ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-08-20 / 34. szám

1905. augusztus 20. ESZTERGOM 5 És én . . . ? No persze: Ott feküdtem jajjaimba veszve. Igaz, nem kaptam tőle kólikát, De irni nem bírtam mult héten Krónikát. Ezután már hiába mondja bárki, Hogy az uborka- s dinnye-szezon, Mint a sziámi ikrek, össze vannak nőve, Mert nem lehet szenzációkat látni. Jöjjön csak hozzánk I Kicsorg itt drága agyvelője! Sántitni fog mint én, Vagy mint a versikém. No de elég a tarka-barka szóval, Mert ugy járhatok, mint dorogiak A petícióval. Azok is addig verték a dobot, Mig puffant is egy jó nagyot, Csakhogy attól széthasadt a fülük hártyája, De nem a követük kártyája. Bizony, bizony, az a Szekér, mely a petícióhoz A sok hazugságot egy rakásra hordta, Jobban tette volna, Ha többi társát maga után kötve: Dinnye-héjt szednek a piacon össze. Legalább nem sántítanék, — se más, És zsebjüket sem homályosítaná el A pénzfogyatkozás. Legérdekesebb a dologban, — Amin még egy ex-honfi is megütközött, Hogy a petieió hamis fegyvere Hétfőn mondott épen csütörtököt. Igaz 1 hisz' meg sem várták. Mig csütörtököt mond, (Ugyan, ki lett vón ily bolond . . ?) Hanem azon talppal, mit egy betanított Suszter a talpukra igazított, Futásnak eredtek . . . Még most is fut a sok honfi-eretnek, Fut, fut, ha meg nem állt S jajongva igy kiált: Veszélyben az exisztencia, Mert ki helyettünk most fizetne, Nincs oly emberfia, Mert Szaczelláry már. Miként a rossz papucs: Fuccs . . . fuccs . . . fuccs . . . fuccs . . . fuccs . . . ! * Mikor estelenként egymagamban dallok: Szentg\,örgymezejéről trombitaszót hallok. Huszárok vannak ott . . . előttük a zászló; Záptojás színű, meg ördög-színnel játszó. Bár nagyon is piros a nadrágjuk szára: Fekete bűn. No meg sárga Gyűlölet van Szegve rája. A mi fiaink ők . . . izről-izre vérünk; Együtt örül, szenved valamennyi vélünk. Nem tehetnek arról, hogy ilyen a jelvény, Hogy kommandirozzák a bécsiek nyelvén, Hogy a kétfejű sas fejük fölött röpköd És, hogy Jelen Helyett a Hier, Az a szó, mely Érvénnyel bir. Ejnye, hogy a sátán tegye zsákba Bécset, Aki sosem ugy tett mint a magyar érzett, Aki ujat húz csak folyton a magyarral S jogát tépi régen köszörült agyarral. Akkor megy csak nékünk is majd jól a dolgunk : Ha kiverjük Az osztrákot, Mert hiszen már • Csontig rágott! Magyarok királya! mért nem tartasz vélünk! Ne ingereld tovább forrni vágyó vérünk ! E nép az aradit kedvedért feledte . . . Mért vijjog hát vércséd még most is felette? . . . De hiszen az Isten nem hagyott el minket, 0 segiti . E nemzetet! 0 veri meg Majd e — hetet! Szent István ünnepét ma üli e nemzet, Az Ő példájára csinálj köztünk rendet! Annyit érne nékünk kezed egy vonása, Mint ezredes multunk fénye, ragyogása. Fájó jajjainkat enyhítsd meg egy szóddal S azok között Kegyet osszál, Kiket eddig Ostoroztál. Regös. * Ö Felsége I. Ferenc József apostoli kirá­lyunk 75-ik születési napján pénteken, f. hó 18-án ünnepélyes hálaadó istentisztelet tartatott a hely­beli főszékesegyházban, melyet fényes segédlettel' Csernoch János dr. prelátus-kanonok celebrált. Az istentiszteleten ugy a polgári, mint a katonai ha­tóságok, valamint a hadsereg legénysége is szép számmal vett részt. * ÖrömhiP. Budapestről táviratozzák la­punknak, hogy ő Eminenciája a bibornok-herceg­primás a király születése napján misét mondott nagy segédlettel a koronázó templomban. A misén jelenlevők előtt feltűnt, hogy a hercegprímás mily friss egészséggel és kitartó erővel végezte a fárasztó funkciókat. A mise után egy csöpp fáradtságról sem panaszkodott s nyoma sem lát­szott rajta azon kimerültségnek, mely még nem­rég betegsége következményeként ilyen alkal­makkor jelentkezett nála. Ellenkezőleg, arcszine és kedélye egészen megváltozott s mindez arra mutat, hogy ő Eminenciájának egészsége, Isten­nek hála, teljesen helyreállt. Az ünnepi mise után a hercegprímás a mise alatt segédkező papságot fogadta s végtelen szívességgel hosszan beszél­getett velük. Az esztergomiaknak kijelentette, hogy hacsak valami különös ok vissza nem tartja, hétfőn, f. hó 21-én Esztergomba jön s ha egész­sége megengedi, hosszabb időt tölt majd szék­városában. Udvari orvosa már Esztergomban járt, hogy a hercegprímás lakosztályát megvizsgálja. A primási palota pedig már teljesen rendezve várja magas lakóját. A legutóbbi tüzeset minden nyoma el van már tüntetve s igy az udvari orvos is tanácsolni fogja a hazajövetelt. A főegyház­megyei a biboros főpásztor hazajövetelének már puszta hire is örömre hangolja s maga ez ősi székváros minden polgára örül, mert a tisztelet­teljes szeretet dobban meg a szivekben mindig, ha nevét ejtik ki. Hát még ha itt üdvözölhetjük őt a prímások ősi székében s közvetlen-közelből érezzük az O atyai szivének jótékony melegségét. * Személyi hirek. Schlick István prelátus­kanonok koritnyicai és Por Antal prelátus-kanonok svájci üdülésükből hazaérkeztek. — Dr. Rajner Lajos ált. érseki helynök, megrongált egészségének helyreállítása céljából hosszabb ideig tartó kura használása végett, ma este utazott Karlsbadba. — Roszival István dr., Vezlnger Károly és Molnár János prelátus-kanonokok pénteken résztvettek O Eminenciája, Vaszary Kolos biboros hercegprí­másunk által a budai koronázási Mátyás templom­ban tartott istentiszteleten, mint az ünnepi assis­tentia infulás tagjai. — Acsay Ferenc, a győri fő­gimnázium igazgatója rokonai látogatására néhány napra Esztergomba érkezett. * Szent István ünnepe. Ma Szent István, első magyar királyunk ünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz a főszékesegyházban, melyet dr. Roszival István prelátus-kanonok fog mondani; a szentbeszédet ez alkalommal Molnár János,prelátus-kanonok s országgy. képviselő tartja. * Csernoch János dr. — díszpolgár. Cser­noch János dr. prelátus-kanonokot s országgyűlési képviselőt, közéletünk eme fáradhatlan és buzgó harcosát, Szakolca sz. kir. város f. hó 17-én tartott közgyűlésén egyhangúlag díszpolgárának válasz­totta meg. Az örvendetes hirt a város polgármes­tere a népszerű főpapnak a következő táviratban adta tudtára: Üdvözlöm Méltóságodat, mint Sza­kolca sz. kir. város mai napon tartott közgyűlésén egyhangúlag megválasztott díszpolgárát. Szakolca, augusztus 17. Czobori, polgármester. — Szívből gratulálunk! * Főegyházmegyei hirek. Puhán Ferenc hely. lelkésszé neveztetett ki Szobotistra. — IVild­ner Benignusz az anabaptisták kurátusa lett Nagy­Lévárdon. Mllbich Tamás ujmisés áldozár Buda­Eörsre küldetett segédíelkészi minőségben. f Beöröndy Ödön. Csaknem tizhónapi súlyos szenvedés után szombaton, augusztus 19-én szólí­totta magához az Ur Beöröndy Ödön II. éves theologust, néhai Beöröndy Ferenc, szombathelyi vendéglős egyetlen fiát, az esztergomi papnevelő­intézet példás növendékét. »Szombaton fogok meghalni,« — monda többször hosszú betegsége alatt. — »Csak a skapuláré rajtam legyen, mikor meghalok.« Osztálytársainak mintaképe volt, taná­rainak és elöljáróinak büszkesége. Nem volt az a tudományág, melynek kérdéseiben egyszeri magyarázat után otthonos ne lett volna; kiváló előszeretettel tanulta a bölcsészettudományt. Fel­fogása tisztaságához járult bizonyos természetes ékesszólás és beszédbeni folyékonyság, mely rit­kítja párját. Még betegsége utolsó hónapjaiban is — bár csont és bőr volt már — látogatóit ő tartotta órákhosszat természetes és természetfeletti bölcseségtől áradó beszéddel. Termetes alkatát, erős organizmusát a tuberkulózis azon ritka for­mája ölte meg, mely nem a tüdőt sorvasztja el gyorsan, hanem az egész szervezetet izenként pusztítja el lassan, kínosan. De azért a jó Ödön hősiesen türt mindvégig a Vöröskereszt-kórház kis szobájában, keresztény szent türelemmel. Csak a telkek iránti buzgalma lett néha türel­metlen. »Öh, ha kimehetnék még egyszer — mondogatá — tanitani, prédikálni a szószékre, az iskolákba ... a szegény nép oly tudatlan sok­helyütt!.. .« A szent ifjak halálával mult ki. »Az igaz halála pedig ékesszóló itélet a gono­szok életére, kivált pedig a hamar befejezett ifjú életpálya a gonosz hosszú életére!« Halálát sok ismerősei előtt özvegy édesanyja gyászolja. Teme­tése vasárnap d. u. vagy hétfőn reggel lesz a szentgyörgymezei halottas házból. * Vimmer Imre, Esztergom sz. kir. város polgármestere f. hó 16-án érkezett haza nyári szabadságáról s 17-én reggel átvette a város ügyeinek vezetését. * Lelkigyakorlatok Esztergomban. A szokásos lelkigyakorlatokra, melyekre az eszter­gomi szemináriumban július hó elején szoktunk Összejönni, az idén Ö Eminenciája engedelmével augusztus 29, 30, 31. napjain tartjuk meg. Kez­dődnek tehát augusztus 28-án este s végződnek szeptember i-én reggel. E lelkigyakorlatokról irja Ö Eminenciája : »nagy örömmel és megnyugvással veszem szives készségét, melylyel ez idén is vállal­kozni kegyeskedik lelkigyakorlatok tartására papjaim számára az esztergomi papneveldében.« Akinek tehát nincs alkalma akár Pesten a jezsui­táknál, hol minden hétfőn este uj-uj kurzus nyilik, akár Nagyszombatban és Linzben, vagy a laza­ristáknál Pilis-Csabán és Pesten, lelkigyakorla­tokat tartani, az jöjjön Esztergomba, szívesen lát minket a szeminárium igazgatósága. A jelentkezé­seket postafordultával kérem hozzám (Budapest,' Damjanich-utca 50. sz.) intézni. Testvéri üdvöz­lettel Prohászka Ottokár. * Dr. Fehér Gyula ünneplése. Vimmer Imre polgármester a városi képviselőtestület és értelmiség tekintélyes számú tagját f. hó 20-ára a városház tanácstermébe értekezletre hivta meg. Az értekezleten dr. Fehér Gyula jubileuma alkal­mából rendezendő nagy társas összejövetel mó­dozatait tárgyalják s több városi képviselőnek a legközelebbi városi közgyűlésen teendő azon indítványát, miszerint választassék meg dr. Fehér Gyula Esztergom város díszpolgárának. * Társas-vacsora. A helybeli kath. legény­egylet azon alkalomból, hogy elnöke, dr. Andor György primási irodaigazgatónak, helyettes el­nöke, Haliczky Zoltán pedig szentszéki jegyzőnek neveztetett ki a biboros hercegprímás által, va­sárnap este társas-vacsorát rendezett. A találkozón az egyesület tagjai nagy számmal jelentek meg és szívből ünnepelték a visszatért és általános szeretetnek örvendő elnököt, ki annak idején oly tevékeny részt vett az egyesület fejlesztésének munkájában • valamint lelkes ovációban részesí­tették Haliczky Zoltánt is, ki pedig az elnök távol­létében annak ambiciózus helyettese volt. Az első felköszöntőt Magyary László, az egyesület világi elnöke mondotta. Meleg szavakban adott kifejezést azon szeretetnek és ragaszkodásnak, mely az egyesületet dr. Andor Györgyhöz fűzi s úgy őt, mint Haliczky Zoltánt üdvözölte kineveztetésük alkalmából. Utána dr. Csernoch János prelátus­kanonok, az egyesület diszelnöke mondott pohár­köszöntőt a két ünnepeltre. Beszédében a két férfiú érdemeit méltatta s azon reményének adott kifejezést, hogy most, nagyobb elfoglaltságuk dacára tovább is szivükön viselik az egyesület ügyeit. A szives szavakat dr. Andor György köszönte meg, biztosítván a jelenvoltakat régi szeretetéről s ígérve, hogy most, miután a biboros hercegprímás kegyelméből uj állását Esztergom­ban elfoglalta, ismét közelről s tettleg részt fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom