ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-08-20 / 34. szám
1905. augusztus 20. ESZTERGOM 5 És én . . . ? No persze: Ott feküdtem jajjaimba veszve. Igaz, nem kaptam tőle kólikát, De irni nem bírtam mult héten Krónikát. Ezután már hiába mondja bárki, Hogy az uborka- s dinnye-szezon, Mint a sziámi ikrek, össze vannak nőve, Mert nem lehet szenzációkat látni. Jöjjön csak hozzánk I Kicsorg itt drága agyvelője! Sántitni fog mint én, Vagy mint a versikém. No de elég a tarka-barka szóval, Mert ugy járhatok, mint dorogiak A petícióval. Azok is addig verték a dobot, Mig puffant is egy jó nagyot, Csakhogy attól széthasadt a fülük hártyája, De nem a követük kártyája. Bizony, bizony, az a Szekér, mely a petícióhoz A sok hazugságot egy rakásra hordta, Jobban tette volna, Ha többi társát maga után kötve: Dinnye-héjt szednek a piacon össze. Legalább nem sántítanék, — se más, És zsebjüket sem homályosítaná el A pénzfogyatkozás. Legérdekesebb a dologban, — Amin még egy ex-honfi is megütközött, Hogy a petieió hamis fegyvere Hétfőn mondott épen csütörtököt. Igaz 1 hisz' meg sem várták. Mig csütörtököt mond, (Ugyan, ki lett vón ily bolond . . ?) Hanem azon talppal, mit egy betanított Suszter a talpukra igazított, Futásnak eredtek . . . Még most is fut a sok honfi-eretnek, Fut, fut, ha meg nem állt S jajongva igy kiált: Veszélyben az exisztencia, Mert ki helyettünk most fizetne, Nincs oly emberfia, Mert Szaczelláry már. Miként a rossz papucs: Fuccs . . . fuccs . . . fuccs . . . fuccs . . . fuccs . . . ! * Mikor estelenként egymagamban dallok: Szentg\,örgymezejéről trombitaszót hallok. Huszárok vannak ott . . . előttük a zászló; Záptojás színű, meg ördög-színnel játszó. Bár nagyon is piros a nadrágjuk szára: Fekete bűn. No meg sárga Gyűlölet van Szegve rája. A mi fiaink ők . . . izről-izre vérünk; Együtt örül, szenved valamennyi vélünk. Nem tehetnek arról, hogy ilyen a jelvény, Hogy kommandirozzák a bécsiek nyelvén, Hogy a kétfejű sas fejük fölött röpköd És, hogy Jelen Helyett a Hier, Az a szó, mely Érvénnyel bir. Ejnye, hogy a sátán tegye zsákba Bécset, Aki sosem ugy tett mint a magyar érzett, Aki ujat húz csak folyton a magyarral S jogát tépi régen köszörült agyarral. Akkor megy csak nékünk is majd jól a dolgunk : Ha kiverjük Az osztrákot, Mert hiszen már • Csontig rágott! Magyarok királya! mért nem tartasz vélünk! Ne ingereld tovább forrni vágyó vérünk ! E nép az aradit kedvedért feledte . . . Mért vijjog hát vércséd még most is felette? . . . De hiszen az Isten nem hagyott el minket, 0 segiti . E nemzetet! 0 veri meg Majd e — hetet! Szent István ünnepét ma üli e nemzet, Az Ő példájára csinálj köztünk rendet! Annyit érne nékünk kezed egy vonása, Mint ezredes multunk fénye, ragyogása. Fájó jajjainkat enyhítsd meg egy szóddal S azok között Kegyet osszál, Kiket eddig Ostoroztál. Regös. * Ö Felsége I. Ferenc József apostoli királyunk 75-ik születési napján pénteken, f. hó 18-án ünnepélyes hálaadó istentisztelet tartatott a helybeli főszékesegyházban, melyet fényes segédlettel' Csernoch János dr. prelátus-kanonok celebrált. Az istentiszteleten ugy a polgári, mint a katonai hatóságok, valamint a hadsereg legénysége is szép számmal vett részt. * ÖrömhiP. Budapestről táviratozzák lapunknak, hogy ő Eminenciája a bibornok-hercegprimás a király születése napján misét mondott nagy segédlettel a koronázó templomban. A misén jelenlevők előtt feltűnt, hogy a hercegprímás mily friss egészséggel és kitartó erővel végezte a fárasztó funkciókat. A mise után egy csöpp fáradtságról sem panaszkodott s nyoma sem látszott rajta azon kimerültségnek, mely még nemrég betegsége következményeként ilyen alkalmakkor jelentkezett nála. Ellenkezőleg, arcszine és kedélye egészen megváltozott s mindez arra mutat, hogy ő Eminenciájának egészsége, Istennek hála, teljesen helyreállt. Az ünnepi mise után a hercegprímás a mise alatt segédkező papságot fogadta s végtelen szívességgel hosszan beszélgetett velük. Az esztergomiaknak kijelentette, hogy hacsak valami különös ok vissza nem tartja, hétfőn, f. hó 21-én Esztergomba jön s ha egészsége megengedi, hosszabb időt tölt majd székvárosában. Udvari orvosa már Esztergomban járt, hogy a hercegprímás lakosztályát megvizsgálja. A primási palota pedig már teljesen rendezve várja magas lakóját. A legutóbbi tüzeset minden nyoma el van már tüntetve s igy az udvari orvos is tanácsolni fogja a hazajövetelt. A főegyházmegyei a biboros főpásztor hazajövetelének már puszta hire is örömre hangolja s maga ez ősi székváros minden polgára örül, mert a tiszteletteljes szeretet dobban meg a szivekben mindig, ha nevét ejtik ki. Hát még ha itt üdvözölhetjük őt a prímások ősi székében s közvetlen-közelből érezzük az O atyai szivének jótékony melegségét. * Személyi hirek. Schlick István prelátuskanonok koritnyicai és Por Antal prelátus-kanonok svájci üdülésükből hazaérkeztek. — Dr. Rajner Lajos ált. érseki helynök, megrongált egészségének helyreállítása céljából hosszabb ideig tartó kura használása végett, ma este utazott Karlsbadba. — Roszival István dr., Vezlnger Károly és Molnár János prelátus-kanonokok pénteken résztvettek O Eminenciája, Vaszary Kolos biboros hercegprímásunk által a budai koronázási Mátyás templomban tartott istentiszteleten, mint az ünnepi assistentia infulás tagjai. — Acsay Ferenc, a győri főgimnázium igazgatója rokonai látogatására néhány napra Esztergomba érkezett. * Szent István ünnepe. Ma Szent István, első magyar királyunk ünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz a főszékesegyházban, melyet dr. Roszival István prelátus-kanonok fog mondani; a szentbeszédet ez alkalommal Molnár János,prelátus-kanonok s országgy. képviselő tartja. * Csernoch János dr. — díszpolgár. Csernoch János dr. prelátus-kanonokot s országgyűlési képviselőt, közéletünk eme fáradhatlan és buzgó harcosát, Szakolca sz. kir. város f. hó 17-én tartott közgyűlésén egyhangúlag díszpolgárának választotta meg. Az örvendetes hirt a város polgármestere a népszerű főpapnak a következő táviratban adta tudtára: Üdvözlöm Méltóságodat, mint Szakolca sz. kir. város mai napon tartott közgyűlésén egyhangúlag megválasztott díszpolgárát. Szakolca, augusztus 17. Czobori, polgármester. — Szívből gratulálunk! * Főegyházmegyei hirek. Puhán Ferenc hely. lelkésszé neveztetett ki Szobotistra. — IVildner Benignusz az anabaptisták kurátusa lett NagyLévárdon. Mllbich Tamás ujmisés áldozár BudaEörsre küldetett segédíelkészi minőségben. f Beöröndy Ödön. Csaknem tizhónapi súlyos szenvedés után szombaton, augusztus 19-én szólította magához az Ur Beöröndy Ödön II. éves theologust, néhai Beöröndy Ferenc, szombathelyi vendéglős egyetlen fiát, az esztergomi papnevelőintézet példás növendékét. »Szombaton fogok meghalni,« — monda többször hosszú betegsége alatt. — »Csak a skapuláré rajtam legyen, mikor meghalok.« Osztálytársainak mintaképe volt, tanárainak és elöljáróinak büszkesége. Nem volt az a tudományág, melynek kérdéseiben egyszeri magyarázat után otthonos ne lett volna; kiváló előszeretettel tanulta a bölcsészettudományt. Felfogása tisztaságához járult bizonyos természetes ékesszólás és beszédbeni folyékonyság, mely ritkítja párját. Még betegsége utolsó hónapjaiban is — bár csont és bőr volt már — látogatóit ő tartotta órákhosszat természetes és természetfeletti bölcseségtől áradó beszéddel. Termetes alkatát, erős organizmusát a tuberkulózis azon ritka formája ölte meg, mely nem a tüdőt sorvasztja el gyorsan, hanem az egész szervezetet izenként pusztítja el lassan, kínosan. De azért a jó Ödön hősiesen türt mindvégig a Vöröskereszt-kórház kis szobájában, keresztény szent türelemmel. Csak a telkek iránti buzgalma lett néha türelmetlen. »Öh, ha kimehetnék még egyszer — mondogatá — tanitani, prédikálni a szószékre, az iskolákba ... a szegény nép oly tudatlan sokhelyütt!.. .« A szent ifjak halálával mult ki. »Az igaz halála pedig ékesszóló itélet a gonoszok életére, kivált pedig a hamar befejezett ifjú életpálya a gonosz hosszú életére!« Halálát sok ismerősei előtt özvegy édesanyja gyászolja. Temetése vasárnap d. u. vagy hétfőn reggel lesz a szentgyörgymezei halottas házból. * Vimmer Imre, Esztergom sz. kir. város polgármestere f. hó 16-án érkezett haza nyári szabadságáról s 17-én reggel átvette a város ügyeinek vezetését. * Lelkigyakorlatok Esztergomban. A szokásos lelkigyakorlatokra, melyekre az esztergomi szemináriumban július hó elején szoktunk Összejönni, az idén Ö Eminenciája engedelmével augusztus 29, 30, 31. napjain tartjuk meg. Kezdődnek tehát augusztus 28-án este s végződnek szeptember i-én reggel. E lelkigyakorlatokról irja Ö Eminenciája : »nagy örömmel és megnyugvással veszem szives készségét, melylyel ez idén is vállalkozni kegyeskedik lelkigyakorlatok tartására papjaim számára az esztergomi papneveldében.« Akinek tehát nincs alkalma akár Pesten a jezsuitáknál, hol minden hétfőn este uj-uj kurzus nyilik, akár Nagyszombatban és Linzben, vagy a lazaristáknál Pilis-Csabán és Pesten, lelkigyakorlatokat tartani, az jöjjön Esztergomba, szívesen lát minket a szeminárium igazgatósága. A jelentkezéseket postafordultával kérem hozzám (Budapest,' Damjanich-utca 50. sz.) intézni. Testvéri üdvözlettel Prohászka Ottokár. * Dr. Fehér Gyula ünneplése. Vimmer Imre polgármester a városi képviselőtestület és értelmiség tekintélyes számú tagját f. hó 20-ára a városház tanácstermébe értekezletre hivta meg. Az értekezleten dr. Fehér Gyula jubileuma alkalmából rendezendő nagy társas összejövetel módozatait tárgyalják s több városi képviselőnek a legközelebbi városi közgyűlésen teendő azon indítványát, miszerint választassék meg dr. Fehér Gyula Esztergom város díszpolgárának. * Társas-vacsora. A helybeli kath. legényegylet azon alkalomból, hogy elnöke, dr. Andor György primási irodaigazgatónak, helyettes elnöke, Haliczky Zoltán pedig szentszéki jegyzőnek neveztetett ki a biboros hercegprímás által, vasárnap este társas-vacsorát rendezett. A találkozón az egyesület tagjai nagy számmal jelentek meg és szívből ünnepelték a visszatért és általános szeretetnek örvendő elnököt, ki annak idején oly tevékeny részt vett az egyesület fejlesztésének munkájában • valamint lelkes ovációban részesítették Haliczky Zoltánt is, ki pedig az elnök távollétében annak ambiciózus helyettese volt. Az első felköszöntőt Magyary László, az egyesület világi elnöke mondotta. Meleg szavakban adott kifejezést azon szeretetnek és ragaszkodásnak, mely az egyesületet dr. Andor Györgyhöz fűzi s úgy őt, mint Haliczky Zoltánt üdvözölte kineveztetésük alkalmából. Utána dr. Csernoch János prelátuskanonok, az egyesület diszelnöke mondott pohárköszöntőt a két ünnepeltre. Beszédében a két férfiú érdemeit méltatta s azon reményének adott kifejezést, hogy most, nagyobb elfoglaltságuk dacára tovább is szivükön viselik az egyesület ügyeit. A szives szavakat dr. Andor György köszönte meg, biztosítván a jelenvoltakat régi szeretetéről s ígérve, hogy most, miután a biboros hercegprímás kegyelméből uj állását Esztergomban elfoglalta, ismét közelről s tettleg részt fog