ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-10 / 50. szám

X. évfolyam. Esztergom, 1905. december 10. 50. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szervezkedjünk Esztergomban is! Esztergom, dec. 9. A szociáldemokrácia rohamos növekedé­sével szemben a keresztény Magyarországért, a keresztény népért s annak úgy anyagi, mint szellemi érdekeiért küzdő igazi apos­tolok a szervezkedést irták fel zászlajukra. Különösen a szegény, elnyomott munkásnép felemelésén fáradoznak országszerte hazánk nagyobb városaiban és falvaiban; szellemileg műveltté, erkölcsössé, anyagilag erőssé, füg­getlenné szeretnék tenni, mert nem nézhetik tétlen a vörösek aknamunkáját. Kilépnek a porondra, neki gyürköznek a komoly mun­kának s ha fáradozásukat siker koronázza, nagy örömmel, igaz lelkesedéssel értesítenek bennünket lapjukban, a keresztény-szocialista »Igaz Szó«-ban. Nyáron a székesfehérvári és pécsi ke­resztény munkás-mozgalomról számoltak be »Egyesületi hirek« c. rovatukban; munkára, szervezkedésre buzdítanak mindenkit, aki csak a keresztény restaurációi munkásainak sorába akar állni. Kőműves-szakosztályt létesítettek a keresztény munkás-egyesület kebelében a derék pécsiek, belevonták szépen a rendel­kező vállalkozókat, úgy hogy minden építés­szakmába vágó vállalatot a keresztény munkás­egylet vezérli és irányítja. Ime igy prosperál tovább egy jól szervezett keresztény munkás­egylet. Szervezkednek, dolgoznak mindenütt, csak az ősi magyar Sión, Esztergom nem mozog. Pedig hát nálunk is meg kellene pendíteni AZ „E.SZTERGOM" TÁRCÁJA. Ábrándos poéták . . . Ábrándos poéták siralmas nótákban Panaszkodnak fájón, Hogy nincs már boldogság ezen a szánalmas, Szomorú világon, Hogy nincs leány-hűség, hogy a földi nimfák Egytől-egyig csalfák. Szembe oly édesek, de ha elfordulnak Már a legényt csalják. Nem a szivetekbó'l beszéltek ti ígyen, Csak merő szokásból. — Holdsugarat faló versfaragó fiúk Hazudjatok másról, De, hogy a lány csalfa, hogy hamis a szive, Többé — ne mondjátok. Mert — lelkemre mondom, — én, meg egy szőke lány Megharagszunk rátok . . ! Szvoboda Román. Az alvás élettana. Karkecz Lajostól.* Még fiatal koromban, 1870-ben olvastam ilyen cimen hasontermészetü értekezést a •» Ter­mészettudományi Közlöny «-ben. Élénken emlékezem vissza, hogy akkor az * Felolvasta az esztergomi katholikus kör estélyen 1905. nov. 28-án. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. a húrt; szervezni kellene egy bizottságot, mely a keresztény munkásnép helyzetét ta­nulmány tárgyává tenné és a manapság oly­annyira szükséges keresztény munkás-egye­sületet megalakítaná. Van katholikus körünk, vannak nép- és olvasóköreink, van legényegyletünk, földmű­ves- és iparifjúsági egyesületünk is, csak a munkás-osztály tömörítésére nem fordítunk kellő gondot. A keresztény munkásvédelmi mozgalom már határozottan fokozottabb és szélesebb körű tevékenységet tejt ki az or­szágban, mint három-négy év előtt; minden nagyobb város követi a főváros példáját s ha maga nem rendelkezik Prohászkákkal, Giessweinokkal, Huszárokkal, Hallerekkel stb., akkor nem késik egyikét e hires férfiaknak munkásai körébe hivni, szervezkedés, vagy pedig ha ez már megvan, akkor egyesület alakítás céljából. Csak Esztergom, a régi érseki város tartaná magát távol ez üdvös mozgalomtól ? A szervezett töke, vagyis jobban mondva a munkaadók szervezett serege ellen folytatja a harcot a munkás. A szociáldemokraták azt mondják: a világ proletáriusait, az u. n. bér­rabszolgákat egyesíteni kell a töke elleni kíméletlen harcra; a keresztény irány ellen­ben a munkások egyesülését sürgeti. A szocik jelszava a gyűlölet és az osztályharc szitása; a keresztény munkásoké a munkásosztály megteremtése és egy keresztény színezetű egyesületbe való tömörítése. Ez a jelszó va­^sult meg Pécsett, ez az igazság győzött Székesfehérvárott is. Összetoborozták a mun olvasottak fölött nem csekély ámulattal voltam eltelve és erős aggodalom töltötte be lelkemet azon pazar fényűzés miatt, mely már akkor elhatal­masodott a fiatalabb nemzedék körében. A pazarlást, gondatlan, könnyüvérü költe­kezést, illetve fényűzést nem a klakk, frack és lakkban találtam, pedig a sikkes megjelenés akkor is a jó izlés kategóriájához tartozott; nem talál­tam okát e fényűzésnek ott sem, hol az emberek nagy része az ezerféle élvezetek útvesztőjében eltévedve, gondtalanul fecsérlik el a drága időt, pedig a kávéházi rendszer akkor is ki volt már fejlődve s már akkor is lehetett látni egyeseket rezes orral és megtört fényű szemekkel ődöngni szokatlanul korán reggel a korzón és a hideg fürdőház felé; nem gondoltam a toilettekre sem, pedig nyilvánvaló dolog, hogy a kedves nők toilettje akkor is sokba került s az urak akkor is szivesebben finomultak, a fess és Ízléses öltö­zékeken, mint a rendszer és összhang nélkül való összevisszaságokon. Szóval akkor is úgy éltek és költekeztek, nemre való különbség nélkül, mint ma s én még­sem ezen akadtam fel, hanem inkább azon körül­tekintés nélkül való fényűzésen, melyet az ember a testszervezet háztartásában honosít meg, mely pedig mindenek felett elsősorban kell, hogy érde­keljen minden komoly férfiút. Tagadhatatlan tény ugyanis az, hogy sehol sem olyan pazar és könnyelmű az ember, mint testszervezetének háztartásában. Azt hiszi, hogy az életerők kiaknázhatatlanok ; hogy a könnyelmű pazarlás folytán beállott veszteséget a folytonos anyagcsere biztosan és kellő mértékben pótolja. Nagy önámitás; veszedelmes képzelgés. Szerkesztőség 1 : .Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­kereskedésében. kásnépet, de hogyan ? Ügyes, tapintatos szer­vezkedés révén. Felvilágosították arról is, hogy a keresztény munkások szervezetei nemso­kára ugyanazokat az előnyöket adják, mint a szociáldemokrata szervezetek, csakhogy azzal az óriási különbséggel, hogy a keresztény tábor két oly erényt is táplál, melyről a szociál­demokraták tudni nem akarnak, t. i. az egy igaz Istenben való élő hitet és a hazaszeretetet. Észrevette a józanul gondolkodó munkás­nép, hogy a Weltnerék, Bokányiék, no meg a Gárdos Mariskáék — akik sokkal okosab­ban tennék, ha a fözökanál ügyes forgatását sajátítanák el a konyhában s nem holmi szabad szerelmet hirdető kathedrákon verdesnék a le­vegőt semmitmondó frázisaikkal — hirdetik ugyan a szabadságot, de azalatt folytonos terrorizmussal dolgoznak. Hirdetik az egyenlő­séget és elnyomják testvéreiket. Hirdetik a testvériséget és szítják a munkásban a gyű­löletet a többi társadalmi osztály iránt. Hir­detik, hogy a társadalmi rendet akarják meg­menteni és a tekintély, igazság, szeretet és erkölcs ellen törnek. A szervezkedés kiindulási pontja úgy Székesfehérvárott, mint Pécsett az egyesületi élet volt. Hiába, csak az egyesület neveli a munkást. Ez képezi benne az általános mű­veltséget és szakképzettséget, erre a kettőre van szüksége, ha a mai társadalmi, gazdasági és kereseti viszonyok között boldogulni akar. Eleinte természetesen nagyon nehezen ment a dolog. A Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége által rendezett értekez­letek nemcsak az illető két város munkásai­Önök között t. hölgyek és urak olyanok is vannak bőven, kik ifjú korukat élik; kiknél a testszervezet éléskamrájában még duzzadoznak az életerők; vannak ol34íLUok is, kik egy már megfutott életpályára tekinthetnek vissza, hol az életért való heves küzdelemben az életerők jelen­tékenyen megfogyatkoztak : nem lesz tehát fölös­leges egy irányban sem megrajzolni azt a képet, melyet különböző szinvegyületben csodálatos mó­don festett meg a mindennek alkotója, a hatal­mas Isten. A reám megtisztelő figyelem gyümölcse lesz : először is az, hogy imádni találjuk a végtelen bölcseséget s másodszor az, hogy a hallottak fölött saját magunk jól felfogott érdekében kellő idő­ben, vagy még nem teljesen későn okulni fogunk. * Az élettannal foglalkozó tudós férfiak egész serege, a lélektan rejtélyeiben elmerült bölcselők már a régi ókorban sokat évődtek a fölött: miben áll az alvás és az álom ? s hogy mily okszerű összefüggés van a kettő között ? Dűlőre nem juthattak, mert az okszerű össze­függést soha sem ott keresték, ahol az tényleg feltalálható volna. Tisztán lélektani alapokra feküdtek s ott alkalmazták a kutató emberi szel­lem hatalmas górcsöveit; testetlen szellemben fürkésztek, azért nem is találták azt ott meg, amit kerestek. A mult század második felében Pettenkofer müncheni tanár az emberi szervezet gázcseréjének kipuhatolásait tűzvén ki kutatása tárgyául, azt találta, hogy napközben, még ha nem erőltetjük is meg magunkat a munkában, aránylag sokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom