ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-01-01 / 1. szám
X. évfolyam. Esztergom, 1905. január 1. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI.HETILAP. H nil =Ä!i _^ BHB _^ = Megjelenik minden vasárnap. Slőfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér Többszöri közlésnél árkedvezmény. Nemzeti fohász. — Újév küszöbén. — Népek vezérlő Istene! Védd meg karoddal a magyart! Segítő kézzel légy vele, Amig világod napja tart. k Ne lásson a kerek világ E népnél boldogabbakat, Feje, mint a gyümölcsös ág, — Hajoljon az áldás alatt. Testvériség, egy érzelem Hevítse e hon népeit. Égjen lobogva szüntelen Erény oltárain a hit. Terjedjen köztünk széltibe Ipar, műveltség egyaránt S művészetünk bámnlt hire — Szárnyalja túl az Óceánt. Ragyogjon szebb jövő felénk, Feszüljön munkától a kar S hová barázdát von ekénk, — Hajtson kalászt az ős ugar. Teremjen dúsan a bor-ág, Vig daltól zengjen hegy, mező S hová bányász csákánya vág, — Csillanjon gazdag érc elő. A béke csendes otthonát Ne verje fel vad harci zaj. Úgyis egy ezred-éven át Vérben gázolt a szittyafaj. De hogyha mégis kürt riad És lesz, ki felkel ellenünk, Hogy ősapánk volt hős Hányad: — Hirdesse győztes fegyverünk! Szabad, független nép valánk, Védő paizs volt ős jogunk És áll vihar-tépett hazánk: A jog dönthetlen oszlopunk. S szabad nemzetnek ajakán, Hő dal fakad, mely égbe tart, S átzúg a dal bércen, tanyán; — Védd meg nagy Isten a magyart Vargyas Endre. A törekvések útja 1905-ben. Esztergom, december 31. (Dr. P. 0.) A nemzetek alkotmánya, valamint társadalmi s gazdasági szervezete egy oly szövőszék, melyen a nemzeti életnek s boldogulásnak századok röfével mért hosszúhosszú vásznát szövik. Szövik mesterek, kik remekelnek; szövik kontárok, kik nyomorúságot, cselt és ármányt szőnek; a mesterek géniusza erőteljes, ideális munkatársakat nevel; a kontárok körül is settenkedő inas-had gyülekezik; azok a fejlődés, a haladás szálait fűzik a szövőszék keretei közé; ezek kócot, drótot, hóhérhurkot, az erőszak s a hanyatlásnak fonalait dolgozzák föl s lesz belőle nem a boldogulás s az összműködés vég-vászna, hanem az elszegényedés, az elkócosodás vászon-vége, nemzeti hanyatlás, dekadencia! Hogy kóc, drót, hóhérhurok alatt mit értünk, azt nem kell soká magyaráznunk. Az európai kulturállamoknak élete az erőszaknak annyi elemeire, annyi állat-nyomra mutat, hogy könnyebb volna a kultúrán kételkedni, mint azokat vadságukban s erőszakosságukban ignorálni. Nem, nem; ignorálni azt, a mibe mély megbotránkozással nap-nap után beleütközünk; eltagadni azt, ami az államok nagy színpadján, a világ szine előtt kalamárisokkal hajigálkozik, elnöki székeket döntöget, pofoz, köpdös; ignorálni azt, hogy képviselők fütykösökkel s revolverekkel fegyverkeznek s a szónak teljesen elvesztegetett súlyát ólomgolyókkal pótolgatják, nem lehet, nem szabad; e jelenségnek bátran s elfogulatlanul kell szemébe nézni s fölismerni dult vonásaiban az állatot, s föl-föl lángoló tekintetében az ösztönös erőszak lelkét. De hát ki itt a hibás ? Rosszul tesznek-e a verekedő honatyák, s úgy kellene, hogy illedelmesen viseljék magukat nemcsak a szalonokban, hanem az országházban is? Vagy igy kell magukat viselniök, mert a rugdalóAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Az esztergomi Oltáregyesület tiz é¥l működéséről. Szent hitünk éltető napja az Oltáriszentség. Innen indulnak ki a szeretet azon sugarai, melyek a hivők szivében a csekély kenyér alakban élő Üdvözítő iránt lángolnak. E szeretet melege csoportositotta a katholikus egyház buzgó tagjait az Eucharistia köré és teremtette meg az Oltáregyesületeket, melyek legfőkép a szentségi Jézus imádásán buzgólkodnak. A Budapesti Oltáregyesület volt nálunk amaz iránytű, mely után haladtunk, annak alapszabályai szerint, s vele szerves összefüggésben, alakult meg Esztergomban 1894. évben a főegyházmegyei hatóságnak 5762. számú engedély-okmánya alapján. Főmagasságú Hercegprímásunk dr. Csajka Ernő theologiai tanárt jelölte ki az egyesület igazgatójának. Az első lépéseket dr. Rajcsák Imréné úrnő tette, ki az egyesület elnök-asszonyává lett megválasztva. O gyűjtötte elég fáradságosan össze a választmányt, azaz a terjesztő nőket, és csak akkor, amidőn már ezek szép számban jelentkeztek, volt remény az egyesület megalakulására. Az első ülés 1895. 6 y i február 7-én tartatott meg, mely alkalommal a terjesztőnők felkérettek a tagok buzgó gyűjtésére, továbbá szegény templomok segélyezésére szánt ruhakészletek beszerzésére. Tőlük telhető buzgalommal jártak el e dologban, és rövid 3 hó alatt vagy 500 tagot számlálhattak az egyesület támogatói és az Eucharistikus Jézus különös tisztelői közé. Oroszlán-rész jutott még az egyesület felvirágzása körül másodelnöknőjének, Mária Remigia zárda-főnöknőnek, ki szintén igen sokat fáradott az egyesület érdekében. Nemes jó szive lépten-nyomon megnyilatkozott. Felajánlotta a vízivárosi zárda templomot az egyesület ájtatosságainak megtartására, az ő társalgási termét az értekezletek alkalmávali felhasználásra. Rajta volt szívvel-lélekkel, hogy az imádási napok teljes fényben a növendékek szép éneke mellett tartassanak meg. És nem maradt el a hatás! A hivek a kis harang hivó szavára nem maradtak érzéketlenek ; jöttek számosan, később mindig tömegesebben az ájtatosságokra. Dr. Csajka Ernő igazgató épületes és gyújtó szent beszédei mindjobban . oda vonzotta őket az Úr Jézus szent közelségébe és megízleltette velök azon édességet, melyet az ő bírásával minden keresztény hívőnek éreznie kell. Két év lefolyása alatt az egyesület keletkezésétől megvalósulhatott ama közös óhajunk, hogy kiállítást rendezhettünk. És valóban elég díszesen sikerült az első kiállítás. Városunk tehetősbjei szívesen adakoztak és ki-ki tehetsége szerint iparkodott annak fényét emelni. Az 1896. évben közadakozás utján egy zászlóval gyarapodott egyesületünk, mely alatt az úrnapi körmeneten a tagok kivonulnak. Az 1900. évben egy válságos fordulat állott be az egyesület beléletében. Elnök-asszonya, dr. Rapcsákné úrasszony eltávozván városunkból, leköszönt e valóban pgldásan betöltött tisztjéről. Sajnálattal kellett a megváltozhatlanba belenyugodnunk és félve néztünk a jövő elé. Az édes Jézus azonban csakhamar gondoskodott az egylet második méltó elnök-asszonyáról. E megtisztelő állás az egyesület választmánya közös óhajára Vaszary Lászlóné úrasszony által lett betöltve és a mai napig büszkén mondhatjuk őt Rapcsák Imréné úrnő méltó utódának. Áttérek az egyesület pénzviszonyaira. A tagdijak és egyéb kegyes adakozóknak adományaiból befolyt évi jövedelemből fizetjük a havi gyertyákat és az egyéb kiadásokat, melyek a hónaponkinti szentségi mád ások fényének emelésére szükségesek. A nyomtatványok legtöbbnyire Buzárovits Gusztávné úrnő egyesületi tag jóságából kerülnek ki. Azon összeget, mely e kiadásokon felül bejön, első években a központi Budapesti Oltáregyesületnek küldtük be egyházi ruhákra. Később, közös megbeszélés utján ama határozatot hoztuk, hogy évi kiadásainkon felül megmaradt pénzösszegen mi szerezzük be a szükséges vásznakat és hozzávalókat a fehérneműekhez; és
