ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-12-10 / 50. szám
X. évfolyam. Esztergom, 1905. december 10. 50. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szervezkedjünk Esztergomban is! Esztergom, dec. 9. A szociáldemokrácia rohamos növekedésével szemben a keresztény Magyarországért, a keresztény népért s annak úgy anyagi, mint szellemi érdekeiért küzdő igazi apostolok a szervezkedést irták fel zászlajukra. Különösen a szegény, elnyomott munkásnép felemelésén fáradoznak országszerte hazánk nagyobb városaiban és falvaiban; szellemileg műveltté, erkölcsössé, anyagilag erőssé, függetlenné szeretnék tenni, mert nem nézhetik tétlen a vörösek aknamunkáját. Kilépnek a porondra, neki gyürköznek a komoly munkának s ha fáradozásukat siker koronázza, nagy örömmel, igaz lelkesedéssel értesítenek bennünket lapjukban, a keresztény-szocialista »Igaz Szó«-ban. Nyáron a székesfehérvári és pécsi keresztény munkás-mozgalomról számoltak be »Egyesületi hirek« c. rovatukban; munkára, szervezkedésre buzdítanak mindenkit, aki csak a keresztény restaurációi munkásainak sorába akar állni. Kőműves-szakosztályt létesítettek a keresztény munkás-egyesület kebelében a derék pécsiek, belevonták szépen a rendelkező vállalkozókat, úgy hogy minden építésszakmába vágó vállalatot a keresztény munkásegylet vezérli és irányítja. Ime igy prosperál tovább egy jól szervezett keresztény munkásegylet. Szervezkednek, dolgoznak mindenütt, csak az ősi magyar Sión, Esztergom nem mozog. Pedig hát nálunk is meg kellene pendíteni AZ „E.SZTERGOM" TÁRCÁJA. Ábrándos poéták . . . Ábrándos poéták siralmas nótákban Panaszkodnak fájón, Hogy nincs már boldogság ezen a szánalmas, Szomorú világon, Hogy nincs leány-hűség, hogy a földi nimfák Egytől-egyig csalfák. Szembe oly édesek, de ha elfordulnak Már a legényt csalják. Nem a szivetekbó'l beszéltek ti ígyen, Csak merő szokásból. — Holdsugarat faló versfaragó fiúk Hazudjatok másról, De, hogy a lány csalfa, hogy hamis a szive, Többé — ne mondjátok. Mert — lelkemre mondom, — én, meg egy szőke lány Megharagszunk rátok . . ! Szvoboda Román. Az alvás élettana. Karkecz Lajostól.* Még fiatal koromban, 1870-ben olvastam ilyen cimen hasontermészetü értekezést a •» Természettudományi Közlöny «-ben. Élénken emlékezem vissza, hogy akkor az * Felolvasta az esztergomi katholikus kör estélyen 1905. nov. 28-án. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. a húrt; szervezni kellene egy bizottságot, mely a keresztény munkásnép helyzetét tanulmány tárgyává tenné és a manapság olyannyira szükséges keresztény munkás-egyesületet megalakítaná. Van katholikus körünk, vannak nép- és olvasóköreink, van legényegyletünk, földműves- és iparifjúsági egyesületünk is, csak a munkás-osztály tömörítésére nem fordítunk kellő gondot. A keresztény munkásvédelmi mozgalom már határozottan fokozottabb és szélesebb körű tevékenységet tejt ki az országban, mint három-négy év előtt; minden nagyobb város követi a főváros példáját s ha maga nem rendelkezik Prohászkákkal, Giessweinokkal, Huszárokkal, Hallerekkel stb., akkor nem késik egyikét e hires férfiaknak munkásai körébe hivni, szervezkedés, vagy pedig ha ez már megvan, akkor egyesület alakítás céljából. Csak Esztergom, a régi érseki város tartaná magát távol ez üdvös mozgalomtól ? A szervezett töke, vagyis jobban mondva a munkaadók szervezett serege ellen folytatja a harcot a munkás. A szociáldemokraták azt mondják: a világ proletáriusait, az u. n. bérrabszolgákat egyesíteni kell a töke elleni kíméletlen harcra; a keresztény irány ellenben a munkások egyesülését sürgeti. A szocik jelszava a gyűlölet és az osztályharc szitása; a keresztény munkásoké a munkásosztály megteremtése és egy keresztény színezetű egyesületbe való tömörítése. Ez a jelszó va^sult meg Pécsett, ez az igazság győzött Székesfehérvárott is. Összetoborozták a mun olvasottak fölött nem csekély ámulattal voltam eltelve és erős aggodalom töltötte be lelkemet azon pazar fényűzés miatt, mely már akkor elhatalmasodott a fiatalabb nemzedék körében. A pazarlást, gondatlan, könnyüvérü költekezést, illetve fényűzést nem a klakk, frack és lakkban találtam, pedig a sikkes megjelenés akkor is a jó izlés kategóriájához tartozott; nem találtam okát e fényűzésnek ott sem, hol az emberek nagy része az ezerféle élvezetek útvesztőjében eltévedve, gondtalanul fecsérlik el a drága időt, pedig a kávéházi rendszer akkor is ki volt már fejlődve s már akkor is lehetett látni egyeseket rezes orral és megtört fényű szemekkel ődöngni szokatlanul korán reggel a korzón és a hideg fürdőház felé; nem gondoltam a toilettekre sem, pedig nyilvánvaló dolog, hogy a kedves nők toilettje akkor is sokba került s az urak akkor is szivesebben finomultak, a fess és Ízléses öltözékeken, mint a rendszer és összhang nélkül való összevisszaságokon. Szóval akkor is úgy éltek és költekeztek, nemre való különbség nélkül, mint ma s én mégsem ezen akadtam fel, hanem inkább azon körültekintés nélkül való fényűzésen, melyet az ember a testszervezet háztartásában honosít meg, mely pedig mindenek felett elsősorban kell, hogy érdekeljen minden komoly férfiút. Tagadhatatlan tény ugyanis az, hogy sehol sem olyan pazar és könnyelmű az ember, mint testszervezetének háztartásában. Azt hiszi, hogy az életerők kiaknázhatatlanok ; hogy a könnyelmű pazarlás folytán beállott veszteséget a folytonos anyagcsere biztosan és kellő mértékben pótolja. Nagy önámitás; veszedelmes képzelgés. Szerkesztőség 1 : .Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. kásnépet, de hogyan ? Ügyes, tapintatos szervezkedés révén. Felvilágosították arról is, hogy a keresztény munkások szervezetei nemsokára ugyanazokat az előnyöket adják, mint a szociáldemokrata szervezetek, csakhogy azzal az óriási különbséggel, hogy a keresztény tábor két oly erényt is táplál, melyről a szociáldemokraták tudni nem akarnak, t. i. az egy igaz Istenben való élő hitet és a hazaszeretetet. Észrevette a józanul gondolkodó munkásnép, hogy a Weltnerék, Bokányiék, no meg a Gárdos Mariskáék — akik sokkal okosabban tennék, ha a fözökanál ügyes forgatását sajátítanák el a konyhában s nem holmi szabad szerelmet hirdető kathedrákon verdesnék a levegőt semmitmondó frázisaikkal — hirdetik ugyan a szabadságot, de azalatt folytonos terrorizmussal dolgoznak. Hirdetik az egyenlőséget és elnyomják testvéreiket. Hirdetik a testvériséget és szítják a munkásban a gyűlöletet a többi társadalmi osztály iránt. Hirdetik, hogy a társadalmi rendet akarják megmenteni és a tekintély, igazság, szeretet és erkölcs ellen törnek. A szervezkedés kiindulási pontja úgy Székesfehérvárott, mint Pécsett az egyesületi élet volt. Hiába, csak az egyesület neveli a munkást. Ez képezi benne az általános műveltséget és szakképzettséget, erre a kettőre van szüksége, ha a mai társadalmi, gazdasági és kereseti viszonyok között boldogulni akar. Eleinte természetesen nagyon nehezen ment a dolog. A Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége által rendezett értekezletek nemcsak az illető két város munkásaiÖnök között t. hölgyek és urak olyanok is vannak bőven, kik ifjú korukat élik; kiknél a testszervezet éléskamrájában még duzzadoznak az életerők; vannak ol34íLUok is, kik egy már megfutott életpályára tekinthetnek vissza, hol az életért való heves küzdelemben az életerők jelentékenyen megfogyatkoztak : nem lesz tehát fölösleges egy irányban sem megrajzolni azt a képet, melyet különböző szinvegyületben csodálatos módon festett meg a mindennek alkotója, a hatalmas Isten. A reám megtisztelő figyelem gyümölcse lesz : először is az, hogy imádni találjuk a végtelen bölcseséget s másodszor az, hogy a hallottak fölött saját magunk jól felfogott érdekében kellő időben, vagy még nem teljesen későn okulni fogunk. * Az élettannal foglalkozó tudós férfiak egész serege, a lélektan rejtélyeiben elmerült bölcselők már a régi ókorban sokat évődtek a fölött: miben áll az alvás és az álom ? s hogy mily okszerű összefüggés van a kettő között ? Dűlőre nem juthattak, mert az okszerű összefüggést soha sem ott keresték, ahol az tényleg feltalálható volna. Tisztán lélektani alapokra feküdtek s ott alkalmazták a kutató emberi szellem hatalmas górcsöveit; testetlen szellemben fürkésztek, azért nem is találták azt ott meg, amit kerestek. A mult század második felében Pettenkofer müncheni tanár az emberi szervezet gázcseréjének kipuhatolásait tűzvén ki kutatása tárgyául, azt találta, hogy napközben, még ha nem erőltetjük is meg magunkat a munkában, aránylag sokkal
