ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-19 / 47. szám

A közgyűlés éljenezte a polgármestert s kivonult az ismert hangok elől. Az a felháborodás, mit Bártfay minden fel­szólalása okoz, kezd a közgyűlésben veszedelmes formát ölteni. A másnapi közgyűlés a költségvetést fo­gadta el minden nagyobb vita nélkül; Délelőtt azonban egy sikamlós ügyet is provokált Bárt­fay úr ügye. A költségvetésben a nyűg- és kegydijaknái ugyanis Sinka Ferenc képviselő felszólalt. Lát, — úgymond — itt egy 720 koronás tételt, me­lyet egy olyan , »szemelynek« — mert másként nem nevezheti, •—• ad a város. Az illető mások becsületének és a kenyéradó város tekintélyének aláásása miatt nem érdemli meg ezt. Minden al­kalommal csak közbotrányt okoz és a társadalmi békét dúlja ... — Ki az ? Hangzott minden oldalról. — Bártfay, — szólt Sinka. Ekkor a képviselők integettek Bártfaynak, és kiabáltak: Menjen ki! Hagyja el a termet. Bártfay ur azonban mulatott ezen, s csak mikor az elnöklő polgármester is felszólitotta, hogy mi­után az ő ügyét tárgyalják: hagyja el a termet, vonult ki a képviselők megkönnyebbülést jelentő sóhajai között. ; — Csak ezt vártam, — mondta, mikor ki­ment. Helc Antal dr. a közgyűlést fel világosit­hatja, hogy a kegydijat Bártfaytól ilyen módon nem vonhatja meg. Ezt szabályszerű fegyelmi eljárás utján teheti csak. Tessék tehát konkrét adatokat felhozni. Többen: Fogházra van büntetve piszkoló­dásaiért. Hónapokra terjedő hűvösre. Földváry István dr. miután kijelenti, hogy őtet sem szimpátia, sem antipatia nem vezeti, Helc dr. felfogását osztja. Sinka Ferenc kijelenti, hogy indítványát írásban fogja beadni, nyomós adatokkal fogja ezt támogatni, minek bizonynyal lesz eredménye. Miután a közgyűlés igy határozott, a pol­gármester egy hajdúval be akarta hivatni Bárt­fayt, de ez jelentette, hogy a »képviselő ur« el­hagyta Bottyán ősi palotáját. j. * Ö Eminenciája Vaszary Kolos herceg­prímás Imely község tűzkárosultjainak 1000 ko­rona segélyt adományozott. A 80 károsult csa­lád buzgó imával iparkodik meghálálni a főpász­tor páratlan nemesszivüségét. * Nagylelkű adomány. Az esztergomi fő­káptalan az építendő győri kath. internátus költ­ségeire 3000 koronát ajándékozott. * József főherceg szobrára a fő- és szék­város közönségének átirata folytán a vármegye 50 koronát küldött a szoborbizottságnak. * Főegyházmegyei hirek. Plebánosi minő­ségben investiáltattak : Melles Emil apát, a buda­pesti újonnan felállított gör. kath. plébániára, Borbás László a lédeci plébániára és Tonhaiser Mihály az imelyi plébániára. — Várkonyi Károly volt székesfővárosi hitoktató f. hó 10-én életének 36., áldozárságának 13. évében Budapesten elhunyt. * Szent Imre herceg születési napjának kileneszázados évfordulója. 1907. évben lesz kilencszáz éve, hogy szent Imre herceg, a ma­gyar ifjúság védőszentje született. A katholikus főiskolai hallgatók szent Imre körében fölvetődött az a nagyszerű eszme, hogy a magyar ifjúság emlékezzék meg ez alkalommal védőszentjéről szent Imréhez méltó, országra szóló nagy ünnep­pel és örökítse meg emlékét valami maradandó alkotással. Ennek előkészítésére a budapesti szt. Imre kör elhatározta, hogy dec. 8-ára az egész ország katholikus egyházi és világi ifjúságát gyű­lésre hívja össze, mely a kilencszázados évforduló megünneplését részletesen megbeszéli és a szent Imre herceg tiszteletére emelendő emlékmű ér­dekében országos mozgalmat indít. * A vízivárosi zárdaiskola Mária-Kongre­gációjának tanácsa mult vasárnap tartott ülésén kimondotta, hogy karácsonykor a Jézuska aján­dékául egy szegény leánykát meleg uj ruhába fog öltöztetni s annak egyes darabjait maguk a tagok fogják készíteni. Ugyanekkor kimondatott, hogy a működő tagok használatára könyvtárt létesít s ennek céljaira a farsang folyamán szín • játékot rendez. A darabválasztás meg is történt, Tor dal Grail Erzsi három felvonásos » Vit'ágálom« cimü allegorikus színjátékát fogják előadni, mely­hez a szereposztás már a legközelebbi napokban fog eszközöltetni. * Az amatőr kiállitás bezárult. Helybeli amatőrjeink jól sikerült kiállítását szerdán este zárták be. A kiállításról alkalmunk volt elismerően irni, mert, ha voltak is ott képek, melyekben a tehetség a komikummal birkózott meg a szinek és hajlékony vonalak fegyverével, mégis álta­lánosságban csak dicsérettel kellett fogadni az ecsetforgató kis tábor második bemutatkozását. A kiállítók nem is vallották magukat művészek­nek s ezért a műtárgyak elbírálását sem lehetett ebből a szempontból venni. Mindenki tehetségé­hez képest a legjobbat készítette és mutatta be ezen kiállitáson s igy minden a »legszebb« volt. A kiállitás rendezőinek a kaszinó elnöke Büttner Róbert mondott köszönetet, kiemelvén, hogy mily nagy buzgalom kellett a fáradságos munkához. A rendezőség ez alkalommal kedélyes thea­estélyt rögtönzött. A kiállított müvek közül vásá­rolt is a közönség. A többek közt Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonok megvette Rohlitz Arthur­nak egy olajfestményét, mely egy tengerparti részletet ábrázol, Reusz Ferenc takarékpénztári igazgató pedig Einczinger Ferencnek »Erdő szélén « cimü képét vette meg. A kiállitás rendezői most összegezik a kiadást és bevételt. Deficit nem mutatkozik. A sikeren felbuzdult amatőrök a kiállítást három év múlva megismétlik — uj művekkel. * Tanügyi hirek. Miklóska Károly zsitva­gyarmati kántortanító, Fray Béla nagy kér\,fanda Aladár harangfal vai, Szelemenszky József vig vári, Jakubéczy Ferenc spácai, Schrenker Géza keszeg­falvi, Miklós Péter szelőcei, Parcsetich Ferenc peredi, Vasina János tótmegyeri, Varga László balassagyarmati, Zachara Pál galgóci tanitók, — Helm Vilma köpösdi, Hrehus Ilona leszétei, Nagy Mária császtkóci és Vargha Gizella semptei taní­tónők állásukra kineveztettek, Behula István óbarsi, Kara Ferenc nagy­fajkürti, Plechló Árpád salgói, SebőYxme nyáladi, Papolcsányi Leo Elemér nagysurányi, Oszterma­jer Henrik krakováni, Veszély Imre vadkerti ta­nitó, Prikaszky Anna závodi, Radván Paula so­pornyai és Sebeszta Olga oreszkói tanitónő fize­tése, Bohón Erzsébet k.