ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-06-25 / 26. szám

Ilyen ellenjelöltjei voltak Szemére Miklósnak ! A választás reggelén már tisztán lehetett látni az eredményt. Szemere táborába végtelen kocsisorok és egy hosszú különvonat szállitotta a szavazókat s óriási csoportok állottak fehér zászló alatt, mig az ellenpártok tanyáján alig lézengett egy-egy kortes. Usztanek Antal választási elnök a törvényes előkészületek után megkezdette mindkét szavazatszedő küldöttség működését. A sorshúzásban Szemere pártjára esett az elsőség a szavazásban. A szavazatok délelőtt 10 órakor már igy állottak : .Szemére 230, Kardhordó 43, Gorzó 21. Ez az arány megmaradt délig, mikor is Gorzó 250-nél utóiérte Kardhordót s délután pedig eléje került, mert köztudomássá vált, hogy Kardhordó megszökött. A Szemere-párt szavazata százakkal szaporodott, mig az ellenfeleké alig egy-kettővel, Szeles Adorjánra pedig egyetlen egy ember sem szavazott. A szavazás alatt a Szemere-párt békés egyetértésben, józan szilárdsággal tűrték a hirtelen nyakukba szakadt esőt s azután, hogy ne legyen olyan ragadós a sár, egyszerre hat helyen is, táncolni kezdtek a sok rezes, vonós és fújós-banda mellett, a más pártiak ellenben búslakodtak s irigykedve nézték, mint vigadnak a túloldalon. A választás minden rendzavarás nélkül Usztanek Antal ritka tapintatos vezetése alatt záródott le az ismeretes eredménynyel. A mandátumot Vantsó Gyula, a megyei ellenzék köbölkút-kerületi bizottságának elnöke még a választás estéjén Budapestre vitte Szemere Miklósnak, s másnap már az országházban a köbölkúti kerület képviselve volt. A választásról egyébként több tudósítónk is referál. Ezek közül álljon itt mutatóba egykettő : Muzsla. »A köbölkútkerületi országgyűlési képviselőválasztás alkalmából sok különös dolog fordult elő községünkben. A mult választáson teljesen kormánypárti emberek hirtelen felcsaptak 48-as korteseknek s mindenféle ijesztgetések által iparkodtak elvük elhagyására birni a Szemere-pártiakat. Nagy szerepet vitt ezen törekvésekben a közhivatalok néhány tisztviselője és igy történt, kogy a Szem ere-párt három megbízott főembere névszerint Nagy András, Szilva István és Eles (Pathó) János szintén otthagyták azt a zászlót, mely alá saját meggyőződésükből szegődtek. Gorzó Nándor, a 48-as önjelölt itt tartotta főhadiszállását s innen indult a falvakba programmbeszélni. Kardhordőnak itt egyetlen embere volt csak, de ez is Gorzóhoz csatlakozott. A Szemere-párt azonban, dacára hogy a tántorithatlan gazdákat felgyújtással fenyegették a Gorzó-pártiak, Zlatnyánszky János esperes-plébánossal az élükön 67-en szavaztak le Szemerére. Hogy mily erőszakkal dolgoztak, mutatja az, hogy f. hó 20-án, a választás napjának reggelén minden Szemere-párti egy vörös ceruzával irt kis cédulát talált az udvarán, melyen azzal fenyegetik meg, hogy ha Szemerére szavaz, úgy gabonáját még akkor, midőn keresztekben fekszik, felgyújtják. Ki írhatta ezeket a cédulákat — vörös ceruzával? Muzsla földmivelő népe nem tart otthon vörös ceruzát s ez csakis valamelyik hivatalból vagy intelligens ember íróasztaláról kerülhetett a tettesek kezébe. Jellemző az is a Gorzó-pártra, hogy ahol Szemere-zászlót láttak, éjjel beverték az ablakot, vagy szétrombolták a keritést és a veteményes kerben mindent összetapostak. Ilyen és hasonló terrorizmus mellett nem csoda, hogy a Szemere-pártiak megfogytak s inkább otthon maradt belőlük 20 ember, mintsem életét vagy kis vagyonkáját veszélyeztesse. A választás reggelén már a hajnali órákban gyülekezett a nép. A falu öreg főtüzérmestere Fodor Gábor dörgő mozsárlövésekkel ébresztette fel a Szemere-pártiakat s azután házról-házra járt az ő szakaszához tartozó hivckhez, hogy valahogy le ne késsék a különvonatot, mely Köbölkútra vitte 7 falu lakosságát Szemere jelvényével.