ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-03-20 / 12. szám

IX. évfolyam. Esztergom, 1904. március 20. 12. szám. EáoL 1 JCínUUlVl POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap.' Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A sötétség lovagjai. Esztergom, március 19. Szép Fülöpnek legerélyesebb tette kétségkívül a hatalmas templárius rend eltöröltetése volt. A nagymestert, Molay Jakab lovagot máglyára Ítélte. Ezzel végződik a rend történetének első szakasza, de nem maga a rend. A titkos szövetség, mely a rend tagjai közt fennállott, s melynek egyház és államellenes törekvései indították a viennei zsinatot ismert határozatának meghozására, nem mult ki benne. A cimerükbe felvett törött oszlop » Adhuc stat« »Még fennall« felirata igazat mond. Csak nevet cseréltek és elnevezték magokat szabadkőműveseknek. Egyébként ugyanazok, akik voltak: egy sötétségben bujkáló, egyház és államellenes szövetség, mely hihetetlen elágazásával és szinte ördögi hatalmával intézi az egész müveit világ sorsát, kezében tartván a legtöbb állam gyeplőit, gonosz szellemként sugallván a törvényhozókat, sima modorú apostolai által befolyván a társadalmi és családi életre egyaránt. Köztünk élnek, de nem ismerjük; a felvilágosodottság elöharcosainak dicsőítik magukat lapokban, könyvekben — és mégis sötétségben élnek. Páholyaik hétszeres lakattal vannak elzárva és senki be nem juthat, ha a titkos jeleket nem tudja. Mégis találkoztak »arulok«, kiknek volt elég bátorságuk magukat ama bűvös befolyás alól, melyet a páholy homálya és a felvétel szörnyű esküje megtévesztett lelkükre gyakorolt, emancipálni és erélyesen tiltakozni ama páratlanul furfangos erőszak ellen, melyAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Hazafelé. Zúzmarás szél veri arcom .... Éppen mint az életharcon KüzkÖdés a lelkemet. Hadd tegye, van balzsam rája: Otthon egy hű, meleg lélek Meleg szívvel várja. Kiszedi a szél a könnyem .... Óh mi sokszor ép ily könnyen Tép a sors e gyöngyökön. De van aki fölszáritja, Összegyűjti, összefűzi, Lopva megszámitja. Szürkeségbe vész köröttem, Amin annyit gyönyörködtem, Róna és hegykoszorú .... Szürke tájak, szürke élet, Hej csak addig nyomtok engem, A mig hazaérek. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. lyel a mesterek a hiszékeny tanoncokat a hitközömbösség lejtőjén le, egészen a krisztusi feszület megtiprásáig tudják sodorni. Olvasóink bizonyára emlékeznek még az »Alkotmánya f. é. 31. és 32. számában közölt, ama » építészeti rajz«-ra, mely a Könyves Kálmán páholy egyik »munkajarok rántja le a leplet. Koltai fömester »mérhetetlen fájdalommal « tettre szólítja a testvéreket, hogy a Mária-Kongregációkat alapitó »sötet fergeteg« ellen megvédjék »a liberalizmusnak már-már felsarjadozott vetéseit.« A védekezés leghathatósabb eszközéül egy szabadkőműves internátus létesítését ajánlja végre a munkára összegyűlt testvéreknek. Bricht Lipót, a budapesti kereskedelmi akadémia tanára azután ismerteti az internátust eszmét és siralmasan panaszkodik a fömester által is emiitett Mária-kongregációk ellen. Tehát egy húron pendülnek. Nekik fáj az ifjúságnak mélyen vallásos szellemben való neveltetése. A Mária-kultusz, mint amely jellemzi a katholikus egyházat, piros posztó az ö szemükben. S ezt természetesnek is találjuk, ha az ö erkölcstanukra gondolunk. Ok nem akarnak a rosszra hajló természetnek korlátokat állítani. Hadd hömpölyögjön szabadon e vészes ár. Hisz' szabadságra születtünk és nem rabságra ' Azzal persze nem törődnek, bogy a szabadság kellő korlátok nélkül, milyeneket maga a természet is állit, szabadossággá fajul, amely minden szépet, nagyot, nemeset egyenesen kizár. Ök a modern epikureusok, kik Ködös utak kietlenje, Zörgő' haraszt végtelenje Véget ér majd otthon I Napsugaras boldogságunk Tél időn is tavaszosnak Maradsz ugy-e nálunk ? Óh mi boldog, óh mi drága A mi lelkünk szebb világa, Itt melletted jó anyám 1 — Lásd, ha én igy hazatérek, Mindig egyre jobban érzem : . Nem szegényen élek .... Pannon. A régi jó időkből. Mi Öregek nagyon is tapasztaljuk, hogy az uj kor mennyire iparkodik mindazt, ami régi, a lomkamrában tudni; pedig szegény »ifjú kor«, ha cifra vagy is, nem vagy mindenben okosabb, mint a régi volt. Igaz, hogy mi régiek nem értettünk olyan nagyon a »szép szavakhoz«, mint most; kapanyelünk nem volt »polituros« az igaz, csak faragott botunk és csak somfa volt, nem I mahagóni, de ahova oda talált, a helye ott maradt. | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. az élvet istenitették s a szabad szerelemnek emeltek oltárt. A francia forradalom egyik örökké szégyenletes eseménye lesz az, mikor detronizálták az Istent és helyébe az észt emelték meg a kéjt. Azon a szinielöadáson hivatalból megjelent az egész szabadkőművesség Robespierre vezetése alatt. A színpadon egy oltár, egy trón és a társadalmi osztályok jelvényei voltak felállítva. Hirtelen vakító láng tör elő, mely megemészti mindama jelvényeket s mikor elpusztított mindent, ami a színpadon volt, előlép a lángból egy kéjhölgy, kit azután diadalmenetben a templomba kisérnek és az oltárra állítanak. íme. az uj társadalom Isten, király, kasztok, hit és vallás nélkül. De hirdet szabadságot egészen az állatiasságig, hirdet egyenlőséget és testvériséget, bár a guillotine vérfagyasztó zakatolása vegyül bele Chénier hymnusába. Erkölcstanukhoz méltó hitvallásuk is. A »nagy epitömester« csak üres szó, melyet kiki saját tetszése szerint tölthet meg. A »kiválasztotta testvérek számára adott titkos statútumok a felavatásnál előirt szemérmet sérfö, undorító szertartásokon kivül meghagyják, hogy a felavatandó „esküdjék végre gyűlöletet és megmásithatlan ellenességet a világi tyrannusnak, az Antikrisztus zsinagógája, az uj Bábel, azaz Róma ellen." »A szentségek semmivel sem segíthetnek üdvösségünkön « — hangzik alább — és nem a dogmáknak szavaiban, sem a külső szertartásokban van az Isten országa, hanem egyedül a szabadkőművesség tanaiban. Jézus Krisztus a 20-ik szakasz szerint valóságos fia Józsefnek és Máriának; amit Azt mondják: »uj idők, uj emberek.« Azelőtt is ugy volt ez, mert a régi emberek is csak el-el mentek őseikhez pihenni, mint ma; csakhogy a régi emberek az »uj emberek«-nek ott hagyták az eszüket, ezeknek meg volt annyi eszük, hogy azt, amit öregeik kipróbáltak, meg is tartották. Ma meg azt hiszik az »uj emberek«, hogy eszük is uj és jobb, mint a régiek esze ! Pedig az ifjú ész is olyan, mint az uj bor: sok a »seprüje.« Ezért hamar megzavarodik ; a régiek »lefejtették« az eszüket is, azért volt az sokszor tisztább, mint a mostani! Ma a jelszó: félre az öreg institutiókkal, ebbe a villanyvilágos, felvilágosodott korszakba nem való a »régi mécses.« Már pedig a régi mécsesnél apraja-nagyja megtartotta a szeme világát, a mai villany fénynél maholnap minden második ember »rövidlátó« és csak akkor eszmél, ha az » orrát« beleüti valahova. Hadd veszek elő megint valamit a régi lomtárból és hasonlítsuk össze az »uj sütettel.« Ez a régi dolog: a hajdani falusi biró. Nem minden régi biró volt »Göre Gabor«, mert valaha a bírónak nagyobb szerepe volt, mint most a szolgabírónak. Igaz, hogy a ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében ESZTERGOMBAN. Mutatványképek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.