ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-06-25 / 26. szám

X. évfolyam. Esztergom, 1905. június 25 26. szám ESZTERGOM POLITIKÁT ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi lanár. Szerkesztőség: Ferenc József út 75. sz. , Kiadóhivatal: Káptalan-tér. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. „N.-kerületi fogyasztási és értékesítő szövetkezet." Esztergom, június 24. TI. Afenticimmel megjelent múltkori soraimban meghatároztam a fogyasztási és értékesítő szövetkezet fogalmát és egy pár országra hivatkoztam, a hol e szövetkezet már szépen működik. Hivatkozhattam volna sorra minden országra a világon; de a szövetkezeti mozgalom világ-statisztikáját nem akarom e helyen összeállítani. A külföldet elhagyva, inkább hazánk szövetkezeti mozgalmára térek át. Hazánkban jelenleg két nagy központ körül csoportosulnak a szövetkezetek apostolai és ezektől alapított és vezetett szövetkezetek. Az egyik központ a »Kereszteny Szövetkezetek Központja« (VIII. Baross-utca 59.), a másik a »Hangya« (Baross-n. 10.) Azonban vannak önálló független szövetkezetek is. »A keresztény szövetkezetek központja« jelenleg irányit vagy 400 szövetkezetet, a »Hangya« pedig mintegy 500 szövetkezetet vezet. Egyes helyeken a köztisztviselők és vasúti meg postai hivatalnokok alakítottak szövetkezeteket. Általánosan a szövetkezeti mozgalom hazánkban is szépen terjed. A »föld sava, a világ világossága« a társadalomnak anyagi felszabadító harcában is irányitólag hathat. A számtalan társadalmi bajok okozta tűrhetetlen állapotok megszüntetésére a nép lelki vezéreinek is közre kell mnnkálkodniok s ezt független helyzetüknél fogva legjobban tehetik is. A társadalmi bajokat ismerő pap valahányszor csak gondol a szenvedő társadalomra, hallja e szavakat: »Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, legalább ti barátaim!« és a pap bensejét megszállja Krisztus részvéte és szánalma: »szanom a sereget,« első sorban a keresztény szenvedő népet. Áll ez a nép lelki, de anyagi jólétét illetőleg; innen a modern pap elvégezvén templomi teendőjét, iparkodik a jelen kor által reá háramló társadalmi kötelezettségeinek is megfelelni. Ezek közé tartozik az, hogy a modern társadalom szövetkezeti mozgalmait szóval-tettel támogassa. Ezen oknál fogva fömegyénk minden lelkes, munkától nem irtózó világi és egyházi embere járuljon ahhoz, hogy fömegyénk egyházi, vagy világi kerületek szerint a fenti cimü szövetkezetekkel szerveztessék és társadalmilag megújuljon. Jelenleg a pénz kormányozza a világot: azért a megújulás elsősorban kerületi hitelintézetekkel lehetséges. Humánus alapon szervezni kell minden kerületben oly hitelintézeteket, melyek képesek lesznek a hitel igényeit a hitelkereso keresztény nép előnyére kielégíteni. Népünk a mostani pénzintézeteknél jelenlegi gazdasági viszonyoknak meg nem felelő kamatra vesz fel kölcsönt és ennek természetes következménye népünk fokozatos elszegényedése. A fömegye kerületeinek alapitványai is szép összeg, ez mind segítségünkre lenne. A kerület minden embere részvényeket jegyezne, melyeket több éven át is fizethetne: ez százezreket hozna a kerületi hitelintézetnek. A hitelintézet haszna nem volna egy pár kapitalistáé, de mindenkié, ki csak a kerületnek szövetkezeti embere és a hitelintézet részvényese. Ezen kerületi hitelintézettel karöltve kerületi magtárszövetkezetek alapítása volna lehetséges. Ezek 8, sőt 14 ezer korona állami segéllyel és az országos központi hitelintézet (VIII. Baross-utca 13. sz.) pénzbeli segítsége mellet az évi termésnek legszebb áron való eladását közvetítenék. Minden termelő a gabonaraktárba elhelyezett és osztályozott termésére a tolyó ár 2

/3-dát rögtön kapná. A többi pénzt a termelő akkor kapja, a mikor a több száz termelőnek a gabonaraktárban elhelyezett búzája közösen és nagy mennyiségben adatik el. A gabonaraktárszövetkezet zöld búzára is ad hitelt. A kerületi fogyasztási szövetkezetekkel pedig egy keresztény kereskedő-osztályt teremtünk meg: a hány szövetkezet létesül, annyi keresztény család biztos kenyérhez jön, sőt sok más embernek is hasznára van a szövetkezet (a sok szövetkezeti segitö stb.) Ha pedig már sok kerületi fogyasztási szövetkezet lesz, akkor ezek ipar- és gyártelepeket létesíthetnek és maguk termelhetik a boltok áruit; lesz honi árú és keresztény árú: igy van ez a külföldön is. Minden ipar és gyártelep üzletrészek lefizetése alapján létesülhet, ez újra sok kereszténynek ad kenyeret, és az eddigi gyári hasznok a társadalom haszna lesz s nem egy-egy kapitalistáé. Ez a társadalmi programm az életbe átültetve fömegyénket társadalmi paradicsommá fogja átalakítani. Hermann József. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. U. B. sirján. A nyiló virágnak lehullott a szirma, Gyenge illatával behullott a sirba, Fehér koporsódra; elteinettük véled . . . Oda van az ifjú, gyöngyvirágos életi Fehér koporsódra hullanak a hantok, Megrenditi szivünk az a tompa hang ott. Az a hang kegyetlen: olyan messze széled . , — Oda van az ifjú, gyöngyvirágos élet! Azok a harangok olyan szomorúak: Talán mert tanúi ama néma búnak, Amely a szivünkbe oly igen bemélyed: — Oda van az ifjú, gyöngyvirágos életi ... Azok a koszorúk a sírjára téve Úgy odahajolnak hideg sírkövére; Hűvös szellő' surran: hallani is véled, Oda van az ifjú, gyöngyvirágos élet! Nézd a jó barátid, itt vagyunk mindnyájan, Zokogó szivünknek szomorú bújában. Mit rebegjen ajkunk, látva kora véged': Oda van az ifjú, gyöngyvirágos élet ? . . .Keserű e szózat, semmi remény benne! Mintha hervadó sziv siró szava lenné. — Mást mutatott nekünk a mosolygó képed : Nincs oda az ifjú, gyöngyvirágos élet! Ezt susogta ajkad a halálos ágyon: »Szebb a szép tavasznál, a mire én vágyom, Nem tud ez a világ mutatni oly szépet!« — Ott fönn van az ifjú, gyöngyvirágos élet. , K. K. A mi római zarándoklatunk. (Folytatás.) Nagyszombaton délután a sz. Péterben elvégeztük a sz. gyónást s másnap reggel közösen megáldoztunk, mialatt kértük az Ur Jézust, hogy minket a szent hitben, a Szentatyát pedig apostoli működésében erősítse s gyámolitsa. Szent Péter bazilikája után az ember örir kéntelenül is arra a templomra gondol, mely a városon kivül az ostiai úton van: ez szent Pál temploma. Kívülről nagyon egyszerű s inkább hasonlít magtárhoz, mint templomhoz, hanem a belseje éles ellentétben áll a külsővel. Tiszta ragyogás és fény; a belsejében levő két sorban felállított 8o oszlop nagyszerű galériát képez. A Confessio leírhatatlanul szép. Az alabástrom s porphyr-oszlopok és a malachit gyönyörű szinvegyülete ott rendkivüli vonzóerőt gyakorol a szemlélőre. Az alabastrom-oszlopokat az egyiptomi alkirály, a malachitot az orosz cár ajándékozta. Valóban a nemzetek Apostolát, ki a Confessio alatt van eltemetve, még a hitetlenek is megtisztelik. Nevezetessége a templomnak, hogy az összes pápák arcképei medaillon-alakbán al fresco meg vannak festve. Itt van a kápolna is, melyben sz. Ignác társaival letette a szerzetesi fogadalmakat s megszületett a Jézustársaság, mely annyi áldást hozott az egyházra s a népekre, mely tény jobb helyen, mint épen itt, valóban nem történhetett meg. Némelyek azt mondják, hogy szent Péter bazilikája szebb mint sz. Pálé, mások megfordítva. De hagyjuk ezt, mert de gustibus non est disputandum és inkább arra fordítsuk figyelmünket, hogy mindenütt találjuk meg a lelkünknek való táplálékot s mindent önmagunk nemesítésére fordítsunk. A nagyobb bazilikák közül megnéztük a Lateránt is, mely a pápának, Róma püspökének kathedrális temploma: omnium ecclesiarum urbis et orbis mater et caput. A templom s a mellette levő palota az egyház történetében kiváló jelentőségű. Itt folytak le a nevezetes lateráni zsinatok, innen indultak ki a hithirdetők Anglia, Németország stb. megtérítésére s szt. Ferenc, szt. Domonkos stb. itt kapták rendi szabályaiknak megerősítését. Mi reánk, magyarokra nézve is kedves hely a laterán. Itt van eltemetve II. Sylvester pápa. Fölötte van egy magyar zászló, mely 1900-ban került oda. Mindnyájan, az egész zarándokcsapat térden állva imádkoztunk hazánk jóléteért és hitében való megmaradásáért. A Confessio góthstilű s felső része az apostol-fejedelmek fejeit foglalja magában. A bazilika belseje remek szép, mig külseje nagyon egyszerű s inkább palotához, ^mint templomhoz hasonlít. A laterántól nem messze van a »Scala sánta« kápolna, melyben faburkolat alatt vannak elhe-