ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-08-06 / 32. szám

* Tanügyi hirek. Osztermayer Dezső kra­kováni, Vaskó Imre komáromi, Novotvorszky János salgói tanitó és Prikászky Anna záhodi tanitónő, állásukban megér ősittettek. — Lahvicska János bánkeszi kántortanító 55 évi szolgálat után nyugalomba vonult. — Államsegélyek. Ottinger Antal galgóci, Pothratzky Zsófia récsei, Zahajkie­vic Gizella moraváni, Matovics István berencs­falusi tanitók fizetése államsegéllyel kiegészitve lőn. — Kégl Róza kurali tanitónő és Osztrovszky József vittenci tanitó korpótiékai államsegéllyel kiegészitve lőnek. - - Halasztási Idő. A lédeci róm. kath. iskola kifejlesztésére 2 évi halasztási időt engedélyezett a kultuszminisztérium az egy­házi főhatóság jóváhagyásával. — Felmentés. A landsári, dunaszentpáli és dunaszegi kántor­tanítók a harangozó és egyházfi teendők alul fel­mentettek. — A nagymagyari kántortanító fize­tését az iskolaszék saját elhatározásával 300 koro­nával felemelte. * Vármegyénk az alkotmányért. Eszter­gom vármegye egyesült ellenzékének a nemzeti ellentállás érdekében indított mozgalma sikerrel járt, A rendkivüli közgyűlést kérő ivet dr. Helc Antal alelnök személyesen nyújtotta át a főispán­nak, ki ismert igazságszeretetéből kifolyólag már is kitűzte a rendkivüli közgyűlés terminusát. E szerint a vármegye törvényhatósági rendkivüli közgyűlése f. hó 10-én lesz. Az egész megyében izgatottan várták a főispán válaszát s most, mikor ez nyilvánosságra került, általános az öröm, mert úgy jó, ha a főispán és megye megértik egy­mást. A lapunk legutóbbi számában közölt indít­vány elfogadása több mint bizonyos, de azért nem kell elbizakodni, s minden vérbeli és sziv­szerinti magyar embernek kötelessége általános felvonulásra buzdítani a törvényhatósági tagokat. Legtöbbje úgyis örömmel jön tanúságot tenni hazaszeretetéről, de ha találkozik még olyan, ki most is tétlenül és érzéketlenül nézi a nemzet vergődését, ám azzal értessük meg, hogy miben áll a dolog. Nem kell most azzal törődni, hogy egyesek érdekekért szószólójává szegődtek a tör­vénytelen kormánynak is, mert Esztergom vár­megyét a hazafiúi erények jellemezték a múltban s az ősi hagyományt az utódoknak sem szabad meghamisítani. * Köszönetnyilvánítás. Tűzoltóink a leg­utóbbi dorogi tűznél derekasan megálltak a he­lyüket. Nevezett. község elöljárósága ezért a ta­nácshoz intézett beadványában köszönetet mondott tűzoltóinknak. * A bécsi hajó égése. Városunkban tiz utóbbi időben szokatlan tűzesetek fordultak elő. Lapunk mult számában emlékeztünk meg a pri­mási palotában előfordult tűzesetről. Ehhez ha­sonló megdöbbenést keltett a bécsi hajó égése. Ugyanis kedden délután úgy 6 óra tájban lövés hallatszott. A belvárosban csakhamar elterjedt a hir, hogy a bécsi hajó ég. Jó sokára megkondul­tak a harangok. A város külső részeiben senki sem tudta, hogy hol van a tűz, miután a folyton változó harangjelzéseken nem tudtak eligazodni. A váltakozó kongatást az okozta, hogy a Duná­nak nincs tűzjelzése. A tűz a hajó egyik fülké­jében keletkezett, hol a ruha- és ágynemű ki­gyulladt. Keletkezésének okát egyelőre nem tud­ták megállapítani. A tűz a hajón nagy rémületet okozott, úgy hogy többen rosszul lettek és kény­telenek voltak visszamaradni. Az esztergomi és párkányi tűzoltóságnak sikerült a tüzet hamarosan eloltani, mielőtt az elharapódzott volna. Szerencse, hogy a tűzeset ép az állomásnál történt, külön­ben nagy katasztrófát okozhatott volna. A hajó még aznap este folytatta útját. * Hadgyakorlatok. Mig mi a nagy hőség elől behúzódhatunk a hűvös szobába, addig sze­gény katonáink gyakorlatoznak, Esztergomme­gyében Magyar-Szölgyén határában tartják a hadgyakorlatot még pedig ágyúkkal és ekrazit­tal. A mezei utak emiatt legtöbbnyire el vannak zárva, miből természetesen óriási kár háramlik a földmivelő népre, még pedig ugy, hogy kártérí­tésre nem is számithat. Vájjon nem lehet az ilyen gyakorlatokat őszre hagyni ? Hiszen akkor a le­génységnek is könnyebbségére esnék. A döntő gyakorlat f. hó 25-én lesz, melyen a lovasság- és gyalogság fog összeütközni és osztják egymásnak a talmi halált, no meg lövöldözik az állam pénzét a levegőbe. * A kánikula. Üreg emberek is alig emlé­keznek ily iszonyú hőségre. Nap-nap után, ha az ég azúrján egy tenyérnyi felhőcskét látunk, fel­újul reményünk, hogy tán-tán megajándékoz eső­vel a Gondviselés. Hiába, már majdnem két hó­napja, hogy egy szem eső sem esett a mi vidé­künkön. Sajnos, hogy a hőség nemcsak nekünk és a mező munkásainak okoz kellemetlenséget, hanem őszi növényállományunk sem fejlődhetik tovább, úgy, mint tavasszal ígérkezett. S igy könnyen meglehet, hogy az idei év ismétlése lesz a tavalyinak. Bizony-bizony, most az a kár, hogy nagyon is süt a nap a magyarra. * A párkányi villamvilágitás. Párkány­ban nagyban folyik a munka a villamvilágitás vezetékének felszerelésén. Azokat a görbe karó­kat, melyeket itt Esztergomban kihurcoltattunk, Párkányban sorozták be szolgálattételre. A veze­ték felállításánál nagy kárt tesznek az útban álló fákon, de ezt a harcias párkányi nép, különösen az asszonynép nem igen türi s gyakran megesik, hogy alaposan összekoccannak a munkásokkal a fák megcsonkítása miatt. i: Tüz a Kovács-patakban. E héten a Kovács­patakban a nagy hőség miatt kiszáradt fü isme­retlen okokból kigyulladt. Valószínűleg a kirán­dulók közül valaki égő szivart dobott a fü közé és az okozta a tüzet, melyet hamarosan eloltottak. * A párkányi fuvarosok sztrájkmozgalma. A párkányi fuvarosok, mint szétküldött memo­randumaikból látjuk, elhatározták, hogy f. hó 15-én sztrájkba lépnek, ha ajánlatukat nem fogad­ják el. Ugyanis a fuvarozásért nagyobb dijat követelnek, mert mint irják: náluk a fuvardíj folyton csökkent, mig más munkásoknál a mun­kabér emelkedett. Julius 30-án, Pozsár uj vendég­lőjében megválasztották a bizalmi férfiakat, elnö­kül pedig Gaál Mihályt. Valószinű, hogy Párkány kereskedői méltányolni fogják a fuvarosok kérel­mét, mert hiszen máskép lehetetlen lenne a meg­indult gabona-szállitás, mely az ő exisztenciájuk biztosító forrása. * Zarándoklat. Mint minden évben, ugy az idén is búcsújáró menet indul az esztergomi nagy­városi plébánia templomból főtisztelendő Folttn János bajóthi plébános ur vezetése alatt, Nagy Mária-Zell kegyhelyre, Stájerországba. A nagy veszedelmes fegyvergyakorlatok miatt, mely Auszt­ria és Stájer hegységben szeptember i-től 10-éig tart, az idén 9-én lesz az indulás külön zarándok hajóval. Utazási terv: Szeptember 9-én esti 6 óra­kor gyülekeznek a búcsújárók a helybeli plébánia templomban, hol szent áldásban részesülnek. Ezután az, ünnepélyes menet külön hajóval indul 9 órakor. Szeptember 10-én a búcsúsok szent misét és szent beszédet hallgatnak a hajón. 2 órakor délután ér­kezés Bécsbe, 4 órakor litánia a szent János tem­plomban, azután egy néhány nevezetesebb hely meglátogatása és az éjjeli nyugalomra térés. Szep­tember 11-én reggel ünnepélyes szent misét hall­gatnak a szent Anna templomban, mise után meg­tekintik szent Annának a jobb kezét, mely a búcsújáróknak tisztelet adás céljából felmutattatik. Ezután következik a cs. és kir. családi sirbolt megtekintése, hol Erzsébet királynénk sirja is van. Ezután megtekintik Bécs nevezetességeit. Délután 1 órakor indulás Bécsből külön vonattal a keleti pályaudvarból Sz.-Pölten, Lilienfelden keresztül Freilant Türnitz, hol az éjszakát töltik. Szeptember 12-én reggel 6 órakor gyászistentisztelet a Mária Zelli meghalt búcsújárók lelki üdvösségéért. Azu­tán ünnepélyes menet Siebenbründl és Anna­hegyre, itt déli szünet. 1 órakor ünnepélyes fel­vonulás a Joachim-hegy, József-hegy, Mietebach és szt. Sebestyénen keresztül Mária-Zellbe. Itt ünnepélyes bevonulás nagyszámú papság kísérlete mellett égő gyertyákkal. A szent ájtatosság elvég­zése után a búcsújárók a részükre fentartott éjjeli szállásra térnek. Szeptember 13-án a búcsújárók szent gyónást és áldozást végeznek, reggeli j óra­kor pedig a kincstárban szent misét hallgatnak, ezután megtekintik a felhalmozott kincseket. Dél­után 1 órakor a búcsújárók felvonulnak a szent kúthoz és kálváriához, 4 órakor megtekintik az úgynevezett » Ursprung«-ot; esti 7 órakor fáklyás­menetben körüljárják a templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, mire az éjjeli nyugalom veszi kezdetét. Szeptember 14-én szent kereszt felmagasztalása napján ünnepélyes nagy mise zenével, azután magyar prédikáció, délután 4 órakor ünnepélyes litánia. Szeptember 15-én boldogságos Szűz Mária születési nyolcada utolsó napján ünne­pélyes szent mise, majd a papság kísérete mellett ünnepélyes felvonulás a kernhofi pályaudvarra, 2 órakor indulás Kernhofból, 8 órakor érkezés Bécsbe, hol a búcsújárók nyugalomra térnek. Szep­tember 16-án reggel 6 órakor indulás Bécsből, délután 2 órakor érkezés Esztergomba, itt ünne­pélyes bevonulás a plébánia templomba. Utazási költség oda és vissza: Esztergom: III. oszt. 6 frt., II. oszt. 9 frt 50 kr. •— Komárom: III. oszt. 5 frt 80 kr. — Gönyő : III. oszt. 5 frt 70 kr. — Pozsony : III. oszt. 4 frt. — Budapest: III. oszt. 6 frt 80 kr. T II. oszt. 11 frt. — 10 éven aluli gyermekeknek 4 frt. Akik ez utat Tafernből Mária-Zellig és­innen Kernhofig kocsin óhajtják megtenni, 4 frt 50 kr.-ral többet fizetnek, de előre kell jelentkezni a kocsi rendelés végett. A gyalogutazás alatt r mely másfél napig tart, az utasokat málhakocsi kiséri. Jelentkezhetni lehet és egyúttal bővebb felvilágosítás kapható: Kaiser Józsefnél, a búcsú­járó menet rendezőjénél, Esztergomban. Szeptem­ber 3-ára szóló programmok érvénytelenek. * Kifogott holttest. Nyerges-Újfalun a napokban egy fiatal szőkehaju leány holttestét fogták ki a Dunából. A szerencsétlent a viz für­dés közben elsodorta. Kilétét sikerült megállapí­tani. Siliga András karvai lakos leánya volt. * A Dunába fult. Szerdán délután a vízi­városi szigeti partról egy fiúcska véletlenül a Dunába csúszott és a mély vizbe fuladt. Holttes­tét néhány óra múlva kifogták. Jó volna a gyer­mekek fürdésére egy kissé felügyelni! * Ujitás a vágóhidon. Székely Henrik városi állatorvos érdekes és állatvédelmi szempontból üdvös találmányt mutatott be pénteken a városi közvágóhídon. A Behr-féle állatölő pisztoly ez, mely már a berlini és budapesti vágóhidakon be van vezetve. —• A bemutatáson a városi tanács tagjai s a helyi sajtó képviselői is jelen voltak.. Legelsőbb Székely állatorvos a saktolást mutatta be, majd pedig a taglózást. Mindkettő határozott kínzása az állatnak s kivált a taglózás látványnak is undorító, — míg- ellenben az uj állatölő-pisz­toly használata és hatása a legjobb. A saktolás­nál és a taglózásnál az állat még sokáig él, de ha Behr-féle pisztollyal lövik meg, egyszerre vége van. A készülék pisztoly alakú és szerkezetű : csöve az agytól jobbra és balra elmozdítható és fent az agyhoz rúgó segélyével rögzíthető. A cső menetében egy a nyílás felé elhelyezendő .kerek kúpalakú acél pálcika van elhelyezve, melynek alapja oly vastag, hogy a menetben csak épen hogy elég könnyen mozoghat, de a csőből ki nem röpülhet. Ez acél-pálcika alapján hasadék van, melyből hegyéig csatorna vezet, mely csa­torna — a tőr hegyéhez közel —• két oldalt egy-egy kis ablakban végződik. A lövő erőt kis rézkupokba zárt füst- és hangnélküli lőpor adja. Az eljárás a következő: A lőporral telt kúpokat a pisztoly agya és csöve közé kell helyezni, mi­által a lőporos kúpok a csőmenetben levő alap­zathoz érnek. A cső rögzítése után a pisztoly csőnyílását az állat homlokára kell nyomni, vagyis odarögzíteni. Ezután a pisztoly ravaszát kell meg­nyomni, miáltal a kúpban levő lőpor meggyúl és a csőmenetben levő tőrt vagy nyilat nagy erővel előre löki. A lökés oly nagy, hogy bár­mily erős homlokcsontot is könnyen át lehet e tőrrel lyukasztani. De nemcsak az igy az agyba 6—8*5 cm.-nyire beható acél-pálcika, hanem fő­képen a lövés alkalmával a lőporos kúpból ki­jutó lőpor-gázok idézik elő a kábítást. Ugyanis a lőpor-gázok a kup robbantása alkalmával csak egyetlen egy helyen juthatnak ki a pisztolyból,, még pedig a benne levő tőr csatornáján keresz­tül. A lőpor-gáz meglehetős nagy nyomás alatt jut be az agyba és ezen az agyra gyakorolt nagy nyomás idézi elő a )övés pillanatában beálló azonnali kábulást. A lövés megtörténte után a nyíl a sűrített levegő-nyomás folytán azonnal eredeti helyzetébe, vagyis a pisztoly csőmene­tébe pattan vissza. A pisztolyok a lövéskor alig adnak valami kis hangot, a mely nem nagyobb, mint egy tagló-ütés hangja. Feltűnő volt, hogy a% elkábitás után, a nagy üterek megnyitásakor a vér az állatokból majdnem oly jól jött ki, mint saktolás vagy szivszúrás eseteiben. Az elmondot­takból is látható, hogy a készülék hasznavehető kezelése egyszerű, biztos és azonnal beálló teljes kábulást eredményez. Fontos az, hogy a piszto­lyok csak teljes kábulást eredményeznek és nem ölik meg az állatokat, mert utóbbi esetben nem­csak hogy nem teljes, de még kielégíthető elvér­zés sem áll be; mig ily teljes elkábitásoknál az állatok jól elvéreztethetők. De sertéseknél e ké­szülékeknek még az a nagy előnye van, hogy az állatok teljesen elkábittatván, nyelési és lég­zési mozgások nincsenek már, mig szivszúrások eseteiben a legtöbb ölt sertésnél a nyelési és légzési mozgások meg nem szűnnek és ha a. sertések a forrázó üstbe kerülnek, ennek folytán a tüdőbe szennyvíz jut és ezáltal az májbarna színűvé válik. Nagyon természetes, hogy az ily tüdők fogyasztásra nem bocsájthatók és elkoboz­tatnak. Az ily kábítás után ez be nem követke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom