ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-05-28 / 22. szám

Andrássy János helybeli alispán, a szervita-rend főnöksége, Skarda József c. prépost, Szitnyei Jó­zsef Selmecbányái alispán, Szecsányt Vilmos c. kanonok, Angolkisasszonyok főnöksége, Horváth Vendel csúzi plébános és még igen sokan. ;: Személyi hirek. Klinda Theofil dr. pre­látus-kanonok Abbáziából hazaérkezett; Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonok csak a jövő héten tér vissza Esztergomba. * Iskolatársak találkozása. F. évi június hó 27. napjára tervezett összejövetelünkre a meg­hívókat valamennyi iskolatársamnak megküldtem, ha valakié a postán eltévedt volna, szíveskedjék hozzám fordulni. Leszkay Sándor, nagymagyari esperes-plébános. * Felvétel az esztergomi papnevelő inté­zetbe. Az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvételi vizsgálata június 30-án és július i-én fog megtartatni. Junius 30-án reggel 8 órától déli 1 óráig tart a jelentkezők összeírása. A jelentkezők a következő okmányok­kal legyenek fölszerelve: 1. A mult iskolai évről szóló bizonyítvány, 2. keresztlevél, 3. az illetékes plébános vagy hittanár ajánló-levele. A beiratás után rögtön orvosi vizsgálat alá vétetnek a jelent­kezők. Másnap, július i-én történik a felvételi vizsgálat az intézet dísztermében. A vizsgálat tetszés szerinti költemény vagy próza elszavalá­sából és latin szöveg fordításából áll. Felvételre számithatnak mindazok, kik a gigmnázium IV., V., VI., VII., VIII. osztályát jó sikerrel végez­ték és egészség szempontjából nem esnek orvosi kifogás alá. Előnyben részesülnek azok, kik az egyházmegye területén dívó két vagy három nyelvet birják. A felvételi vizsgálat tartama alatt a szegényebb sorsú tanulók ingyenes szállást és ellátást kaphatnak az intézetben, ha ez iránt kér­vényüket legkésőbb június 25-ig az intézet alkor­mányzói hivatalához beküldik. * Kinevezések a megyénél. Horváth Béla főispán dr. Kutassy Ágoston, budapesti lakost Esztergom vármegyéhez tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki és a központi szolgabíró mellé osztotta be. — Késmárky Frey Vilmost ugyancsak a főispán nevezte ki most közigazgatási gyakor­noknak az alispán mellé, mig Usztanek Lajos I. osztályú közigazgatási gyakornokot a szolgabíró­sághoz rendelte hivatalos ügyek végzésére. * Kerületi gyűlés. Az esztergomi esperesi kerület kedden tartotta meg a már fölépült Né­methy Lajos esperes elnöklete alatt idei tavaszi gyűlését. A gyűlés megnyitásakor Némethy lel­kes latin beszédben emlékezett meg a jubileum alkalmából a hercegprímás elévülhetlen érdemei­ről, majd az elhunyt Boltizár József püspököt parentálta el megható szavakban. A lelkipásztori ügyek tárgyalása után a gyűlésen jelenvolt pap­ság meleg szivvel üdvözölte a felépült elnöklő esperest. * A muzslai főbirói hivatal átadása. A párkányjárási főbirói székre, mint tudjuk, Thu­ránszky Lajos dr. megyei I. aljegyző választatott meg a tavaszi megyegyűlésen. A hivatalt, mint értesülünk, f. hó 29-én veszi át az uj főszolgabíró Andrássy János kir. tanácsos alispán közbenj árasa mellett. * Ülés a megyeházán. Esztergom várme­gye állandó bíráló bizottsága május hó 30-án ülést tart. * A párkányi kerület papsága f. hó 18-án tartotta tavaszi rendes gyűlését. A tárgysorozat fénypontja Jeszenák Gábor báró ünnepi beszéde volt az aranymisés bibornok hercegprímásról, mellyel a kerület kifejezésre juttatta hódolatát a jubiláló főpásztor iránt. * Jószivű adomány. Vincze Károly nagy­hindi esperes-plébános a nyitrai árvaház növen­dékeinek 40 koronát ajándékozott, hogy a megyés főpásztor jubileuma napján majálist rendezhessenek. Ugyanaznap a nagyhindi iskolás gyermekek is részesültek hasonló jótéteményben. * Tavaszi korona Dunaszerdahelyen. Vá­zsonylJózsef, a kerület esperese, f. hó 25-én, biboros hercegprímásunk jubiláris ünnepnapján tartotta meg a tavaszi gyűlést, hogy e szép napon mindjárt alkalma nyíljék lendületes beszédben tolmácsolni mindnyájunknak közös érzelmét és óhajtását: Dominus con ser vet eum et vivificet eum et beatum faciat eum . . . Majd a jó öreg Boltizár bácsit — mindnyájunk közös atyját — búcsúztatta el szerető szavakkal. A gyűlés folyamán élénk vitát keltett a vadkerti kerület papságának átirata, különösen az a rész, hogy negyven, évi szolgálat után bárki nyugdíjba mehessen: ne kelljen mun­kaképtelenségét külön is igazolnia. Az egész gyűlés meggyőződése az volt, hogy ennél már csak nem lehet méltányosabb kérés, hiszen más pályákon ez természetes. Glöckl tanfelügyelő esperes, fölhívta a plébánosok figyelmét arra az anomáliára, hogy néhol a tanítók nem vezetik be az érdemsorozatot s a bizonyítványt később csak gondolomra állítják ki. Végül a korona Esztergomba kérdést intéz, nem volnának-e hajlandók repedés ellen is biz­tosítani a harangokat? * Az esztergom-járási r. kath. tanitó­egyesület május hó 25-én tartotta meg évi ren­des közgyűlését a városház nagytermében. A közgyűlést megelőzőleg O Eminenciája Vaszary Kolos bibornok hercegprímás 50 éves áldozári jubileuma alkalmából a kerületi tanítóság disz­gyűlésben adott kifejezést érzelmeinek, a mely­nek egyetlen tárgya Pehatsek Artúr esperes­plébános, egyházi elnöknek ünnepig beszéde volt. Elhatározta még a gyűlés, hogy O Eminenciáját feliratilag üdvözli. Majd Gyarmathy József, a köz­gyűlést vezető világi elnök üdvözölte a közgyű­lésen első izben résztvevő Schvetz Vilmos kir. tanfelügyelőt és Pehatsek Artúr egyházi elnököt. Klinda Károly gyak. isk. tanitó, a bíráló-bizott­ság nevében adott számot a beérkezett pálya­munkáról, a melyet a dijra teljesen méltónak vélt s a közgyűlés ez értelemben határozott. A nyer­tes mű irója ; Reinl Paula leány vári tanítónő s a mű címe: A tanitó és a szocializmus, a melynek fel­olvasása azonban a jövő évi közgyűlésre maradt. Az egyesület beléletét érintő egyéb jelentések tudomásulvétele után Hübschl Sándor nyug. ta­nítónak a megyei r. kath. tanitók segély egyesü­lete és a tanitók özvegyeinek felsegitése, továbbá Vitái István tanítónak a tanitóegyesületi járás­körök egyesítése tárgyában előterjesztett indít­ványa kellő előkészítés céljából a választmány elé lett vezérelve. Végül a tisztikar és a választmány lemondása következett, s a közgyűlés az egye­sület világi elnökéül ismét Gyarmathy József ig.­tanitót óhajtotta volna megnyerni, aki azonban ezúttal ragaszkodván a lemondás tényéhez, he­lyébe Bertala?i Vince tan.-képző-int. tanárt, s a kath. tanügy régi buzgó harcosát választotta meg a közgyűlés. Jegyzőkül : Szvoboda Román és Vitái István tanitók lettek megválasztva ; a tisztikar többi része és a választmány a régi maradt. Ezzel az eléggé izgalmas közgyűlés véget ért. * Váci stikli. A váci főgimnázium football csapata versenyre provokálta a helybeli tanitó­képző football csapatát. A képző a kihívást elfo­gadta s meg is jelentek a tenyeres, talpas, tagba­szakadt legények a mult vasárnap' Vácott,Keményfy Kálmán D. és Nemesszeghy István tanárok fel­ügyelete alatt. A vonatnál nem fogadta őket senki, mert ezt a váci-etiquette ugy hozza magával; szerencséjükre azonban mégis akadtak egy em­berre, ki őket átkalauzolta a túloldali »Pokol« csárdába, hol meglehetősen unatkoztak, mig meg­érkeztek d. u. 4. órakor váci ellenfeleik. De ekkor lett ám nagy a csodálkozás. Nem a váci gimná­zium, hanem a váci sport-klub, szikár csontú legé­nyei jelentek meg a mérkőzésre; sőt mi több, kapust maguknak Budapestről szállítottak a »33-as Football-klub«-ból Siklóssy személyében, ki a ködös Albion fiaival is megmérkőzött, már. A látszat kedvéért azonban egy-két gimnazistát is szorítottak a csapatba. Biró, Dercsényi, a Váci Hirlap szerkesztője volt, aki nagy maliciózussal kezelte vicinális sipját, s mikor az esztergomiak győzelme csak pillanatok kérdése volt: mindig lefujt. Ilyenformán Vácon még Albion fiai sem győznének. S szégyenükre legyen mondva, hogy mégis csak 1 goalt tudtak lőni saját javukra. — A játék súlypontja azonban többnyire az ő kapu­jok előtt volt s maguk is belátták, hogy az esz­tergomiak remekül tudják kezelni azt a bőrgolyó­bist. Gyorsak, mint a villám, szívósak, mint a macskák, ügyesek, mint a hiúzok s ami fő: bá­mulatosan egyetértők. Ezt valószínűleg sejtették a váci gimnazisták s azért folyamodtak a váci és pesti sport-klubhoz harcosokért, akiknek metodi­kájuk még az arcon-rúgást is megtűrte. Ifjaink közül jelen voltak : Kozma, Dinnyés, Becsák, Her­legtöbbnyire ily összejövetelek alkalmával került először fölszinre. Annak a lelkesedésnek, a mi akkor az ily jótékonycélu mozgalmak iránt nyilvánult, a mai még halovány utánzata se lehet! Hogy többet ne is emlitsetek, az ínségesek javára, 1863. évi november 15-én tartott sorsolással egybekötött hangverseny 921 frt 30 krt jövedelmezett a mondott célra! Azok a sarkantyús, magyarruhás ifjak tud­tak csak igazán lelkesedni! hát még azok a szi­vükben ugy, mint öltözetükben magyar pártás leánykák, a kik ma mint mamák szomorú össze­hasonlítást adhatnak az akkori és a mostani tánccal egybekötött hangversenyek között! 186j / Esztergom nemes lelkesedése ezen évben érte el tetőpontját. Az az áldozatkészség, amit e város polgársága 1863-ban az inségügy­ben tanusitott, megérdemelné, hogy aranybetükkel jegyeztessék föl Esztergom történetének lapjaira. Az ország összes termését aszály tette tönkre ! Az alföld leggazdagabb vidékei éh-ínségre jutottak! Esztergom megértette, szivére vette éhség­gel küzdő embertársainak esdő szózatát. — — És tett, lehet mondani, tett erején fölül . . . Scitovszky herceg-primás ezrekkel járult az ínség céljaira. Azonfölül naponta 300 ínségest élelmezett. Példáját követte a főkáptalan. A ben­cések székháza naponkint 50—60 Ínségre jutot­tat táplált. A város, az egyes polgárok egymás­sal versenyeztek a köny őrületben. Előkelő egyé­niségek koldultak házról-házra az ínségesek javára ! Ilyen volt akkor Esztergom társadalmi élete! és e társadalmi életnek nemcsak az iskola falai között és a sajtóban, de a közéletben is egyik legmunkásabb tényezője volt: Vaszary Kolos, Magyarország méltán ünnepelt hercegprímása, akkor fiatal tanár ! a ki megmutatta, hogy az a sziv, melynek melegével, mint hercegprímás hivatva van milliókat boldogítani, mi nagy szeretetet rejt magában, minden jó ügy iránt! Különben is, nemesebb alkotású lénye a könyörület- és jótékonyság terén domborodott ki leginkább. — A szegények segélyzésében találta főboldogságát s egész napra elrontotta, különben derült kedélyét, ha a segélytkérőn nem segíthe­tett. — Ez okozott neki legtöbb keserűséget. Midőn azonban » Világtörténele7?i<t cimü könyve tankönyvül elfogadtatott, az nagy változást tett nála. Az igaz, hogy a kopott Deák-felöltőt nem cserélte fel ujjal, de jobb sorsba helyezte szegé­nyeit. Mert a könyv jövedelméből most már bő­vebben kifutotta. Istenem! de sok tanuló, özvegy és árva áldotta nemes szivét! s a mellett a koldusokról sem feledkezett meg, a kik rendesen sorfalat képeztek előtte, midőn mise után a templomból távozott. És e széles körű jótékonyságát annyira titokban akarta tartani, hogy még a segélyzettek is csak akkor árulták el, áldva jóságos szivét, midőn már bucsut vett Esztergomtól. Midőn e gyenge vázlatot befejezem, lelkem előtt megjelen a fiatal tudós, a tanár, az iró, a ki élete minden percének leszakasztja virágait, hogy csokorba kötve azzal hazája oltárán áldozzon! Megjelenik képzeletemben az Isten szive szerinti pap, aki ragyog erényekben s szeretettel ölel keblére barátot, szegényt és szenvedőt. Haán Rezső. FEREMCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ • •nnwut/^ii/^JWMWiiPiHuir/i AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom