ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-26 / 48. szám

hanem pénzzel. És ha most sem sikerül, veszünk sirkövet és ráirhatjuk : Itt nyugszik a katholikus Ausztria. De nem. Hisz van katholikus intelligenciánk. Fiatalja ez az egyetemi ifjúság. Gondozzuk sze­retettel. Okos és bátor legyen, de ne olyan, hogy egy pisztoly csőre férjen rá! Ki nem hisz sem szabadkőművesnek, kinek nem imponál a voraus­setzusngelose tudomány, mert ez non sens. Es ki­kérjük magunknak, hogy inferiores-ek volnánk. Voltunk is leszünk is mindig superiores-ek. Pláne a hit dolgában. Morál dolgában se, de hazafi­ságban sem. Megmondhatják a császárnak, hogy ha minden elvész, mi hűk maradunk. Van szép hazánk, benne minden a mi kell és 50 millió lakos benne. (Ugy látszik, mi is J) Nem hagyjuk a hitünket is, mert vagy bolond lesz a világ, vagy pedig Krisztus lábaihoz ül. A remek, minduntalan megszakított beszéd hatása alatt elénekelték a pápai hymnust és szétoszlottak. A magyar kath. tanitók árva­háza Esztergomban. A magyar kath. tanitók országos segély­alapjának központi bizottsága f. évi aug. hó 24-én tartott közgyűlésén magáévá tevén Berta­lan Vince ama javaslatát, amely szerint az árva­ház létesítésének beállt az ideje, ennek és a tápintézet kivitele valamint az alap gyarapodá­sát célzó intézkedések foganatosítása céljából kebeléből dr. Walter Gyula elnök vezetésével egy hattagú bizottságot küldött ki. Ezen ugymondjuk permanentiában működő bizottság f. hó 12-én d. e. 10 órakor tartotta meg értekezletét Budapesten a központi papne­velde dísztermében. Az értekezleten megjelentek dr. Baksay Károly kanonok, váci, dr. Döbrössy Alajos kanonok, pécsi egyházmegyei főtanfelügyelő, Bertalan Vince esztergomi képző tanár, Bobory János monori főtanitó és Starck Gyula nagyváradi jubiláris igazgatótanitó és az alap alelnöke. Dr. Walter Gyula üdvözölvén az értekez­letet jelzi, hogy annak tárgya a központi bizott­ság megbízatásából egyrészről az árvaház és tápintézet létesítése, másrészről azon jövedelmi kútforrásoknak igénybevételére szükséges intéz­kedések foganatosítása, melyek az alapok gyara­pítására szolgálnának. Mielőtt azonban a felvetett tárgyakra nézve az eszmecserét megindítaná, kötelességszerüleg jelentést tesz arról, hogy Fonyó Pál a »Papok Lapja« f. évi szeptember 14-iki számában egy közleményt intézett hozzá, amelyben kivonato­san közölvén a megnyitó beszédben felsorolt kivánatokat, mig egyrészről történeti fejlődését adja az alap keletkezésének, másrészről több te­kintetben kifogásolja az alap vezetését, melyet az Eötvös alap vezetésével szeretne azonosítani. Közleményében fájlalva emliti fel, hogy ő mint az alap kezdeményezője mindezideig mellőzésben részesült. Bertalan Vince az értekezlet kívánatára egész terjedelmében felolvassa a közleményt, amelyre nézve dr. Walter Gyula bemutatja vá­laszát, amely a nevezett lap f. évi szeptember hó 28-ki számában jelent meg. A közlemény felolvastatván, belőle az értekezlet meggyőződött arról, hogy sem a mostani központi bizottságot, sem az elnökséget vád nem illetheti, mivel az alapszabályok módositásával a tanitók részvétele parlamentáris alapon van biztosítva. Egyébként pedig a'z elnökség ép ugy mint a bizottság minden időben és minden körülmények között legelsőbbrendü feladatának ismeri az alap felvi­rágzását előmozdítani. Bobory János indítványára az értekezlet minden tekintetben bizalmat ad az elnöknek fáradhatlan és ügybuzgó, minden mellékes céltól ment munkásságáért. Dr. Baksay Károly reflectálván a központi bizottság üléséről felvett jegyzőkönyv ama téves adatára, amely szerint a váci egyházmegyei tani­tók gyermekeinek nevelőintézete Istenben bol­dogult