ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-04-24 / 17. szám

Guszmann Margit r. k. férfi-szabósegéd leánya, — Jakobovits Gyula izr. női szabó fia. Kihirdetés végett jelentkeztek: Braun Zsigmond izr. vegyeskereskedő Esztergom és Reiter Irma izr. Témerin, — Fehér János r. k. asztalossegéd Esztergom, és Szúnyog Krisztina r. k. Mezőtúr. Házasságot kötöttek: Szűcs István r. k. póstaés távírda altiszt és Szaga Franciska r. k. háztartásbeli Esztergom, — Bóna József ev. ref. kocsis és Majling Julianna r. k. szakácsnő 'Esztergom, -- Dodek István r. k. szíj gyártósegéd és Patz Anna r. k. Esztergom, — Langszammer András r. k. napszámos Esztergom, és Kratochwil Borbála r. k. háztartásbeli Bátorkesz, — Pracsler Pál r. k. gépész Pátka Fülöp-puszta, Fehérvármegye és Csaba Erzsébet r. k. Esztergom, — Gerendás István r. k. földm. és György Erzsébet r. k. Esztergom, — Sebők Ernő r. k. molnármester és Csókás Anna r. k. Esztergom. Meghaltak: Gerendás József r. k. 1 hónapos földm. fia (gyengeség), — Húber Teréz r. k. 28 napos földm. leánya (vele szül. gyengeség), — Stevonka Sámuel r. k. 67 éves kályhássegéd (szervi szivbaj), — Horváth Sándor r. k. 29 éves népzenész (tüdővész), — Schaller Antal 66 éves nyűg. kir. adótiszt (szívszélhűdés), — Hlavacsek Mária r. k. 3 hónapos, házi cseléd leánya (hörghurut), — Balogh Rózsi r. k. 3 éves népzenész leánya (agylob). — Szeibert Béla r. k. 22 éves járásbirósági dijnok (tüdővész). — Bognár László Ferenc r. k. 8 napos földm. fia, (idétlenség), — Tóth Sándorné szül. Bielik Mária r. k. 31 éves földm. neje (szivhűdés — szülés utáni méhüszkösödés miatt), — Szenczi Márton r. k. 55 éves földm. (tüdővész). = Mindennemű ruhavarrást, de kivált fehérnemüek készitését jutányosán elvállal és kiváló gonddal készit Krakoviczer Gabriella Esztergom, Viziváros, Uri-utca 63. = Bundák és mindennemű szőrmeáruk nyári gondozásra jótállás mellett olcsón elfogadtatnak Mihalik János szücsmesteméi Esztergom, Viziváros, Városház-utca. •'.'.•'== A közönség figyelmébe ajánlom teljesen modern és minden igényt kielégitő Széchényitéri férfiszabó üzletemet. A legfinomabb angol és francia szövetekből nagy raktárt tartok a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Tisztelettel Perényi Ignác férfiszabó. Irodalom és művészet. A győri vaskakas. Elbeszélés a török hódítás korából. Irta Szerelemhegyi Tivadar. Budapest, a Szent-István-Társulat kiadása, 1904. Ára 60 fillér. Hazafias tárgyú ifjúsági elbeszélés a (Xem hagyhatom itt említés nélkül az óriási énekkart, melyben csak a női szólamokat 140-en énekelték, s szintigy a nagy zenekart, amely — ha néha kívánni valót is hagyott fönn — általában feladatának magaslatán állott.) Amily magvas és eredeti különben e mű, oly megfoghatlan, hogy abba némely helyen banális szertelenségek vegyültek, mint pl. a nyolc boldogság elsorolásában a karnak szerepe, amely nemcsak agyontaposott, de épen nem követendő minták nyomán készült. SzintoJy idegen a mi fülünknek az Istent személyesítő szerep olasz ízű recitativói. Már az ilyen szavak »Venite benedicti«, vagy »Discedite a me maledicti« bizony más, tartalmasabb, magvasabb zenei formát érdemeltek volna meg. Ugyanez alkalommal megfigyelhettük Perosit mint dirigenst is. Hát nézni azt a kis embert, amint szüntelenül izeg-mozog, amint mimikával úgy mint karjaival a különféle érzelmeket reprodukálja, amint kézzel-lábbal, őrületes fejdobálásával (hogy szinte félni kellett attól, mikor repül az a publikum közé), tüzes, szenvedélyes, olasz temperatumát hűen visszatükröztette, tetszhetik annak, aki Perosiban csak a geniális zenészt, a nagy olasz mestert keresi; de bizony visszatetsző annak, aki Perosiban ezek mellett a sixtini kápolna karmesterét is látja, akinek kezébe -— legalább látszólag — az egyházi zene sorsa van letéve. Tabernaculum és súgólyuk, alázatosság és szenvedélyesség, castigatio és taps nem egy kalap alá vonható fogalmak. Pedig, pedig mintha e harcban máris az egyházi zene volna a vesztes fél! A római ünnepeknek ez a fájó emléke. Adja Isten, hogy ebben tévedjek ! Kersch Ferenc. török hódoltság időszakából. A meséje elejétől végéig vonzó és érdekes, úgy hogy figyelmünk folyvást fokozódik egészen az esemény befejeztéig. Nyelvbeli előadása szabatos, magyaros és tárgyához mérten egyszerű. Ezenkívül még egy tulajdonságát kell e kis elbeszélésnek kiemelnünk : s ez az egész eseményen keresztülvonuló vallásos érzés. Ez nem hangzatos szólásokban nyilvánul, amelyek a vallásos érzésnek csak könnyen feloszló mázai, hanem főképen az esemény tárgyának fölfogásában, a mese fűzésében és lebonyolításában mutatkozik. És ez a fölfogás annál jobban odaülik az elbeszélésbe, mert abban a korban, amelyből az író tárgyát merítette, a vallásos és hazafias érzés az emberek minden tettében rendesen egybeolvadva jelenik meg. E kis elbeszélést mind érdekfeszítő voltánál, mind helyes erkölcsi irányánál fogva a legmelegebben ajánlhatjuk. Megrendelhető a Szent-István-Társulat könyvkiadóhivatalában : Budapest, VIII., Szentkirályiutca 28. Petiké. Elbeszélések. Roseg-ger Péter műveiből összeválogatta és az ifjúság számára lefordította Körösi Henrik. Budapest, Szent-IstvánTársulat kiadása, 1904. Ára 80 fillér. Németországban a Rosegger-féle ifjúsági elbeszélések igen nagy keletnek örvendenek. Különösen kedveltté teszi őket a nemes erkölcsi fölfogás, mely minden egyes darabból kisugárzik, ezenkívül a mese természetes és gyors lebonyolítása és az előadás egyszerűsége. Mind oly tulajdonságok, amelyek felnőttek számára készült elbeszélésekben sem közönséges érdem számba mennek ; a kicsinyek mulattatására szánt olvasmányokban pedig a legjelesebb íróknál is csak ritkábban szoktak egyesülni. Az egyes elbeszélések kiválogatásában dicsérettel kell megemlítenünk a fordítónak körültekintő tapintatosságát, amellyel mind olyan darabokat szemelt ki, hogy a mi ifjúságunk érdeklődését is kellő mértékben föl tudja kelteni. Elismeréssel kell szólnunk a fordítás szabatos és magyaros nyelvéről is, amelyen a legtávolabbról sem érezhető, hogy fordítással van dolgunk. Irodalmunk épenséggel nincs valami nagy bővében ilyetén ifjúsági olvasmányoknak s ezért a fordító helyesen tenné, ha a Rosegger-féle elbeszélésekből még többet is nyújtana. Addig is ezt a kis kötetkét a legmelegebben ajánljuk az ifjúság barátainak és magának az ifjúságnak a figyelmébe. Megrendelhető a Szent-István-Társulat könyvkiadóhivatalában : Budapest, VIII., Szentkirályiutca 28. A magyar birodalom története. Aesády Ignác munkájának tizenkét uj füzete fekszik előttünk. Ezek (22—33) a II. Ulászló megválasztásától a II. Rákóczy Ferenc felkeléséig terjedő időszakot tárgyalják ugyanazzal a módszerrel, mely a munka első kötetét jellemzi. Az események ez uj füzetekben is kultúrtörténeti háttérből alakulnak ki és keretükben a nemzet minden rétege képviselve van. Mint az első kötetben, ugy a most megjelent füzetekben is kidomborítja, hogy a nemzetet a benne kialakult néposztályok öszszessége tartotta fenn, hogy dicsőségében éppen olyan része van a munka bajnokainak, a földmivelő jobbágyoknak, az ipar- és kereskedelem úttörőinek és fel virágozta tóinak, mint a kard vitézeinek. De Aesády is, mint Dudek János irja; a nálunk megszokott elfogult nézőpontok között leledzik; nem oknyomoz. Ezen kor harcaiban csak a »német« ellen folytatott harcokat lát s nem magyarázza ki igazi okaikból a viszályokat. Mikor jelenik meg már egy méltányos, nagy történet, mely a kultúrtörténetet ép ugy méltányolja majd, mint a vallási és politikai indító-okokat. Ez a mi őszinte kívánságunk s a magyar közélet szellemi emancipációjának egyik nagy érdeke. „Párbaj és becsület." (Társadalmi regény). Irta : Lilien Anna bárónő. Fordította Hodács Ágost. A regény tárgya a párbaj napirenden levő kérdése körül forog. Az írónő ügyesen festi egy tartalékos kapitány lelkiállapotát, sorsát, aki sértőjét vallásos meggyőződésből nem hivja ki párbajra. Emiatt a hadsereg kebeléből »saját kérelmére« elbocsátják és igy »becstelenne« válik. Sokan kitérnek útjából, elhagyják baráti, sőt még az a nő is, akit szeretett. Hitében és a munkában keres és talál vigasztalást s végre is győzedelmeskedik. Vikigosak és áttekinthetők a regény helyzetrajzai, természeti leírásai meg épen költőiek. Egyáltalában igaza van egy német bírálónak, a ki szerint a regény »liest sich gut.« A mű különös dicséretére legyen mondva, hogy az eredeti már több kiadást ért. Ezen körülmény, valamint az olcsó ár, remélnem engedi, hogy a magyar fordítás is megfelelő pártolásban fog részesülni. A regény 8° alakú diszes vászonkötésben 30 ívnyi terjedelemben jelent meg. Ára bérmentes megküldéssel csak 4 K. (sex sacra). Latin szertartású paptársaimnak a szentmiséket, amelyekről tanúsítvány (testimonium) föltétlenül küldendő, azonnal jelölöm. — Megrendelhető a fordítónál Stájerlakon, vagy pedig Buzárovits Gusztáv helybeli könyvkereskedőnél. Szerkesztőségi posta. B. F. Bátorkesz. Szép, nagyon szép a ragaszkodás és tisztelet ezen megnyilvánulása, de a dolog már régen elaludt, s igy a közönség nagyot nézne, hogy újból előrántottuk. Legcélszerűbb volna, ha ezen nyilatkozatot eredetiben az aláírásokkal magának a címzettnek adná át. •— Szilamér. Tekintsünk el most az egyszer ezen esettől. Máskor több lelkiismeretességet követelünk meg mi is. Ez különben előfordul még vezércikkekben is. — K. A. M. Ebed. Sajnos, későn kaptuk. Főszerkesztő: Dr. BABURA LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: Dvihally Géza. Bakay István műszaki, cim- és cimer-festészeti, szobrászati, aranyozó és asztalos műhelye Esztergom (Viziváros) az Esztergom—párkányi vashid közelében. Készit és átalakít: templomi berendezéseket, u. m. oltárokat, szószékeket stb. aranyozással, festéssel s mindennemű díszítésekkel teljesen, melyeknek minden része saját műhelyében készül. Továbbá készit mindennemű bútorokat, valamint diszes faragványu aranyozott szalon-bútorokat. Úgyszintén saját műhelyében készit, vagy eredetileg mintáz építéshez szobrászati gipsz-öntvényeket, a megrendelő által meghatározott bármely tervezeti rajz szerint. Megrendelések " után mindennemű szobrok készítése. Kívánatra különféle legszebb kivitelű oltár-rajzminták. SZÖLÖLUGAST ültessünk minden ház mellé és = kertjeinkben föld- és homoktalajon. Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kúszó természetű; mert nagyobbrésze ha megnő is, termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlőérés idején a legkitűnőbb muskatály és más édes szőlőkkel. ' . A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, szines fénynyomatu katalógus bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg, aki cimét egy levelező-lapon tudatja. Gim: ÉRMELLÉKI ELSŐ SZŐLÖOLTVÁNY\ TELEP, Nagy-Kágya, u. p. Székelyhíd.