ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-12 / 46. szám

jövetel jelentőségét, kiindulva abból, hogy amit 3 1 év előtt az egyházirend szentségének felvétele által nyertek az Isten országának terjesztésére és dicsőségére, azt fáradhatlanul érvényesitik és fogják Isten segítségével tovább is érvényesíteni, a hivek ideiglenes és örök boldogsága érdekében. Szépen festette a pap és a hivek közti viszonyt, a papok kötelességeit és a híveknek lelkipászto­raik iránti köteles szeretetét. Ezután Dr. Koper­niczky Ferenc nagyölvedi esperes-plébános ünne­pélyes szent misét végzett, a végén Jézus Szent Szivének litániáját és a felajánló imákat végezte a templomban szép számmal egybegyűlt hívekkel. Szent-mise után testületileg tisztelegtek Mórász Antal nyugalmazott esperes-plébánosuál, aki 35 év előtt igen kedvelt tanáruk volt az esztergomi papneveldében. Ezután a plébánián az igazi barát­ság melegétől áthatott jó kedélyben töltötték a nap hátralevő részét. Mint máskor, ugy ez alka­lommal sem feledkeztek meg Vaszary Kolos biboros főpásztor O Eminenciájáról, a kit hódolat­teljes táviratban üdvözöltek. * Mibe került a fővárosi livótvárosi Szt. István templom épitése? Az összes építési költség 9,053.202 kor. Ehhez az országos vallás­alap 1,350.000; a bazilika sorsjáték 99.000; a templom mellett volt bazárok 834.274 ; ajándékok és hagyományok 576.813; időközi kamatok 258.109; a főváros 5.036.005 koronával járultak. Az épités 1851-ben kezdődött. * Az esztergomi iparosok dalköre zászló­alapja javára, f. hó 12-én, vasárnap, a »Magyar Kiraly« szálloda nagytermében szinielőadással és tánccal egybekötött dalestélyt rendez a következő műsorral: 1. Zúg az erdő . . . Gyene Gusztávtól. (Férfi-kar.) Előadja az esztergomi iparosok dal­köre. 2. Ima Bánk bán cimü operából, Zongora kísérettel, Erkel Ferenctől. (Vegyes kar). 3. Régi nóta. Lányi Ernőtől. (Férfi kar.) Előadja az eszter­gomi iparosok dalköre. 4. Szerelmes história. Vig monológ, Csengén Gyulától. Előadja zongora kísérettel Dubovszky Győző. 5. Koalició induló. Erdősi Kálmántól. Vegyes kar zongora kisérettel. Előadja az esztergomi iparosok dalköre. 6. Szalma­özvegy. Bohózat egy felvonásban. Irta : Schlüter F. Rendező: Jerabek János. Személyek : Tyukoss László, jegyző: Septey Béla. Nyöszörné* asszony­ság, Tyukoss anyósa: Krajniker Ferencné. Tyu­koss barátai: Borközi: Kicsindi Géza, Csapszéki: Markvart N. Juliska, Tyukossék cselédje: Mod­róczky Juliska. Hapták, káplár: Jerabek János. Történik Tyukoss szobájában. Belépti dij szemé­lyenként 1 kor., családjegy (3 személyre) 2 kor. Kezdete pont 8 órakor. * Haladó politikus. Eggenhoffer József, az esztergomi ifju-politikus belépett a Fejérváry alapította haladópártba. Eggenhoffer nevét most emlegetik először politikai célzattal. Politikai körökben beszélik, hogy Eggenhoffert ezen vég­zetes lépésre körülményei vitték rá. A választások és a ^ voksok ápolása rengeteg pénzét emésztették fel. O volt az ugyanis, aki a kortestollakat kalap­pal együtt osztogatta a liberalizmus dicsőségére. *. Egy iskolaszék köszönete. A bajóthi r. kath. iskolaszék nov. 9-én tartott gyűléséből kifolyólag feliratot intézett a hercegprímáshoz, melyben hálás köszönetét fejezi 'ki a főpásztornak az adományozott 6000 koronáért, melylyel lehe­tővé tette, hogy a beszüntetett állami iskola helyett a kath. iskola újból visszaállittassék. A