolin-Roche«-t, melynek hosszabb vétele felette ajánlatos, mert kevesbíti a köpetet, szárítja a légzőszerveket és előmozdítja az étvágyat. Mindennemű hurutban szenvedők részére valóságos mentőszer. Kapható a gyógyszertárakban. * A Székely-havasi bivalytej jósága általában ismeretes. Ezen bivaly tej jel készíti Balázsovich Sándor gyógyszerész Sepsiszentgyörgyön 175. szám, a törvényesen védett »Alba«-szappant (ára 1 korona), »Alba«-arckrémet (ára 1 korona 50 fillér) ésc

»Alba«-hölgyport (ára 1 korona 50 fillér), melyeket a szokásos vásári reklám mellőzésével, nyugodt lélekkel ajánlunk a művelt hölgyközönség figyelmébe, mivel semmi ártalmas vegyi terméket nem tartalmaznak s melyekről hazánk első orvosnője dr. gróf Hugonnay Vilma ezt irja: »Az »Alba«-szappan és krém 1 bőr ápolására, a szeplők és más arctisztátalanságok eltávolítására a legjobban ajánlható szerek.« Kaphatók mindenütt. * „Korona" szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhírű Schätzféle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak ! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. Irodalom és művészet. Aranykönyv. G. Beleze után franciából fordította Aschenbrenner József. Budapest, 1905. Kis 8-rét, 256 1. A Szent-István-Társulat kiadása. Az ifjúság számára készült ez a könyv, a mely a keresztény erkölcstan tételeit állítja az ifjúság elé kedves, vonzó modorban megirt elmélkedéseiben és példáiban. Különösen az utóbbiak tesznek nagy szolgálatot, mert nemcsak hogy szivesebben olvassa ezeket a gyermek és könnyebben vonja le belőle a morált, de mivel leginkább nagy emberek ifjúkorából vannak merítve, az ifjúság sokkal inkább megszereti őket, mint bármi mást és alkalmazni próbálja körülményeire. A könyv feloszlik : Isten, felebarátunk és önmagunk iránti kötelességekről szóló részekre. Igen ízléses, erős vászonkötésben jelent meg s néhány illusztráció is díszíti. A középiskolák alsóbb osztályú növendékeinek bizonyára sok kedves órát szerzett Aschenbrenner e derék munka szép fordításával. Ára 2 K 60 fillér. A bátor keresztényekhez I A Keresztények 'Lapja szövetségre hívja fél az összes keresztény felekezeteket a zsidóság ellen. Ez a szövetség a törvények és jogrend megsértése nélkül, kerülve piszkolódást, szitkolódást, személyeskedést, tisztes-