ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-09-03 / 36. szám

X. évfolyam Esztergom, 1905. szeptember 3. 36. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 1(5 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetéseit felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. A fogyasztási adók beszolgáltatása. Irta dr. Kmety Károly, egyet, tanár. Budapest, szept. 1. Esztergom sz. kir. városnak az imparlamentáris és okvetlenül alkotmányellenes kormánynyal szemben elfoglalt álláspontja mindenképen kielégítő és jogilag korrekt. Azon a kérdésen a közjoghoz értök már rég túl vannak, hogy az önként fizetett adók szedése jogosult-e vagy sem; mert elemi tétel az, hogy a költségvetés országgyűlési megtagadása esetén — lényegileg ma ily megtagadás forog fenn — egy alkotmányos kormány sem szedethetne adót, még önkéntes szolgáltatás (libera oblatio) ürügye alatt sem (1790/1. évi XIX. 1867: X. t.-c). Százados közjogi tételünk az is, ezt minden alapvizsgázó ifjúnak tudnia kell mint a Miatyánkot, hogy az egyesnek tetszésétől nem függ, hogy fizessen-e állam-adót vagy sem, e felett az országgyűlés dönt s ha megtagadja a kormánytól az adót, az egyes azt föl nem ajánlhatja s ha tenné, fellázad az alkotmány ellen. A fogyasztási adókra nézve ez a tétel épen úgy áll, mint a direkt adók és illetékek tekintetében. Ebből folyólag, nem szenvedhet kétséget, hogy a mai helyzetben a kormány a fogyasztási adókat sem követelheti, nem jogos azoknak beszedetése sem és az adóköteleseknek nem áll jogukban ezen adóikat sem rendelkezésére bocsájtani a költségvetéssel nem biró kormánynak. Ezt az álláspontot az eddiginél világosabban és határozottabban ki kellene mondani a koalició vezér-bizottságában és a törvényhatósági határozatokban is. Az illető fogyasztási adó-tárgyak a törvények rendelkezései szerint nyilvántartás végett ma is bejelentendök ugyan, de az adólefizetésnek el kell maradnia legális időig. Más kérdés persze, hogy az alkotmányellenes kormány az adókötelesek ily korrekt viselkedésével szemben nem lépne-e az erőszak, illetőleg jogtalan rendelkezések terére, mivel bizonyos, hogyha a bőven kiadó fogyasztási adó-bevételek is megcsappannának, a kormány financiális, képtelensége igen rövidesen beállana. Amennyiben a községek, mint fogyasztási adó-bérlök elfogadják a bor- és húsfogyasztási adókat, semmi esetre sem kötelezvék azokat, illetve a bérösszegeket a kormánynak beszolgáltatni. Nem a magánjogi szempont a döntő a kérdéses adóbérlet megítélésénél, hanem az, hogy a bérleti összeg a kormányra nézve közadóbeli, közadójogi természetével biró jövedelem, amely felett nem mint magánjogilag szerződő fél, de mint államkormány rendelkezhetnék csupán; már pedig mint kormány, az állam közadói felett — budget megtagadás folytán — semmi esetre nem disponálhat. Senki tehát, a község sem köteles a mostani kormányt oly helyzetbe hozni, hogy jogtalanul disponálhasson állami bevételek felett. A község szerződési, illetve fizetési kötelessége a fogyasztási adót helyettesítő bérösszegekre nézve ex-le^-ben be nem áll, a részletek nem válnak esedékesekké. Esztergom város jogosan vonná el tehát a fogyasztási adókat a budget nélküli kormánytól s ennek semmi esetre nem lenne joga az elvonás miatt a bérleti viszonyt megszüntetni még akkor sem, ha ilyféle alkotmányellenes záradék magában a szerződésben bennfoglaltatnék. — Szemere Miklós cikke. A köbölkúti kerület orsz. képviselője a mult héten »Sakk a kiralynak« címen szenzációt keltő cikket írt a »P. H.«-ba, melynek különlenyomatát elküldte összes választóinak. — A megszívlelendő cikk főbb része a következő: Nálunk minden csak lazul. Lazul az egyház cultusa, a szülék cultusa, enged a lovagias, nemes női cultus, a becsület cultusa is gyengélkedik. Azt hiszik, hogy párbajjal el lehet intézni mindent. Ellenben a formai sallangos dolgokra, cimkórságra megvan a hangulat és az aranyimádás a római decadence császárság »non olet« korában lehetett hasonló. Hogy az hová vezetett, tudjuk. Bocsánatot kérek, nem kritizálni akarok, csak constatálom a tényeket. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Margitka álma. Irta: Lett József. A rügyfakasztó tavasz zöld pázsittal vonta be a hegyeket, mezőket, berkeket. Azóta mindenki a szabadba törekszik. A bokrok alján rejtőző ezerszínű virágok édes illata, a kis madarak megható zenéje és mindama szépségek, melyeket a szűz természet magában rejt, kétségkívül hatalmas vonzerővel birnak az emberre. Oda siet, ki élvezni akar, oda, kinek bánata van. Az üldözött belekiáltja panaszát a rengetegbe; elsír a búgó vadgalambbal. A szerelmes pedig megkérdi a kakuk madártól: . . . »mondd meg nekem, hány évig él a kedvesem« ... — És mindegyik megkönnyebülve tér haza. A rengeteg bükköshegy lábánál egy kis falucska terül el. Nincs benne semmi kiemelkedő, mivel a figyelmet magára vonhatná, csak megdűlt tornya látszik ki a fák közül. Az is olyan, mintha unalmába szundikálna. Ez a kis falu azonban egy szép leányt rejt magában. Margitkának hívják. Az ártatlan lelkületű leánykának egyedüli és legkedvesebb szórakozása, ha az erdőbe mehet virágot szedni. Pajzán kedvteléssel üzi ott a tarka lepkéket és kedvesen felesel a madarakkal. Virágot szed és kebelére tűzi azokat. Egyszer azonban megjárta. Forró nyári nap volt. Az ég boltivén egy tenyérnyi felhő sem volt látható. A szép Margitka munkája befejezése után sétára indult az erdőbe. Egy jó órajárásnyira behatolt már a sürü rengetegbe. Jóleső érzéssel pihent meg a lombok üde árnyékában. Majd ismét folytatá útját. Egy mély hegykatlanhoz jutott. Pompás tájkép tárult fel előtte. A hegykatlanban vigan folyt az élet. Az éneklő madarak százával versenyeztek benne. A szabadságot üdvözölték. A bohókás evet is fölkereste e helyet. Margitka is leereszkedett hozzájuk. Hosszasan elnézte az erdő lakóinak vidám kedvteléseit. Közben virágot szedett, azután csokorba kötötte. O is boldog volt. Együtt örvendett az erdő vig lakóival. Mindenről megfeledkezett. Egyedül a természet örömeinek élt. Margitka még javában szedte a virágokat, mikor a háta mögött egy hatalmas dörrenés hangzott el, mely hosszú és ijesztő ropogással töltötte be a visszhangzó rengeteget. Ijedten tekintett hátra. Rettenetes kép tárult eléje. Az égbolt nyugati felét rém sötét vihar-felhő takarta. A vihar sebesen tört előre. A következő pillanatban a süvöltő szél is megérkezett és kísérteties zúgással tört a fákon keresztül. A cikkázó villám pillanatnyi időközökben hasogatta a felhőket. Az erdő vig lármája egyszerre elcsendesedett. Az »erdő bohóca« is megkomolyodva menekül odújába. Minden elrejtőzött, csak a szép Margitka állt egymaga elhagyatva. — Most mitévő legyek? . . . kérdezte elfojtott hangon önmagától a remegő leányka. Édes anyám kétségbeesik sorsom fölött Kutató szemekkel tekintett körül . . . Nincs semmi, hol oltalmat találhatna . . . Erőt vett rajta a kétségbeesés. A vihar gyorsan közeledett és egyre ijesztőbb mérvet öltött. A koromsötét felhők betakarták az erdőt. A mély hegykatlan teljesen elsötétült. Csak a gyorsan ismétlődő villámlás fényénél tekinthetett körül. Helyéről nem tudott elmozdulni, mintha gyökeret vertek volna lábai a földbe. Igy állt néhány percig határozatlanul. Kétségbeesése egyre fokozódott. Közeledett az ájuláshoz. Minden helybeli és vidéki tanintézetben használatra előirt iskolai tankönyv valamint a legjobb minőségű iró- és rctjzszerek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. R.észletes tankönyv-jegyzék ingyen.