hitközség ezen segélylyeí épiti a kath. iskolát. A gyűlés egyben köszönetet szavazott Schweiz Vil­mos kir. tanfelügyelőnek is, ki állandó jóindulattal viseltetik a katholikus iskola ügye iránt s igazsá­gos és tárgyilagos információval meggyőzni se­gitett a ministert, hogy az állami iskola felállítása abszurdum Bajóthon. A kir. tanfelügyelő legutóbb is taneszközöket is szerzett a kath. iskolának a ministertől, mi által nagyot könnyített a hitközség terhén. A kir tanfelügyelőhöz intézett ezen kö­szönő irat tiszteletet és nagy elismerést nyilvánít végül, mit Schweiz Vilmos igazán megérdemel a község részéről. : A közigazgatási bizottságból. Esztergom vármegye törvényhatóságának közigazgatási bi­zottsága szerdán tartotta meg rendes havi ülését Horváth Béla főispán elnöklete alatt. A szak­referensek szokásos jelentéseiket tették meg r min­den különösebb esemény felemlítése nélkül. Érde­kességet ezen ülésnek csak a kir. pénzügyigazgató jelentése adott, amennyiben a mult havi adófize­tésekben körülbelül egy millióval kevesebb folyt be, mint az előző év október havában. Az ex-lex miatt elmaradt adófizetés a nagyobb tételeknél a következő összegekkel kevesebb, mint 1904 októberben: egyenes adónál 94,529 K, a fogyasz­tási adónál 9972 K, a hadmentességinél 15,950 K, a bélyegilletéknél 28,177 K, az illeték egyen­értéknél 28,584 K. A kir. tanfelügyelő jelentése kapcsán a bizottság elé került a bajóthi kath. iskola fajárandóságának kérdése is. Tudvalevő és mi is emiitettük, hogy a község" hires jegyzője megtagadta az iskola fájának kiszolgáltatását, mert, úgymond, bár emberemlékezet óta kap a községtől fát, de ezt semmiféle határozat nem biztosítja az iskolának. A jegyző ur tollában száradt az igazi indok, az, hogy az általa forszí­rozott állami iskola ügye megbukott Bajóthon. A bizottság ez ügyben dr. Fehér Gyula alapos és tárgyilagos hozzászólása után ugy határozott, hogy a községi jegyző 8 nap alatt járultassa ki az iskolának a mindig élvezett fajárandóságot. Ezen határozatát pedig az esetlegesen beérkező felebbezés dacára is végrehajtandónak mondta ki. A bizottság ezen határozata határozott kudarca a jegyző ur áskálódásainak. De hát minek is berzenkedik a világ rendje ellen — Bajóthon. :i: Letört bimbó. Csak nemrég temették el általános és nagy részvét mellett Falkovits Jenő hercegprimási és főkáptalani ügyészt s most is­mét uj csapás sújtja bánattól megtört özvegyét. Kis leányát, a kis Katinkát pénteken temették el. A kis gyermek áldozata lett a városban ural­kodó gyermek-betegségnek. A közönség minden oldalról jövő részvéte vigasztalja a fájdalmaktól megtört családanyát. * A doroghi állomás kibővítése. A doroghi vasútállomás kibővítésének munkálatait hétfőn kezdik meg. Az építést Berger Miksa fővárosi vállalkozó eszközli s a földmunkákhoz Békés­Csabáról 80 kubikos munkást szerződtetett. Az építési munkákat pedig Kósik Ferenc helybeli építőmesternek adta át. * A párkány-nánai út. A párkány-nánai út, vármegyénk ez örökös szégyenfoltja, talán még soha sem volt oly rossz állapotban, mint jelenleg. Ez az út jelenleg a szó szoros értelmé­ben járhatatlan. Nem képzeljük, hogy az utak abban az időben, midőn a törökök Magyarország­ból kivonultak, rosszabbak lehettek volna. Az út, különösen azon a helyen, amelyet siralomvölgy­nek neveznek, valóban megfelel nevének, csak­ugyan siralomvölgy. Sir ott ember és állat egy­aránt. Egy napon három-négy kocsi is törik össze rajta s annyira ment már a dolog, hogy a fiak­kerosok már drága pénzen sem akarnak Pár­kány-Nánára elmenni. Valóban itt az ideje már, hogy ezúttal valami történjék, mert ha ez to­vább is igy tart, Esztergom lassan el lesz zárva a nagyvilágtól. De nemcsak a megye és a város, hanem maga az állam, sőt talán első sorban az állam van érdekelve ezen út által, mert hisz a fővonalra terhet szállító kocsik rongálják meg leg­jobban a párkány-nánai utat. Ismételten fölhívjuk ez útra a megyei körök figyelmét. Vegyék már egyszer erélyesen kezükbe az ügyet, mert a mi most is történik rajta, az nem egyéb, mint a pénz­nek sárba való dobálása. Most ugyanis a fene­ketlen kátyúkat újra kitöltik kőtörmelékkel, a mely néhány nap alatt ismét sárrá válik. i; Kinek jó a Fehérváry-kormány. A nyom­tatvány utján elkövetett becsületsértésekért több­szörösen és hónapokra szóló fogházra itélt Bártfay Géza esztergomi lakosnak a kir. ügyészség 2 heti halasztást adott, hogy büntetését megkezdje egyik végérvényesen elintézett ügyében. Két • hét elmúlt, Bártfay azonban még mindig szaba­don van, mert mint értesülünk, Lányi igazságügyi miniszter 6 hónapi halasztást adott az elitéltnek. Bártfay ugyanis azokat a magasztaló reklám­cikkeket közli lapjában, melyeket Fehérváryék angró-gyártatnak a Vészi-féle laboratóriumban s aztán erre alkalmas lapokban helyeznek el, hogy megtörjék a koalíciót. Es Esztergom megyében épen ezen hangoktól fog szétomlani (?) a nemzeti ügyeket védő összetartás ... * * Érdekes és mulattató könyvet adott ki Bilkey Ferenc, a »Fejermegyei Napló« szerkesz­tője. A könyv cime: Utazás az éjféli nap orszá­gában s mint ebből is látható, a szerző éjszaki utazását irja le, de oly élvezetesen, oly élénken, hogy az olvasó önkéntelenül is az iró útitársának gondolja magát s mint jó barát kalandoz át vele az idegen tájakon. Bilkey eleven lélekkel néz körül s minden érdemes dolog szemébe ötlik a külföldön s amit lát vagy hall, azt érdekesen, eseményszerű jelenetekben mutatja be. A könyv ára 1 kor. 50 fillér és szerzőnél kapható Székes­Fejérvárott. A könyv igen ajánlatos olvasmány és egyesületi könyvtárakban nem hiányozhat ép ugy, mint mái előbb megjelent Hét országon keresztül cimü könyve is, melyben Bilkey spanyol­országi és afrikai utait irta le érdekesen és élén­ken. Ezen müve még szintén megrendelhető. Iz­leltetőül legközelebb közlünk egy részletet ujabb könyvéből. * Esztergommegyei bérlők pöre. Ernszt Mihály pilis-csabai bérlő 1170 korona erejéig be­perelte Zichy Géza grófot, aki az esztergomi fő­káptalan kesztölci és csévi erdeinek vadászatát bérbe vette, továbbá Orosdi báró nagybirtokost. Ernszt keresetében azt állítja, hogy harminc holdas őszi vetését a gróf és a báró szarvasai teljesen tönkre tették. Orosdi kiegyezett Ernszttel, de gróf Zichy képviseletében Hets Ödön fővárosi ügyvéd azt vitatta, hogy vadászterületet bérel, de vadtenyésztést nem tart fent az emiitett erdőkben. A per a budapest-belvárosi járásbiróság előtt folyt le, hol Ernszt a gróf képviselőjének ezen állítását tagadásba vette, mert úgymond a terü­leten cserkész-utak és sózó-vályuk vannak. A járásbiróság azonban a felperest keresetével el­utasította, ugy indokolván meg az ítéletet, hogy a cserkész-utak nem a szarvasok szaporítását, hanem ellenkezőleg irtását bizonyítják, mig a sózó-vályuk felállítása nem állapítja meg a vad­tenyésztés fogalmát. * Bajtársi kegyelet. Muzsla község lakosai évek előtt emléket állítottak a Boszniában elesett bakák emlékének. Muzsla községből sokan voltak ugyanis az okkupáció alkalmával tűzben és nem egy muzslai legény volt azok között, kik vérük­kel festették a bosnyák-földet. Az életben ma­radt s a családi kör nyugalmába visszakerült baj­társak nem feledkeztek meg azonban az elvérzett pajtásokról és mint fentebb emiitettük, a falu egyik legszebb pontján egy emlékoszlopot állí­tottak fel. Ezen emlékoszlopot most díszesebbé teszik, amennyiben arra egy fél-ember nagyságú szobrot faragtatnak. A szobor egy magyar bakát fog ábrázolni teljes felszereléssel. A mű már ké­szül is és legközelebb elhelyezik s ünnepélyesen leleplezik. A költségekhez Szemére Miklós, a ke­rület képviselője is hozzájárult. * Érdekes házasság. Német Pál 74 éves lábatlani lakos, mint nekünk írják, a közeli na­pokban tartja esküvőjét Özv. Kapás Istvánnéval, ki most töltötte be 66-ik életévét. Német Pál uram még friss jó egészségnek örvend, úgyszintén a menyasszonya is. Az esküvőn nagy család fog mulatni, mert a mátkapárnak összesen 7 fia, 17 unokája és 5 dédunokája van. * Selmecbányái hirek. A magyar gazdák szövetkezete a piaci drágaság ellensúlyozására árucsarnok létesítése körül fárad, a mely azon­felül a selmecbanyai piac sokszor selejtes áruit hivatva lesz kiszorítani. — A »Beszterce-Selmec­bányái Társaskör Budapesten* október havában tartotta 26. évi közgyűlését. A kör vagyona 3228 kor. 84 fill. — A bányászati és erdészeti főiskola ifjúsága halottai iránti kegyeletből hosszú menet­ben, fáklyafénynél, gyászinduló mellett felkereste nov. i-én este négy collégájuknak és egy taná­ruknak sírját, a hol gyászéneket és gyászbeszé­det mondtak az elhunytakról. — Balek-bál. A m. kir. bányászati és erdészeti főiskola első éves hallgatói Fodor László dr. rektor véd­nöksége alatt nov. 4-én balek-bált rendezett. A befolyt összeget az ifjúsági kör házalapja javára fordították. •— Uj ipari szakegyesület. A ma­gyarországi cipész-csizmadia • munkások és mun­kásnők szakegyesületének Selmecbányái helyi csoportja szervezkedett egyesületté. A központi egyesület célja és iránya: 2. §. Az egyesület célja tagjainak szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani és megvédeni. E célok elérésére szolgálnak a következő eszközök : a) Az egysület tagjai részére lehetőleg kedvezőbb munkafeltételek kivívása, a munkaadókkal való egyezkedés révén, a munka­viszonyoknál előforduló minden törvény- vagy szabályellenes esetben jogorvoslat kieszközlése, b) A tagok szakbeli továbbképzése szakelőadások által, c) Felolvasások, viták rendezése a tudo­mány minden ágából, d) Könyvtár és olvasószo­bák fentartása. e) Munkaviszonyokból eredő peres ügyekben díjtalan jogvédelem a tagok részére, f) Ingyenes munkaközvetítés, g) Munkanélküli és utassegély a tagok részére, h) Statisztikai felvé­telek a bér- és munkaviszonyokról, i) Hasonló vagy rokoncélu egyesületekkel az alapszabályok keretén belül leendő összeköttetés fentartása és ápolása, j) Szakközlöny kiadása és fentartása az egyesület által, a mely a tagok társadalmi és gazdasági érdekeit szolgálja és egyszersmind összekötő kapcsot képez a tagok között. — Az egyesület tagjai. 3. §. Az egyesület pártoló- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom