ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-01-29 / 5. szám
Az őrültek száma rohamosan növekszik. Pedig ezeknek nagyobbik része az alkohol áldozata. A bűnügyi statisztika is az alkohol vádlójaként lép fel napjainkban, mert kimutatása szerint a bűnügyek 75°/o-a az alkoholban birja magyarázatát. Aki figyelemmel kiséri a napilapokat, erről meg is győződhetik. A legtöbb gaztett korhelyek műve, nem is szólva az erkölcsi romlás számtalan megnyilatkozásáról, melyek szintén e mérges forrásból erednek. Ily szomorú jelenségek végre felrázták a társadalom intéző köreit s minden kulturállamban hatalmas reakciót eredményeztek. Szószékről és katedrákról erőteljes vétót kiáltanak józan fők e társadalmat aláásó szenvedély ellen. Egyesületek keletkeznek, melynek tagjai a mértékletesség zászlaját lobogtatják. Nyájuk üdvét igazán szivükön viselő főpásztorok sirva panaszkodnak körleveleikben e házi ellenség garázdálkodása miatt és komoly szózatukkal a józanság, mértékletesség éltető virányaira terelik a nyájat. Nemzetek tanácstermeiben vádbeszédek hangzanak fel a kormányok nemtörődömsége miatt, mikor szétszakitva a gát és pusztitóan hömpölyög végig az egész társadalmon az alkohol piszkos árja, eltemetve annyi szép reményt és rémes zúgással töltve be az egész világot. A vészkiáltások elhatnak a trónokig és fejedelmek emelik fel feddő-intő szavukat. Rendeleteket diktálnak, hogy újból gátat emeljenek a vészes ár megfékezésére. Restellik, hogy a XX. századnak zavaros a tekintete, rendetlen az érverése, lázas a feje, mert homlokán ott terjeng az alkohol mámor fellege. Ideje is, hogy intézkednek. A 12-ik órában állunk. Bacchus diadalmasan járja körül a földet és megrészegíti az emberiséget. Soha annyi alkoholt nem fogyasztott az ember bölcsőjétől kezdve, mint éppen korunkban. Végzetes tévedés már a csecsemőt megmérgezte, midőn erősíteni akarta — méreggel. De a mérgezés tünetei, melyek a gyermekvilágon jelentkeznek, meggyőzték az orvosokat, hogy alkohollal nem lehet gyógyítani, mert régi igazság, hogy »a méreg kóstolóba sem jó!« A modern gyógytan legalább is száműzi, ha ugyan végkép ki nem közösíti az alkoholt a gyógyszerek tárházából. Sokan talán túlsötétnek képzelik e képet és beteges túlzásnak a vészre figyelmeztető szót. De egy futó tekintet a statisztika adataira meg fogja győzni őket is arról, hogy korunk legfélelmetesebb ellensége, valóságos réme mégis az alkohol. A svéd Sundbärg— a borban 10%, a^ sörben 4% alkoholmérget tételezve fel — a következő eredményekre jutott. Alkoholméreg esik átlag Finnországban egy emberre évenkint 1*84 1; Norvég országban » » » 2'66 » Svédországban » » » 4-43 » Oroszországban » » » 5*12 » O.-Magyarorsz.-ban » » » - 7^99 » A britt szigeteken » » » 8" 17 » Németországban » » » 9*25 » Román országban » » » 9.74 » Olaszországban » » » 10-30 » Svájcban » » » 1073 » Dánországban » » ». io87 » Spanyolországban » » » 12-05 » Belgiumban » » » 12*58 » Franciaországban » » » 15*87 » Ez az 1891-—1895. terjedő átlagos számítás eredménye. Az elfogyasztott mennyiség pedig ugyancsak átlagos évi számítással igy alakul fejenként: Ország Pálinkából Sörből Borból Finnországban Norvégországban 2-86 1. 8*o 1. 0.6 1. Finnországban Norvégországban 3"54 20'I » 0-9 Svédországban Oroszországban 6-86 » 2Ó'0 o-6 i Svédországban Oroszországban 9-40 4-6 3"3 O.-Magyarországban 9' — 32-9 > 22'I A britt szigeteken 5-20 » 135*0 « r 7 Németországban 8'8o » 106-9 57 • Rom ánországban 9 ; — 2'0 » 51-6 Olaszországban 1-25 o-6 » 9 6 "5 Svájcban 6"i 2 >> 40*0 » 607 Dán országban 14-40 » 877 ró Spanyolországban 1.— 115-0 » Belgiumban 9-70 183-6 » 3-9 Franciaországban 8-54 » 22-5 107-0 Hazánkban e számok az utolsó öt év alatt sajnosán nagyobbodtak, mert pálinkából 10 1., sörből 46 1. esik egy főre. Csak a borfogyasztás ment vissza 15 l.