ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-17 / 51. szám

tárakba teszi, hol konkolyos, bükkönyös, üszkös stb. termést triörökkel, rostákkal kitisztítják és piacképessé teszik. A kitisztított termés közö­sen és waggonszámra adatik: igy a gazda termé­seért többet kap; sőt kölcsönt is nyerhet és nem lesz kénytelen esetleg az aratáskor leszorított áron eladni termését, de várhat, mig jobb ára lesz termésének; a meddig is az előleg kölcsön­ből élhet. Hermann József. Magyar katholikus alkoholellenes mozgalom. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége alapszabályaiban is gyöke­rező kötelességének tartja az alkoholizmus ellen erejéhez mérten küzdeni. Mint a katholikus társa­dalmi mozgalmak vezetője, teljes tudatában van annak, hogy az emberiség minden irányú fejlő­désének, de különösen a keresztény erkölcs alap­ján álló lelki életnek elsőrendű akadálya a fertőzés­szerüleg terjedő alkoholizmus. A védekezés köte­lességét szorosabbá teszik az egyéb művelt nem­zetek alkoholellenes szervezkedése és XIII. Leó pápa apostoli buzdítása, melyből azok erőt és lelkesedést merítettek. A mozgalom eredete 1840-ig nyúlik vissza, mikor Matheus, dominikanusz atya másfélmillió teotalistát (önmegtartóztató) gyűjt a mértékletesség társulatába Irland és vidéke népeiből. A később társadalompolitikai okokból visszaesett mozgalmat Londonban látjuk feltámadni, hol 1874-ben a westminsteri érsek alapítja meg a szentkereszt ligáját, mely teljes önmegtartóztatást kíván. Ennek hatása alatt az irlandi teotalisták Szent Miklós liga neve alatt szervezkednek, de inkább csak a papnöveldékben jutnak egész eredményekhez. 1885-ben Manning biboros emeli fel szavát az alkohol ellen, mellyel több bölcs hatósági intéz­kedést és különféle szigorúságú mértékletességi egyesület létesítését segíti elő nemcsak hazájában, de más nemzetek között is. Az egyháziakkal versenyre kelnek a világiak, sőt erősen vitatják, hogy a mozgalomban az Egyházat megelőzték, 1 s a Bostonban megalakult (1826) »Amerikai mérték­letességi Egylet«-re hivatkoznak, mely tiz évi fen­nállása alatt 4000 szeszgyár és 8000 pálinkakeres­kedés üzemét szüntette be. Skandinávia hasonló eredményekre jutott s ma lakosainak hat száza­léka teljesen abstinens. Az 1840 körül alakult német egyletek szintén visszafejlődtek s csak 1883-ban kezd javulás mutatkozni. A szervez­kedés liberális oldalról Good Templar név alatt a szabadkőműves páholy-rendszerben mozog és mint az utóbbi időben gyakorta tartott nemzetközi alkoholellenes kongresszusok tanúskodnak, szel­lemben is szívesen vallják a rationalista-liberális elveket. Ezekkel ellentétben a katholikus moz­galom kerete a »Kereszt-szövetség,« melyet az abstinens papok társulata egészit ki. Az 1903. van ; ha egyébként dolgozni szeretünk; ha tisz­tességesen viseljük magunkat minden irányban: bizonyára telni fog mindig arra is, hogy a hasz­nos és szükségeseken kivül ártatlan örömeket is élvezhessünk. Az elegancia gondolatban, szóban, cseleke­detben, külső megjelenésben, a házi tűzhely körül már csak az általános műveltség szempontjából is szükséges. Miben nyilvánul tehát a szorosabb értelem­ben vett fényűzés, mely életerejünket támadja meg ? Felfüggesztem még néhány percre a feleletet, mert előbb el kell mondanom egyet-mást a test­szervezet fényűzési cikkeiről. • * *. * * A testszervezet fényűzési cikkei az érző szervek: a látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintás. Ezeknek kell abdicálnunk, ha az ébrenlétkor fel­halmozódott éleny-deficitet a »kis-világ« állam­kincstárában helyreállítani akarjuk. Nevetségesnek tartják bizonyára önök ebbeli megnyilatkozásomat. Talán mondják is: csak nem szúrhatjuk ki a szemeinket, hiszen akkor teherré válnék az élet. Kár is volna a szép szemekért, melyekben, sokszor a lélek állapota tükröződik vissza ; s melyekben olykor-olykor egyesek javára egy egész világ lakik. Ezt nem kivánhatom. Azt mondhatják, hogy nem zárhatják el fü­leiket, hiszen ezzel sok tekintetben munkaképte­lenné lehetnénk ; mi lenne velünk szaglás és ízlés nélkül ? mivé törpülnénk, ha a testünk felületén elterjedt tapintási érző-szervek érzékenységüket teljesen elvesztenék ? Balgaság azt mondani, hogy ezek a testszervezet fényűzési