Csávolszky József anyagi áldozatából létesü't volna kizárólag^ kéri tudomásul venni, hogy az intézet létét O excellentiájának gróf Csáky Károly püspök nemesszivüségének és jóté­konyságának köszönheti, amennyiben húszezer korona adományával lehetővé tette az intézet­nek mai állapotba való hozását. Ezeknek előzetes letárgyalása után az el­nök feltette a kérdést, vájjon az értekezlet elér­kezettnek találja-e az időt, hogy tekintettel az árvaház közel 180000 korona tőkéjére, annak létesítése mellett állást foglaljon. Annál is inkább választ, illetőleg határozatot kér, mivel egy na­gyobb szabású, országos intézet szervezéséről, létesítéséről van szó. Egyúttal felemlíti, hogy az árvaház, amennyiben alapjának legnagyobb gya­rapítója a bibornok hercegprímás O Eminenciája annak Esztergomban való felállítását kötötte ki, helyhez van kötve. Ezzel szemben Bobory János azon kívánal­mának ad kifejezést, hogy az a tápintézette] együtt Vácott létesíttessék, mint a honnan a felsőbb iskolákat látogató növendékek a könnyű és gyors közlekedés révén folytathatják tanul­mányaikat Budapesten. Más tekintetből pedig utalván néhai Schuszter Konstantin váci püspök fejedelmi alapítványára, melyben árvaházról is említés van téve, kérdi nem volna-e lehetséges azt ott felállítani ? A bizottság, dr. Baksay rövid felvilágosí­tása után, amely szerint az árvaházra hagyomá­nyozott összeg nem direkt a tanitók árváinak ellátását illeti, másrészről pedig helyeselvén a Bertalan Vince által felsorolt mindazon területi, egészségügyi és pedagógiai okokat, amelyek az árvaháznak felállítását Esztergomba utalják, in­dítványára egyhangúlag határozatikig kimon­dotta, hogy : 1. az árvaháznak a jövő tanévre való létesítésére az időt elérkezettnek találja; 2. azt Esztergomban létesiti és 3. a létesítés kivi­telére vonatkozó összes előzetes intézkedések fo­ganatositásával a központi bizottság megbízásából elnökét, dr. (Walter Gyulát bizza meg. Az elnök megköszönte a beléje helyezett bizalmat és kije­lentette, hogy a megbízatást elvállalja. Legked­vesebb gondját fogja képezni a reá háramló mun­kának szeretettel karöltve járó teljesítése, hogy a magyar kath. tanitók egyik rég óhajtott inté­zete megvalósuljon. Az úgynevezett tápintézet felállításától azonban a bizottság egyelőre elállt, mivel tekin­tetbe vette, hogy az a felsőbb iskolákat látogató növendékek befogadására csak Budapesten léte­síthető s igy az nagy fedezetet kivan. A fedezet pedig még nincs meg. Az értekezlet azután áttért az alap gyara­pítására szolgáló eszközök megbeszélésére. , Bobory János három javaslatot terjeszt elő, u. m.: 1. Kerestessék meg a nagyméltóságú püspöki kar, hogy az összes egyházi és iskolai birtokok tűz- és jégbiztositása az »Első magyar általános biztosító társaságnál« eszközöltessenek. Széles mederben bocsátkozik fejtegetésekbe, amely szerint eredménye az volna, hogy abból jutalék cimen legaláb is kétszázhetvenezer korona jutna a segélyalapnak. Azonképpen javasolja, hogy kerestessék meg a Rigler-cég a tanszerek szállítására nézve és vele szerződési viszonyba lépve minden egyes iskola köteleztetnék szük­ségleteit attól beszerezni. Ebből is tetemes jöve­delem származnék. Javaslatának támogatására bemutatta ugy a nevezett társaság, valamint a cég írásban adott ajánlatait. Végezetül proponálja, hogy er­kölcsi tanulságot szolgáltató kisebb füzetecskék bocsáttassanak ki, amelyből szintén tetemes és állandó jövedelmet nyerne az alap. A javaslatok fölött hosszabb eszmecsere indult meg, a melyhez a bizottsági tagok mind­egyike hozzászólott és végezetül megkérte elnö­két, bárha terhes is a munka, legyen szives el­vállalni a megbízatást, amely szerint megkere­sést intézne az egyes biztosító társaságokhoz, hogy melyik volna hajlandó nagyobb jutalék­ban részesíteni az alapot, nemkülönben ugy a Rigler-céget, valamint a Szt. István Társulatot a náluk beszerzendő taneszközök, tanszerek, illetve tankönyvek után adandó jutalék kinye­rése céljából. Ugyancsak dr. Döbrössy Alajos javasolta, hogy az alap gyarapítása céljából minden egyes tanitó, tanitónő, valamint az óvónőképző intézetbe beiratkozó növendék után két korona illeték szedessék be az alap javára. Ez mintegy köz­vetlen előkészítés volna a jövendő tanitót az alap pártolására birni. Egyúttal javasolja, hogy a tanitói kinevezések alkalmával szólittassék fel minden egyes kinevezett tanitó az alapba való belépésre. Az előbbire nézve a nagym. püspöki kar volna felkérendő, hogy a növendékek után szedendő két korona összeg befizetése kötelező­leg kimondassék. Döbrössy Alajos dr. továbbá javasolja még, hogy adandó alkalommal a kormány is meg volna keresendő, hogy az alapot segélyezze, ha másból nem a tanulmányi alapból. A javaslatok az értekezlet részéről helyes­nek találtatván, ismételten felkéretett az elnök a további intézkedések foganatosítására. Az elnöklő praelatus kanonok újból meg­köszönvén a bizalmat, igérte, hogy tőle telhetőleg mindent el- fog követni, hogy a létesítésre vonat­kozó előkészületek foganatosítása céljából nyert megbízatásnak megfeleljen és hiszi, hogy sikerülni fog egy építészt is megnyerni, ki az árvaház ter­vezetét az ügy jóvoltáért fogja elkészíteni. Az értekezlet azután a papnövelde.alkor­mányzójának Krlzsán Mihály józsefvárosi plé­bánosnak voltak szívesen látott vendégei. A magunk részéről a legnagyobb öröm­mel regisztráljuk a történeteket, melyek a ma­gyar kath. tanitóságnak Esztergomban szereznek egy valóban a legnagyobb felkarolásra érdemlő intézményt. Nem térhetünk ki azonban a »Népnevelő« tévedése elől, amellyel szemben kijelentjük, hogy igen is az árvaház létesítésének ügyét a bizott­ság végzi és pedig a középponti bizottságtól nyert mandátum alapján! Tudósitó. Vasárnapi levél. — Közhírré tétetik. — Mucsán, — azaz: pardon! — Esztergomban vagyunk. Jóizüen falatozik az esztergomi polgár, de ha megverik a város hivatalos dobját, kiszalad a kapuajtóba egész háznépével, hogy meghall­gassa, miszerint a nadrág-utcai 000 népsorszám és 0000 helyrajzi számú szabad telek ekkor vagy akkor szabad-kézből nyilvános árverésen a leg­többet ígérőnek eladattatik és Görcsök János a vasúttól egész a vashidig terjedő útvonalon el­veszítette a fél csizmapatkóját. Es nincs az az országos hadba szálló fel­kelés, melyet nagyobb lármával hirdettek volna valaha, mint ahogy ezeket Esztergom szabad királyi város rendőre kikiáltja. Ép ugy van ez nálunk, mint Ebeden és Huta-Szent-Léleken. A jámbor polgárok bosszankodva kaparják a fejü­ket, ha őket nem érdeklő dolgokért várták ki a hosszú dobpergést. No mert a rendőr lelkiisme­rettel végzi a dobverést és mig előkelően hanyag mozdulattal kiveszi tokjából a bütykös pálcákat, már ott van az arcán az a titokzatos komolyság, mely mögött a fontos titkok kiáltó semmitmon­dása rejlik. Mindezek pedig elém ötlenek most, hogy e* nemes város jövő közgyűlésén szóba kerül a dobszóvali hirdetés dijának felemelése. A rendőr­kapitány panaszkodik, hogy ezt a hivatalos köz­csen dháboritást és forgalomzavart nem képes le­I Sirolin Q) tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut ÍJ2J: lábbadozóknál influenza után —- ajánltatik. : A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós szer : úgy­mint Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva : F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL, (Svájc). I

Next

/
Oldalképek
Tartalom