-re. Legrosszabbul áll Franciaország, ami annak tulajdonítandó, hogy nemrég a borra vonatkozólag törvényhozásilag beszüntettek mindenféle fogyasztási adót, hogy ez által a pálinkafogyasztást csökkentsék, ami sikerült is. Azonkívül teljes italmérési szabadság uralkodik náluk. Mindenki mérhet ki szeszes italokat, csak a kereseti adót fizesse be pontosan. Ez a szabadság eredményezte, hogy 83 lakóra - a nőket és gyermekeket is beleszámítva — e gye gy csapszék esik. Gondolkodó fők némi összefüggést is vélnek találhatni e tény és ama szomorú vallási, politikai és társadalmi állapotok között, melyekről Franciaország ismeretes. íme ! mily szépen dokumentálja a legújabb tudomány, a statisztika a szentírás ama szavait: A sok borital versengést és haragot és sok romlást okoz ! HÍREK. Krónika. Vihar volt. A pokol megindult; Az ördögök meg sirtak. Az igazak a zivatarral Vidáman himnuszt zúgtak. A bűzhödt lég megtisztult és ránk Új nap süt . . . oly sok már a jel, Hogy az uj Messiás közel! Most már látom, Hogy lelkesedni meg nem szűnt e nép. Amely kezében a kereszttel állta Meg ezer éven át helyét. Török félhold, tatár, s a gaz osztrák — Hiába vivták ekkorig: A vésszel mindig szembe nézett Mohácstól le Világosig. S a lelke, karja megint tettvágytól éled, Pedig, hejh, búsult ő is mint a lengyel: Borongott múltján, Szomorún, méla kedvvel. De felvirul megint, oh, mert remél, A Boldogasszony népe . . . És jó hazánknak nincs örökre vége! Sírodból fellámadt megye, Beménye a hazának, üdv neked! Látszik : szent István szelleme lebeg veled ! Komisz szavakkal biz hiába ületének A sárbeszédű kóficok I A fényen nem fog szópiszok. Hiába köpik bár le a napot: Azért csak egyformán ragyog! A céda kegylesők elhulltanak. Kik mint a barmok ettek-ittak: Cs'ufosan sorra buktának. Hja: a mandátum nem lóverseny, sem kártya, Melyet, ha véletlen megnyertek: Az Ígéret földjére (országházba) Nagy garral bemehettek! A nemzet temploma Nem disznó-hajcsárnak való S aki esetleg végzett iskolát, S bizonyos az. hogy nem csaló: Azért — a szó köztünk maradjon! — A parlamentbe nem való 1 Hiába forgolódott ugy a jól kenett Szekér a szavazók között: — A tengely eltörött . . . Regös. * Requiem a bazilikában. Folyó hó 28-án, szombaton ünnepélyes gyász isten-tiszteletet tartottak a bazilikában a boldogult Simor János hg.-primás halálának évfordulója alkalmából. A requiemen a helybeli tanítóképző-intézet testületileg megjelent, azonkívül számosan keresték fel a székesegyházat azok, kik a nagy halott kegyeletét mostanáig őrzik szivükben. * Szigorlat. Az esztergomi főegyházmegye egyik fiatal, tehetséges tagja Hegyi Jenő nagymagyari káplán jan. 25-én tette le dicsérettel az erkölcstudományokból és a lelkipásztorkodástanból második szigorlatát. * A tanitóképző-intézet Mária-társulata február 2-án d. u. 3 órakor tartja ünnepélyes tagfelvételét a vízivárosi zárda-templomban. A szertartást dr. Babura László celebrálja fényes segédlettel. * Főegyházmegyei hirek. Zemanek Vince székesfővárosi hitoktatóvá neveztetett ki. Segédlelkészi minőségben áthelyeztettek: Juhász Béla Párkányba, Deák Antal Hédervárra, Novinszky Mátyás Gusztáv Drégely-Palánkra, Morvay László Budaeőrsre, Bozsek Péter Szeniczre és Odry Zoltán Garam-Ujfalura. * Az esztergomi főegyházmegye ez évi névtára megjelent. Kapható a főegyházmegyei hivatalban. Ára 2 korona 20 fillér. * Halálozás. Gr ősz Antal né szül. Taxner Katalin úrasszony f. hó 22-én, életének 80-ik évében hosszas betegség után jobblétre szenderült. Egész életét munka mellett töltötte és életének egyedüli célja az volt, hogy szeretetteljes gonddal erősítse, boldogítsa hozzátartozóit és hogy azokat a szeretett elszakithatlan láncaival fűzze magához. A szomorú esetről a következő jelentést vettük: »Grosz Ferenc és neje szül. Brunner Paulin, a saját és gyermekeik István és Margit, valamint ennek férje Berán Károly, ugy a többi összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett anyjuk, nagyanyjuk és rokonunk özv. Grósz Antalné szül. Taxner Katalin urnő f. hó 22-én hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 80-ik évében jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei folyó hó 24-én d. e. 10 órakor fognak a kir. városi temetőkápolnában bemutattatni. Esztergom, 1905. január 28-án. Nyugodjék békében.« * Első adomány a kassai vértanúk tiszteletére. Amily fénnyel, pompával ment végbe Rómában a kassai vértanuk szenttéavatási ünnepélye, oly nagy lelki örvendezést keltett hazánkban a közel háromszáz év óta táplált reménynek beteljesedése. Mert ha a szenteket megillető nyilvános tiszteletet a keresztény hit e hőslelkü bajnokainak eddig nem is lehetett megadni, azért a katholikus hivek soha sem szűntek meg az ő élet szentségüket csodálni és Krisztusért elszenvedett vértanúi halálukat magasztalni. A szentek ereklyéinél történt csodák még inkább fokozták eme vallásos buzgóságot és ösztönzésül szolgáltak arra, hogy az egész magyar katholikus egyház annál inkább szorgalmazza a törvényes szenttéavatási eljárás megtartását. A mikor ennek első fele végre csskugyan megtörtént, országszerte fölhangzott az Istent dicsérő Te Deum s a hivek buzgó imádsággal, jámbor fogadásokkal siettek hálájukat leróni Isten iránt, hogy könyörgéseiket meghallgatva, mennyei pártfogóinknak sorát ekképen gazdagította. De hogy a szent vértanúk iránt való hódolatunkat nemcsak ájtatos fohászokkal, hanem cselekedettel is kell nyilvánítani, azt elsőnek Vincze Károly nagyhindi esperes-plébános mutatta meg. Az anyaszentegyház feje iránt érzett fiúi hűség és ragaszkodás, a testvéri szeretet és munkatársai, a tanitók iránti vonzalmának óhajtván egyúttal kifejezést adni, O Szentségének, a római pápának péterfillér gyanánt 300 koronát, a főegyházmegyei papi nyugdíjintézet alapjára 300 koronát és a tanitók segélyezésére 200 koronát adományozott. Meghatóan nyilatkozik erről maga a nemes adományozó: »tettem ezt azért is, hogy igy kedvesebbekké válhatnak imáim, melyekkel égi pátrónusainktól szent pártfogást kérek kedves esperesi kerületünknek, mint a komáromi főesperesség egyik részének.« A szent vértanúk egyike, Kőrösy Márk, ugyanis komáromi főesperes volt. Mint értesülünk, a nagy-cétényi esperesi kerület megható módon szándékozik háláját kifejezni főnöke Vincze Károly iránt, ki már 21 év óta viseli azon kerületnek esperesi tisztségét s ugy hivatali buzgóságával, mint nemes áldozatkészségével hiveit is, egész kerületét is már rég hálára kötelezte. * Elhalasztott táneestély. A választási mozgalmak miatt a helybeli katona ezred tisztikarának f. hó 28-ára hirdetett táncestélye elmaradt és egy ujabb intézkedés szerint február hó 11-én lesz megtartva. — Ilyen válságos időben nincs nagy kedve mulatni a magyarnak ! * Táncmulatság. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete alaptőkéjének gyarapítására, február hó 5-én, a Fürdő-vendéglőben hang verseny nyel egybekötött táncmulatságot rendez. Műsor: 1. Költemény. Szavalja: Freller Rezső, egyl. tag. 2. Vonós négyes. Előadják: I. hegedűn Brenner Antal; II. hegedűn Brenner Sándor; violán ifj. Borovicska Adolf; cellón Nemesszeghy István. 3. Monológ. Előadja: Szatzlauer Gyula egyl. tag. 4. Hegedű-solo. Vonós négyes kísérettel előadja: Nemesszeghy István. 5. Egy levélke. Vígjáték egy felvonásban. Személyek: dr. Gál Vilmos, ügyvéd: dr. Berényi Zoltán. Margit, Gál neje: Szenttamási Panni. Gyula, Margit öcscse: Nagy Pál. Kezdete fél 8 órakor. Belépő-díj : 2 korona. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyulánál. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és a hírlapokban nyugtáznak.