cikkei, melyek nél­augusztus 23-án Kölnben tartott 50-dik kath. nagygyűlésen a nem sokkal előbb megalakult »Nemzetközi katholikus alkoholellenes egyesület« elnöksége az összes katholikus Főpásztorokat megkeresi, hogy egyházmegyénként felügyelőket neveznének meg, kik a megye ily irányú moz­galmait kezdeményeznék és irányítanák. Egyúttal felhívja a figyelmet az 1905. évben Budapesten megtartott nemzetközi X. alkoholellenes kongresz­szusra is. Hazánkban ily irányú katholikus mozgalom eddig úgyszólván nem létezett. A legelső alap­kőnek mondhatnánk az 1900-ban megtartott kath. nagygyűlés szociális szakosztályában elfogadott határozati javaslatot, mely hat pontban sürgeti az Egyház és egyháziak mozgalmát az alkohol ellen, különösen a megfelelő propaganda-iratok terjesz­tését és a mértékletességi asszociációk alakítását. Ezen határozati javaslat végrehajtása gyanánt az Orsz. Katholikus Szövetség »Mértékletesség« cim alatt indított is meg egy lap-mellékletet, a tár­sulatok alakítása azonban késett különféle okokból. Nagyobb mozdulat az 1905. szeptember 11 — 16-án Budapesten megtartott X. nemzetközi alkoholellenes kongresszuson történt, melyen a katholikusok három üléssel vettek részt. Az elsőt és másodikat Fischer-Colbrie Ágost kassai segéd­püspök, a harmadikat dr. Zlinszky János, a Katho­likus Szövetség alelnöke vezette. Összesen tizenhat beszéd tárta fel azt az erkölcsi és anyagi rom­bolást, melyet az alkohol testben és lélekben, egyedben és társadalomban végez és különösen az első szervezeti ülés adja meg a jövőben köve­tendő harc irányát. A szervezeti ülésre a külföldi képviselőkön kivül egyházmegyei kiküldötteket neveztek meg': Besztercebánya, Csanád, Erdély, Esztergom, Győr, Kalocsa, Kassa, Nyitra, Székesfehérvár, Szombat­hely és Veszprém apostoli lelkű Főpásztorai, kik­nek a Szövetséghez intézett buzdító sorai a leg­szebb reménnyel töltik el a mozgalom intézőit munkájuk sikere iránt. A szervezeti ülés eredmény nélkül nem maradt. A Katholikus Szövetség a felhangzott kívá­nalmak, kifejtett eszmék alapján megállapította a legelső és legszükségesebb teendőket, melyeket itt közöl: 1. Hódolattal felkéri az egyházmegyék Fő­pásztorait, hogy azon kiküldötteket, kik a kon­gresszuson megyéiket képviselték, vagy esetleg mást a további szervezéssel mint egyházmegyei felügyelőket megbízni kegyeskedjenek. 2. A Szövetség meggyőződvén arról, hogy a mértékletességi társulatok formái közt legered­ményesebb a tisztán vallási alapon nyugvó mérték­letességi társulat, mely a lelkipásztor erkölcsi és buzgalmi eszközeinek felhasználását lehetővé teszi, a Keresztény Mértékletesség Társulatának tag­sági könyvecskéjét ezennel közrebocsátja annál is inkább, mert az abban foglalt elmélkedések és kül bátran megélhetnénk, sőt ellenkezőleg ugy tapasztaljuk, hogy ezen érző-szervek nélkül durva anyaggá válnék az emberi test. Qui bene distinguit, bene docet; ki jól tudja a dolgok közt a különbséget felállítani, csak az taníthat helyesen. Nem az ébrenlétről, hanem az alvásról akarok megemlékezni, amikor ezen fény­űzési cikkeket tényleg nélkülözzük ; nélkülözzük szükségszerűen, hogy az ébrenlétben a különböző életmüvelet alkalmával felhasznált élenyt (oxigén) helyrepótolhassuk. Első fényűzési cikk. mit az ember alvás közben félretesz: a látás. Ki nem tapasztalta már önök közül, hogy erős nyomás nehezedik az ál­mosság alkalmával a szempillákra; a szemgolyó lomhán, mereven szegződik egy vagy más tárgyra; végre megszűnvén a szemhártyára gyakorolt mindenféle inger, a pillák bezárultával a szemideg is nyugalomra tér. Ezzel a művelet­tel a »kis-világ« háztartásában jelentékeny for­dulat állott elő, mert most megtakarítható lesz az az éleny, mit a látó-szerv működése közben ébrenlétkor felemésztett. Az első megtakarítás ideje tehát ezzel beköszönt. Ezt figyelmen kivül hagyni nem szabad. A második fényűzési cikk a hallás, melynek nincsenek ugyan elzáró készülékei, de amely az alvás alatt mégis szögre lesz akasztva, mint haj­danta a »bihari pontok,« mint fölösleges éleny­pazarló szerszám. Hogy valótlant nem állítottam, azt önök maguk is tapasztalhatták, valahányszor az enyémhez hasonló unalmas felolvasás vagy ér­dektelen előadáson voltak jelen, amelyen aztán szerencsésen sikerült is álomra hajtani fejüket. Tapasztalhatták ilyenkor, hogy a szemideg el­írnák a társulat megalakításában is segédszerül szolgálhatnak. 3. Helyesnek látja, ha a megyei felügyelő egy, vagy két buzgó társat véve maga mellé, más-más községben vállalkozik arra, hogy egy, vagy inkább több napi ájtatosság keretében a társulatot megalakítsa. Erre a Főpásztor engedé­lyét egyszer és mindenkorra, a helyi lelkipásztor engedelmét pedig esetrői-esetre kikéri, illetőleg annak hathatós segítségére siet. 4. A megyei felügyelő összegyűjti évenként a felügyelete alatt álló társulatok kimutatását s azt a Katholikus Szövetségnek megküldi. Az orsz. kimutatás buzdításul fog szolgálni a további tevékenységre. Budapest, 1905. október 20. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége. A vakokról. Hazánk tizenhatezernél jóval több világtalanja tétlen tespedésben él a társadalom terhére, meg­menteni őket önmaguknak mindezideig csak el­enyésző csekély mértékben lehetett. Az alföldön, viszonyítva Magyarország egyéb részeihez, arány­talanul nagy számban vannak a vakok. A trachoma és az újszülöttek ragályos szembetegsége (blennor­hoea neonatorum) óriási módon sújtja ép azon néposztályt, mely tudatlansága folytán a szem­bajokkal szemben vagy közönnyel viselkedik, vagy egyáltalán mitsem követhet el. A mind­inkább terjedő baj enyhítésére a legutóbbi időben Szegeden vakok intézete létesült, hogy a szeren­csétlenek kezéből kivegye a koldusbotot, kimentse a romlasztó tespedésből, a bennük szunnyadó képességeket öntudatra ébresztve, kenyérkeresetre tanítsa őket. A vakok szegedi intézete kitűzött humanisztikus célját megvalósítani azonban nem képes, szűk anyagi erejéhez viszonyítva csak igen korlátolt számban veheti fel a jelentkezőket. Néhány lelkes emberbarát buzgólkodása folytán 34 világ­talant részesít a kiképzés áldásaiban, mig a többi 4000 sorssujtott vak csüggedéssel, reménnyel várja ma is felvételét. Országosan folyik érdekükben a gyűjtés, de nem azzal az eredménnyel, amint ezen pártfogásra méltó ügy valójában megkívánná. A részvétlenségnek, mely a vakok szomorú helyze­tének hathatós felkarolását annyira megnehezíti, egyik főoka az, hogy a nagyközönség nem ismeri azokat az eredményeket, melyeket a vakok inté­zeteiben elérnek. Mint minden emberi lényben, a vakban is produktív erő van, elég gyakran tehetség is rej­lik. Elvész azonban ezen emberi erő és kihaszná­latlan marad a képesség, ha akarat és öntevékeny­ség fel nem ébresztetik benne, állapotát még inkább súlyosbítja azután, hogy elhagyatva mindenkitől, a folytonos tétlenségben éreznie kell még azt a hunyta után a halló érzék egy ideig még műkö­désben van. Azt is tapasztalhatták, hogy a fel­olvasó asztalról elröppent nagyhangú frázisok miatt támadt léghullámok verdesik ugyan még a fülkagylókat, de elvégre is semmi sem lévén állandó a nap alatt, ezek is véget érnek; a hang­hullámok által támadt kellemes vagy kellemetlen ütések hozzá hamar zavartabbak lesznek; lassan­kint lomha morajjá változnak; lépésről-lépésre távolodni érezzük tőlünk a hangforrást; végre bedugulnak reánk nézve. Ez a második meg­takarítási mód. Ügyesebb ez a luxus adónál, mellyel a mi államférfiaink a háztartás zavarait foltozgatni törekszenek. Nyomban a két fényűzési cikk szögreakasz­tása után érezzük a jóakaró szomszéd kellemes oldalbalökéseit, melyeket más körülmények között a képes-fél még kegyelmesebb érintésével hono­rálnánk, most azonban nem érzékenykedünk. Ha valaki a tyúkszemünkre hág, nem jajdulunk fel olyan hangosan; ha valaki garambolt rögtönöz, nem küldjük hozzá segédeinket; ha barátunk figyelemből orrunkat felfricskázza, nem bosszan­kodunk. Szóval az idegességnek vége ; a krakéler szelíddé; az anyós ártalmatlanná; a gardedám avagy a gardemissen veszélytelenné válik. Le­fokozódik tehát a tapintási érzék is anélkül, hogy a szervezetben valami lényeges hiba esnék. Oka ennek az, hogy a harmadik fényűzési cikk is a »bihari pontok« sorsára jutott. Mikor e három érző-szerv megbénult, a szaglás és izlés szerveinek túlkapásait megfékezni nem nehéz dolog, mert tudva van önök előtt is, hogyha alvásra hajtottuk a fejünket, még a széngáz kellemetlen bűzét sem érezzük s alvás

Next

/
Oldalképek
Tartalom