« Ebed. Sajnálatos eset történt nálunk, melynek egyedül okozója azon erőszakosság, mely a Gorzó-pártiak részéről érte mindig a Szemerepárt embereit s végeredményében egy ember félholtra verésével végződött. A Gorzó-pártiak már Szemere Miklós programmbeszédét is megakarták akadályozni s azért kiheccelték a bírót, hogy. a falu egyetlen főterén, mely a templom előtt van, ne engedje megtartani a beszédet. Úgy is tett a falu bölcse s bár egyáltalán nem akart senki ott beszélni, odább tessékelte a menetet. A biró úr legnagyobb kortese volt Gorzónak s a választás előtt oly hévvel iparkodott a 48-as (?) zászló alá toborozni az ebedieket, hogy azok végre is megsokalták a biró okvetlenkedését és egy összetűzés alkalmából ugy helyben hagyták, hogy három hétig is nyomja tőle az ágyat. Az ebediek, dacára, hogy Gorzó ott sok lekötelezett emberével agitált, nagyobb részt Szemerére szavaztak. * Űrnapja. Az úrnapi szokásos nagy misét csütörtökön Kohl Medárd dr. püspök végezte a főszékesegyházban s ugyancsak ő vezette a körmenetet, melynek mint^ legtöbbször, most is szép idő kedvezett. A nagy misén és körmeneten a hatóságok, a katonaság, a közintézetek tisztikara és nagy közönség vettek részt. A fővárosból és a közel vidékről sok kiránduló látogatta meg e napon városunkat. * Ünnepélyes istentisztelet. Csütörtökön, sz. Péter és Pál ünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise lesz a főszékesegyházban, melyet fényes segédlettel Rajner Lajos dr., általános érseki helynök fog mondani. * Papszentelés. Kohl Medárd dr. felszentelt püspök f. hó 25., 26. és 27-én szenteli papokká az esztergomi papnevelő-intézet végzett hittanhallgatóit, több kapucinust és ferencrendi szerzetest, valamint a jelenleg szentelő püspököt nélkülöző Kalocsa egyházmegyei theologusokat is. Tegnap feladta nekik a kisebb rendeket és a bérmálás szentségét. * Egy népszerű kanonok ünneplése. Tegnap délelőtt Esztergom egyik legnépszerűbb alakját ünnepelték azok, kik szivükben a szeretet és tisztelet érzetével siettek fel a kanonoki házak felé. A város nagy közönségének szine-java üdvözölte névnapja alkalmából dr. Csernoch Jánost, a magyar Sión kiváló főpapját, országgyűlési képviselőt, a megyei ellenzék vezérét, közéletünk fáradhatlanul tevékeny munkását. A tisztelgők számtalan jó kivánatain kivöl a posta késő estig szállitotta az üdvözlő táviratokat. * Requiem. Az esztergomi főszékesegyházban folyó hó 19-én Istenben boldogult József főherceg csász és kir. fenségének lelki üdveért ünnepélyes gyász-istentisztelet tartatott, melyen a hatóságok, továbbá az egyházi és világi előkelőségek számos tagja vett részt. * Látogatás. Francsics Norbert bakonybéli apát a bencés-rend helybeli székházának látogatására a mult napokban városunkba érkezett. * Lelkigyakorlatok Esztergomban. A szokásos lelkigyakorlatokra, melyekre az esztergomi szemináriumban július hó elején szoktunk összejönni, az idén O Eminenciája engedelmével augusztus 29, 30, 31. napjain tartjuk meg. Kezdődnek tehát augusztus 28-án este s végződnek szeptember i-én reggel. E lelkigyakorlatokról irja O Eminenciája : »nagy örömmel és megnyugvással veszem szives készségét, melylyel ez idén is vállalkozni kegyeskedik lelkigyakorlatok tartására papjaim számára az esztergomi papneveldében.« Akinek tehát nincs alkalma akár Pesten a jezsuitáknál, hol minden hétfőn este uj-uj kurzus nyilik, akár Nagyszombatban és Linzben, vagy a lazaristáknál Pilis-Csabán és Pesten, lelkigyakorlatokat tartani, az jöjjön Esztergomba, szívesen lát minket a szeminárium igazgatósága. A jelentkezéseket augusztus 15-ike körül, kérem hozzám (Budapest, Damjanich-utca 50. sz.) intézni; előbb ne mert nem vagyok itthon. Testvéri üdvözlettel Prohászka Ottokár. * Főegyházmegyei hirek. Jeszenszky Kálmán balassagyarmati hely. plébánossá, Pór Sándor komáromi hitoktatóvá és Duffek Antal galánthai segédlelkésszé neveztettek ki. —• Dessewffy Gyula nyugalmazott palásthi plébános életének 70-ik, áldozárságának 45-ik évében f. hó 21-én Makón az Úrban elhunyt. * Tanügyi hirek. Az Országos Magyar Cecilia Egyesület által f. évi július hó 1 —13-ig tartó időközben Székesfehérvárott rendezendő egyházzenei tanfolyamra ő Eminenciája Erdélyi Imre hidaskürthi, Konrády Alajos nagyabonyi és Ludvigh János nadlányi kántortanítókat küldötte ki. * A történelmi és régészeti társulat választmánya kedden este 6 órakor Horváth Béla főispánelnök vezetése alatt ülést tartott, melyen folyó ügyek intéztettek el. Komoly tanácskozás tárgyát képezte az állandó múzeumi helyiség kérdése, melynek mihamarabbi megvalósítása érdekében a társulat minden lehetőt el fog követni; valamint megtette a szükséges intézkedéseket a tagok gyűjtésére vonatkozólag. Foglalkozott a város utcáinak és tereinek történeti vonatkozású nevekkel leendő ellátásának kérdésével, s egy 6 tagu bizottságot küldött ki egy felolvasó estély rendezésére, illetve a szükséges előkészületek megtétele céljából. * A IV. országos Mária-kongregációi értekezlet. F. évi július i-éti Majláth G. Károly gróf, erdélyi püspök elnöklete alatt Budapesten megtartják a IV. országos Mária-kongregációi értekezletet. A tavalyi gyűlés határozata értelmében az idei értekezlet a kongregációi ügyeken kivül a vallástanitással és a vallástanárok ügyeivel is foglalkozik. Az értekezlet tárgyai: 1. Hogyan kell vezetni a kongregációt ? Előadó P. Bús Jakab S. J. (Szatmár). 2. Az ifjúság lelki szükségletei. Előadó Strommer Viktorin dr., szent Benedekrendi theol. tanár (Pannonhalma). 3. A kath. ifjúsági irodalom. Előadó Dombi Márk dr. cisztercita-rendi főgimn. tanár (Baja). 4. A középiskolai vallástanítás módszere. Előadó Mázy Engelbert dr., sz. Benedek-rendi gimn. igazgató (Kőszeg). 5. A vallástanárok állásának rendezése az állami és községi középiskoláknál. Előadó Buday Ernő, áll. főgimn. vallástanár (Zombor). I. Minden pont tárgyalását egy-egy előadónak 15 percig tartó szakszerű fejtegetése vezeti be, mely után következnek az e pontba vágó hozzászólások. II. Az értekezlet július hó i-én, szombaton d. e. 9 órakor kezdődik a Regnum Marianum házában (VII. ker., Damjanich-utca 50. szám). Minden érdeklődőt megjelenésre kér és szívesen lát a Regnum Marianum igazgató-tanácsa. * Évforduló. A helyben állomásozó 76-ik gyalogezred a custozzai csata évfordulója alkalmából szép ünnepélyt rendezett. Pénteken este takarodót, szombaton reggel pedig riadót tartottak. Ezután a legénység misét hallgatott, mit a tiszti étkezőben díszebéd követett. A legénységet is megvendégelték. Délután pedig a legénység mulattató előadást rendezett. * Himen-hir. Vettük a következő eljegyzési értesítést: Hajabács Ilonka Tokod, Stiaszny Tivadar Bajóth jegyesek, 1905. június hó. * Képesítő vizsgálat. Junius 19, 20. és 21-ik napjain tartatott a helybeli kisdedóvónőképzőben a szóbeli képesítő vizsgálat. A vizsgáló bizottság elnöki tisztjét Bogisich Mihály v. püspök, kanonok, érseki biztos viselte, az államot Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelő képviselte. A vizsgálat eredménye igen kedvező, a mennyiben a 38 jelentkező közül 37 jó eredménnyel tette le a képesítőt; kitűnő oklevelet kapott 6, jeleset 10, jót FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ • •WMWui;jriijJHJnmin»inniMr* AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.