ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-26 / 48. szám

bálják. Ha,.úgymond, egy embert minden joggal felruháznak s enni nem adnak neki, a második napon lemond minden jogáról egy darab kenyérért. A képviselő beszédje végén kitért a vármegyék szerepére. Most, úgymond, hogy az alkotmánytipró kormány a koalició erejét a folytonos elnapolásokkal egyidőre megbénította, a vármegyéken a sor, hogy ellentállásukkal megtörjék e veszedelmes törekvéseket és az ősi alkotmányt megvédjék. Esztergom vármegye legutóbb hozott határozatát ismertette. A törvényhatóság ezzel, úgymond jó helyre terelte a nemzeti ellentállást, hogyha a hazafias közönségre számit. Esztergom vármegye közönsége ne adjon adót. A képviselő azzal végezte beszédét, hogy tartsanak ki a polgárok a koalició mellett. A közel egy óra hosszáig tartó beszéd után a község birája megköszönte a képviselő fáradságát, mire Zlinszky a nép lelkes éljenzése között a r. kath. plébániára ment, hol Hermann József esperes szívesen látott vendége volt. A képviselő még aznap Nagy-Sáp községbe is átrándult. A függetlenségi érzelmeiről nevezetes község lakossága nagy ovációval fogadta Zlinszkyt. Itt is, mint előbb Bajnán, előkerültek a választási zászlók és. a Kossuth-nótát énekelve kisérték a követet a községháza elé, hol már szinte nagy közönség várta. Zlinszky itt is a politikai helyzetet festette. Zlinszky tudvalevő tüzes szónok, ki lelkesedésbe viszi a legcsöndesebb vérű embert is, hát még a nagysápiakat.Mikor Zlinszky aFejérváry-kormányról beszélt, a nép orkánszerüen kiáltotta megvetésének kifejezéseit. A képviselőt a polgárság lelkesen éljenezte és felkérte, hogy Nagy-Sáp község nevében üdvözölje a koalició vezérét, Kossuth Ferencet. A képviselő után Balassa Antal, a község jegyzője beszélt. A vármegyének politikai álláspontját felemlítve, felvilágosította a népet az adók beszedését és beszolgáltatását illetőleg. Egészen besötétedett már, mikor a nép Kossthnótát és Himnuszt énekelve szétoszlott. Zlinszky István másnap, hétfőn délelőtt Epölön tartott beszédet választóinak. Felvilágositásait itt is lelkesedéssel fogadták. A választók bálványozzák képviselőjüket, ki, mint ők mondják, nem öt forinttal szúrja ki szemüket, hanem a nép között jár, hogy megismerje bajait. 1 Megyebizottsági tagválasztás. Köbölkúton Hogenbuck Ferenc mandátumának megsemmisítése folytán tartott uj választáson ismét Hogenbuckot választották meg. Hoogenbuck mandátuma a választáson megesett szabálytalanságok miatt lett megsemmisítve. Bajnán december 14-én választanak Bajna és Nagy-Sáp^községek háromhárom megyebizottsági tagot. * A párkány-nánai ut. A botrányosan megrongálódott párkány-nánai ut javításához már hozzáfogtak. Hogy a munka gyorsabban és célravezetőbben folyhasson, az utat a forgalom elől december hó 7-ig* elzárták. A párkánynánai indóházhoz ezen idő alatt Nána község felé terelődik a forgalom. * Halastó Esztergomban. Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk, hogy néhány lelkes polgára Esztergomnak egy létesitendő halastó ügyében mozgalmat indított. A kezdeményezők felhívása oly kedvező fogadtatásra talált a város polgárságának minden rétegében, hogy hétfőn este a Fürdőben meg is tartották az értekezletet, melyen egy szervező bizottságot is választottak. Az értekezleten egybegyűlt polgárok egyhangúlag kifejezett óhaja szerint Lindtner János magánzó elnökölt, ki eddig is vezérszerepet vitt a mozgalom megindításában. Lindtner János ismertette az értekezlet célját, mely szerint széleskörű mozgalmat kell indítani egy halastó részvénytársaság alapítására. Minthogy pedig az eszme, mint, látja máris nagy érdeklődést keltett, ajánlatára jegyzőkönyvvezetőnek Jambrik István városi közgyámot, előadónak pedig Dobó Gyula állatorvost ajánlotta. Dobó Gyula ritka ügyességgel összeállított szakelőadónak bizonyult. A tógazdaságot külföldön, főleg bajorországi, svájci és ausztriai tanulmányaiból ismeri. Előadásában gyakorlati tájékozottsággal és érdekes, figyelmetkeltő részletekkel teljesen meggyőzte a hallgatóságot arról, hogy városunk egy oly javadalmi forrást nyitna meg, mely lendületet adna amúgy is pangó közgazdasági életünknek. A szakavatott előadó a tóhalászás és berendezés minden részét ismertette s oly kerekded szerkesztésben tárta azokat elő, hogy a jelenvoltakban bizalmat ébresztett az eleinte merész álomnak hitt terv iránt. Az előadónak Bleszl Ferenc takarékpénztári titkár köszönte meg az ismertetést, majd ugyanő ajánlotta, hogy a részvénytársaság megalakítására küldjön ki ezen értekezlet egy szervező bizottságot. Az elnök indítványára ezen bizottságba beválasztattak : Lindtner János, Adorján János, Bleszl Ferenc, Dobó Gyula, Farkas Tivadar, Frey Ferenc, Jambrik István, Kecskeméthy János, Kósik Ferenc, Leitgeb János, Sternfeld Rezső, Schiefer Lajos, Unger Hugó, Vim?ner Ferenc, Vörös József és dr. Zwillinger Ferenc. Az értekezleten még Vimmer Ferenc, Bleszl Ferenc és Leitgeb János több kérdésben megvilágosító eszmecserét provokáltak. A szervező bizottság most munkához lát és legközelebb már azt hisszük eredményes munkákról számolhatunk be. * Népkonyha. A Szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony egylet f. é. november hó 23-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a városi szegényházban december hó 3-tól, advent első vasárnapjától kezdve a népkonyhát a tisztelendő irgalmas nővérek vezetése alatt újból megnyitja. Az elmúlt téli idény alatt, 1904. nov. 27-től 1905. március 26-ig, 60—65 szegény nyert naponkint ebédet a népkonyhán. Ezen idő alatt kiosztatott 7666 ebéd és 2375 kilogramm kenyér. A költségek 2032 korona 28 fillért tettek ki. Ezen összeget csak kegyes adományok segélyével volt képes az egyesület fedezni. Száznál jóval több a szegények száma, kik a népkonyha megnyitását várják. Hogy legalább a felének naponkint ebédet adhasson az egyesület, kegyes jóitevők támogatására van szüksége. Az egyesület elnöksége mély tisztelettel fordul a könyörületes szivekhez kegyes adományokért a népkonyha számára és hálás köszönettel fogad pénzbeli vagy terménybeli adományokat és kéri azoknak dr. Fehér Gyula plébános, alelnök kezeihez való szives beküldését. • * Az uj vágóhid ügye. A városi uj vágóhíd építésére a Nicholson gépgyár ajánlatot tett a városnak. A terjedelmes költségvetés és tervezet a napokban érkezett Esztergomba s" ezzel a mi kis vágóhid-mizériánk ellen megtétetett az ultimátum. Az ajánlat szerint az uj vágóhid a legkényesebb egészségügyi követelményeknek is megfelelne. Volna benne nagy- és apró-marha vágóhelyiség, külön sertésvágó bélmosóval, hütőés gépház, megfelelő istállók és sertés-ólak, gépészés felügyelő-lakás, sertéspörkölő hely, egészségügyi vágó, raktár, kocsiszín és emésztő-gödör lenne. A helyiségek méretei olyanok, hogy egy időben 4 drb nagy-marha, 36 drb apró-marha és 18 drb. sertés dolgozható fel. A hűtő villamosmotorral tartatnék üzemben és benne egyes számozott és bérbevehető, elzárható fülkék volnának. Az ajánlattevő cég 150,703 kor. 50 fillér költséggel kész létesíteni a vágóhidat, minek fedezésére a város köteles 50 éven át évenkint 8050 koronát fizetni. A jövedelmezőségi számítás szerint a vágóhid évi kiadása az építési tőke törlesztésével együtt 14,500 korona, bevétele 17,900 korona s igy a város évi költségvetésében a vágóhid jövedelme címen szereplő bevétel ezután is fennmaradna. Vagyis a vágatási dijak s egyéb címeken befolyó jövedelem teljesen födözné a törlesztéses kölcsön évi részleteit és e mellett még jövedelme is lenne a városnak. A vágatási dijak a jelenleginél magasabbak lennének. Szarvasmarha után 4 kor., apró-marha után 1 kor., sertés után 2 kor. darabonkint, miben a hütő-használat és sertéseknél a forró viz már bele van értve. Külön dijat csakis a zárható hűtő fülkékért lehetne szedni. Az ajánlat szakszerű előkészítés után legközelebb a városi képviselőtestület elé kerül. * A pince titka. A helybeli fogyasztási adóhivatal egy névtelen levél alapján nyomozást indított Vas István helybeli korcsmáros ellen, mert az, állítólag egy rejtett pincében nagy menynyiségü bort tart s ezt eltitkolja. A korcsmáros az ellene felhozott vádra nevetett és készséggel nyitotta fel a pincét. A pincében levő bor mind fogyasztási adó alá volt véve s a legélesebb fináncszem sem vett észre semmi különöset. Egyszer azonban a vizsgálók szeme egy nagy kádra esett, mely olyanféle volt, mint amilyent szüretkor használnak. Ez a kád kissé gyanúsan volt a falhoz támasztva s körülötte apró és könnyen elmozdítható pince-edények voltak. Tehát a kádat nyilván mozgatni szokták. Elguritották a kádat s ekkor látták, hogy a pince tulajdonképen csak most nyilt meg. A titkos pincében nem kevesebb, mint 6000 liter fogyasztási adó alá nem vett bort találtak. A birság, mint halljuk, néhány ezer koronát fog kitenni. Érdekes, hogy a fogyasztási jövedéket megkárosító korcsmároson kivül — szerinte — más nem tudott a rejtett borról és sehogysem tudja kisütni, hogy ki lehet a nagy Anonimus. * Az iskola takaritása. Most, mikor a gyermekbetegségek járványszerüen grasszálnak a megyében, nem kis gondot igényel a falusi iskolák tisztántartása. Eddig erre nézve azon ősrégi szokás volt gyakorlatban, hogy a gyermekekkel takaríttatták ki az iskolákat. A nemrég ez ügyben megjelent tanfelügyelői intézkedés nagyon helyesen rendelkezik ugy, hogy ezentúl felnőtt, vagy ahhoz értő egyének végezzék ezen munkát, mert a nagy iskolatermeket a 9—10 éves leánykák nem képesek az egészségügyi követelményeknek megfelelően kitakarítani s csak inkább játéknak veszik a megbízatást. A uj rend betartása felette fontos és kívánatos, a községi képviselet és iskolaszék szigorúan ügyeljen fel erre, mert a terem, melyben gyermekeik tartózkodnak, elhanyagolt piszkos állapotában kész fészke a veszedelmes betegségeknek. Ez intézkedés fontosságát azonban Epöl község elöljárósága nem tudja, vagy nem akarja felfogni. Panaszokat hallottunk, hogy ott két lelkiismeret nélküli bujtogató a községben azt híreszteli, hogy az uj