ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-23 / 43. szám

igo4- október 23. ESZTERGOM 5 Márk, Bárdos Rémig dr., Szabó Kristóf, Fehér Gyula dr., Kersch Ferenc, Haliezky Zoltán, Frey Ferenc, Philipp Konrád, Philipp Konrádné, Magurányi József, Számord Ignác, Szundy András, Laiszky Kázmér, Krajniker Ferenc, Pásztor József, Pelczmann László, Pelczmann Laci. * Megfelebbezett törvényhatósági határozat. Mint legutóbbi lapszámunkban megírtuk, a vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegyei alkalmazottak ruházati szükségletét Stricz Lajos helybeli szabónál határozta beszerezni. Ezen határozatot megfelebbezték azon indokolással, hogy a szinte pályázó Pelczmann László Stricznél sokkal nagyobb árengedményt tett, s évekig szállítója volt a megyének. A vármegye bizony kissé okszerütlenül tette meg határozatát, mert mig a nyomdai munkát kész lett volna a helybeli pályázók ellenében egy szegedi olcsóbb nyomdának adni, addig a két ruhakészitő helybeli iparos közül a drágábbat választotta. * Katholikus Budapest. Ezen a cimen ritka becsű útmutató könyv jelent meg, melynek a fővárosba ránduló vidékiek, de maguk a fővárosiak is nagy hasznát vehetik. Magában foglalja ezen könyv Budapest katholikus intézményeinek leírását, megismerteti az olvasóval mindazon helyeket, hol egy katholikus ember bárhonnan érkezett legyen, a fővárosban otthonra, testvéri meleg szeretetre talál. És ez adja meg a kis könyv értékét, mert manapság, mikor a nagyhangú reklám és a kapzsi és romlott lelkű emberek csak az erkölcstelenség és vallástalanság meleg ágyaiként nagyon is elszaporodott budapesti intézményeket kolportálják, alig vesszük észre mink van s hová fordulhatunk bizalmasan. Ez a könyv már nagy elterjedésnek örvend, de kívánatos, hogy ez még fokozódjék. Ára 1 korona, kapható a »Regnum Marianum« központi irodájában Budapesten, VII. Damjanich-u. 50. * Városi közgyűlés. Esztergom város képviselete csütörtök délután közgyűlést tartott. Sok zajos és rendetlen közgyűlést láttunk már, mióta városi közgyűlésekre járunk,- de ilyent még soha. Mélyen elszomorító, sőt megbotránkoztató az a hang, amit itt egyes képviselők használnak, s mig a megyei közgyűléseket komoly tárgyalási modor jellemzi, ezeket az összejöveteleket éppen az ellenkezőjének kell minősítenünk. Hogy többet ne mondjunk, némelyik képviselő „úr" nem átallja burcsákos hangulatából kifolyólag minden szakértelmet nélkülöző és nem közgyűlési modorban tartott scénákat rögtönözni. A csütörtöki közgyűlésen egy máskor mélységes csendben szunyókáló városatya, akár hozzáillő tárgy volt soron, akár nem, harcias gőzzel ordította: »Vagy képviselők vagyunk, vagy nem, a teremtésit! Nem szavazunk meg semmit, mert a város szeginy! Mibűű szavazunk meg valamit? Mibűű, mibűűű, mibűűűű, mibűűűűű?« Minden szónokot és minden tárgyat megzavart igy a mibűdöléseivel s mikor a tüdeje már nem engedte a további mibűket, igy kellemeskedett: »Aki máma igennel szavaz, azt pofon vágom, hogy a fene megeszi . . .« A jeles városatya mellett ülő Bruckner Albert nyomban bejelentette az elnöknek, hogy Vörös Ferenc már pofozkodással fenyegetőzik. Csodálkoztunk, hogy az erélyes polgármester nem utasította rendre Vöröst, ki mellől — nem éppen a pofonoktól való félelem, hanem inkább a tengeri katasztrófa elkerülése miatt, — sorba elpárologtak a képviselők. Mikor pedig már nem volt mit tennie, a képviselő úr a közönség karzata felé fordult és megkiabálta a hallgatókat. Helcz Antal dr. béketűrése is elfogyott és felszólalva, élesen elitélte a tárgyalás menetét, mondván, hogy már azon gondolkozik, hogy el-e járjon a közgyűlésekre, mert ez már a kupaktanácsi nívó felé közeledik, indítványozta, hogy jobb volna ezt talán délelőtt tartani, mert akkor a képviselők, hogy szelíden mondja: nyugodtabb hangulatban vannak. Marosi képviselő szintén elitéli ezt a hangulatot, de kérte, hogy a gyűléseket mégis csak délután tartsák, mert a képviselők ekkor érnek rá leginkább. Alapos kis jelenetkét rögtönzött még Schiller Mihály képviselő, ki sehogy sem akarta megérteni, hogy a rendőrkapitány elleni panaszával nem jöhet elő, ^rnert az nincs a közgyűlés tárgysorozatában. »Én akarok beszélni!« — kiáltotta torkaszakadtából. »Mibű?« kiáltotta bele Vörös. »Csak a tárgyhoz beszelhet« — mondta az elnök. »Nohát én juszt is fogok beszélni!« kiabálta vagy öt percig és verte az asztalt, csak úgy ropogott. Ilyen és hasonló jelenetek közt folyt le a tárgyalás és a sötét estében ért véget. Szégyen érte a közgyűlési terem levegőjét s nem értjük, miért nem lehetett volna ezt a közgyűlést legalább 30-szor felfüggeszteni vagy elnapolni. * Hálás növendék. Szép jelét adta dr. Albeker Károly dunavecsei járási orvos a helybeli főgimnázium iránt érzett hálájának, mint a melyben tanulmányait végezte. Száz koronát küldött ugyanis Hollósi Rupert igazgatónak oly kéréssel, hogy azt kamcsonykor két szegénysorsú tanuló közt felossza. A jóltevőnek igazán megszivlélésre méltó levelét érdekessége miatt ideiktatjuk : »Főtisztelendő Igazgató Úr! A postautalvánnyal küldött 100 koronát azon kéréssel juttatom ftdő Igazgató úr kezeihez, hogy azt egyenlő részekben két szegénysorsú tanulónak karácsonyra segitségül kiosztani sziveskedjék. A segélyezendő személyének megállapítását a ftdő tanári karra bízom, kérem azonban, hogy a megítélésnél inkább a szegénység legyen irányadó, mint a jeles előmenetel, az átadásnál pedig arra intsék a tanulót, hogy a kapott összeget tekintse kölcsönnek s ha egykor az életben kedvező anyagi körülmények közé jut, adja azt hasonló módon ismét valamely szegény tanulónak. Hálás tisztelettel Dunavecsén, 1904. okt. 18. Albeker Károly.« Mi részükről azt kívánjuk, hogy a szép példa sok követőre találjon ! * Az új kórházgondnok. A kórházgondnok lemondásával megüresedett állásra Oriskó János választatott meg, ki ez állást mint helyettes betöltötte. * Megnyitott iskolák. A vörheny járvány miatt bezárt helybeli iskolák közül alispáni rendelettel a polgári leányiskola és a kereskedelmi tanonciskola e héten megnyittatott. * 3000. Ez a nagy kerek szám tündöklött a Pozsonyban f. hó 18-án megjelent »Pressburger Tagblatt« cimű keresztény napilap homlokán, mely az »Esztergom«-mal egy napon indult meg. Örömmel vesszük e hirt, annál is inkább, mert ha visszatekintünk arra a szánalmas és aggasztó helyzetre, mélyben ez a lap megjelenésének első stádiumában létezett; ha megfontoljuk azt a nagymérvű ellenségeskedést és irigykedést, amelyet az ottani szabad szellemben irt, a vallással ugyan keveset, vagy mondjuk mitsem törődő lapok e kitűnő, keresztény szociális alapon álló, ennek elveit valló és terjesztő napilapot fogadták, szinte csodálatosnak tűnik fel a dolog, hogy e jeles lapocska mindeddig fentartotta magát. Nagy anyagi károkkal küzdött annak idején, főleg az első három-négy évfolyamon keresztül; nem támogatta Pozsony katholikus társadalma, ultramontánnak, bigottnak, klerikálisnak kiáltotta ki — s ime ma már a-IX-ik évfolyamban van s 3000 számot bocsátott ki szerény kiadóhivatalából. Ezt mind természetesen kitűnő s érdekes vezércikkeinek, kedves s vonzó tárcáinak, rövid talpraesett tudósításainak s híreinek köszönheti, s a mi a fő: keresztény szellem lengi át minden porcikáját. Igaz, hogy német a nyelve, de azért a szó legnemesebb értelmében magyar érzelmű, erről tanúskodik minden olvasója. Ad multos annos! * Közgyűlési határozatok. A csütörtöki nagyon is gyászos nivóju közgyűlés határozatait itt adjuk külön, mert sehogy sem tudtuk megsérteni annyira a komoly tárgysorozatot, hogy abban a keretben irjuk meg, hol a közgyűlést érdemében méltatjuk. A polgármester napirend előtt elparentálta Wanitsek Rezsőt, kinek halála fölötti részvétét jegyzőkönyvbe vette a közgyűlés. Szintén napirend előtt határozta el a közgyűlés Helcz Antal dr. indítványára, hogy Forster Gyulát, Esztergom szülöttjét bárósággal való kitüntetése alkalmából üdvözli. Közbevetőleg a rendőrkapitány felelt egy tartott interpellációra a »kaminok« (Pallas nagy lexikon: 7. kötet, 811. lap, második hasáb, hetedik bekezdés) ügyében. A kis Duna kikotrása és városi csatornázás ügyében tudomásul vette a város, hogy Vimmer polgármester eljárt Horváth Béla főispánnál, ki megigérte, miszerint tőle telhetően közben jár a kormánynál, hogy a 600,000 koronás csatornázás terhétől a város megmentessék. Tudomásul vette éljenzések között a város, hogy Meszlényi Gyula szatmári püspök 1000 koronás adományát Vimmer Imre a polgárság nevében megköszönte. Niedermann József rendőrkapitány fizetésfelemelése iránti kérelmét a közgyűlés a pénzügyi bizottság véleménye alapján elutasitotta. Özv. Takács Gézáné kegydiját pedig 200 koronával felemelte a közgyűlés. A kegyúri plébánia javadalmazását egészítette ki a kögyülés ezután, valamint felemelte a számvevő, a városi mérnök, a tanácsjegyző fizetését és a segéd és kezelőszemélyzet lakbérilletményét. Hosszabb és élesebb vitát képezett a tanácsjegyző fizetésének felemelése, mely tárgynál Adorján képviselő erélyesebb hangjánál is keményebben tiltakozott a felemelés ellen, mert úgymond, a tanácsjegyzőnek jó dolga van : fiakkeren megy vadászni kétszer egy héten. (Egy közbeszólás a bal pad felől: »és még hozzá más kocsiján !«) Több a főügyész által javasolt bérbeadások, törlések, majd pedig illetőségi kérdések elintézése után a közgyűlés este 7 órakor ért véget. * Tanitóbeiktatás. Alsónyárasdon f. hó 17- én vezették be az uj kántortanítót Harka Józsefet, kit az iskolaszék meghívás folytán egyhangúlag választott meg. Az ünnepélyes installációt Glöckel Ignác esperes tanfelügyelő végezte. A község értelmisége és a hivek nagyszámban jelentek meg a templomban, hol a beiktató esperes tartotta a szent beszédet. A körjegyző vendégszerető házánál lakoma volt, hol több pohárköszöntő hangzott el, köztük Glöckel esperes éltette az uj tanitót és az alsónyárasdi tanügybarátokat. Ugyanis a jó alsónyárasdiak az egyes tanitók fizetését, hol 100, hol 200 koronával önként megtoldják, igy a most nyugdíjba ment kántortanítónak nyugdijához évenkint 200 koronát pótolnak. Ritka község! Méltó az elismerésre. * Szépen állunk. Pozsony vármegye 1905-re szóló virilistáinak névjegyzékében a 249 virilista között 68 izraelita birtokos, bérlő, kereskedő és ügyvéd fordul elő, s az ügyvédeket leszámítva, az előbbiek, fizetnek összesen 87,600 korona adót. * A vilamvilágitást városunkban számos magánházba is bevezették. Hogy a kezelésből származható kellemetlenségektől mindenki megszabaduljon, ez okból ajánljuk Dolmpil Gyula villamos főszerelőnek éppen most megjelent ily cimü füzetét : » Gyakorlati útmutatások a villamos világítás kezelésére.^ Ára 50 fillér. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. * A Léva-vidéki róm. kath. népnevelők egyesületének közgyűlése. Az egyesület f. hó 18- án kedden tartotta meg szokásos évi közgyűlését Nagy-Salló községben, melyen, kivéve a cétényi kör tagjait, a tanitók nagy számmal'jelentek meg, Kvassay István esperes, egyh. elnök, zsemléri lelkész, Báthy Gyula garamújfalusi és Efiölyi Ferenc nagykálnai lelkészek, ker. tanfelügyelők vezetése alatt. A közgyűlést szentmise előzte meg, mely után az iskola egyik tantermébe vonultak a megjelentek, hol Kvassay István esperes megnyitója . után Jaross Ferenc lévai igazgatótanító tartott megható beszédet néhai Richter Ferenc volt lévai kántortanító fölött. Felolvasása közben lépett be váratlanul a főegyházmegye főtanfelügyelője dr. Walter Gyula pápai prelátus, kit a közgyűlés meleg ovációval fogadott. Az emlékbeszéd után Gergelyt Rezső kistapolcsányi főtanitó olvasta fel »A tanitó az iskolában« cimű dolgozatát, melyet igen élénk eszmecsere követett és abban a tagok nagy száma részt vett. Igen érdekes volt a főtanfelügyelő felszólalása, ki izekre szedvén a felolvasó értekezését, reá mutatott, hogy tétele keretében mennyi idejét multa kérdést vetett fel és csak éppen arról nem szólt, amiről az értekezés címéből kifolyólag várni lehetett. — Zajos helyeslések kisérték praktikus, életerős felszólalását, melynek végeztével megragadván az alkalmat, hatalmas beszédet intézett a közgyűléshez és a legmélyebb pedagógiai tudással vázolta a kath. tanitó hivatását, munkásságának célját, oda konkludálván, hogy az nem lehet egyéb és a hazára valamint az egyházra áldásosabb, mint az igazságra, erkölcsre és a jutalomra való nevelés és képzés, minek minden tanítónak öntudatában kell lenni. Lelkes éljenzéssel felelt a közgyűlés a tanulságos szózatra. A közgyűlés befejezése után az egybegyűltek kivonultak a hősök emlékoszlopához, hol az »Isten áldd meg a magyart'« elhangzása után Kvassay István tartott magasan