ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-09-24 / 39. szám

foglalva. A foglalat fehér selyem moirebe bevont kemény táblázat, melynek előlapján egy széles aranynyomásu keret van. közepén F. G. email monogrammal. A balsarkon fenn 1885., a jobb sarkon alul 1905. * A piaristák reformja. Minden katholikusan érző kebel örömhirként üdvözli az újságot, hogy a 24. magyar gymnáziumban működő kegy esrendüek testületében fokonkint vissza fogják állítani a szerzetesi szellemet, s a rend eredeti fegyelmét és reguláit. Misterangelo, a piaristák rendjéből való érsek tavai nem hiába utazta be a rend intézeteit, mint pápai kiküldött. Most Brattina A., a rend generálisa már kezdi nyélbe is ütni a reformot. Az ország kormányai bécsülték a kegyesrendüek gymnáziumait, mert kiváló tanerőket produkáltak. Hát ha még igazi piaristák lettek volna. Minő mérhetetlen áldás fakadna működésükből az országra ! De itt a hires történelmi mondást, melyet a jezsuiták 18. századbeli generálisa mondott, midőn a liberális államfők erőszakkal akarták megváltoztatni a rend reguláit: »aut sint, ut sunt, aut non sint!« — meg kell fordítani: »aut non sint, ut sunt, aut sint, ut deberent esse!« Se hus, se hal; se szerzetes, se világi. Hir szerint a képzés ideje ki lesz egészítve két—három évvel s igy a tanárképzés nem fogja gátolni a theologiai képzést, mint eddig. Évtizedek óta hangzik a panasz: nincs katholikus meggyőződéstől áthatott intelligenciánk! Reméljük, hogy a római reform e panasz okain segíteni fog. * Egy körorvos lemondása. Dr. tfüke Kálmán dorogi körorvos, mint hivatalos forrásbői értesülünk, ezen állásáról lemondott. A kiváló gyakorlattal biró orvos lemondásának oka, hogy ezen hivatalos elfoglaltságát és magán-klienturáját •együtt csak nehezen végezhette el. * Uj földesúr a megyében. Flesch József pozsonyi kereskedő 270,000 koronáért megvette Hartmann Péter 600 holdas birtokát Gyiván. * Himen. Schalkház Ferenc városi és megyei képviselő, helybeli tekintélyes iparos, ma tartja eljegyzését Zalába Ilonka kisasszonnyal, Zalába József helybeli kereskedő leányával. * Amatőr kiállítás. A helybeli kaszinó, mint megírtuk, amatőr kiállítást rendez. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés s naponta jönnek a rendezőséghez jelentkezések és műtárgyak. Mint az eddigi jelek mutatják, ezen kiállítás sokkal nagyobb szabású lesz, mint az, melyet a kaszinó hat év előtt rendezett. A rendezőség, mint tudjuk, szeptember 30-ig fogadja el a résztvenni kívánók ajánlatait. A később jelentkezők műtárgyait már nehezen tudná elhelyezni. A kiállításon nemcsak a városiak, hanem a vidékiek is •erősen fognak szerepelni. * A Zeysig-ügy Esztergomban. Az országháboritó Zeysig-botrány ujabb és ujabb szereplőivel napról-napra ujabb meglepetéseket tár a közönség elé. Magát a botránykövet, a röpiratot kevesen ismerik csak —• és sokan aranyakat adnának, ha csak egy lapját is olvashatnák a felségsértő nyomtatványnak. Ezt azonban megszerezni Esztergomban nem lehet, mert az ügyészség gyorsan intézkedett, hogy az uralkodóház elleni -eszmék ne terjedjenek. Szeptember 10-én ugyanis a komáromi kir. ügyészség a rendőrhatóságokhoz, — s igy az esztergomi megyei központi .szolgabírósághoz és rendőrségünkhöz is a következő «körözvenyt» bocsátotta ki: 57 12/1905. szám. A budapesti kir. büntető törvényszék vizsgálóbirája f. é. augusztus 26-án kelt Vm. 1295. számú határozatával a Berlinben Professor Julius A. von Zeysig szerző neve alatt Wertheimer Jenő nyomdájában készült «Die ungarische Krise und die Hohenzollern» cimü német nyelvű röpiratnak lefoglalását elrendelte. Tisztelettel megkeresem, hogy e felségsértő nyomtatvány forgalomba kerülése esetén elterjedése ellen a legéberebb figyelmet kifejteni és bárhol feltalálható példányai lefoglalása és elkobzásának kimondhatása végett a törvényes lépéseket teljes eréllyel megtenni szíveskedjék. A jelzett nyomtatvány feltalálásáról távirati értesítést kérek. Komárom, 1905 szeptember 15-én. Dr. Révffy s. k., kir. ügyész. Ezt a körözvényt a központi járás főbírája szeptember 15-én adta ki már a községek elöljáróságának, 21-én pedig a megyei hivatalos lapban is megjelent. * A képviselőválasztók listája. A vármegye központi választmánya — mint előre is jeleztük — hétfőn ülést tartott. Ezen ülésben az országgyűlési képviselőválasztók 1906. évre szóló névjegyzékét — minthogy felebbezés egyáltalán nem' adatott be ellene — a bizottság jogérvényesnek mondotta ki. * Egy alapítvány kezelése. Még 1800-ban néh. Görgey Márton esztergomi kanonok 10,000 pengő-forintot tett alapítványul azon célra, hogy annak kamatai az Esztergom-belvárosi plébánia jövedelmét gyarapítsák. Ezen alapítványt eleddig a vármegye kezelte, de miután ennek kezelése inkább a várost illeti, most átirat érkezett a város tanácsához, mely szerint vegye át ezen alapítványt s kezelje maga. Az átirat uj alapítólevélről is szól, melyet a városnak kellene most készíteni. Esztergom város tanácsa ezen ügyet legközelebb a képviselőtestület elé viszi oly indítvánnyal, hogy az alapítványt vegye át a város, uj alapítólevél azonban nem szükséges, mert Görgey kanonok annak idején alapítólevelet is készitett, melynek egy példánya a város levéltárában meg van II. Ferenc király jóváhagyásával. Ezen alapítólevél szerint — ugy* mint az eddigi kezelést is gyakorolták — a kamatokból a plébános, káplán, kántor és egyházi! arányosan részesedik. * A kórház szállítói. A városi kórházi bízottság pályázatot hirdetett kályhás munkákra, ruha- és vászonszállitásra. A beérkezett ajánlatok közül Magyary László helybeli kályhagyáros és a Schelber-cég ajánlata volt a legkedvezőbb s igy Magyary a kályhás munkák, Scheiber pedig a vászon- és ruhanemüek szállítását nyerte el. * Tanitói értekezlet. Muzsla község hat tagból álló róm. kath. tanítótestülete szeptember 21-én Zlattnyánszky János szentszéki tanácsos elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen a többi között elhatározta, hogy a püspöki tantervhez a lehetőség szerint mindenben alkalmazkodni fog. A nevelési és módszeres eljárások egyöntetűsége végett évközben minél gyakrabban értekezletet tart. Továbbá a tanulók valláserkölcsi nevelésére állandóan nagy gondot fog fordítani. Igazságos arányban megállapította a munkafelosztást. Végül a tanítótestületnek az iskolaszékben leendő tör-, vényes képviseletére egyhangúlag Lett József tanitót választotta meg. * Megtérés. Egyszerűségében is lélekemelő ünnepély folyt le f. hó 17-én Dömösön. Krausz Izidor csornai születésű izraelita fiatal ember vette fel a szent keresztségét s ezzel belépett az egyedül üdvözitő egyház kebelébe. A keresztelés befejezése után Petrás József .plébános rövid beszédben kiemelte, hogy az új keresztény minden mellékcél nélkül, csupán a Szentlélek Ur Isten hivó kegyelmét követve lett katholikussá. Azután elmagyarázta a mély értelmű szertartások jelentőségét, s hiveit keresztségi fogadalmuk megújítására és megtartására buzdította. * Átalakitás. A helybeli takarékpénztár bérpalotájában levő »Korona«-szálloda éttermeit és kávéházát teljesen átalakíttatja s megújítja. Ez a szórakozó helyiség volt Esztergomban a legkényelmesebb és legegészségesebb ilyenfajta helyiség, de most az átalakitás után akármely fővárosi fényes kávéházat felülmúlja. Az átalakítások a jövő hó folyamán teljesen elkészülnek s akkor városunk egy nevezetessége lesz majd a »Korona«. * A „Központi kávéház" gazdát cserélt. Neubaue? Mihály, a »Központi kávéház« eddigi tulajdonosa üzletét átadta testvéröccsének, Neubauer János alcsúthi lakosnak. A volt tulajdonos máshol vesz hasonló üzletet. * A Selmecbányái kálváriái búcsú. Szept. 14—17. közti napokon Selmecbányán annyi búcsús volt látható, hogy a 150 éves kálváriái jubileum óta ennyi zarándok még nem volt a kálvárián. 14 pap alig győzte a búcsúsok gyóntatását; az idő szép volt. — Igen jó intézmény létesült a búcsúsok érdekében: a kálvária hegy közelében egy nagy ház rendeztetett be tisztán a búcsújárók elszállásolására. Az esetleg hideg és esős idő elől most a búcsús igen könnyen és olcsón védekezhetik, mert 10 fillér ellenében kap egy napra és egy éjjelre lakást. Jó lesz, ha a ft. plébános urak a Selmecbányái kálváriára zarándokló hiveiket erre figyelmeztetik. * Izgatás a magyar nyelv ellen. F. hó 17-én Szentlélek községben, hol tudvalevően a lakosok tót nyelvűek, de a fiatalság erősen magyarosodik, — magyar istentisztelet volt. Mikor a kántor egy magyar éneket kezdett el s a nép utána énekelte, Urbanits István ottani lakos hangosan kezdett kiabálni a templomban: »Ne hallgassátok, a kutya is magyarul ugat,« »Énekeljetek inkább olaszul, ha tótul nem tudtok már, de ne ugassatok.« Urbanitsot a hatóság vette gondozás alá gyalázatos eljárása miatt. * Hűtlen kezelés. A Bajna- és vidéki fogyasztási és hitel-szövetkezet, mint lapunkat beavatott forrásból értesítik, Siftár Márton üzletvezetőt felmentette állásától, mert rájött, hogy okszerütlenül és részben a saját hasznára vezette az üzletet. A legutóbbi közgyűlésen még mindent rendben találtak s aránylag rövid idő alatt 14,000 koronával károsította meg Siftár a szövetkezetet. Ha ez tény, úgy szigorú büntetést érdemel a hűtlen ember, mert szövetkezeteket a nép jóléte érdekében alakítanak s annál nagyobb bűn, ha igy él vissza valaki a belehelyezett bizalommal. A szövetkezet mérlegét a veszített összeg nem ingatja meg, mert tartalékalapjából és vagyonából bőven fedezni tudja, de Siftárnak ís több ezer koronára rúgó ingatlanai vannak, melyek lefoglalásával bizonnyal nem fog sokáig késni az igazgatóság. * Baleset. Majdnem komoly kimenetelű baleset érte Székely Henrik városi állatorvost f. hó 22-én. A városi majorban egyik lónak éter injekciót adott s közben egyik béres az istálló gyertyával oly közel ment az éteres tartályhoz, hogy az felrobbant. Székely észre ve vén, hogy az istállót és a benne levő állatokat baj ne érje, megragadta a sistergő és égő tartályt és az udvarra rohant vele. Ezzel elhárította a major fölött lebegő tűzveszélyt, de saját kezét az égő anyag ugy összeégette, hogy hetek kellenek hozzá, mig begyógyul. Mi pedig nem tudjuk megérteni, hogy a város miért használtat a majorban gyertyát, a mai villamos világban. * Felhívás. A bazilikái karének-iskolában a tanitás a jövő héten veszi kezdetét. Felhívom ennélfogva újból az érdeklődőket, szíveskedjenek szerdá?i, folyó hó 27-én délután V25 órakor az énekiskola helyiségében (katholikus legényegylet) jelentkezni. Kersch Ferenc, f. sz. e. karnagy. * Uj fővárosi tanitó. Lehnet Gyula nagyfődémesi tanitót, az esztergomi tanítóképző volt növendékét, a székesfőváros tanácsa megbízott tanitói minőségben egyik iskolájában alkalmazta. * Törtetés. Dicső Esztergom városa az utóbbi 6 — 8 év alatt tagadhatatlanul sokat fejlődött. Egész sorozatát lehetne itt leirni a maradandó kulturális létesítményeknek, melyek nemcsak hogy mind emelik és szépítik a várost, de hasznot hajtók, vagy a társadalomra nézve birnak nagy fontossággal. A helyi lapok — s ezek között szerény magunk is, — agyba-főbe támogatjuk jótanácsainkkal a város intéző köreit. Különböző tervek és eszmék merülnek fel napról-napra, melyek mind boldogítani, fejleszteni akarják Esztergomot, s igy nem is csoda, ha ezen tanácsok ^századrészét már-már megvalósítottuk. Közhasznú intézményeink áldását alig vesszük észre, mert hiába! még sok munka vár a polgárságra, hogy Esztergom a kulturvárosok sorában úgy ismertessék el, mint azt történelmi múltja és természetes szép fekvése, valamint kincsei után joggal megérdemelné. S mig mi itt a hullámos Duna jobb partján az alkotások árnyékát képező nagy pótadók súlya alatt már csak lassan ténfergünk előre s ráérünk gyönyörködni vashidas, szobros, villamos, kórházas, aszfaltos és kövezetes mivoltunkban, a túlsó parton egyszerre szinte észrevétlenül gyúlnak ki a villamos ívlámpák és megvilágítják kérkedőn és büszkén az Esztergom életerejét elszívó kis élősdi Párkányt. Párkány ma villamfényben áll. A párkányi liba és sertés falkák kéjes gyönyörrel eveznek a modern technika legragyogóbb fényétől csillogó pocsolyákban s ha eddig a jó utas nem tudta, hogy Ázsiának melyik sártengerében akadt el Esztergomba iparkodó szekere, most a villamfény mellett megtudja, hogy Párkány utcáin fogta meg a vendégmarasztaló piszkos iszap. Szóval Párkány előre törtet, s a villamos fényben már utóiért. Hiába ! ő is meg akarja mutatni mije van. És ami igaz, az igaz, olyan nagy sár sehol sincs, mint Párkányban. * Harmadik osztály a gyorsvonaton. Az Oszágos Magyar Kereskedelmi Egyesülés fölterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, melyben az államvasutak gyorsvonatain a III-ik osztályú kocsik forgalmának életbeléptetését kéri. A fölterjesztés rámutat arra, hogy a mai rendszer mellett a gyorsvonati utazás lényegesen meg van drágítva és nehezítve, ami közgazdasági szempontból hátrányos, azonfelül a vasúti forgalom érdekeinek nem felel meg, mert a III-ik osztályú