rendet a tanitó eszelte ki csak azért, hogy zaklassa a polgárokat. Csodálnánk, ha Epölön, hol ugy is sok a tisztogatni való, nem magyarázná meg valaki, hogy ez nem zaklatás, hanem rend. * Egy ezres, melynek nincs gazdája. A mai pénzszük világban, mikor minden garasnak foga van, nem érdektelen hir, hogy a városházán 1000 korona hever és nem találkozik gazdája. Vas István korcsmárost ugyanis a fogyasztási adóhivatal 2000 korona birsággal sújtotta, hogy 6000 ezer liter bort eltitkolva tartott egy rejtett pincében. Az ellenőrző hivatalt egy névtelen levél figyelmeztette erre, s igy a büntetés pénz fele a fogyasztási adótörvények szerint a feljelentőt illeti. A névtelen valaki azonban nem jelentkezik az ő 1000 koronájáért. A pénz most a városházán hever és nem tudják kinek adják. A névtelen feljelentő ugy látszik fél a viszont bosszútól, vagy nem.tudja, hogy neki egy nehéz ezrese hever gazdátlanul. Avagy pedig ritka önzetlen ember ki megelégszik azzal, hogy szolgálatot tett a közügynek és sok ezer koronánál többet ér neki, ha a napvilágra jött tiszta borból a korcsmáros szemrehányása nélkül ihat. Micsoda lelki gyönyörűséggel emelgetheti poharát a világosság félé . . . * Rendőrkurzus. A városi rendőrkapitány 6 hónapig tartó rendőrkurzust rendez, melynek végeztével a legjobb előhaladást tanúsító rendőrök kitüntetésben részesülnek. A kurzuson a rendőr tisztek és a város főorvosa fogják a legénységet kioktatni a közrendészeti és közegészségi ügyekről. * Vizbe esett helypénzszedő. Singer Móric, a város helypénzszedője folyó hó 19-én a Dunán horgonyzó káposztás-hajókra ment helypénzt szedni. A káposztás-hajók egyik admirálisa, Lacsányi Pál negyedi káposztafej-termelő valami ürügy miatt megtagadta a 20 fillér lefizetését, miért is Singer elindult a hajóra támasztott keskeny deszkán, hogy az ellenszegülő káposztáiból egyet-kettőt, mint zálogot elvigyen. Alig ^ tett azonban egy-két lépést, szembe jött vele a mozgó alkalmatosságon Lacsányi és ugyancsak gesztikulált és toporzékolt Singer szándéka ellen. A dolog vége az lett, hogy a vámszedő belebillent a Dunába. A káposztás-hajók szerencsére nem tartoznak a magyar flotta legmélyebb járatú hajóihoz s igy horgonyzásuk helyén sem ért derékon felül a viz. De az legalább nagyon hideg volt. Singer feljelentette Lacsányit, ki azzal védekezik, hogy a helypénzszedő »véletlenük esett a vizbe. * Asszonyok neheztelése az „Esztergom" ellen. Minapi szerény reklámunk, amelyben Brutsy Gyula kiváló theáját (ára 1 kiló 16 kor., fél kiló 8 kor., 1 deka 2 fillér) hirdettük, szörnyű apprehensiót keltett a — Marsban. Mi szokott udvariassággal említettük, hogy a marskisaszszonyok délután vagy esténként theázni szoktak. Hogy ezt irtuk, ezért nem haragudtak meg, de látócsövük, mely még a Sir Tom Blondé-nál is jobb, a néhány szót : »marsktsasszonyok« — imigyen mutatta : »mars kl asszonyok.« Ezért szörnyen megapprehendáltak és egy ledobott meteoron ünnepélyesen kijelentették, hogy ezentúl Esztergomból theát nem hozatnak. A meteorkövet rögtön lefülelte a londoni Brittisch múzeum, 1000 dolláron, kitől? nem tudjuk. Az egészből nem maradt más, csak az apprehensió, De mindegy. Azért a Wilfinger atya által egyenesen Kínából küldött hamisitlan, finom, zamatos thea ára most is ugyanaz ami volt. Kapható egyedül Brutsy Gyula üzletében Esztergomban,