-szentpéteri, Gremann Emma tótmegyeri tanítónők korpótléka állam­segélylyel fedezve lőn. A récsei róm. kath. iskolaszéket hazafiatlan és nemzetellenes magatartásáért feloszlatta és Ernyey Lajos Bazin kerületi alesperes, tanfelügyelő modori lelkészt gondnokul nevezte ki a főtan­felügyelőség. A f. évi október hó 10-én megtartott nóg­rád-ludányi kántortanitói választás, mivel abban a halászi iskolaszék is résztvett, megsemmisít­tetett. Kóspallagon eredménytelen választás miatt Szkladányi József bízatott meg az iskola veze­tésére. — Putarsich István hradeki tanitó elha­lálozott. A kath. tanitók kötelezettsége a gyermekek­nek az istentiszteletre való vezetésén kivül kiter­jed úgy a délelőtt, mint a délután tartandó isten­tiszteletekre és ezzel kapcsolatban egyaránt kö­telesek azokban és a hitoktatásnál személyesen részt venni. Ebbeli kötelezettségeik alul időnként a lelkész igazgató adhat felmentést. * Az esztergomi kath. legényegyesület házépítési költségeinek fedezésére f. hó 26-án este 8 órakor saját helyiségében (Széchenyi-tér) szinielőadással és tánccal egybekötött Katalin­estélyt rendez a következő műsorral: Az én szerencsecsillag-om. Irta Seribe; franciából fordí­totta Kalcsok Leo. Személyek : Kerbennec gyáros — Krajniker Ferenc e. p. t. Hortenzia leánya — Havas Ilonka k. a. D'Ancenis, Kerbennec unoka­öccse — Jerabek János e. p. t. Paimpol, Ker­bennec szomszédja — Vörös Lajos e. p. t. Jos­seline, kertésznő — Krajniker Ferencné. Színhely: Bretagneban, Morlaix környékén. Belépődíj: sze­mélyjegy 60 fill., családjegy (3 személy) 1 kor. 20 fillér. Ételekről s italokról a házfelügyelő gondoskodik. * Jegyzői gyűlés. Esztergom vármegye községi és körjegyzői tegnap délelőtt egyesületi gyűlést tartottak a megveház tanácstermében. A gyűlésen több folyó ügy nyert elintézést minden nagyobb vita nélkül. * A nánai útról legutóbbi számunkban ir­tunk. Az ázsiai állapot a törvényhatóságban szóba­került, hol B. Szabó Mihály bejelentette, hogy a legsürgősebb javításokra 3000 koronát adott ki a megfelelő alapból. Többek véleménye s a valóság szerint is ezt a pénzt a sárba dobták, mert azon kis javításokkal segíteni nem lehet. Egész újból kellene megcsinálni. Horváth Béla a főispáni székből ígéretet. tett a közgyűlésnek, hogy azon útnak az állami utak sorába való vételéért lépé­seket fog tenni, Csernoch János dr. felszólalása folytán pedig elhatározta a törvényhatóság, hogy felhívást intéz a Magyar Államvasutakhoz, hogy a nánai indóház előtti térséget, mely tulajdona, köveztesse ki. * Helyreigazítás. Tekintetes Szerkesztő Ur f Becses lapjának legutolsó számában a hirek közt egy cikk jelent meg a szelepcsényi iskola elálla­mosításáról. Ezen állítás nem felel meg a való­ságnak, amennyiben a nevezett iskola négy év előtt, tehát sem a jelenlegi, sem az előző kormány, hanem még Széli kormánya idejében egyelőre községivé és nem államivá lett nyilvánítva és az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által elfogadva és helybenhagyva. Jelenleg arról van szó, hogy a régi iskola és tanító-lak lebontásával uj, két tanteremből és megfelelő két tanitói la­kásból álló épület emeltessék a község által, melynek megtörténte után következnék talán az államosítás. Erős reményem van arra nézve, hogy ezen szándék nem fog megvalósulni. Bars-Thaszár, 1905. évi november hó 14-én. Kormanovich Endre, kerületi tanfelügyelő, alesperes és barsthaszári plébános. * Kyriale Sive Ordinarium Missae cum cantu gregoriano editionis Vaticanae. Ordinaríatu Seccoviensi approbate Graz »Styria« könyvkiadó­kereskedés. 1906. 8° (80 oldal) 75 fillér, vászon­kötés piros széllel 1*25 korona. Az Ordinarium Missae a grazi »Styria«-cég kiadásában jelenik meg. Ezen első kiadás a legpontosabb utánzata a római eredetűnek, alak, oldalszám, beosztás, sőt még papir, szín és minőség tekintetében is. A neuma alakzatok a római kiadás hű utánzatai s a dallam-szakaszok világos, áttekinthető képét nyújt­ják. Csekély gyakorlat után is szembeszökők a zeneművészeti előadás szempontjából ezen tradi­ciós kiadás előnyei. A »Styria« az első cég, mely a Róma által az egész egyháznak adott dalla­mokat a könyvpiacra hozza. Továbbá ugyanez* a cég: choral-hangjegy es Zsebkiadást és modern hangjegyü frazirozott és előadási jegyekkel ellátott kiadást hirdet Grunewald Camillo, győri zene­tanártól és hozzá orgonakiséretet Horn Mihály patertól (Seckau). Mindez legközelebb elhagyja a sajtót. Magyarország számára a kiadások áru­sítását Buzárovits Gusztáv esztergomi könyv­kereskedő-cég vállalta el. * Szemere Miklós a helyzetről. Szemére Miklós, a köbölkúti kerület országgyűlési kép­viselője a napokban levelet irt egy pártemberé­hez, melyben a politikai helyzetről is megemlé­kezvén, az ő sokat mondó rövidségével, intő szózatként igy szól: »A helyzet hovatovább bonyolultabb lesz, mi pedig csak írunk és be­szélünk, de a hadi erényekre nem neveljük ifjú­ságunkat sem. Pedig hozzá kellene látni a do­loghoz is, mert igy csak a szolgaság jöhet a nemzetre, — és pedig a hontalan szolgatömeg megérdemelt vergődése az idegen járom alatt, -— a haza reménye és a vallás vigasza nelkül.« * Szemérmetlen ferdítés. A vármegyei közgyűlés lefolyásáról a fővárosi lapok olyképen irtak, mintha a törvényhatóság az alkotmányvé-^ delem ügyében elfoglalt korábbi álláspontját fel­adta volna s a kormány eltiltó rendeletét vég­rehajtani-rendelte volna. Mint mai közgyűlési referádánkból is kitűnik, az értelmek szándékos kiforgatása és merő hazugság a pesti híradás. Tudni kell ugyanis, hogy mely oldalról látták el a fővárosi sajtót eddig is hasonló tudósításokkal. A kormány elhullatott kegyelem morzsáiból ten­gődő valamely alak grasszál a tudósítások sorai­ban és csinálja az országos közvéleményt Eszter­gomról. Más viszonyok között a szemérmetlen­séget kenyérkeresetként űző ilyen individiumok­nak a börtön volna méltó méltó helyük, de lám most szemenköphetik a tisztességet és utazhat­nak a becsületre. A társadalmi és politikai élet teljes pocsolyába sülyesztésén dolgozhatnak bün­tetlenül. És jaj annak, ki ez ellen felszólal! Mert a hatalom megette van ! * Haller Ferenc emlékezete. A Szent­györgymezői kath. olvasókör választmánya f. hó 12-én tartván ülését, hálás kegyelettel emlékezett meg megalakitójáról, néhai Haller FerencrőL Az elnök méltatván az elhunytnak a kör meg­alakítása, fejlesztése és vezetése körül kifejtett buzgó munkálkodását, arra buzdította a választ­mány tagjait, hogy ők is igy viseljék szivükön a kör ügyét, akár külső ellenség, akár pedig szeretetlen belső viszályok fenyegetnék azt veszély­lyel. Mert, úgymond, az lesz a legszebb hála, ha önzetlenül törekszünk fenntartani és felvirágoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom